Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-22 / 95. szám
2000. április 22., szombat ÉSZAK-MA6YAMS7J(3 # csak to A színpadon Marinkovics Zsófia „M világot jelentő deszkák" - sokszor szokták így emlegetni a színházat. Számomra a színpad nem csupán pár deszka néhány ócska díszlet kíséretével, hanem az évek múlásával ez a második otthonommá is vált. S hogy mit jelent ott fenn állni[ a reflektorok és a kíváncsi szempárok kereszttüzében, azt csak az tudja megérteni, aki már próbálgatta szárnyait a „színészet égboltján". Miután ismerőseim megtudták legféltettebb titkomat, hogy színész szeretnék lenni, a legtöbb emberből ugyanazt a reakciót váltotta ki: „ez csupán egy gyermekkori ábránd, semmi más!" - mondták sokan. De számomra ez már rég több, mint álom: ez az ébrenlét a valósághoz, ez a levegő az élethez, sőt ez már maga a lét, az élet. Nem csupán akkor élvezem, ha én játszom, hanem ha láthatok másokat boldognak, szomorúnak, vidámnak, vagy éppen keserűnek a színpadon. Ha belépek a színházba és annak sokszínű világába, akkor én is beletartozom, én is végigélhetem mindazt, ami történik. Az életben mindenki vágyik a boldogságra, mégsem adatik meg ez a gyönyörű érzés sok embernek. Ebben a másik különleges világban nekik is jut abból a végtelen boldogságból, ami a darabban lévő főhőssel, vagy hősnővel történik az által, hogy megélik velük az élet rögös útjának minden nehézségét, ami végül a harmóniához, a tökéletességhez vezet De az örök igazságot Shakespeare fogalmazta meg, s ami igaz lesz, amíg világ a világ, s amíg élnek emberek a földön. „Színház az egész világ, s benne minden ember, férfi és nő." Ezen a héten a Fresh Add meg magad című CD-jét sorsoljuk ki a helyes megfejtők közül. Kérdésünk: milyen színben lehetett kapni a híres Ford T-modellt? A múlt heti nyereményünket, Lou Bega Mambó No.5-át Nyeste Marina (Mezőkövesd) nyerte (a három beküldő közül). Megfejtésként elfogadtuk mind az orrszarvút, mind a vakondot. Eredetileg az elefántra gondoltunk, de be kell vallanunk, jót vitáztunk a denevéren is. Nyerőjáték Megjelent a Record Express gondozásában a Fresh Add meg magad című maxija. A jól ismert címadó dal ötféle feldolgozásban hallható az albumon. Megvásárolható CD-n és kazettán. Diákok, akik az oldalt írták és szerkesztették: Kristóf György (17) gkristof@freemail.hu. Szél Miklós (19) mukka@freemail.hu Stop, avagy az útszéli utazási iroda Csupka Péter, Szél Miklós Miskolc (ÉM) - Régóta megcáfolhatatlannak tűnő bizonyítékokkal támasztják alá, hogy a vonat mindenféle sztrájkokkal és késésekkel együtt is a legköltségkímélőbb közlekedési eszköz. Mindezt persze olyan nyárspolgárok állítják, akik soha nem kóstoltak bele a stopolás örömeibe. Ha teszem azt fesztiválra tartasz, megvan a választási lehetőséged, felszállsz - persze ha felférsz - egy vonatra (és soha nem tudod meg, hogyan sikerült egyeseknek ülőhelyet szerezniük), vagy kiállsz az út szélére - ami jelentősen stílusosabb - és várod, hogy egyetemistának nézzenek, hiszen egyetemista korában minden jobbérzésű ember stoppolt. Igaz, eleinte sokakat zavarba hoz, hogy kirakatbábunak érzi magát, és hüvelykujja a nagy szagos végtelenbe mered, de később rájön, hogy éppen ebben van a dolog igazi szépsége. A vérbeli stopos az idők folyamán megtanulja helyesen értelmezni az országút válaszát a neki feltett hüvelykujjra: az öregurak bámuló tekintete, a lelkiis- meret-furdalásban szenvedőkben fellángoló inger, hogy a stoppos helyett a záróvonal nézegetésének szenteljék kieső másodperceiket, a sajnálkozó „nincs több