Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

2000. április 5., szerda ÉSZM-IMfilHMRSZAll$ Miskolc és környéke 1 HÍRCSOKOR • Támogatás. A felsőzsolcai önkormány­zat az idei költségvetéséből 2,3 millió fo­rintot támogatási céllal különített el. Az illetékes önkormányzati bizottság ezt az összeget a városban működő kulturális, ifjúsági és sport tevékenységet végző cso­portok között osztja fel. Erre pályázaton nyújthatják be igényeiket az érintettek. • A gazdálkodásról. A tavalyi gazdálko­dásról szóló beszámolót tárgyalja meg áprilisi ülésén a kistokaji képviselő-testü­let. Az ülésen megalkotják az ezzel kap­csolatos rendeletet, s foglalkoznak a le­járt határidejű határozatokkal is. Rombolók prédája, valaha itt egy sorompóőr tartózkodott, akinek fela­data az lehetett, hogy a Lusta-völgybe csak olyan gépkocsik hajtsanak be, me­lyeknek erre engedélye volt. Ma már - úgy tűnik - erre nincs szükség. Lillafüred felett, nem messze a Szinva-forrástől, a he­gyekbe vivő út egyik kanyarjánál árválko­dik ez a kis épület. Kifosztva, ajtajától, ab­lakától „megszabadítva”, tönkretéve. Mint oly sok helyen, itt is a barbár rombolók győzedelmeskedtek. Kár. Fotó: MMi Répáshutai tájház - néphagyományokkal Répáshuta (ÉM - MMI) - A bükki telepü­lésen, Répáshután a régi idők felidézésére szolgál a helyi tájház. Az épület a XX. szá­zad első felében élt emberek életmódját, szokásait mutatja be.A századfordulón az úgynevezett kétsejtú házak domináltak Répáshután, a hegyi településen: ezek „alkotórészei” a konyhapitvar és a ház (vagy szoba) voltak. A falu tehetősebb családjai már kamrát is építettek. A legel­terjedtebb tüzelőberendezés a búbos ke­mence volt, amihez szabadkémény is tár­sult. Az istálló, a sertésól és a pince szin­te minden portán megtalálható volt. Ez utóbbiban viszont nem bort, hanem bur­gonyát, zöldségféléket tároltak. A répáshutai tájház eredetileg csordás­háznak épült annak idején. A lelkes helyi­ek gyűjtőmunkájának segítségével alakí­tották ki 1989-ben úgy, hogy az látogatha­tó legyen, s őrizze az itteni népszokáso­kat, hagyományokat. Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást telepü­lése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeret­né, ha erről szűkebb pátriájában, térségé­ben olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Magyarország zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) rovatában ezt elmeséli. A legjobb sztorikat megírjuk majd, és közöl­jük azt is, hogy melyik olvasónktól szár­maznak az információk. Ráadásképpen minden hónapban a legjobb sztori beküldő­jét jutalomban is részesítjük. Az oldalt írta: Mészáros István Telefon: 20/326-5966 e-mail: mmi@iscomp.hu Felelős szerkesztő: Buzafalvi Győző Telefon: 20/333-2530 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu Tíz éve nem ingáznak a felsős tanulók A Répáshután végzett diákok helytállnak a középiskolákban is Répáshuta (ÉM - MMI) - Nem nagy iskola a répáshutai, ám az itt tanuló diákok tisztes­séggel helytállnak a középis­kolákban, jó eredménnyel végzik azokat el. Ez azt jelzi, hogy jó alapokat kaptak a hegyek közt található okta­tási intézményben. Egyébként nem csak ott, hanem az óvodában is, ahol már foglal­koznak a szlovák nyelvvel, hi­szen e bükki település szlovák nemzetiségi falu. A répáshutai iskola éppen tiz esztendeje lett ismét „teljes”,- azaz ekkortól jár­nak ide a felsősök is. Azelőtt az 5-8. osztályos tanulók a szom­szédos helységbe, Bükkszentke- resztre ingáztak. Ez nem kis fá­radságot jelentett, hiszen tizen­négy kilométert kellett utazniuk naponta - oda vissza. Ezt nehe­zítette, hogy télen sokkal nehe­zebb a közlekedés itt fent a he­gyek közt, mint máshol.