Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-28 / 73. szám

2000. március 28., kedd feHI.g8BBWBMI«Ía É Ewrnmm, IIWKBI WilUitlPMWI w Aktuális 3 Aláírás előtt a Sajó-Rima Eurorégió szerződése Arló (ÉM - ÓKI) - Újabb fejezetéhez érke­zett tegnap a Sajó-Rima Eurorégió Hatá­ron Átnyúló Együttműködés szervezése. Arló községben találkoztak a két ország térségileg érintett képviselői. A részletekig menő tárgyalások során megállapodtak abban, hogy mivel minden akadály elhárult a kétoldalú közeledés ht­jából sor kerülhet az együttműködési szerződés aláírására. Meghatározták, hogy Rimaszombat lesz a szerződéskötés helye április 19-én. Az alapító okirat alá­írásának viszont Putnok ad otthont. MTA-támogatás az egyetemen Miskolc (ÉM - PTA) - Szerződéssel pecsé­telte meg a Miskolci Egyetem (ME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a támogatott kutatóhelyekre vonatkozó együttműködési megállapodást tegnap. En­nek értelmében az MTA kutatócsoportokat hoz létre, illetve támogat az egyetemen. A kutatócsoportok az MTA Támogatott Kutatóhelyek Hálózatához tartoznak, a Támogatott Kutatóhelyek Irodája kereté­ben működnek, szakmai felügyeletüket a Támogatott Kutatóhelyek Hálózati Taná­csa látja el. A kutatócsoportok működésé­hez és fenntartásához az MTA álláshely biztosításával és bizonyos kiadások fede­zésével járul hozzá. Az egyetem a kutató- csoportok működéséhez biztosítja a kuta­tási helyiségeket, eszközöket. Valamint gondoskodik az akadémiai tulajdonú esz­közök elhelyezéséről és üzemeltetéséről, rendelkezésre bocsátja az egyetemi inf­rastruktúrát. Az egyik legfontosabb cél, hogy az egyetem tudományos területen is előre­lépjen - fejtette ki dr. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora. A rektor ugyanakkor utalt az ezzel kapcsolatos ket­tős dilemmára is. A ME-nek úgy kell bel­ső egyensúlyt teremtenie, hogy közben ügyel a dinamikus fejlődésre is. Másrészt az egyetemi „tömegképzés” mellett az elit­képzés megőrzésére és fejlesztésére is -gondot kell fordítani. A Miskolci Egyetem kedvező feltételekkel kezdheti el a máso­dik félévszázados működését, amely első­sorban a világbanki támogatásnak kö­szönhető. Elhangzott: hasonlóan örömteli fejlődést jelent a kutatóhelyekre vonatko­zó szerződés aláírása. Az MTA az egyetemi kutatások ügyéért is felelősséget érez - mondta el Kroó Nor­bert, az MTA főtitkára. Rávilágított, a tu­domány Magyarországon alulértékelt, ép­pen ezért a kutatófejlesztői munka érde­kében mindenképp szükség van az értel­miség összefogására. Az egyetemi kutató- csoportokat -- szám szerint 8-at - évente 21 millió forinttal támogatja az akadémia. Besenyei Lajos rektor és Kroó Norbert az MTA főtitkára aláírja a szerződést Fotó: v. cs. Szerződéstervezet saroktelek ügyben Sárospatak (ÉM - BSZA) - Várhatóan április 17-én, ünnepélyes keretek között írja alá a szerződést az Erdélyi-saroktelek ügyében a sárospataki önkormányzat, va­lamint az OTP Ingatlan Rt. Erről a város képviselői tegnapi ülésükön tárgyaltak. Az Erdélyi-sarok eladásáról még tavaly döntött a helyi képviselő-testület. Egy ide­ig függőben volt a kérdés, mígnem az OTP Ingatlan Rt.-vel kötött megállapodás folytán konkrét mederbe terelődött az ügy. Az új tulajdonos egy impozáns épü­let felépítését tervezi a Sárospatak köz­pontjában elhelyezkedő területen. A két fél között kötendő szerződés tervezetét tegnapi ülésén tárgyalta az önkormány­zat. Mint dr. Jánosdeák Gábor polgármes­ter beszámolójából kiderült, az új tulajdo-, nosnak június 30-áig kell elkezdenie a munkát. Györgytarlói választás: béke vagy háború? Györgytarló utcáin most nyugalom honol Fotó: Bódisz Attila Györgytarló (ÉM - BSZA) - Ne­gyedik alkalommal is Gom­bos Bélát választotta polgár- mesteréül vasárnap a 650 lel­kes györgytarlói közösség. A most megtartott időközi vá­lasztáson egyetlen vetélytársa volt a falut 1984 óta iránytó fér­finak, Takács Mihály személyé­ben. Kettejük között mindössze 4 szavazat döntött. Mint lapunkban korábban megírtuk, a most lezajlott vok­solást az indokolta, hogy közel két hónapja a korábbi képviselő- testület 7 