Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-07 / 82. szám
2000. április 7., péntek ÉSZM-MMlffilifilSlÉi # Színlap 8 Sylvester Lévay- Michael Kunze ELISABETH Fordította: Müller Péter Sziámi Vezényel: Kesselyák Gergely Regős Zsolt Szereplők: ElisabethJanza Kata Seres Ildikó Kovács Szilvia f.h. A Halál Kamarás Máté Németh Attila Szabó P. Szilveszter f.h. Lucheni Dézsy Szabó Gábor Földes Tamás Forgách Péter Ferencz József Molnár Erik Pintér Tibor Rudolf Arany Tamás f.h. Dolhai Attila Sophie Komáromy Éva Ludovika Wolfné Molnár Anna Max Kulcsár Imre Rausher bíborosSomló István Grünne gróf Szegedi Dezső Schwarzenberg külügyminiszterBartus Gyula Hübner báróKiss László Kempfen hadügyminiszter -Lukács Gábor Helene Herczeg Adrienné Esterházy grófnőEperjesi Erika Windisch kisasszonyVekerle Andrea Károly gróf Pécskay Tibor Batthyányi Elemér gróf Sztankovszky Miklós Andrássy Gyula gróf Halász Gábor A gyermek Rudolf Baris Gábor-Blaskovics Ádám-Gazdus Huba Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház balettkara valamint: Kecskeméti Edina, Kurucz Zsuzsa, Lipták Ágnes, Majláth Marianna, Németi Gyöngyi, Szitás Barbara, Leitner Anita, Veit Eszter Baksy Ákos, Demeter Sándor, Kriston Szabolcs, Márton András, Szrapkó Nándor, Varga Bálint, Csáki Péter, Dankó István, Gyurics Máté, Harcsik Róbert, Harmath Sándor, Király Csaba, Murvai Dénes, Osváth Tibor, Közreműködik a színház kiegészített zenekara Díszlet: Szegő György Jelmez: Velich Rita Koreográfus: Gajdos József Rendező: Kerényi Miklós Gábor Erzsébet királyné. Édesapja Miksa József bajor herceg. Elisabeth 1837. december 24-én született Bajorországban (ma Németország), Münchenben. 1853 augusztusában, 15 évesen ismerkedett meg unokatestvérével, a 23 éves Ferenc Józseffel. 1854. április 24-től, házasságkötésüktől osztrák császárné. A kiegyezés után, 1867. június 8-án Magyarország királynéjává koronázták. Zaklatott élete volt, de azt a megrázkódtatást soha nem heverte ki, amit egyetlen fia, Rudolf főherceg 1889-es öngyilkossága okozott.' 1898. szeptember 10-én, a svájci Géniben halálos sebet kapott, amikor egy olasz anarchista, Luigi Lucheni leszúrta. Elisabeth, a múlt század Dianája Seres Ildikó harmadik jutalomjátékának tartja a musical címszerepét Seres Ildikó fiatal Sissiként Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Seres Ildikó, a premier Elisabethje bevallja, először félt a szereptől. Egy pszichológiai analízissel felérő Sissi-életrajz azonban segített meglátnia a gyönyörű császárné maszkja mögött az embert. A gyötrődő nőt, aki a múlt század Dianája lehetett. • Először nagyon féltem ettől a szereptől - mondta Seres Ildikó, a ma este Elisabethje -, hiszen mindenki tudja, hogy Erzsébet királyné gyönyörű volt, hogy betegesen karcsú volt, hogy a haja a fenekéig ért... Nem tudtam túllépni a görcsön, amit a külső elvárások okoztak. Ezért könyveket kezdtem olvasni róla, ami csak rontott a helyzeten, mert úgy tűnt, hogy édes, bájos, tökéletes nagyasszony volt. Azután a kezembe akadt Brigitte Hamann Erzsébet királyné című műve. Egy hihetetlenül precíz pszichológus tehetségével analizálja a történelmet és a nőt is. És kiderült, ő is egy ember volt rengeteg hibával, rossz döntésekkel. Ekkor már tudtam a belső tartalomra figyelni, hiszen nem egy tökéletes nőt kell megjelenítenem, ami egyébként is szinte lehetetlen. □ Pedig volt már egy tökéletes asszony szerepe: a Mária evangéliumában Mária. • Igen, Máriában is ez a tökéletesség volt a nehéz. Akkor az segített, hogy alig egy évvel azelőtt született a gyermekünk, nagyon frissen élt bennem az anya-gyermek kapcsolat élménye. A musical második felvonásában van egy ima, ami egyfajta vádbeszéd az Istenhez: „nekem adtad, mégis elveszed”. Majd a búcsú Jézustól, a fiától - ezek igaz emberi pillanatok, Mária itt annyira esendő, innen meg lehetett közelíteni az egész embert. Elisabeth pedig egészen mai nő, mintha Diana hercegnőt