Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-29 / 74. szám

2000. március 29., szerda Aktuális 4 hírcsokor • Piaci nyitva tartás. Szerencsen az élel­miszerpiac hétfő kivételével mindennap nyitva tart, nyári időszakban, azaz szep­tember 30-ig hajnali 5-től délig, télen haj­nali 6-tól délig. • Víztisztítót építenek. Megyaszó idei költségvetése 270 millió forintra rúg, a település az idén 21 milliós költségvetés­sel korszerűsíti víztisztítóját - tájékozta­tott Csáky Barnabás polgármester. • Változtak a tiszteletdíjak. A közszférá­ban bekövetkezett változásokra, vala­mint az inflációra való tekintettel módo­sította az encsi képviselő-testület a képvi­selők tiszteletdíját. Ennek alapján január elsejétől például havonta 27 500 forintot vehetnek át a bizottsági elnökök a koráb­bi 25 ezer forinttal szemben. Felújítják a Csorna Farkas-kúriát Rásonysápberencs, Halmaj (ÉM - UJ) - A halmaji Agráripari Szövetkezet be­ruházásában felújítják a Rásonysáp- berencsen található, jelenleg még le­romlott állapotban lévő Csorna Far­kas-kúriát. Az épületet majdnem pontosan kétszáz esztendeje, 1802-ben emelték. A szövetke­zet a rásonysápberencsi önkormányzattól vásárolta meg. A 3 évesre tervezett mun­ka eredményeként a kúria alkalmassá vá­lik a falusi turizmus céljaira - tájékozta­tott a halmaji szövetkezet elnöke, Badi István. Terveik szerint a parkban megte­remtik a lovaglás feltételeit. Emellett be­mutatják az őshonos magyar állatokat, így a szürke marhát, a mangalicát, a rac­ka juhot a látogatóknak. Önálló matyó stand Mezőkövesd (ÉM - SZÍ) - Mezőkövesd először jelent meg önálló standdal az Utazás-kiállításon. A matyó festett bútorokkal berendezett kiállítóhely előtt nagyon sok érdeklődő megállt, legtöbben ismerték, illetve jártak már a dél-borsodi város gyógyfürdőjében. A matyó népi táncosok is felléptek a kiál­lítócsarnoki színpadon, s nagy tetszést arattak a botos, üveges táncokkal. A hét végén a standok között is felvonultak dí­szes matyó ruhákban. Ózd sem mentes a graffitisektől Ózd (ÉM - KKM) - Sajnos az egykori kohászváros. Ózd sem mentes a fal­firkáiktól, másnéven graffitisektől. Immár évek óta mindennapos jelen­ség, hogy összefirkálnak köztéri fala­kat, tárgyakat. Az „alkotások” csúfítják a városképet, amely felháborítja, bosszantja a rendszere­tő állampolgárokat. Úgy hiszem, igaza van azoknak, akik ezt a hóbortot ma már a rongálások közé sorolják. Különösen igaz ez akkor, amikor például szobrokat, mű­emlékeket, emléktáblákat csúfítanak el. Egy „alkalmi" falfirka Fotó: Kerékgyártó Mihály A múltat nem lehet végképp eltörölni Szövetségre lép a történelmi Gömör-Kishont vármegye Gömör központja, Putnok egyre inkább megfelel a modern kisvá­rosi igényeknek Fotó: Kovács István Putnok, Ózd (ÉM - ÓKI) - Az idő sokszor lépett már fel bi­zonyítási tényezőként. Az az idő, amelyet semmiféle poli­tikai hatalom nem tudott és nem is képes legyőzni. Az, amely negyven év szöges- drót-diktatúrája után is igazolja, hogy népeket és rokonokat soha nem lehet végleg elválasztani egymástól. Ennek igazolásaként folyamatban van a Trianonban szétszabdalt Gömör-Kishont vármegyék összefogására létre­hozandó Sajó-Rima Eurorégió. Kiemelten preferálják Úgy az Európai Unió, mint a Phare-programok célja, hogy ki­emelten preferálják a nagyobb régiókat felölelő összefogásokat. Különösen igaz ez olyan elmara­dott térségekre, amilyen Észak- Borsod, Gömör vármegye egyko­ri településeivel, illetve az e ha­társzakasz túloldalán található Dél-Szlovákia területe. Az 1990- es magyarországi rendszerválto­zási kísérlet után már történtek lépések a kétoldalú kapcsolatok felvételére, ám a Meciar kor­mány nacionalista politikája le­lassította a folyamatot. Az új, európai értékrendet képviselő szlovákiai vezetés azonban part­ner az együttműködés kiteljesí­tésében. Peter Minac, Tiszolc és Ta­más Barnabás, Putnok polgár­mestere tavaly október 4-én ír­ták alá a szándéknyilatkozatot a Sajó-Rima Határon Átnyú­ló Együttműködés létrehozásá­ról, mint a régiók megbízott ve­zetői. Ennek a regionális együttműködésnek tagja kíván lenni az Ózdi, a Kazincbarci­kai, a Miskolci és a Tiszaújvá- rosi Kistérségi Társulás, vala­mint Miskolc Megyei Jogú Vá­ros és B.