Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-12 / 86. szám

2000. április 12., szerda Aktuális 2 HÍRCSOKOR • Gárdus-emléktáblát avatnak. Felavatják ma délben dr. Gárdus János egyetemi do­cens, az Idegennyelvi Oktatási központ volt igazgatója emléktábláját a Miskolci Egye­tem A/6-os épületének földszinti folyosóján. • Abaúji szavalóverseny. Tizennégy aba- úji iskola mintegy 70 felsőtagozatos diák­ja méri össze tudását ma, április 12-én az encsi városi könyvtárban a költészet nap­ja tiszteletére megrendezett XXVI. Abaúji Szavalóversenyen. • Adótorony-fórum. A Mályi Téglagyár területén épülő Nokia-adótorony ügyé­ben tart lakossági fórumot holnap dél­után 5 órától Kádas Mihály. A választóke­rület országgyűlési képviselője (Fidesz) Mályiban, a Móra Ferenc úti iskolában várja az érdeklődőket. • Találkozó Cseh Károllyal. Cseh Károly Vaszlej Mitta-díjas költővel, műfordítóval találkozhatnak az olvasók április 12-én, szerdán délután fél 4-től a sárospataki Városi Könyvtárban. Gálaest, valahol Európában... Millenniumi gálaestet rendezett a Miskol­ci Nemzeti Színházban tegnap a Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakkö­zépiskola. Az iskola tanulói költészetben, zenében és táncban éltették az Európában élő népek kultúráit. Fotó: Farkas Maya Nemzeti kerekasztal Miskolc (ÉM) - Rendszerváltozás és nem­zeti kerekasztal címmel rendez nyilvános vitaműsort a Miskolci Egyetem díszaulá­jában ma délután 5 órától a Citromfa Po­litikai Műhely és a Vian Kulturális Egye­sület. A program meghívott vendégei a rendszerváltozás időszakának meghatáro­zó személyiségei: Kónya Imre, Pető Iván, Deutsch Tamás, Berecz János, Fejti György és Pozsgay Imre. A beszélgetést Havas Henrik vezeti. Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja A kiadó vezetője: Szabó Miklós Szerkesztő: Bánhegyi Gábor Rovatok: gazdaság: Méhes László (211 -es mellék), kultúra: Csornák Mariann (210-es mellék), sport: Berecz Csaba (241-es mellék), társadalom: Bujdos Attila (212-es mellék), térség: Buzafalvi Győző (430-as mellék). Szerkesztőség: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. Szerkesztőségi fax: 501-262 Telefon: 414-022 A központ jelentkezése után közvetlenül tárcsázhatók a rovatok mellékei, valamint a titkárság: 201, Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), European Press Agency (EPA). Kiadja az Inform Stúdió Kft. Ügyvezető igazgató: Jósét Kogler Felelős kiadó: Szabó Miklós Terjesztési vezető: Seszták Ottó (06/20-958-9923) Marketingvezető: Szókéné Kórik Erika (06/20-977-5596) Hirdetési vezető (Miskolc): Farkasné Lovász Zita (06/20-9147-209) Hirdetési vezető (térség): Maros Éva (06/20-333-2530) A kiadó címe: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 414-022 Hirdetési fax: 501-260 Marketing és terjesztési fax: 501-261 Az áruspéldányokat terjeszti az Inform Stúdió Kft. Gere Sándor (304-es mellék) Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Kézbesítési problémáikat az alábbi ingyenesen hívható telefonszámon jelezhetik: (06-80) 305-305. Előfizethető az Intorm Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Bank Austria Creditanstalt-nál vezetett 10911004-00000002-01580060 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 699 forint, negyedévre 1990, fél évre 3990, egy évre 7590 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 37 