kellene eljátszani. Nem ugyanaz-e a két sors? A korábbi életétől merőben eltérő udvar, a rajta is uralkodni akaró anyós, a protokoll béklyója, az állandó mosolygás, miközben ő szenved. És ugyanaz á mánia: megfelelni annak, hogy én vagyok a legszebb, fiatalnak és karcsúnak maradni. Ebbe kell belemenekülni, belehaj- szolódni, belebetegedni... □ Látta az operettszínházi vagy a szegedi Elisabeth előadást? • Nem, amióta megszületett a gyermekünk, ritkán mozdulok ki a városból. Persze, ha tudtam volna, hogy játszani fogjuk Miskolcon, igyekeztem volna megnézni. De nem tudtam, az pedig eszembe sem jutott, hogy én leszek Elisabeth. □ Kerényi Miklós Gáborral is most dolgozik először? • Igen, és mit mondjak, megijesztett kicsit, hiszen kemény rendező hírében áll. Viszont hamar kiderült, hogy hihetetlenül felkészült, nagyon tudatos, és ért a hanghoz, ami nagy dolog, és ritka a szakmában. Rettentően impulzív, rengeteg erőt sugároz, de soha meg nem bántott a próbákon, pedig az elején bizony lett volna alkalma. De nem, és egyszer csak azt érzem, kimegy belőlem a görcs. Tudom, hogy segíteni akar nekem, tehát abszolút rábízom magam. □ Szép időszak van ön mögött, és még nincs rajta túl - az utóbbi években sorra utolérték a nagy szerepek. • Először a Kabaréról gondoltam, hogy ezután minden csak kevesebb lehet. De utána jött Mária, és jött az Elisabeth. Érdekes egyébként, amit Janza Kata mondott, aki Miskolc előtt az Operettszínházban játszotta a címszerepet. Nagyon sokat beszélgettünk, úgy tűnik, egy hullámhosszon mozgunk. Neki ez az első szerepe volt, és ott van benne a kérdés, hogy ezután mit lehet még játszani? Az Elisabeth erős drámai konfliktusaiban minden benne van. Miről érdemes beszélni, mint a kamaszkorról, az apával való viszonyról, a szerelemről, a házasságról, a gyermekről, a halálról, a betegségről és a túlélésről? Az Elisabeth mindennek esszenciája. Egy igazi jutalomjáték. Érzelmekre építve, magyar motívumokkal Miskolc (ÉM) - Sylvester Lé- vay-Michael Kunze: Elisabeth című musicaljének ősbemutatóját 1992. szeptemberében a The- ater an dér Wienben tartották. Ezeket a világhírű musicaleket nagyon drágán lehet megszerezni, a magyarországi bemutató jogát Kerényi Miklós Gábor rendezőnek sikerült. A jogtulajdonosok csak olyanok kezébe adják a darabot, akikben megbíznak, és általában azoknak sem engedik meg, hogy eltérjenek az eredeti rendezéstől. Az, hogy Kerényi Miklós Gábor új változatot állíthatott színpadra, nem előzmény nélküli. A történetet így idézte fel: „A Miss Saigonnál részint szerencsém volt, részint sikerült meggyőznöm az angol jogtulajdonosokat, ezért megengedték, hogy egy új változatot készítsék Szeged és az Operettszínház számára. Ez a darab megnyitotta nekem az utat, és azóta, a külföldi jogtulajdonosok Bécsben, Londonban, Párizsban általában megadják azt a jogot, hogy egy új változatot készíthessek. Őket is érdekli, hogy mi születik belőle.” Az Elisabeth-et is eljöttek megnézni, és nagyon megszerették az előadást - ami gyökeresen más, mint a bécsi. Úgy mondták, sok szempontból érzelmesebb. Ismét Kerényi Miklós Gábort idézve a magyarországi előadás „alapvetően az emberi érzelmekből, vágyakból őrületekből építkezik, az ő előadásuk inkább képekből és ideológiákból áll”. A magyar közönség kedvéért változtattak is a darabon. A rendező kérésére néhány új jelenet is bekerült a darabba. Az egyik egy Rudolf-jelenet, és Zsófiának is két új készült. Egyrészt teljesebb lett ezáltal a történet, másrészt a magyar aspektusa, a köztudottan magyarbarát Rudolf trónörökös révén, komolyan megerősödött. Bár a magyar közönség is alapvetően szereti Elisabeth-et. Hogy miért? A választ ismét a rendezőtől idézzük: „Elisabeth liberális gondolkodású ember, aki arra törekszik, hogy minél jobban megvalósíthassa önmagát, és gyűlöli azokat a gátakat, amelyek az útjában állnak. Reflektorfényben áll, vállalnia kell a döntéseket, és amikor olyan