-A.-Z. Megye Önkor­mányzata. Felgyorsultak az események Az aláírás óta eltelt időben fel­gyorsultak az események. Febru­árban és márciusban magyar küldöttség járt Pozsonyban, amelynek tagja volt többek kö­zött dr. Szegvári Péter, a Minisz­terelnöki Hivatal (MÉH) helyet­tes államtitkára és szakfőtaná­csosa, dr. Fehérné Tamás Judit mellett Tamás Barnabás, a kül­döttség vezetője, valamint Arló polgármestere, Zsigrai Árpád is. A szlovákiai küldöttséget Peter Minac mellett Rozsnyó és Nagy- rőce polgármesterei, és a rima- szombati járás alelnöke képvi­selte. A küldöttséget Pozsonyban fogadta a szlovák földművelésü­gyi miniszter, Pavol Koncos és a tárca több tagja, Jaroslav Chleb- ko államtitkár és Rudolf Schus- ter, köztársasági elnök. Tamás Barnabás lapunknak elmondta, hogy a magas rangú diplomaták tájékoztatást kapnak a szervezet eddigi munkájáról és eredményeiről, kiemelve azt a tényt, hogy a régió önkor­mányzati alapú szerveződése az eurorégió megteremtésének ötle­te. A polgármesterek arra a tényre is felhívták a figyelmet, hogy a két ország legszegényebb térségei kaptak benne helyet, ahol legnagyobb a munkanélkü­liség és a gazdasági elmaradás, de legmagasabb a cigány kisebb­ség számaránya is. Ezek a tények rendkívül nagy terheket rónak a terület önkor­mányzataira. A szlovák polgár- mesterek azt kérték a kormány képviselőitől, könnyítsék meg a kapcsolatfelvételt a törvények módosításával, a szóban forgó új területi elrendezésnél pedig ve­gyék figyelembe a földrajzilag és történelmileg összetartozó terü­leteket. Együttműködési szerződés a szlovák féllel Pavol Koncos a kétoldalú kap­csolatokban kívánatosnak tart­ja a közlekedés javítását és a határforgalom gyorsítását. A Külügyminisztérium államtit­kára, Jaroslav Chlebko a szlo­vákoknak jogi és szakmai se­gítséget ígért. Rudolf Schuster támogatja a kezdeményezést és minél előbbi konkrét eredmé­nyeket vár. Harna István, épí­tésügyi és régiófejlesztési mi­niszter arra hívta fel a figyel­met, hogy az eddigi megalakult szervezetek, mint a Kárpátok Eurorégió, az Ipoly Unió és a Vág-Duna-Ipoly Régió valójá­ban nem működnek. Esélyt ad viszont a Sajó-Rima Eurorégi- ónak, mivel az egy alulról in­dult kezdeményezés. Csáky Pál miniszterelnökhe­lyettes minden lehetséges mó­don támogatni kívánja azt a tér­séget, melyet a korábbi fejleszté­sek elkerültek és jelentős a munkanélküliség. Ezért sürgette az együttműködési szerződés aláírását. Ha ez megtörténik, a szlovák kormány 200-300 ezer korona (SK) összeget biztosít a működtetésére. Felhívta a fi­gyelmet arra is, mindkét ország képviselői vegyék el a kapcsola­tot EU nagykövetükkel, akik se­gítséget tudnak nyújtani az EU-s pályázatok elkészítésénél és a lobbizásnál. A tárgyalások után Putnok polgármestere meghívót adott át a köztársasági elnöknek és az említett minisztereknek a magyar-szlovák-francia nem­zetközi vásár, az április 28. - május 1. között megrendezendő Gömör-Expo megtekintésére és az együttműködési szerződés ünnepélyes aláírására. Iskolacentrum épül Ózdon a romáknak Ózd, Budapest (ÉM) - Pokor- ni Zoltán oktatási miniszter és Farkas Flórián az Országos Cigány