Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-03 / 53. szám
2000. március 3., péntek Miskolc és környéke 7 JEGYZET Tavaszvárás Mészáros István Ott, Lillafüred felett még a hó az úr. A városban lassan már nyoma sincs a télnek - már ami a legjellemzőbb „külsődleges" jegyet, a havat illeti. Néhol látni még egy-két kisebb, piszkos hókupacot, de ezen kívül semmi. A magasabb részeken azonban, főleg az északi fekvésű területeken, hegyoldalakon még minden fehér. z ómassai őskohó környékén, a vasúti sínek és a paták mentén is téli csend honol. Senki nem jár erre, nem tölti be gyerekzsivaj a környéket, néha egy-egy erdészeti teherautó jön lefelé nagy terhével, esetleg nagy ritkán pár személygépkocsi kaptat felfelé a hegyre. A kisvonat téli menetrend szerint nagy ritkán zakatol bele a csendbe, hogy az a néhány turista eljusson a nyáron oly kellemes kirándulóhelyekre. illafüred környékén az itteni csendhez képest sokkal „zajosabb" az élet: a Palotaszállóban és a panziókban pihenők sétálgatva, arcukat a napsütésbe tartva próbálják elfelejteni a mindennapok zaklatottságát, a rohanást. A parkoló térképét egy fiatal pár nézegeti, talán a nyári túrájuk útvonalát jelölik be - jó előre. Az itteni büfésoron is mozgolódnak már a tulajdonosok, a bérlők: egyik-másikban takarítanak, készülgetnek a szezonra. Ők már várják a tavaszt. Egyébként pedig: mindenki várja. • További képzések. Az ÉRÁK az elmúlt nyolc év tapasztalataira építve további területeken kívánja képzéseit bővíteni, így - egyebek mellett - a tartósan munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek képzésére nagyobb hangsúlyt fektetnek. • Felújítások. Az alsózsolcai önkormányzat az éves célokon túl az úgynevezett áthúzódó beruházások, felújítások megvalósítását is beépítette idei költségvetésébe. A Közösségi Ház konyhájának kialakítására ebben az évben 5 millió, a Johanna úti óvodacsoport bővítésére 2 millió, míg az iskola felújítására 3 millió forintot fordítanak. • Csatlakoztak. Felvételét kérte Sajóbá- bony a felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet tagjai sorába. Ezt a felsőzsolcai képviselő-testület elfogadta, jóváhagyta. Szekér a járdán. Ez a jármű már nem közlekedik, csupán dísze a bükk- szentkereszti utcának. Ezért állhat a járdán a szekér, illetve az a melletti zöld területen. Feladata mára csupán az, hogy egyfajta utcabútorként „színesítse” a bükkszentkereszti környezetet. Fotó: MMl Az oldalt írta: Mészáros István Telefon: 20/326-5966 e-mail: mmi@iscomp.hu Felelős szerkesztő: Buzafalvi Győző Telefon: 20/333-2530 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu Kistokaji fejlesztések - csak megfontoltan Százhetvenmillióra lenne szükség a belvízgond megszüntetésére A kistokaji határ a 3-as főút mellett kedvelt a cégek körében Fotó: mmi Kistokaj (ÉM - MMl) - Körültekintően kellett a 2000. évet tervezni - ez cseng ki leginkább Bajor Józsefné, kistokaji polgármester szavaiból, amikor a közeljövőről érdeklődtünk nála. Nemrégiben fejezték be azt a beruházást, melynek révén most már négy csoportnak is helyet tud biztosítani a községi óvoda. A kivitelezés pénzügyi fedezetét pályázatokon nyert pénzek és a saját erő tette ki. Az óvoda bővítése, korszerűsítése ötvenötmillió forintba került. Biztosított a saját erő- Idén csak akkor és úgy fejlesztünk, ha a beadott pályázataink sikeresek lesznek - hangsúlyozta a polgármester asszony. - A saját erőre - ha kell majd - adott a fedezet, meglévő ingatlanjaink és részvényeink értékesítéséből elő tudjuk teremteni a szükséges forrást. Mindenesetre csak megfontoltan, jól átgondolva vágunk bele bármilyen fejlesztésbe. A hangsúlyt természetesen az intézményeik működtetésére teszik. Szerencsére egyiket sem kell összevonni vagy bezárni. Az ott dolgozó vezetők jó együttműködése is hozzájárul ahhoz, hogy ilyesmiről ne kelljen beszélni Kistokajban. Az 1900 lakosú Kistokajban nagy gondot jelentett az elmúlt évben, s idén is néhol a