Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-17 / 114. szám
2000. május 17., szerda f SZAK-MAGYAR0RSZJÍ6 # Aktuális 3 hírcsokor • Civil képzés. Szervezeti adminisztráció és a közhasznúsági jelentés készítése témájában hallhatnak előadásokat az érdeklődők a miskolci Regionális Civil Központban (Széchenyi út 14. sz.) ma, szerdán délelőtt 9 órától. • Gázos fórum a Tetemváron. Lakossági fórumot tart a tetemvári református gyülekezet termében dr. Csiba Gábor miskolci önkormányzati képviselő (Fidesz-frak- ció), ma délután 4 órától. A fórum témája a gáz bevezetése. Népeket összekötő díszes főkötők Edelény (ÉM) - Főkötők a Felvidékről címmel nyílt tegnap kiállítás a Borsodi Tájházban, Edelényben. A most bemutatott gyűjtemény tavaly került a tájház birtokába Szabó Kornélné Kaán Margit hagyatékából, így gazdagabb lett az edelényi textilgyűjtemény. A hagyományos Edelényi Hét elnevezésű rendezvénysorozat részeként nyíló tárlatot Laki Lukács László, a tájház vezetője nyitotta meg: - A szépanyák és dédanyák főkötői, vagy ahogy ők mondták, csepecei a Felvidéken élő különböző népcsoportok egymásért való együttélését szimbolizálja - mondta. - Másoktól átvett motívumok bukkannak fel ezeken a viseleteken. A legértékesebbek azok a darabok, melyeket a fiatalasszonyok első gyermekük születése előtt viseltek, a fehér kendők. A kiállítás a nemrégiben elhunyt Füge- di Márta néprajzkutató emlékének adózik. Még az ő segítségével válogatták és azonosították a főkötőket, melyeket szeptember 30-ig láthat a közönség. Főkötőnézők Fotó: Bujdos Tibor Hatodszor Borsod Industrial Miskolc (ÉM - KI) - A megyében és az ország más részén működő mintegy 200 cég részvételével nyílik meg hatodik alkalommal május 18-án, csütörtökön a négynapos Borsod Industrial kiállítás és vásár a miskolci sportcsarnokban. A Borsod Industrial kiállítás és vásár alapfeladata, hogy teret biztosít a megyében, illetve az azon kívül működő cégek bemutatkozására. Az idén 200 cég vesz majd részt a szakmai rendezvényen - hangzott el a vásárt megelőző sajtótájékoztatón. A vásár főbb kiállítói között szerepel a TIGÁZ és az ÉMÁSZ Rt., a MÁN Kamion és Buszkereskedelmi Kft., a MATÁV, a CitiBank és a MÓL Rt., a Balaton Bútorgyár, a D&D és a Dorel Med Rt., a FUX és a MÁV-Tiszavas Kft., a Tiszaúj- városi Inveszt Rt. valamint a Tiszaújváro- si Ipari Park. Bihall Tamás vásárigazgató elmondta: reményeik szerint a jövőben a megyei vegyipari cégek is kiállítanak majd a vásáron, akkor is, ha Borsod nem tartozik fő értékesítési területük közé. Elhangzott: külön standdal jelentkezik Miskolc két partnervárosa, Kassa és a németországi Aschaffenburg, valamint Ózd és Pásztó önkormányzata is.- A korábbi rendezvényekhez képest újdonságot jelent az idén, hogy a megyei területfejlesztési tanács által támogatott cégek is bemutatják, a pályázatokon elnyert pénzekből milyen beruházásokat valósítottak meg. Ennek keretében ítélik oda a „Legeredményesebb támogatott beruházó” díját is - ismertette Bihall Tamás. A vásárigazgató kiemelte a csütörtöki kerekasztal-beszélgetést, amelyen a megyében megtelepedett multinacionális cégek vezetői a beszállítói lehetőségekről szólnak, illetve a pénteki fórumot, amelyen a megye gazdaságának fejlődését segítő pályázatokról lesz szó. Az ingyenesen látogatható kiállítás és vásár átogatőit a sportcsarnok előtti területen szórakoztató programokkal várják a rendezők. Matematika érettségi: ez sem volt nehéz Miskolc (ÉM - NyZ) - A matematika érettségivel folytatódott tegnap az idei érettségi vizsgák sorozata. A megkérdezett diákok szerint nem volt nehéz a megoldandó tételsor. A háromórás dolgozatírás után a miskolci Andrássy Gyula Műszaki Középiskola diákjaitól érdeklődtünk: hogyan sikerült a feladatok megoldása? Argyelán Anita, Lénárt Gábor, Máté Zoltán, Páll Gergely, Kiss Anita és Dobai Judit egyöntetűen állították, hogy nem voltak nehezek a feladatok. Sőt, már a tegnapi magyar irodalom és nyelv érettségin is nehezebbre számítottak. Matematikából típuspéldákat kellett megoldaniuk, ösztönösen nyúltak hozzá egy-egy példa megoldásához