Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-11 / 85. szám

2000. április 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSMG í Napról napra 16 Állatkerti lesz a cigányfal Prága (MTI) - A helyi állatkert veszi meg azt a betonfalat, amelyet tavaly október­ben egy cseh városkában cigányok és nem cigányok elválasztására emeltek - nem cigányok - egy utca kellős közepén. A Prágától 100 kilométerre északra fekvő Usti nad Labem állatkertje 210 ezer koronát ad a 2 méter magas és 65 méter hosszú be­tonfalért, amelyet zaj- és porfogóként fog felállítani a szomszédságában húzódó for­galmas út elleni védelmi vonalként. A fal eredeti építői egyébként szintén zaj­fogási célra hivatkoztak: állításuk szerint zavarta őket az etnikai kisebbség lármája. Mivel azonban igen nagy felháborodást kel­tett mind Csehországban, mind külföldön önkényes falazásuk, a helyi hatóság pár hét után lebonttatta a fal-falansztert. A fal egy darabja amúgy az állatkert helyett a vá­roska múzeumába kerül - emlékként. Nagy Beáta legnagyobb szenvedélye a tanulás mellett a kirándulás és az olvasás. Fotó: Séllei Zsolt Aszteroidaveszély London (MTI) - Nagy-Britanni- ában a kormány igazán nem vádolható rövidlátással: fi­gyelme - részben - galaxi­sunk távoli sarkai felé fordult és olyan különleges munka- csoportot hozott létre, amely­nek fel kell mérnie annak a kockázatát, hogy aszteroidák ütközhetnek össze a Földdel. Tony Blair kormánya három bölcs embert bízott meg azzal, hogy tanulmányozza a Föld és az úgynevezett Föld-közeli tárgyak összeütközésének az eshetőségét. - Nagyon parányinak tekinthető annak a kockázata, hogy egy asz­teroida vagy egy üstökös számot­tevő kárt tehet a Földben - mondta a Reutersnek Lord Sains- bury, a tudományos ügyek brit minisztere, aki azonban hozzátet­te, hogy még egy ilyen távoli koc­kázatot sem szabad figyelmen kí­vül hagyni és nemzetközi szinten nyomon kell követni a helyzetet. Az illetékes brit kormánybi­zottság két tudósból és egy volt diplomatából áll, akik elemzik az aszteroidák okozta veszély természetét és a kockázat poten­ciális szintjét. A testület azt is felméri, hogy Nagy-Britannia miként járulhatna hozzá a leg­jobban a Föld-közeli tárgyak ke­zelésével kapcsolatos nemzetkö­zi erőfeszítésekhez.- Tavaly egy ilyen tárgy ha­ladt át a Hold és a Föld között, és ha bolygónkhoz csapódott volna, nagy kárt tehetett volna benne - állapította meg Sir Cris- pin Tikell, a kormánybizottság tagja, Nagy-Britannia volt ENSZ- nagykövete. A kormánybizottság megalakí­tását lelkesen üdvözölte Lembit Opik brit parlamenti képviselő, a Liberális Demokrata Párt tag­ja, aki eddig egyedül folytatta kampányát az aszteroidaveszély ügyében, és aki csillagász nagy­apjától örökölte az aszteroidák iránti érdeklődést. Opik szerint 100 ezer évente egyszer fordul elő, hogy olyan nagyméretű tárgy csapódik a Földünkhöz, amely elpusztíthatja a földi élő­világnak akár az egynegyedét is. Ugyanakkor legalább 5 ezer olyan tárgy keresztezi a Föld pá­lyáját, amely elég nagy ahhoz, hogy pusztító csapást okozzon. Mint elmondta, egy, az Atlanti­óceánba zuhanó, egy kilométer átmérőjű aszteroida 28 kilométer magas szökőárt okozna és olyan nukleáris telet váltana ki, amely hónapokig tartana. Szerinte eb­ben az esetben Európát elmosná a világtenger és elsüllyedne, Amerika