döntéseket hoz, amelyek az ember szabadságát fontosabbnak tartják, mint az elveket, ez nagyon modern gondolat, nagyon közel áll hozzánk.” Hősszerelmes és álnok gyilkos a Halál Kamarás Máté Bécs és Bergen után, de most először játszik a miskolci színházban Miskolc (ÉM) - Kamarás Mátéra még jól emlékezhet a miskolci közönség - pedig már három éve Bécsben énekli, pontosabban énekelte a Román Polánski rendezte Vámpírok báljában a fővámpír fiának szerepét. Mondhatni halálos szerep... Az Elisabeth-ben már magát a Halált játssza. A 23 éves miskolci fiatalember ma azt mondja a bécsi utazásról: haza megyek. Hiszen három év nagy idő. A 650 előadás mellett belefért barátság, szerelem. Ám a bécsi Vámpírok bálját elvitték Stuttgartba, ahová Kamarás Máté nem követte az előadást. • Kaptam Bécsben új szerepet, de lemondtam. A bergeni operaház ugyanis színpadra állította a Sakk című musical oratórikus változatát, és meghívtak az Amerikait játszani, ami régi szerepálmom volt. Még a Rockszínházban találkoztam vele - ennek öt éve, azóta vártam rá. A pesti előadásban kórista voltam, valójában ez volt az első színházi munkám, így nagyon vonzó volt a norvég ajánlat. Már le is ment egy háromhetes előadássorozat, és szeptemberre újra meghívtak. □ Szabadidejében pedig eljött Miskolcra a Halált játszani... • Éppen nem szabadidőmben. Most készülnek a lemezünk de- mo-felvételei Bécsben és Berlinben. Nem, ez nem musicalválogatás, saját zene, mi írjuk egy osztrák barátommal, Rainerrel. □ És milyen zenét írnak? • Nagyon modern rockzenét. Rainer olyan partner, akivel jól kiegészítjük egymást, ő abban erős, amiben én gyenge vagyok, és fordítva. Én például nem vagyok képzett zenész, nem érdekelnek a szabályok. Őbenne dolgoznak a tanultak, és ezzel össze is fog engem egy kicsit. Egyelőre ketten dolgozunk a lemezen, a folytatás a fogadtatástól függ. Manapság a könnyűzenei piac úgy működik, hogy először legyen meg a CD, ha arra sok ember kíváncsi, csinálj hozzá zenekart... □ Visszatérve az Elisabeth-hez: amíg itthon volt, nem lépett fel a Miskolci Nemzeti Színházban. Mi hozta vissza Bécsböl? • Valóban premier lesz ez a számomra, az első szerepem a miskolci színházban. Amikor karácsonyra hazajöttem, akkor beszéltem erről az igazgató úrral, Hegyi Árpád Jutocsával, de még nem tudtam, vállalhatom-e. Aztán megkaptam Bécsben a Falcoban egy szerepet, amit február 1-jén próbálni kellett volna. Akkor azt mondtam, nekem most a CD-fel- vétel a fontos, és Norvégia, meg az Elisabeth, amiket nem tudtam volna leegyeztetni a Falcoval. így ezt a hármat választottam. □ Úgy tűnik, szereti ezt a szerepet. • Azért nagyon kedves a szívemnek a Halál, mert összetett figura, a maga keménységével és líraisá- gával a hősszerelmes és álnok gyilkos keveréke. Azt is mondja, „a pusztítás a dolgom, teszem hát én”. És most először megtörténik, hogy szerelmes lesz egy nőbe, emiatt fölrúgja a maga állította játékszabályokat. Az operettszínházi előadáson beugró voltam, kevés próba után volt 16-20 előadásom. Most többet próbálok, és nagyon sok segítséget kapok. És ha a premieren nem is, de az első előadások közül csütörtökön és vasárnap is én játszom a Halált. □ Nagy a különbség a magyar és a bécsi színházak között? • Mások a feltételek. Itt az anyagi lehetőségek jóval korlátozottabbak. Bécsben elképesztő öszszegeket áldoznak a díszletre, felépítenek egy előadásért egy színházat, ahol két évig ugyanazt játsszák. Ott, mert megtehetik, mindent alárendelnek a produkciónak, a különbség ebből adódik. □ Érzi még a miskolciak érdeklődését? • Azt hiszem, sokan emlékeznek rám, voltak és vannak, akik kíváncsian várják, mit csinálok. De nagy találkozásokra, régi barátságok felelevenítésére nincs idő. A próbaidőszakban édesanyámat sem sokat láttam, pedig nála lakom. Április 16-ig játszom, azután Bécs következik, majd a hónap végén visszajövök. Vendégségben vagyok itthon, azt hiszem, ez lenne a találó kifejezés.