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 44 forint. Az előfizetés lemondása 30 napos határidővel, írásban történhet. Index: 25 655. ISSN 0133-0357 Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza! Örök eszményekről az örökzöldek alatt Zemlényi Attila költő ünnepi beszéde Fotó: végh Csaba Miskolc, Edelény (ÉM - CSM)- Olvassanak! Klasszikusokat és kortársakat, olvassák újra József Attilát, hangzott a biztatás tegnap, egy költé­szet napi megemlékezésen. Kimondatlanul, de olvasásra buzdítottak a megyeszerte megrendezett író-olvasó ta­lálkozók, szavalóversenyek, könyvbemutatók is.- Ha élne, ma lenne 95 éves. A mű, amelyből a vésett idézet, va­lószínűleg a legfaj súlyosabb sze­relmi titánbeszéd, amely kies provinciánkban valaha is szüle­tett - idézte József Attila emlé­két a költő születésnapján, a költészet napján az Óda sorait megörökítő lillafüredi emléktáb­lánál Zemlényi Attila költő, a miskolci Új Holnap folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Az örökzöld fenyők alatt meg­idézte azt az 1933-as lillafüredi írókongresszust, amelynek ide­jén az Óda született, és azt a ta­nácskozást, melyet Miskolcta­polcán tartottak József Attiláról az elmúlt hét végén. Szólt arról, életében mily kevesen olvasták a költőt, és kérte a jelenlévőket, figyeljenek az Új Holnapra! És persze olvassanak - klassziku­sokat, kortársakat, újra és újra József Attilát! Mig hangos csobogással futott a Szinva-patak, a Bársony János iskola diákjai József Attüa-vers- részletekkel csináltak kedvet az újraolvasáshoz, majd a megye, a város kultúraközvetítői intézmé­nyei elhelyezték tisztelgő koszo­rúikat. Másodjára rendezte meg Ka­lász László költő emlékére vers­mondó versenyét az edelényi Városi Könyvtár. A versenyt Kalász László özvegye és lánya is megtisztelte jelenlétével. A Bódva-völgyéből 16 iskola 33 ta­nulója jelentkezett; felkészültsé­güket jelzi, hogy öt különdíjat is kiosztott a Fecske Csaba költő vezette zsűri. Az 5-6. osztályo­sok között a szendrői Korpa Ta­más, a 7-8. osztályosok kategóri­ájában Pásztor Barbara, az ede­lényi 2. sz. Általános Iskola ta­nulója bizonyult a legjobbnak. A megyei kollégiumi szavaló­versenyt a miskolci Központi Le­ánykollégiumban rendezték meg, az eredményekre visszatérünk. Új füzet Kilenc év után újra gyarapodott a Borsod-miskolci irodalomtör­téneti füzetek sora. A miskolci Városi Könyvtár kiadványa, mely Sáfrán Györgyi irodalom- történész A levelező Arany Já­nos című munkája, a 17. a sor­ban. A könyvet Kormos Vilmos, a városi önkormányzat osztály- vezetője, Kovács Ferencné tanár és Deák Gábor, nyugdíjas szak­középiskolai igazgató mutatta be tegnap. A tanulmány a költő felsőma­gyarországi íróbarátaival, töb­bek között Tompa Mihállyal, Lévay Józseffel és Kazinczy Gá­borral váltott levelezését mutat­ja be. Illegális szemétlerakók: cél a megelőzés Miskolc (ÉM - BAL) - Az egyre szaporodó illegális szemétle­rakók elleni „harc" jegyében tartott tegnap tanácskozást a témában érintett számos hi­vatal és hatóság. Az együtt­működéstől előrelépést vár­nak a szakemberek. Ennek jegyében ültek össze teg­nap a polgármesteri hivatalban az ügyben eljárni hívatottak: a környezetvédelmi hatóság, a közterület-felügyelet, a Bükki Nemzeti Park, az Északerdő, az Állami Erdészeti Szolgálat, a rendőrkapitányság, valamint a szemétszállítást és a