nagy része pedig elégne - és azután süllyedne el. A parlamenti képviselő sze­rint a kormánybizottságnak számszerűsítenie kellene a ve­szélyt és meg kellene határoz­nia, hogy mit lehetne tenni az ilyen katasztrófa megelőzése érdekében. Mint elmondta, ha sikerülne azonosítania egy olyan aszteroidát, amely a Föld felé tart és összeütközés fenye­get, akkor az ilyen kisbolygót úgy lehetne eltéríteni az összeütközési pályáról, hogy kismennyiségű nukleáris rob­banóanyaggal felszerelt, ember­nélküli űrhajót juttatnának a közelébe és a detonációval elté­rítenék szándékától. Virágzás a hóban. Mary Montemurro esernyővel sétál a virágzó cseresznyefák alatt Manhattanben, a Brooklyn Botanikus Kertben. Az időjárás szeszélye folytán a cseresznyevirágzást követő napon sűrű hóesés borította fe­hérbe a parkot. Fotó: MTI Katyn utolsó rejtélye továbbra is megmarad London (MTI) - Greta Garbót zsarolta az a hölgy, akivel a szí­nésznő leszbikus kapcsolatot tartott fenn - jelentette a londo­ni Sunday Telegraph legújabb száma. A lap értesülései szerint Mer­cedes de Acosta a hatvanas évek vége felé kezdett pénzt követelni a színésznőtől, azzal fenyegetőz­ve, hogy ellenkező esetben kite­regeti kapcsolatukat. De Acosta abban az időben beteg volt, sú­lyosan eladósodott és nem tudta fizetni orvosait. Konkrétan azt helyezte kilátásba, hogy közzéte­szi a hozzá intézett bizalmas hangvételű 55 levelet, ameny- nyiben Garbó nem fizeti ki a ke­zeltetés költségeit. Greta Garbó ugyan nem enge­dett a zsarolásnak, de a levelek mégsem kerültek nyilvánosság­ra. Mercedes de Acosta gyógy­kezeltetésének költségeit azon­ban valaki kifizette, akinek ne­ve soha nem vált ismertté. A Sunday Telegraph a szí­nésznő egykori barátjától, Sam Greentől szerezte értesülését. Ezek szerint annak idején min­denki tudta, hogy Mercedes ne­héz anyagi helyzetben volt és pénzre volt szüksége. Green tu­dott arról, hogy többen - köztük Cecil Beaton, az ismert brit fo­tós - felkeresték Garbót, hogy pénzt kérjenek tőle Mercedes megsegítésére. Megmondták ne­ki, hogy ha nem fizet, akkor Mercedes eladhatja a leveleket. A kérdéses leveleket külön­ben jelenleg a philadelphiai Ro- senbach Múzeumban őrzik. Varsó (MTI) - A katyni tö­megmészárlásról, 22 ezer lengyel hadifogoly - katona­tisztek, rendőrök és határ­őrök - kivégzéséről már szin­te minden kiderült, egyet ki­véve - vajon miért hagyott írásos nyomot a példátlan bűntény után a korabeli leg­felső szovjet vezetés? Az áldozatok valójában nem is hadifoglyok, hanem internáltak voltak, hiszen érvényben volt az 1932-ben kötött lengyel-szovjet megnemtámadási szerződés. A Lengyelország ellen intézett 1939. szeptember 17-i szovjet támadás után a fogságba esett lengyel tisztek számára három tábort lé­tesítettek, Kozelszkben, Sztaro- belszkben és Osztaskovban. Lavrentyij Berija belügyi nép­biztos 1940. február 20-án ter­jesztette Sztálin elé a lengyel foglyok likvidálására vonatkozó tervezetet, melyhez március 5- én megkapta a Politbüro jóváha­gyását. A dokumentumon látha­tó Sztálin, Vorosilov, Molotov, Mikojan aláírása, a margón pe­dig egy megjegyzés, hogy Kali- nyin és Kaganovics is egyetért a határozattal. A táborok kiüríté­se 60 évvel ezelőtt, 1940. április 3-5. között zajlott le, a kivégzé­sek május végéig tartottak. Az áldozatokat Katynban, Medno- jéban és