Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-06 / 55. szám
2000. március 6., hétfő ESZAK-MAGYflRORSZAG W Aktuális 3 ÜJ I • Evangelizáció. A miskolci deszkatemplomban evangelizációs hét kezdődik ma, március 6-án. A délután 5 órakor kezdődő istentiszteleteken igét hirdet Molnár Sándor biatorbágyi lelkipásztor. • A vezérkari főnök az egyetemen. A Magyar Honvédség Vezérkarának képviselői - Fodor Lajos vezérkari főnök vezetésével - ma a Miskolci Egyetemre látogatnak, hogy az oktatási intézménnyel fennálló együtműködést értékeljék, a további feladatokat meghatározzák. • Fogadóóra. Gyárfás Ildikó (MSZP) országgyűlési képviselő holnap délután 4- től 5 óráig Kazincbarcikán (MSZP iroda), szerdán Gömörszőlősön délután 1-től, Keleméren fél 3-tól, Vadnán 4-től tart fogadóórát a polgármesteri hivatalokban. • Kisgazda fórum Putnokon. Lakossági fórum lesz holnap délután 6 órakor a putnoki Tóth Ede Művelődési Házban, amelynek témái között szerepelnek az idei agrártámogatási és vidékfejlesztési pályázati lehetőségek. Bulgária felszabadulására emlékezve ünnepi megemlékezést tartott Miskolc Bolgár Kisebbségi Önkormányzata szombaton. A rendezvényen megkoszorúzták a Bulgárfoldi Általános Iskola falán lévő emléktáblát. Képünkön: az ünneplők baráti fogadtatása. Fotó: Bujdos Tibor Ózdi könnyek tíz év eltelte után Ózd (ÉM - ÓKI) - Gyásznap volt Ózdon március 3. Tömegével jelentek meg a Folyamatos Acélöntőműben (FÁM) történt robbanás egy évtizedes évfordulóján a családtagok, rokonok, barátok és munkatársak az új emlékmű felavatásán. Több százan gyűltek össze a Gyári temetőben, hogy megemlékezzenek arról a tizenhárom áldozatról, melyet az 1990. március 3-ai FAM-robbanás követelt. A megemlékezés szónokai, köztük Strohmayer László polgármester arról beszéltek, hogy értelmetlen és érthetetlen volt maga az esemény, amely után 23 árva gyermek, több csonka család maradt hátra. A város mai vezetői azon dolgoznak, hogy ilyen tragédia a jövőben ne következhessen be. Csákányovszki Sándor akkori üzemvezető-helyettes azoknak a felelősöknek a lelkiismeretét vette célba, akik miatt a robbanás bekövetkezhetett. Úgy fogalmazott, bár a rendszerváltás idején a felelősöket is érintette a köztársasági elnöki amnesztia, de talán volt néhány rossz éjszakájuk, amikor számot vetettek lelkiismeretükkel, mivel hibáztak. Hibáztak abban, hogy víz kerülhetett egy olyan gödörbe, amelynek az volt a feladata, hogy az üzemzavar miatt kifolyó acélt fogadja. Á tűz és víz, ahogyan az már többször bebizonyosodott, ellenségek. így történt a 13 ember halálát okozó esetnél is. Az 1600 fokos acél egy vizes gödörbe folyt, és beindult a kémiai és fizikai reakció. A robbanás legfiatalabb áldozata 19 éves volt. Csákányovszki Sándor úgy látta, az elhunytak temetésén felállított kopjafa elvégezte küldetését, és mivel megrepedezett, újat kell állítani a helyébe. Olyat, amely akár száz évig is ellenáll az időjárás viszontagságainak. Gyűjtő körútja eredménnyel járt, és az űj emlékműhöz, amely összességében 1,2 millió forintba került, sikerült kapcsolatai révén mecénásokat találni. Az új emlékoszlopot megáldották a történelmi egyházak helyi képviselői. A koszorúzáson a város a legmagasabb szinten képviseltette magát, de koszorút helyezett el a Vasas Szakszervezet Szövetségének alelnö- ke, Balogh Béla is. Rokonok, barátok, munkatársak még most is könnyezve kérdezték egymástól: mi történhetett tíz évvel ezelőtt? Sejtések vannak, biztos válasz nincs. Síkamevál, hószobrászat a hófedte Bániakon Miskolc (ÉM - PTA) - Síkarnevált tartottak a bánkúti sípályán múlt hét szombaton. A mulatsághoz ideális idő kínálkozott a hófedte Bükkben. Döbbenetes látni a különbséget, hogy megváltozik minden a városból közelítve a Bükk felé. Miskolcon már (még?) nyoma sincs a nagy hónak, Bánkútra érve pedig hófedte az egész táj. A sípálya közelében parkolnak az autók - hosszúnak tűnik a sor, bár mondják: volt már ennél sokkal nagyobb forgalom is. A hegy tetejéről leereszkedve a sífai’sang kellős közepébe csöppenünk - útközben „találkozunk” néhány alkotással, hónyuszival, hókutyával. A hangosbemondó eközben egymás után konferálja fel a versenyzőket, akik lesiklással kötik egybe a jelmezbemutatót.