helyem” tekintet, Útmenti idill valamint a „csak a következő faluba megyek” intés. Utóbbi kettőről bizton tudhatja az ember, hogy soha nem fogják felvenni, ők csak a lelkiismeret-furdalá- sos típus alfajai. Amikor már eleged van az egészből, és elkezded számlálgatni a vonatjegyre az aprót, úgy félvállról még kilóbálod a kezed az útra, de biztos vagy benne, hogy a 200-zal száguldó Audisnak a lába el sem éri a féket. Ekkor állsz szemben a felvétel tipikus esetével. Táskát vállra, 60 méter eufórikus rohanás, ablakon belihegni, hogy „pont arra megyek”. Miközben arról beszélgetsz, hogy milyen volt az ő fiatalsága, és mennyit is stopolt annak idején, Fotó: Vajda János kellemes tempóban haladsz az úticélod felé. Nem árt tudni azonban, hogy a halálközeli élmények ugyanúgy részét képezik a stopolásnak, mint az ismerkedés. Már tudhatod, hogy nem mindennapi utazásban lehet részed, ha a strag első mondata: „huh, már olyan fáradt voltam, hogy nem láttam az utat, gondoltam felveszlek, úgy talán nem alszom el”. Ilyenkor a beszélgetést tekintsd garantáltnak. Vannak csendes stragok is. Tipikusan rendes emberek, de nem érdemes ráerőltetned magad. Ha beszélni, netán beszélgetni!!) szeretne, majd elkezdi ő. Ha már beszélgetés, akkor megjegyzendő, igazán illik úgy Alapok 1. A stragnak (aki felveszi a stopost) mindig igaza van (hasonlóan ha valakinek sok pénze van, az szép, ráadásul meg énekelni is tud). 2. Légy babonás, hisz itt minden a szerencsén múlik. 3. Légy tisztában azzal, hogy te az országutak lelki „prostituáltja” vagy (egy fuvarért egész életek végighallgatására vállalkozol). 4. Ne éreztesd a straggal, hogy félsz például a vezetési stílusától, mert vérszemet kap (vagy az út szélén találod magad, vagy az első fára feltekeredve). 5. Legyenek kifogástalan munkaeszközeid: hüvelykujj, vasalt bakancs, törülköző („a strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében- hosszában bejárja stopolva a világot, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és győz, és még azt is tudja, hogy hol a törülközője - az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni”). viselkedni, hogy a strag strag maradjon és egy idő után már feltétlen reflexként induljon meg a lába a fékpedál irányába egy feltartott hüvelykujj láttán. Fesztivál Ilyenkor az embereknek vagy a féktelen bulik ideje ugrik be, vagy a szülőkkel hetekig, hónapokig tartó alkudozás, könyörgés, félévi, év végi jegyekért való hajtás az elengedésért, szülőknek az alkohol, cigi, fű, szex, porban, sárban fetrengő emberek. Szóval a szokásos. Említsük meg azért azokat is, akiknek a „fesztivál” hallatán beugrik a „zene” szó is. A fesztiválokra az egyik legjellemzőbb dolog mégis a fiatalság önmagából való kifordulása. Talán nyugodtan írhatnám, hogy nem is lenne semmi baj a technokol- szagú punkokkal, az eszméletvesztésig lerészegedettek- kel, műigénytelenekkel (hiszen mint a Volt-ról másik írásból is kiderül, nem ők a hibásak), ha az év többi részében is ugyanazok volnának. Csak hát ez nem így van. Hosszas fejtörés árán sem sikerült rájönnünk, hogy hová tűnnek ezek az emberek fesztivál végeztével. Kutatócsoportunk végül arra a megegyezésre jutott, hogy bebábozódva vegetálnak két fesztivál között egy naftalinszagú szekrénybe. Nem kizárólagosan ők a hibásak, hiszen nem - csak - ők tehetnek róla, hogy az év nagy részében visszafogottabb életre vannak kárhoztatva, a végtelen szabadságérzet lehet az, ami ezt hozza ki az emberből. A szülők is felelősek egy kicsit. Ha belátnák, hogy ami illegális, az sokkal vonzóbb, ha tiltják, valamint azt