Harkovban tömegsí­rokban földelték el. A mészárlásra a németek de­rítettek fényt, amikor a Szov­jetunió megtámadása után, 1943- ban felfedezték a katyni tömeg­sírokat. Nemzetközi szakértői csopor­tot állítottak fel, hogy bizonyít­sák a bolsevizmus fortéimét. A csoport elnöke a magyar Orsós Ferenc akadémikus, nemzetkö­zileg is elismert törvényszéki orvosszakértő lett. Orsós a háború végén Néme­tországba került, 1966-ban halt meg Freiburgban. Élete végéig attól rettegett, hogy a szovjetek megölik. Félelme nem volt alap­talan: Katyn miatt nem kevesen értek több mint gyanús véget a következő években. Katynnak magyar áldozata is volt: Korompay Emmánuel, a varsói egyetem magyar lektora, akinek emléktáblája is van Var­sóban. Felesége lengyel volt, ezért ő is felvette a lengyel ál­lampolgárságot, tartalékos tiszt­ként bevonult a lengyel hadse­regbe, harcolt, és szovjet fogság­ba esett. Sztálin a lengyel tisztek töme­ges kivégzésével - amint Jerzy Pomianowski, a kiváló lengyel irodalomtörténész írja a Polity- ka című hetilapban - alighanem a lengyel nemzeti elitet akarta lefejezni, megfosztani a lengye­leket egy esetleges fegyveres el­lenállás tartalékától, egyáltalán értelmiségüktől. Óvatosan a C-vitaminnal! New York (MTI) - Hatszáz páci­ensnél kimutatható volt az ütőér­duzzadás A C-vitamin tabletta veszélyeire figyelmeztet egy kali­forniai kutató. James Dwyer pro­fesszor egy nemzetközi konferen­cián nem kis meglepetést keltett a kollégáinak szánt bejelentésé­vel: 600 páciensénél, akik 18 hó­napig folyamatosan szedték a C­vitamin tablettát, kimutatható volt a nyaki ütőér megvastagodá- sa. Az ütőérduzzadás a dohány­zóknál volt a legmarkánsabb. A jelenség biológiai magyarázata még várat magára. Mindazonál­tal számos neves kutató elhamar­kodottnak, kellően nem bizonyí­tottnak tartja a San Diegó-i egye­tem professzorának állítását. Barátnője zsarolta Garbót? A bika bosszúja. Zaragozában, a La Misericordia Aré­nában a több sebből vérző bika nem adta meg könnyen magát, hiszen a viadal hevében a szórakoztatás célját szolgáló négylá­bú hátsó fertályon szúrta a matadort, Jose Tomast. Fotó: MTI II. Monica Oslo (MTI) - Ingeborg Heldal annak kö­szönheti új állását, hogy hasonlít Monica Lewinskyre és bár csak egyszer, de hosszasan megszorította Bili Clinton ame­rikai elnök kezét. Az oslói rádió jelentése szerint a 26 éves hölgy ezentúl Norvégia legnagyobb televí­ziós társaságánál saját szórakoztató műso­rának moderátora lesz. A dolog úgy kezdődött, hogy amikor Clinton tavaly decemberben látogatást tett Oslóban, a tanárnő, aki iskolai osztályával éppen a kastély előtti téren tartózkodott, integetett az elnöknek. Clinton - talán mert ismerősnek tűnt neki? - odalépett hozzá és hosszasan kezet rázott vele. Más­nap aztán a róluk készült felvétel volt vala­mennyi norvég lap címoldalán. A képalá­írások pedig - a két nő között fennálló ha­sonlóság okán - Ingeborg Lewinskyi-Hel- dal-ként emlegették a barna hajú tanárnőt. Televíziós talk show-kban a norvég Mo­nica eleinte arra panaszkodott, hogy a mé­dia kizsákmányolja, s ő nem akarja, hogy nevét együtt említsék az amerikai elnök és gyakornoka szexuális kapcsolatával. Azt, hogy Heldal kisasszonyt most alkal­mazta a televízió, a társaság szóvivője hi­hetetlenül erős kisugárzásával indokolta.

Next

/
Thumbnails
Contents