- És most hölgyeim és uraim, a félelmetes oroszlán következik! - hallatszik a hangszóróból. Feszültségteljes pillanatokat követően végre érkezik a félelmetes: egy 5 éves forma kisfiú siklik le megszeppenve, de kétségtelenül bátran a hegyoldalon. Miután bemutatkozik az ösz- szes indián, Batman, Superman és hóember, a zsűri a döntésre Farsangi képek: családi találkozó bendzsóval, és a félelmetes oroszlán Fotó: Bujdos Tibor készülődik. A társaság addig elfoglalja magát : önfeledt mulatozásba kezd. Nagy hangsúlyt és hangot kap az addig jelmezkiegészítőként használt bendzsó. A rajta játszó úr 8-10 tagú családjával együtt énekli, hogy: „Szép az élet az erdőben, szép a síelők élete...” A síelésnek évtizedek óta hódoló Lukács László és a családja 8 éve nem volt együtt a hegyekben. Az országban és külföldön szétszóródott család a sífarsangon találkozott újra.- Nem is sejtettük, hogy karnevált rendeznek, mi csak kijöttünk együtt síelni - mondja Lukács Erika, aki a verseny kedvéért Piroska lett. - Amikor megérkeztünk akkor tudtuk meg. Jelmezeket rögtönöztünk és beneveztünk mint Aranyásó csapat. Nem is hiába, hiszen Piroska a második helyezést érte el - közvetlen a félelmetes oroszlán után -, a csapat pedig közönségdíjas lett. De minden résztvevőnek jut egy kis apróság, édesség. Egy jelmezes fiúcskát láthatóan megnyugtat az ajándék csokoládé. Néhány idősebb hölgy biztatóan skandálja a kissrácnak: Szép volt! Él-jen Bat-man! A legényke egy pillanatra sem hagyja abba a majszolást, úgy jegyzi meg sértődötten: Én Superman vagyok! Évről évre bővül, talán országossá válhat Harmadszor rendezték meg Miskolcon a Regionális Énekversenyt Fellépésre várva. A jobb szélen Csiszár István, a musical kategória győztese Fotó: Végh Csaba Miskolc (ÉM - PTA) - A III. Regionális Énekverseny döntőjében 5 megyéből közel 40 tehetséges fiatal csillogtatta meg hangtudását múlt hét szombaton az Ady Endre Művelődési Házban. A Borsod-Abaúj-Zemplén, Haj- dú-Bihar, Nógrád, Heves és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett fiatalok a három megszokott - népdal, operett-musical és opera-műdal - kategóriában versenyeztek. A művelődési házban már a bejáratnál hallani dallamokat. Néhányan be sem mennek a színházterembe, az előtérben üldögélve hallgatják az éneklést.- Az az igazi, ha az előadásmódot is látni, mert a produkció ügy teljes, ha nem csak a hangok, a játék is jó - vélekednek mások. Hasonlóan látják az értékelők is, hiszen minden szempontra szükség van, hogy a sok rátermett énekes között felállítódjon a sorrend. A döntéshozatalnál a tiszta intonáció, a zeneiség mellett a választott mű és az előadó személyisége közti harmóniát is a mérlegelés alapjának tekintik.- Már az elődöntőn nyilvánvaló volt a versenyzők tehetsége - mondja Bócz Sándor, a zsűri elnöke a „félidőben”. - Akkor sem volt könnyű kiválasztani, hogy kit engedjünk tovább. Azóta pedig fejlődtek a versenyzők. A most harmadszor megrendezett énekverseny miskolci kezdeményezésre indult útjára. Hamar híre futott, így következő alkalommal már Heves megyéből is voltak jelentkezők. Ez adott biztatást, hogy öt megyében hirdessék meg az énekversenyt.