- Iskolánkba jelenleg negy­vennyolc tanuló jár - mondja Petőfi Valéria, a répáshutai is­kola igazgatója -, akikkel hat pedagógus foglalkozik. Mivel szlovák nemzetiségi település Répáshuta, így természetes, hogy oktatjuk a szlovák nyelvet, melyen kívül más idegen nyel­vet, az angolt is tanulják diákja­ink. Összevont osztályokban sa­játítják el a tananyagot, s hogy a pedagógusok munkája nem eredmény nélküli, jól bizonyítja, hogy az itt végzett diákok rend­A gyerekek örülnek a közelgő tavasznak re helytállnak a felsőbb iskolák­ban. A középiskolákból kedvező visszajelzéseket kapunk. Az igazgatónőtől megtudtuk még: mozgalmas az élet nálunk. Rendszeresek a különféle verse­nyek, vetélkedők, mind a házi, mind pedig a kistérségi rendez­vények. A szlovák nyelvű, regi­onális vetélkedők, például a vers- és prózamondó szellemi megmérettetések szintén emlé­kezetesek más, szlovák nyelvet oktató intézményekben. De tar­tanak olyanokat is, melyeken a helyi fiatalok egyéb képességei­ket bontakoztathatják ki. Ilyen a Tátika verseny, ahol híres előadóművészeket, énekeseket utánoznak. Ezeknek az előadá­soknak - mint legutóbb is - nagy sikerük van, és a helyiek igénylik ezeket. Ami gond náluk: sajnos, még nem sikerült befejezni a tornate­rem építését. A kilencvenes évek első felében elkezdett épü­letnek csak a váza mutatja: itt és ez lenne a majdani, közösségi célokat is szolgáló épület. Hogy mikorra készül el, azt ma még nem lehet tudni. Addig is, amíg elkészül a tor­naterem, a tavasz közeledtével a gyerekek a jó levegőn, az udva­ron tartják a testnevelés órákat. Ez utóbbiból, mármint a jó leve­gőből ugyanis nincs hiány a ma­gason fekvő Répáshután. A Kassa-Miskolc eurorégió dokumentumai Miskolc (ÉM - MMI) - A me­gyei közgyűlés felhatalmazta dr. Ódor Ferenc elnököt, hogy aláírja a később létre­hozandó Kosice-Miskolc eurorégió dokumentumait. Ez egy keretegyezmény, amely a határon átnyúló együttműködést tartalmazza. A megyei önkormányzat még az elmúlt évben döntött arról, hogy belép a Miskolc-Kassa Régióért Közhasznú Társaság­ba, s közreműködik annak munkájában. A kht elsődleges célja egy határon átnyúló eurorégió létrehozása - az Eu­rópai Unióban alkalmazott re­gionális elv figyelembe vételé­vel. Az eurorégiót magyar részről Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város, míg szlovák részről a Kosicei Kerü­leti Hivatalhoz tartozó járások és Kassa város alkotják. Bár Szlovákia és hazánk is az EU-hoz történő csatlakozás fo­lyamatának más-más szakaszá­nál tart, ám a földrajzi egység természetes eleme Európának, ezért független a csatlakozás fo­lyamatának országonkénti kü­lönböző stádiumától, s így az eurorégió létrehozása más orszá­gok csatlakozását megelőzően is indokolt. A tervezett eurorégió határainak kijelölését a már is­mert Európai Uniós távlati ter­vek is alátámasztják. Ilyen pél­dául az EU által is jóváhagyott „TINA program”, amelyben fon­tos szerepet kap a kelet-nyugat irányú autópályákat összekötő Miskolc-Kassa autóút terve. Az érdekelt felek munkacsopor­tokat hoztak létre, mely csoportok kidolgozták az eurorégió létreho­Az EU is jóváhagyta a Miskolc-Kassa autóút tervét Fotó: Bujdos Tibor zására irányuló megállapodás-ter- aláírására hatalmazta fel a testü- vezetet. Ennek a tervezetnek az let a megyei közgyűlés elnökét. FarakaS az udvaron. A tavasz jelei már érzékelhetők Répáshután is, jóllehet a hegyek között még meglehetősen hűvös az idő. Éppen ezért itt még javában fűtenek, az udvarokon, ka­pubejáróknál felhalmozott tűzifa egy részét még biztosan fel kell használni. A hegyek között megbúvó falvakban, így Bükkszentkereszten, Répáshután is viszonylag könnyű a helyzet, hiszen az erdő nincs messze, ergo fa is van bőven. Fotó: MMI Hét végi kerti égetési tilalom Felsőzsolca (ÉM - MMI) - Bizo­nyára nem veszi nagy örömmel a szomszéd, ha az orra alá füs­töl valaki. Főként nem, ha ép­pen a kimosott ruha szárad az udvaron, vagy a lakást szellőzte­ti... Nem csak a fentiek, hanem egyéb okok miatt is módosította a köztisztaságról szóló rendele­tét a felsőzsolcai önkormányzat képviselő-testülete. Ennek új eleme az avar és kerti hulladé­kok kerti égetése című fejezet. A tavaszi és őszi lombégeté­sek alkalmával nap mint nap füstölgő tüzek okozzák a bosszúságot, a környezeti ártal­makat. Éppen ezért igyekszik ezt a kérdést szabályozni a kép­viselő-testület. A rendelet szabá­lyozza hol és hogyan lehet éget­ni ezeket az anyagokat. Ezek szerint ilyet közterületen nem tehetnek a lakosok, csupán a megfelelően kialakított tűzrakó helyen és telken lehet égetni az avart, a falombot, a nyesedéket. A felsőzsolcai önkormányzat rendelete előírja, hogy szomba­ton, vasárnap és ünnepnapokon tilos ilyen tevékenységet folytat­ni. Szintén tiltja a rendelet szeles időben a kerti hulladék égetést.

Next

/
Thumbnails
Contents