is, hogy úgy sem tudják megakadályozni. Sőt! Ha valamilyen ésszerű szinten engedélyeznék a „bűnös” dolgokat, azok sokat veszítenének varázsukból, és így - talán - ésszerű mértéket ölt- hetnének, és még hazudozni sem kellene... Volt - egy fesztivál Sopronban Idénynyitó biztonsági emberekkel és veszélyes elemekkel Kristóf György, Szél Miklós Miskolc (ÉM) - Az időjárás is úgy gondolta, hogy ideje megrendezni - amúgy bemelegítőként - az idei év első könnyűzeneinek mondott fesztiválját, mely magát változó tartalmú popkulturális expóként definiálja. A bejutás és a meghitt, barátságos légkörben zajló motozás után - melynek során majdnem leütöttek, miután nem tudtuk megmagyarázni, hogy mivel fogjuk felbontani a konzerveinket - nyugodtan vághattunk bele az „élet sűrűjébe”, ami nem is volt olyan nehéz, mivel a koncertterületről - amely egy sportcsarnok volt - nem engedték ki a népet 8-ig, így nyugodtan szemlélhettük a helyi játékot, ami nagyon hasonlít az általunk „hány ember fér be egy kis Polskiba buli után” néven elhíresült itteni változata. A meghitt légkör megteremtéséhez nagyban hozzájárult annak a máig azonosí- tatlan valaminek az ellenértéke, melyet „mindössze” 200 forintért sör néven árultak. A kétnapos fesztivál első részének kicsit bemelegítés hangulata volt. A „nagyágyúkat” a második napra tartogatták. Hozzáértők szerint Kispálék életük nem éppen legfényesebb koncertjét adták a VHK előtt, akik valahol a régi energikus rituálé és az új csillagporos zene között ingáznak. A paárus tevékenységét pedig nem kell magyarázni. Szintén besik- lott a Hipnotizőr, aki megfosztja az embert realitásérzékétől és elhiteti vele, hogy ő szép, és a mellette ülő lány csak azért nincs még a karjaiban, gyenlős. j£| közönség most is az előbbit részesítette előnyben. Sajnos a szívünknek még mindig oly kedves securitysek nem tudták kiszűrni a tömegből az igazán veszélyes elemeket, melyek létére a Timur Lénk Együttes hívta fel a figyelmünket. Sehogy sem sikerült elkapni például a Körhintást, aki a gyanútlan iszogatót keríti hatalmába, pörgetve vele világát. Eredménytelen maradt a kutatás a Bokszoló és a Répaárus irányában is. A Bokszoló a gyanútlan szomjazókat vágja gyomron, mire azok hányni kezdenek, a RéÉletkép naplemente, a borzas hajú, mint a Hipnotizőr áldozata Fotó: Csupka Péter Utolsó bomlasztó elemként a Filmrendezőt kellene megemlítenünk, aki a hallomásból szintén jól ismert „filmszakadás” nevű jelenséget okozza. Reméljük a jövőben sikerül ezektől az elemektől megtisztítani a fesztivált, kulturált szórakozásra teremtve lehetőséget. A reggeli felkelés megpróbáltatásai után városnézésre indultunk helyi ismerősökkel. Töredelmesen be kell vallanunk: le voltunk nyűgözve. Sopron gyönyörű. Azt most is hozzá kell tenni, hogy „békeidőben” valószínűleg a kukák nincsenek felrúgva és nem kell a járdán a „tócsákra” figyelni. Helyi barátaink lévén sikerült megnézni azokat a helyeket, melyek ismerete a helyiek „kiváltsága”. Magunktól sosem jöttünk volna rá, hogy egy zöld ág a kapualjban a város egyik legszolidabb, legkellemesebb borozóját rejti. A második napra tartogatott „nagyágyúk”: Nyers, Pál Utcai Fiúk, Másfél, Sziámi, Korai öröm, Quimby, Anima Sound System zsinórban. A hatásukat még csak mostanában kezdjük kipihenni. Az Anima életmentő hatásáért hálát rebegtünk, valamelyest segített helyrerázni az addigra igencsak összekuszálódott agytekervé- nyeinket. Végezetül szépen lassan elindultunk - volna - a lenyugvó nap irányába - szemeteseket állít- gatva útközben ha nem lett volna koromsötét éjszaka.