- Mintha csak erre a kezdeményezésre vártak volna, sorra jelentkeztek a fiatalok - mutat rá Tánczos Tamás, az Ady Művelődési Ház szervezője. - Ázt tervezgetjük. meg kellene hirdetni egy országos versenyt; összefogva más zárt regionális versenyekkel. Csiszár István és Liska Csilla már sok versenyen megfordultak. A regionális énekversenyt valahogy mégis jobban a szívükbe zárták, mint a többi rendezvényt. Főképp azért, mert ez kizárólag egy műfajról, az énekről szól.- Énekelni 7 éve kezdtem, az első versenyem pedig ’95-ben volt - emlékszik vissza Csiszár István. - Nagy ambíciókkal láttam a dologhoz, pedig visszatekintve nem volt igazán képzett a hangom. Most is úgy látom, Eredmény Népdal: első helyezést nem adott ki a zsűri. II.: Nagy Csilla, Sátoraljaújhely. III.: Bárdos Zsuzsa, Miskolc; Kapitány Mária, Kazincbarcika. Opera-műdal: első helyezést nem adott ki a zsűri. II.: Gyükér László, Ónod (közönségdíjat kapott). III.: Kecskés Barbara, Debrecen; Liska Csilla, Miskolc. Operett-musical: I.: Csiszár István, Miskolc; Vágó Zsuzsa, Miskolc. II.: Szegő Adrienn, Miskolc; Varga Lajos, Miskolc. III.: Dr. Bányai Krisztina, Miskolc. Ódor Ferenc különdíját kapta: Szegedi Krisztina, Miskolc illetve Czeglédi Viktória és Kovács Zoltán, Miskolc. hogy sok tanulnivalóm van - ezt is teszem: Toldi Mária stúdiójában tanulok. Már nem csak az énektudás a cél, inkább jól éneklő színész szeretnék lenni. A két fiatal életében sok közös pont van, iskolák, kedvelt művek; a legfőbb különbség a vágyakból adódik.- Harmónia kell legyen az előadott dal és az előadás között. A színészet engem csak eddig érdekel - mondja Csilla. - Szívem szerint én haknizni szeretnék. Fellépni, énekelni minél több alkalommal, minél több helyen. Hajfonatkészítés kalapáccsal, csavarhúzóval Miskolc (ÉM - PTA) - Az Irány a Kárpátmedence című vetélkedősorozat részeként játszóházat tartottak pénteken és szombaton a Hermann Ottó Múzeum Papszer utcai épületében. A többfordulós vetélkedő február végén indult és a májusi várjátékok alkalmával fejeződik be. A miskolci általános iskolákból jelentkezett kisdiákok feladata, hogy a honfoglaláskori történelemről szerzett ismeretek alapján minél több pontot gyűjtsenek össze. A játszóházban nem volt pontszerzési lehetőség, mégis a vetélkedő fontos eleme, mivel az áprilisi jelmezes rendezvényen az elkészített munkák felhasználan- dók. Pénteken a fiúk a tarsolylemez, szombaton a lányok a hajfonat elkészítését tanulhatták meg. A foglalkozás előtt Juhász Zsuzsanna múzeumpedagógus mesélt arról, milyen is volt a honfoglaló ősök viselete. Kaftánt, nadrágot egyformán viselhetett mindenki, mint ahogy az ing, az öv is uniszex öltözék volt. Javarészt praktikus okokból, a nomád életforma, a lovas életvitel miatt. A kiegészítők, ékszerek díszítésében már nagyobb különbségek voltak.- A karperecek, nyakperecek, csörgők mellett jellegzetes ékszer volt a bronzból, ezüstből, aranyozott ezüstből készült hajfonat - magyarázta Juhász Zsuzsa. - A nők két varkocsba fogták a hajukat, és a végébe két körlapocskát fontak. Előtte azonban aprólékosan megmunkálták a díszt. A kidolgozásnak egyszerű a folyamata, az elkészült darab szépsége a kézügyességtől függött. Ugyanúgy régen, mint most. Mindössze az eszközök változtak valamelyest: a 21. század küszöbén a kalapács és a csavarhúzó a használatos. A fiatalok lelkesen láttak a feladathoz, ki óvatosan, ki bátran ütö- gette a mintát a rézlapocskába. A bulgárfoldi iskolából érkezett Czobóczy Anett rutinosan, elsőként nyúlt a kalapácshoz.- Vigyázni kell, de nem olyan nehéz - mondja. - Technika órán már csináltunk hasonlót. Aztán mindenki belefeledkezett a munkába, csak a kopácso- lás hallatszott. Hajfonatkészítés „honfoglaló" módra Fotó: Bujdos Tibor