és sokat segített az is, hogy próbaérettségin kipróbálhatták magukat - sorolják. Talán az elméleti kérdések sikerültek egy Tapaszlatmegosztás. Balról jobbra: Dobai Judit, Kiss Anita, Páll Gergely, Máté Zoltán, Lénárt Gábor, Argyelán Anita, Kun Jánosné Fotó: Farkas Maya kicsit nehezebbre. A bizonyítan- számára ugyanis olyat válaszdó tételként a szakközépiskolák tott a tételsort összeállító bizottság, melyet ugyan tanultak a diákok, de mivel nem áll a középpontban, kevésbé gyakoroltak - teszi hozzá Kun Jánosné, az Andrássy középiskola matematika szakos tanára. Mindenbe bele kell kezdeni - mondják arra a felvetésre a diákok, hogy a matematika talán azért nehezebb, mert konkrétabb, mint a magyar irodalom. Ha nem is jut az ember a végére, részpontokat kaphat - erősítik meg egymást. A matekot nagyon komolyan, szigorúan veszik ebben az iskolában - válaszolnak arra a kérdésre, hogy hogyan készültek fel a vizsgára. December- től-januártól ismételték a négy év anyagát, osztályoktól függően írtak rendszeresen - például minden hétfőn - dolgozatokat. Végül így summázzák a tapasztalataikat: „Aki ott volt az órákon, készült rájuk, annak nem okozhatott gondot a megoldás.” A centenáriumra: különleges, kórházi kiállítás Miskolc (ÉM - SzK) - Régi orvosi eszközök, műszerek és dokumentumok kiállítását nyitották meg tegnap az idén százéves miskolci Semmelweis Kórház kultúrtermében. A város millenniumi programjában is szereplő kiállítást tegnap Kobold Tamás polgármester nyitotta meg. Beszédében nyomon követte a Semmelweis Kórház fejlődésének történetét, a romos tetemvári katonai ispotályban elhelyezett 20 ágyas - jogelőd - kórház 1856-os megnyitásától az Erzsébet királynéról elnevezett jelenlegi helyén álló intézmény 1900 októberi átadástól napjainkig. Koleszár Lajos kórházigazgató főorvos köszönetét fejezte ki mindazon személyeknek és intézményeknek - köztük a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak - akik, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a centenáriumát ünneplő kórház orvostörténeti, orvos-műszer-ápolásta- ni kiállítással tiszteleghessen elődei előtt. A vendégeket a kiállítást szervező Sallai Zsolt főorvos kalauzolta a látnivalók között. A látogatók érdeklődését egyebek között felkeltették a mentőszolgálat különleges oktatóeszközei, a gipszből készült szülészeti modell, a világháborúból megörökölt, de 1961-ben még használatban lévő' mentőláda. Az abban lévő eszközök láttán a ma orvosa megállapította: „ha ezekkel túlélte a beteg a mentést, már bizton életben maradt”. Az urológiai vitrinben olyan cystoskóp is látható, amely 4 voltos elemmel működött, nem is rég. Sokan megdöbbentek az urológiai gyűjteményen, amely az évek során emberekből eltávolított idegen tárgyakat vonultatja föl. De láthatók itt a fogamzásgátlás kezdeti eszközei, s a 70-es évekig használt borzalmas szülészeti „szerszámok”. A szülészet-nőgyógyászat felvételi könyvében pedig ma már furának tűnő foglalkozásokra bukkanhat a szemfüles látogató, mint „cseléd” vagy „kéjnő”. A kiállítás 26-áig Egy mikroszkóp a múltból látható, az igazgatósági épület földszintjén, délelőtt 10-től délután 3 óráig. Előzetes bejelentkezés alapján iskolai osztályok részére tárlatvezetést is biztosítanak. Fotó: Bujdos Tibor Mit tehetett volna az Orbán-kormány? Interpelláció és az arra kapott válasz a diósgyőri kohászatról Budapest, Miskolc (ÉM) - Tompa Sándor, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője a minap kérdést intézett a Parlamentben Matolcsy György gazdasági miniszterhez „Mit tett/tehetett volna az Orbán- kormány a diósgyőri kohászat fennmaradásáért?" címmel. Az alábbiakban közöljük az interpellációt és az arra kapott választ. DR. ÁDER JÁNOS a Magyar Országgyűlés elnöke részére Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 91. paragrafusa alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igénylő kérdést kívánok feltenni Dr. Matolcsy György gazdasági miniszterhez „Mit tett/tehetett volna az Orbán-kormány a diósgyőri kohászat fennmaradásáért?” címmel. Mint Ön előtt is ismert, a Diósgyőri