Önkormányzat elnö­ke a március 23-i találkozóju­kon áttekintették az elmúlt év december 16-án aláírt együttműködési megállapo­dásban rögzített feladatok időarányos megvalósítását. Megállapították, hogy az elhatá­rozott feladatok jó ütemben ha­ladnak - adta hírül az Oktatási Minisztérium sajtóirodája. A megbeszélés során - mérlegelve a beérkezett igényeket - Debre­cen és Szolnok városokat jelöl­ték meg a Phare program kere­tében felépítendő két kollégium lehetséges helyszínéül. Közös ál­láspontra jutottak abban, hogy a jövő évben szorgalmazni fogják egy iskolacentrum építkezésé­nek elkezdését Ózdon. Megkezdte munkáját az Or­szágos Cigány Önkormányzat és az Oktatási Minisztérium közös oktatási munkabizottsága, amely a szakmai feladatok ellá­tására önálló munkatervet ké­szít elő, a feladatok egyeztetése folyamatban van. A minisztéri­um tevékenységét - törvényi fel­hatalmazás alapján - vélemé­nyével folyamatosan segíti az Országos Cigány Önkormányzat is. A jelenlegi időszak legfonto­sabb ilyen irányú feladata a ke- rettanterv-rendelet előkészítése és a kerettantervek kidolgozása, mely igen fontos a cigány népis­meret oktatása szempontjából, ehhez a tankönyvek kiadása már előkészületben van. A cigány fiatalok iskolai sike­rességének biztosítása érdeké­ben a tárca több pályázatot is meghirdet, melyeket az Orszá­gos Cigány Önkormányzattal egyeztet. Ezek közül az első ne­gyedévben kerül sor az alábbi pályázatok kiírására: a felvételi előkészítőkön, illetve felsőokta­tási intézményekben tanuló ci­gány fiatalok képzési költségté­rítésének támogatása, a kisebb­ségi óvodák és iskolák fenntar­tásához nyújtandó kiegészítő költségvetési támogatás igény­bevétele, a kollégiumi férőhely­bővítési program (a tervezett 100 millió forintos támogatásból szintén pályázat útján lehet ré­szesülni, a pályázat április első felében jelenik meg, a kidolgo­zásban és az elbírálásában részt vesz az Országos Cigány Önkor­mányzat is). A tárca és az Országos Ci­gány Önkormányzat közös szán­déka, hogy „A cigányság életkö­rülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról” szóló 1047/1999.(V.5.) Kormány- rendelet oktatást érintő felada­tai a megállapodásnak megfele­lően, továbbra is folyamatos egyeztetéssel valósítják meg. Patthelyzet olvasóegylet-ügyben! Ózd (ÉM - KKM) - Ózdon az el­ső művelődési csoportosulá­sok az 1884-ben megalakított olvasó egylettel keltek életre. Kezdetben mindössze egy he­lyiség állt rendelkezésére. 1907-ben egy új épületszárnyat kaptak. Jelentős fordulópont volt az egylet életében az új ol­vasó egyleti székház átadása 1924-ben. 1895-ben indult meg az olvasó egyleten belül a fúvósze­nekar szervezése. Ez jelentette a zenei élet kezdetét. A színjátszó csoport 1896-ban tartotta első előadását. A dalárda első szerep­lésére pedig 1898-ban került sor. A székház teljes felújítása, korszerűsítése 1983-ban fejező­dött be. Az olvasó egylet megala­kulásának 100. évfordulójánAz olvasó egylet székháza Fotó: Kerékgyártó Mihály 1984-ben nagyszabású centenári­umi ünnepség-sorozatot rendez­tek. Bizonyára ekkor még senki sem gondolta, hogy a következő évtizedben megpecsételődik a nagy múltú olvasó egylet sorsa. A székház ajtaja évek óta zárva. A hatalmas épület enyészik, pusztul, berendezéseit széthord­ták. Az idősebbek nosztalgiáz­nak az érzékenyebbek szó sze­rint siratják. Felújítása már most legalább 100 millió forintba kerülne. Az objektum egyébként a Kincstári Vagyonkezelő tulajdonában van. Ha esetleg az önkormányzatnak ajándékoznák, sajnos az sem lenne megoldás, mert a város nem tudná fenntartani. Sakk­nyelven szólva ez a patthelyzet, vagy még annál is rosszabb.

Next

/
Thumbnails
Contents