belvíz. Főleg három utcát érintett hátrányosan ez a probléma, de a régi településrészen is bajlódtak a belvízzel. Itt is gond a belvíz A pincékben, az aknákban jött fel a víz, és főleg ott okozott gondot, ahol nem szigetelték annak idején rendesen és megfelelően az épületeket. Volt néhány utca, ahol csupán a kertekben állt a belvíz. A község vezetői természetesen szakemberekhez fordultak: a Geokomplex készítette a szakértői véleményt, melyben jelzik, hogy a község egy kavicsmezőn fekszik, s a karsztvíz is erre folyik a Bükk- ből. (Hasonló a helyzet a Mályi- ban tapasztaltakhoz, csak itt kisebb valamivel a baj).- Nincs még megoldva a belvízelvezetés településünkön - mondja Bajor Józsefné. - Ennek megoldásához a szakértők szerint mintegy 170 millió forintra lenne szükség. Természetesen pályázunk olyan pénzre, amelynek segítségével meg tudnánk építeni a belvízelvezető rendszert. Először azonban a szintén nagyon fontos szennyvízvezetékek lefektetése szerepel terveink között. Még van eladó földjük Kistokaj kedvelt a vállalkozók, befektetni kívánó cégek körében. A 3-as számú főút melletti területen még van néhány eladó földdarabjuk, melyek főleg kisebb vállalkozásoknak kedvező. Nemrégiben itt telepedett meg, építkezett egy cég. A polgármester asszony elmondta: kedvező visszajelzések érkeztek tőlük, hiszen frekventált területen ruháztak be. Kisvasúttal a hegyre fel Ez a kisvonat megmenekült az egykor dúló "kis- vasúttalanítástól”. Sínéit szerencsére nem szaggatták fel, a pályáját sem ültették be iákkal, s annak ellenére, hogy városi busz is jár Lillafüredre, Ómassára, a kis szerelvények is felkaptatnak a hegyre. Napjainkban is örvendezhetnek a gyerekek, de a felnőttek szintén a romantikus közlekedési eszköznek. Még télvíz idején sem szüneteltetik a járatokat, úgyhogy akinek kicsit zakatolni támad kedve, felülhet a kisvonat- ra, hogy aztán Lillafüreden vagy feljebb leszállva egy egészséges sétát tegyen a friss, tiszta levegőn. Fotó: MMI Az ország első pisztrángosa a Bükkben A kis halakat két hónapon keresztül félóránként, óránként kell etetni Miskolc, Garadna-völgy (ÉM - MMl) - Az ország első, s a mai napig folyamatosan üzemelő pisztrángosa a festői környezetben lévő Garadna-völgyi telep. Elég régóta üzemel, hiszen 1932-ben építették. Az ómassai úton, a jávorkúti elágazás után a völgybe letekintve több kis „tavat” lát az arra sétáló. Ezeket a Garadna-patak és a bükki forrásvizek táplálják, s ezekben nevelkednek a pisztrángok, egészen addig, amíg el nem érik a piaci méretet, súlyt. Ez - tudtuk meg Hoitsy Györgytől, a telep bérlőjétől - úgy 250-300 gramm. Ezután értékesítik, főleg a Miskolcon és környékén lévő éttermekben találkozhatunk viszont - finom ételként - a pisztrángokkal. A pisztrángos telepen teljes a vertikum: a szaporítástól a felnevelésig mindennel foglalkoznak. A törzsállományuk mintegy 400-450 darab hal, s évente 300-600 ezer ikrából lesz a követ- február végéig tart a mestersé- kező állomány. Novembertől ges szaporítás, majd következik A festői környezetben található pisztrángost 1932-ben hozták létre Fotó: Mészáros István a kis halak felnevelése. A folyamat hosszú és fáradságos, hiszen az első másfél-két hónap alatt félóránként, illetve óránként kell etetni a halakat. A piaci méretet úgy másfél év alatt érik el, melyet követ a horgászvizekbe történő telepítés és az értékesítés. Ez utóbbival nincs gondjuk - mondja Hoitsy György -, hiszen a telepnek ugyancsak nagy múltja, s kialakult vevőköre van. Egész évben nyitva vannak, jóllehet a fő szezon a nyári és a karácsonyi időszak. Ekkor a kirándulók is gyakran felkeresik, hiszen helyben is vásárolható, fogyasztható megsütve a nemes hal. Ha a vevő úgy kívánja, megpucolják, konyhakészen adják át az itt dolgozók, hogy otthon már csak az elkészítésével kelljen foglalkozni. Sokan füstölt állapotban szeretnék megvenni, erre is van lehetőség, bár ez a tevékenységük - a füstölés - nem annyira jellemző.