Acélművek Rt. 2000. március 14-e óta ismét felszámolás alatt áll. Ezt megelőzően, az 1998- as prvatizációt követően a kassai acélművek volt a meghatározó tulajdonosa, azonban a Magyar Állam egy aranyrészvénye révén nem szakította el a köldökzsinórt. A felszámolás kimondása előtt, de azóta is sokan teszik fel a kérdést: vajon helyesen járt-e el a Magyar Állam akkor, amikor az utolsó kapcsot is elszakította? Kérdéseim ahhoz a miniszterhez szólnak, aki eddigi munkásságában, nyilatkozataiban fontosnak tartotta - és gondolom most is - a hazai alapanyag-ellátás és az erre épülő kis- és közép- vállalkozások létét, és rajtuk keresztül a magyar termelőcégek szerepét nemzetgazdaságunkban. Kérdezem tehát Miniszter Urat: 1. Ön sem látott lehetőséget a Kassai Vasmű és az ÁPV Rt. közötti tulajdonosi arányok újratárgyalására? 2. ön sem látott lehetőséget a DAM Rt.-nek a költségvetés irányába fennálló tartozásainak átütemezésére? 3. ön sem látott lehetőséget a kedvezőbb villamosenergia-tarifa elérésére az acélgyártás költségeinek csökkentése érdekében? 4. Ön sem látott lehetőséget a diósgyőri termelés volumenéhez viszonyítottan magas dolgozói létszám pl. részfoglalkozatatási lehetőségére, a végkielégítésekhez, korengedményes nyugdíjazásokhoz szükséges források biztosítására? Várom Miniszter Űr szíves válaszát. Budapest, 2000. április 13. Tisztelettel Dr. Tompa Sándor ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ MSZP TOMPA SÁNDOR országgyűlési képviselő részére Tisztelt Képviselő Úr! A Diósgyőri Acélművek Rt. jelenlegi helyzetével kapcsolatos kérdésére - „Mit tett/tehetett volna az Orbán-kormány a diósgyőri kohászat fennmaradásáért?” - az alábbiakban válaszolok. Az ÁPV Rt. 1998. január 9-én privatizációs szerződést írt alá a VSZ Kosice szlovák vállalattal, amelynek következtében a DAM Rt. kikerült az állami vagyonkörből. A privatizációs szerződésben mindkét fél által vállalat 4,5-4,5 Mrd Ft tőkeemelés utolsó részletét a VSZ Kosice csak késve teljesítette, ezért az ÁPV Rt. bejelentette 1,5 Mrd Ft kötbérigényét. Mindezzel együtt nem volt jogi lehetőség az ÁPV Rt. és VSZ Kosice között a tulajdonosi viszonyok újratárgyalására, amelyet az EU csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségünk egyébként is tiltott volna. A DAM Rt. költségvetés felé fennálló tartozása ez év elején mintegy 2,5 Mrd Ft volt. A 2000. március 14-én elrendelt felszámolási eljárás az acélhulladék-szállító szlovák Kovoup- rava vállalat kérelmére indult meg, függetlenül attól, hogy a magyar költségvetési szervezetek nem ütemezték át a DAM Rt. adósságait. A DAM Rt. üzleti tervei nem nyújtottak reményt az állami tartozások esetleges későbbi törlesztésére, ugyanis a tulajdonos VSZ Kosice rossz pénzügyi helyzete miatt a DAM Rt. forgóeszközhiánnyal küzdött. Az acélgyártás költségeit jelentősen befolyásoló villamosenergia-tarifa megállapítása a helyi szolgáltató társaság ÉMÁSZ és a DAM Rt. szerződése alapján történt, amelynek megkötése során a DAM Rt. törekedett a legnagyobb kedvezmény elérésére. Az energiaellátással kapcsolatos liberalizáció bevezetésére Magyarországon csak 2001 év után lesz lehetőség, amikor a fogyasztónak módja lesz a kedvező energiaárat kínáló szolgáltató választására. A diósgyőri termelés mennyiségéhez képest valóban magas a DAM Rt. dolgozói létszáma. A létszám csökkentésére - bizonyos keretek között - a privatizációs szerződés lehetőséget biztosított. A létszámleépítés (vég- kielégítés, korengedményes nyugdíjazás) forrásául az a 4,54,5 Mrd Ft tőkeemelés egy része szolgált, amelyet a felek a privatizációs szerződésben rögzítettek. így a DAM Rt.-nek lehetősége volt a létszám szükséges csökkentésére. Végül megjegyzem, hogy 1994 évtől a privatizációt megelőzően az állam a DAM Rt. részére mintegy 33 Mrd Ft támogatást nyújtott forgóeszköz-feltöltésre, veszteségpótlásra és a szerkezet- átalakításhoz szükséges fejlesztésekre, amelynek folytatására a DAM Rt. privatizációja és az EU-megállapodás után már nincs lehetőség. Budapest. 2000. április 20. Üdvözlettel: Matolcsy György GAZDASÁGI MINISZTER
