Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-25 / 96. szám

2000. április 25., kedd Csatlakozunk Az ÉM EU-melléklete 6 • EU diákoknak. A Róbert Schumannról elnevezett vetélkedő márciusban Eger­ben rendezett regionális fordulóján me­gyénket két iskola képviselte. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium csapata 2., a to­kaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kö­zépiskola csapata 5. helyezést ért el. • Regionális politika Hágában. A Dél- Hollandia Tartományi Kormány nagysza­bású konferenciát szervez Hágában 2000. október 4-e és 6-a között. A konferencia résztvevői B.-A.-Z. megyéből és a cseh Észak-Bohémia régióból érkeznek. A kon­ferencia témája a regionális politika, regi­onális fejlesztés, ezen belül is a tapaszta­latcsere. Miskolc (ÉM) - Az előző hónapban azt kértük olvasóinktól, hogy soroljanak fel legalább hármat az Európai Unió jelképei közül. A megfejtéseket ezúttal az EU-kis- lexikonban olvashatják. A válaszadók kö­zül a szerencse Rácz Endrének (Alsózsol- ca, Lévay út 31.) kedvezett, az Észak-Ma- gyarország ajándéktárgyait vehette át. Ebben a hónapban kérdésünk az alábbi képre vonatkozik. Mi látható a felvételen, melyik város­ban található a nevezetesség, a város mi­lyen szerepet tölt be az Európai Unióban? Válaszaikat május 25-éig várjuk a követ­kező címre: 3501 Miskolc, Pf. 351. A borí­tékra írják rá: EU-játék. Ne feledjék: a legtöbb helyes megfejtést beküldők között év végén egy brüsszeli utazást sorsolunk ki. • Új viszony. Júniustól a magyar egyéni vállalkozók szabadon telepedhetnek le az Európai Unió tagállamaiban. Az új sza­kasz újabb eszközt jelent abban, hogy hazánk előrehaladjon a teljes jogú csatla­kozás útján. • Közepes környezet. Hazánk természeti környezete nemzetközi összehasonlítás­ban közepes, a többi volt szocialista or­szágéhoz hasonlítva kedvező - derül ki az EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata című kutatásból. A legkritiku­sabb a helyzet a szennyvízelvezetésben és -tisztításban. Az olvasó célja az információ megszerzése Könyvtár helyett szolgáltató- és információs központról beszélhetünk az unióban Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - NyZ) - A könyv­tárak fejlődésének európai útja, hogy szolgáltató- és in­formációs központokká vál­nak. A lehetőségekről és a nehézségekről Környei Lász- lónét, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgató­ját kérdeztük. • A könyvtárnak olyan színvonal­lal kellene rendelkeznie, amely megfelel az igényeknek. Egyrészt a szakmai, belső igényeknek, másrészt pedig azoknak a külső igényeknek, melyeket az olvasók alakítanak. Ha bejön például egy vállalkozó, aki a külföldi befekte­tő igényeit szeretné kielégíteni, és azután érdeklődik, milyen szabvá­nyok vannak, nem kíváncsi arra, honnan, csak szeretne hozzájutni az információkhoz. A könyvtár fúnkcióját ma két dologban lehet­ne megjelölni, egyrészt a tanulás­hoz nyújt segítséget, másrészt in­formációkat szolgáltat. □ Az unió tagállamaiban műkö­dő könyvtárak hogyan néznek ki? ...................... Az elmúlt két-három évben is fan­tasztikus változások, tempós fej­lődés történt a könyvtá­rakban. . ................................................. Együtt a régi és az új • Különbözőek, de jellemző rá­juk, hogy maximálisak a számí­tástechnikai, informatikai adott­ságok. A könyvtárak egyben szolgáltatóhelyek, olyan pontok, ahol van számítógép és a szak­emberek megadják a szükséges ismereteket. Fontos azonban az is, hogy az egyes könyvtárak más könyvtárak felé is közvetí­tik az olvasó óhaját. □ Az EU-alapszerződések az okta­tás és a kultúra tartalmi, szerve­zeti kérdéseit nemzeti kompetenci­ának minősítik. Ellenek ellenére milyen jelei vannak annak, hogy a magyar könyvtárak közelítenek az európai elvárásokhoz? • A magyar könyvtárak európai mintára történő fejlődése körül­belül tíz évvel ezelőtt indult el. Létrejött az Országos Dokumen­tumellátó Rendszer, melynek szakkönyvtárak, egyetemi könyv­tárak, országos és megyei könyv­tárak a tagjai, és egy olyan háló­zatot építenek ki, melynek segít­ségével a hálózathoz csatlakozó intézmények állományához bárki hozzáférhet. Állami költségvetés­ből néhány millió forint áll ren­delkezésre évente, hogy az egyes intézmények állomány gépre ke­rüljön. Látványos eredményeket azonban nem lehet elérni, hiszen nem adottak a feltételek. A hazai könyvtárügy kulcs- területei: • a jogi szabályozás tovább­építése a felhasználóbarát, információs társadalom meg­valósítása érdekében • az információs infrast­ruktúra és a hálózatok fej­lesztése, az információhoz való szabad hozzáférés biz­tosítása • a kulturális örökség digi­talizálása, a munka koordi­nálása • a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása az egész országban (Részlet az Európai Unió és a hazai könyvtárügy című, 1998-ban megjelent szakcikk­ből.) □ Elsősorban a technikai felsze­relések hiányoznak? • Részben. Részben pedig a könyvtárosi szakismerettel, hely­ismerettel és informatikai isme­retekkel bíró könyvtárosok. Ezt pótolva szervezünk folyamato­san tanfolyamokat, továbbképzé­seket. □ Mikor léphetünk „uniós” könyvtárba Miskolcon? • Nem annyira a távoli jövőben. Az elmúlt két-három évben is tempós fejlődés, fantasztikus változások történtek. Olyan együttműködési lehetőségek ala­kultak ki, melyekre korábban nem volt lehetőség. Környei Lászlóné Három év Európában hat nemzet számára Miskolc (ÉM - NyZ) - Három évvel ezelőtt az elsők között pályázott a miskolci Földes Ferenc Gimnázium az Euró­pai Unió Socrates programjá­ra. A múlt héten a miskolci középiskola adott otthont az együttműködést lezáró talál­kozásnak. A Socrates-programon belül Comenius 1 akcióban egy ir, egy osztrák, egy olasz, egy bel­ga, egy norvég iskola és a mis­kolci Földes Ferenc Gimnázi­um vett részt. Az iskolák a kul­turális örökség feltárására vál­lalkoztak. A tanulók egy-egy té­mát az adott nemzet szemszögé­ből dolgoztak ki, írniuk kellett például a millennium megün­nepléséről, a sportról, a pop-ze­néről, a bevándorlásról, egy- egy nemzeti étel receptjét is meg kellett osztaniuk egymás­sal, egy kedvenc épületet pedig úgy bemutatniuk, mintha tu­risztikai katalógusba kerülne az írás. Az angolul készült szö­vegek nemcsak a hat náció is­koláinak tanulói, hanem bárki számára megismerhető, hiszen a program koordinátori szere­pét ellátó belga iskola CD-ROM formájában közzé teszi, és fel­kerül az internetre is az anyag. Juhászné Molitor Edina, a miskolci intézmény programfe­lelőse arról is szól, hogy ők ta­nárok is profitáltak a kapcsolat­ból. Évente kétszer találkoztak: év elején a részleteket dolgozták ki, év végén pedig összegezték az eredményeket. A három év lezárása után a legnagyobb ered­ményeket is meg lehet fogal­mazni:- Barátok lettünk, és a belga Roeselare iskolával mélyebbé vált a kapcsolatunk. Tavaly áp­rilisban 18 belga diák és 2 ta­nár érkezett Miskolcra, mi szep­temberben mentünk. Tegnap új­ból jött egy csoport. Családok­nál helyeztük el a vendégeket. Ismerkednek egymással a gye­rekek, és az sem utolsó, hogy használják az angol nyelvet - mondja Juhászné Molitor Edina. Comenius 1 Az akció célja, hogy többolda­lú iskolai társulásokat alakít­son ki, és a közoktatási intéz­mények közötti nemzetközi együttműködést előmozdítsa. Az iskolai társulás tagjai meghatározott cél megvalósí­tása érdekében fognak össze 1-3 éves időtartalomra, úgy­nevezett Európai Oktatási Projektet hoznak létre. Olyan programokhoz nyújt az akció többletforrásokat, melyek mo­tiválják a nyelvtanulást, meg­honosítják a csapatmunkát, alkalmazzák az új informáci­ós és kommunikációs techni­kákat a tanításban, tantárgy- közi ismereteket állítanak előtérbe. — .........................................U____ KOKAT: A DIÁKJOGOKRÓL '/% > V|< * 4 A míg az emberi kap­csolatok nem tisztá­zódnak, addig felesleges paragrafusokkal dobálóz­nunk. Jobban kellene tisztelnünk egymást. Ne­künk a kort, a tapasztala­tot a tanároknál, nekik pedig a tapasztalataikat kellene megfelelő stílus­ban átadni nekünk. Ez a paragrafusosdi lehet, hogy csak tovább mélyíti a szakadékot... Gáspár Lajos (17) tanuló T úlzottan idealista el­képzelés, hogy a pa­ragrafusok megvalósul­hatnak. Az egyik ismerő­sömet azért rúgták ki, mert megütött egy ta­nárt. Pedig az igazság az volt, hogy a tanár ütött először. Ha a srác ismeri a jogi hátterét az ügynek, akkor nyerhet. Oda kelle­ne figyelni, hogy az isme­retek eljussanak a diák­hoz és tanárhoz. Tóth Csaba (19) tanuló A diákjog, diákönkor­mányzat szép elkép­zelés, de soha nem való­sulhat meg. Sem a ráfor­dított idő, sem az erre ál­dozott pénz nem elég ah­hoz, hogy képzett, ütőké­pes szervezeteket hozza­nak létre. Talán változ­tatni kellene az értékren­dünkön, és az oktatás színvonalára és emberi vonatkozásaira is odafi­gyelni. Mizsik Diána (16) tanuló A diák igazából soha nem mer kezdemé­nyezni, mert tudja, hogy a végén úgyis a tanárnak lesz igaza. Ez a félelem abból is fakad, hogy sem a tanár, sem a diák nincs tisztában a jogaival. Ta­lán a szakembereket is jobban kellene képezni. Nem csupán a paragrafu­sokat kell betéve tudni annak, aki diákjoggal foglalkozik. Gere Tamara (16) tanuló N ekem megadatott, hogy működőképes diákönkormányzatot lás­sak. Ehhez csupán kép­zett vezetőkre volt szük­ség, lelkes emberekre és egy biztos bázisra, mely támogatta a szervezetet. Persze egy jól képzett jo­gász sem árt a társulat­ban, aki a diákjogra sza­kosodott, és nincs híján egy kis pedagógus vé­nának. Fáklya Adrienn (18) tanuló

Next

/
Thumbnails
Contents