várostaka­rítást végző cégek, a RÉM Kft. és a Városgazda Kht., továbbá a városháza szakosztályainak kép­viselői. Az egyeztetést kísérő sajtótá­jékoztatón Kis Péter önkor­mányzati képviselő úgy fogal­mazott: nemcsak a Föld napja apropóján kell átgondolni, ki mit tehet egy olyan magatartás kialakítása érdekében, amely szebbé teszi a környezetünket. A megbeszélés kezdeményezője, a Miskolci Öko-kör vezetője, Ba­log Ákos azzal folytatta: a túris- taszezon kezdetén különösen ag­gasztó, milyen borzasztó képet mutat a város és környéke. A kör, más természetvédő szerve­zetekkel karöltve egyfajta figye­lőszolgálatot próbál kiépíteni a szemetelés meggátlására. A leg­jobb eszköznek a megelőzést ne­vezte Csizmadia János is. A vá­rosháza környezetvédelmi cso- portezetője felhívta a figyelmet: amikor a hulladékot szabályta­lan helyen elhelyező nem érhető tetten, akkor az ott hagyott hul­ladékért az ingatlan gazdája a felelős. Hámori Zoltán, a köz­gyűlés szakbizottsága képvisele­tében három mozzanatra hívta fel a figyelmet: a nevelés, a fel­tárás és a szankcionálás fontos­ságára. Utóbbit illetően a megje­lentek ígérték: a jövőben erőtel­jesebb hatósági fellépésre lehet számítani a szabálytalankodók­kal szemben. Ha szemetet látunk... A tanácskozás résztvevői arra bíztatják a lakosságot: igye­kezzen feltárni a szabálytalan eseteket, s ne legyen rest beje­lenteni, ha illegális hulladék- telepet talál. Az illetékesek ér­tesítésének az alábbi útjai áll­nak rendelkezésre: A városi rendőrkapitányság vállalja, ha van rá embere, éj­jel-nappal kimennek az enge­dély nélküli hulladéklerakás hírére (telefon: 107, 514-511). Ugyancsak állandó ügy ele tét tart az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség; intézkedni akkor tudnak, ha ve­szélyes hulladékról van szó, vagy ivóvízforrást veszélyeztet a szennyezés (tel.: 517-300). Hétköznap munkaidőben a Közterület-felügyelet (tel.: 355- 694), illetve a polgármesteri hivatal környezetvédelmi cso­portja várja a lakossági jelzé­seket (tel.: 327-211). Előbbi szervet az önkormányzat - ígérete szerint - igyekszik fel­készíteni a mainál hatéko­nyabb fellépésre. A legjobb, ha a bejelentés „in flagranti” érkezik, akkor a hatóság tetten érheti a sza­bálytalankodót. Két program az Egészségügyi Világnapon Miskolc (ÉM - SzK) - Az Egész­ségügyi Világnap alkalmából konferenciát rendezett tegnap a Megyei Össznyugdíjasok Szövet­sége a Megyei Kórház kultúrter­mében. Ugyanezen a napon kez­dődött a Megyei Kórház dolgozói­nak kétnapos szűrése is. A konfe­rencia első előadója, Sedlák Má­ria megyei tiszti főorvos, Borsod- Abaúj-Zemplén néptáplálkozásá­ról tartott előadást. Ismertette sa­ját legfrissebb kutatási eredmé­nyeit is, amelyben 705 vidéki és városi gyermeket vontak vizsgá­lat alá. Az adatokból például az is kiderül: mind a két csoportban je­lentős azok aránya, akik reggeli nélkül indulnak el az iskolába. Alakszainé Oláh Annamária alpolgármester Miskolc átalaku­lóban lévő egészségügyi ellátá­sát taglalta, úgy, hogy az mind a többségben lévő laikusok, mind a néhány egészségügyi dolgozó számára tartalmazott újdonsá­got. Kivált a járóbeteg szakellá­tás privatizációja, amelynek megvalósítása az alpolgármester optimista becslése szerint is leg­alább 5 évet vesz igénybe. Kovács Gabriella osztályveze­tő főorvos a fejfájás kapcsán ar­ra is rávilágított, hogy a jelenle­gi egészségügyön is volna bőven orvosolnivaló. Horváthné Pozso­nyi Szilvia, a nyugdíjasszövet­ség elnöke azzal zárta a progra­mot: jövőre ugyanitt hasonló konferenciával hívják fel a fi­gyelmet a világnap üzenetére, az egészség fontosságára. A rendezvénynek helyet adó Megyei Kórház kultúrterme előtt már ott állt a szűrőbusz, amely a kórház dolgozói számá­ra biztosítja két napon át a szű­rővizsgálatok lehetőségét. . „Meghalt a költő. Éljen a költő!” Tavaszi Zsolt Tverdota György irodalomtörté­nész így indította előadását Mis­kolctapolcán, a napokban lezaj­lott József Attila-újraolvasó konfe­rencián, ahol a legjobb élő iroda­lomkutatók mondták el vélemé­nyüket a 95 éve született és 63 éve halott költőről. Mit jelent ez a tudós szájából fur­csán hangzó mondatpár? Azt, hogy például Petőfi életének minden mozzanata azonnal fontossá vált, amint eltűnt a segesvári kukoricás­ban. József Attila: Szárszó után. A kortársak, pályatársak, bará­tok és ellenségek(l) mind megfo­galmazzák viszonyukat a halott költőkhöz, mintha életre kelthet­nék, akit már nem lehet, mintha jóvá lehetne tenni mindazt, ami jót nem tettek meg az élővel. Mintha jobb lenne a halott költő, mint az élő. Mennyire emberi mindez! A költők kétszer élnek: egyszer a maguk életét élik, egyszer a művei­két. A költők kétszer halnak meg: egyszer a csatatéren, vagy párbaj­ban, vagy az ágyban, vagy éhen, vagy rákban, és egyszer a műveik­ben, amit már nem korrigálhatnak, nem kérhetnek vissza a nyomdából, „a költő azt akarta mondani" stílu­sú gimnazisták és a szakértő inter- pretátorok, az utókor karmai közül. De nem is az a csoda, hogy a régi költőkről megemlékezünk, hanem az, hogy rendületlenül születnek újak is. Pedig mi, magyarok, ha száz évig nem teremne egyetlen géniusz sem, a meglévőkkel akkor is ki tud­nánk tölteni az idő hézagát. (Például életre kelthetnénk a tananyagot.) Bizony a költészet leckéjét jól felad­ták az emberiségnek! (Nekünk szor­galmit is.) Szakadatlanul teremtjük, fogyasztjuk a lírát, holott annyi „más" dolgunk lenne. Hogy a 70- es,-80-as években a hallgatás falait ostromolta egy-egy félreérthetetlen Petőfi-vers, egy-egy Kányádi „Körömvers, Vannak vidékek-vers, Krónikás-ének", az érthető, mond­hatnánk politikailag indokolt. De, hogy az utóbbi tíz évben is vannak új versírók, -olvasók, -értelmezők, az teljességgel „ érthetetlen". Már az interneten is milliók kat­tannak a nyomtatásban soha meg nem jelenő versek nemzetek (nyel­vek?) fölötti hon(l)lapjára. Szerel­mes gimnazisták a pad alatt verset írnak, karikás szemű egyetemisták félretolják a poharakat a sörözők homályos asztalán, hogy egy A/4-es méretű helyet csináljanak friss, nyomtatószagú verseiknek. A fe- hérneműs szekrény eldugott polca­in a fogyókúrás receptek mellett rigmusok lapulnak. Vajon hány költő él Miskolcon? Száz? Hány titkos költő? Ezer? Hány ember, aki nem ír és nem ol­vas verseket, csak titkokat őriz, amelyeket szeretne megosztani valakivel. Ha akadna valaki, aki egyszer rákérdezne. Csoda lenne. Ünnep lenne. Április tizenegyedi­két - a költészet napját - a vallo­mások napjává is kellene nyilvání­tani. Hogy bekattanjon, ami fon­tos. Mert a becsületes szándék és a pontos emlékezet finom láncsze­meit mindeddig a költők tudták legjobban egymásba hajlítani. Meghalt a költő. Él a költő.

Next

/
Thumbnails
Contents