tagja közül 5 úgy dön­tött, nem kíván tovább együtt dolgozni a polgármesteri szék­ben ülő Gömbös Bélával. A meglehetősen magas részvé­teli arány (több mint 90 százalé­kos) mellett lezajlott szavazás úgy hozta, hogy egy ember (a pol­gármesterként igen, de képviselő­ként nem induló Takács Mihály) kivételével ismét ugyanaz a tes­tület állt fel, mint amelyik né­hány hete lemondott. Most min­denki azt találgatja a településen, vajon hogyan is fog a falu érde­kében közösen munkálkodni a két ellentétes tábor. A jelenlegi felállás szerint ugyanis a testület­ben tapasztalható „erőviszonyok” a polgármesterrel együtt 4-4 arányban oszlanak meg. Gombos Béla megnyugvást vár a ciklusból még előttük álló több mint két évtől. Mint la­punknak elmondta, a falu aka­ratát tiszteletben tartva minden­kinek együtt kell dolgoznia. A polgármester úgy véli, a hatalmi harcokat félre kell tenni, hiszen van min munkálkodni. Fontos az intézmények működtetésének biztosítása, az új épület átadása, és lépéseket kell tenni a foglal­koztatás javítása terén is - fo­galmazott a polgármester. Gom­bos Béla - ígérete szerint - kompromisszumra fog törekedni a testületi üléseken. Oláh István az előző testület­ben azok között volt, akik le­mondtak. Vasárnap a helyi em­berek ismét képviselővé vá­lasztották. Tegnap még gondol­kodott rajta, hogy az eredmé­nyek tudatában vállalja-e a tisztet. Mint mondta, hasonló­an gondolkodó társaival közö­sen beszélik meg a további te­endőket. Abban azonban biz­tos: ha úgy döntenek, hogy részt vesznek az önkormányza­ti munkában, az ügyek tisztá­zása érdekében esetenként akár perre is mennek. A korábban lemondott, s most ismét megválasztott képviselők többsége Mahalek Ferenc dönté­sétől teszi függővé saját elhatá­rozását. Az egykori alpolgármes­ter a polgármesterjelölteknél is több szavazatot kapott. - Az em­berek bizalmának meg kell felel­ni - mondja. A györgytarlóiak várakozás­sal tekintenek az önkormányzat tevékenysége elé. Azt várják, a szám szerinti patthelyzet nehogy a falunak adjon végül mattot. Abban bízik, hogy a nyilvánosság megvédi Az MSZP szakértője beszámolt arról, milyen visszaéléssel vádolja a sportminisztert Miskolc (ÉM - BAL) - Valaki feljelentette a sportminisztert, s ezért a feljelentő családját inzultus érte - pénteken még csak ennyit lehetett hallani; hétfön az is kiderült, ki a felje­lentő, és mi az ügy tárgya.- Tavaly leégett a Budapest Sportcsarnok. A szomorú eset nyomán örömmel láttam az el­múlt hetekben a hirdetést, mi­szerint személyi jövedelemadónk egy százalékát az újjáépítésére ajánlhatjuk fel. Felhívtam a megadott telefonszámot, s meg­lepve hallottam, hogy a Testne­velési és Sportmúzeum adószá­mát adják meg - idézte fel a fel­jelentéshez vezető események kezdetét Paczuk Roland. - A mú­zeum olyan intézmény, amely nem jogosult a sportcsarnok új­jáépítésének megszervezésére. A fiatalember, aki tegnap az MSZP miskolci irodájában sajtó- tájékoztatón ismertette történe­tét, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója emberi jogi bizottságának szakértője. Tagja a pártnak, ám mint állítja, a fel­jelentést - miután jogász baráta­ival konzultált - magánember­ként tette. Az ORFK-ra március 14-ei dátummal beadott irat így kezdődik: „Feljelentést teszek dr. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter ellen (...) jogosu­latlan gazdasági előny megszer­zése bűntett elkövetése miatt.” Azzal, hogy egy erre nem jo­gosult intézmény számlájára ké­rik az ISM tévé- és rádióreklám­jai, illetve óriásplakátjai az ado­mányokat, a pénz sorsa ellenő­rizhetetlenné válik. A múzeum a felajánlásokat törvényesen nem gyűjtheti és nem használ­hatja - hangsúlyozta Nyakó Ist­ván, az MSZP miskolci alelnöke. Mint mondta: messzemenő kö­vetkeztetéseket egyelőre nem kí­vánnak levonni, azzal sincsenek tisztában, mekkora összegről van szó. A feljelentésben min­denesetre szerepelt a kérés: a rendőrség tiltsa le az idézett reklámokat; ez nem történt meg. Az viszont igen - mint lapunk is beszámolt róla -, hogy Paczuk Roland miskolci lakásán a napok­ban egyenruhás rendőrök jelen­tek meg, iránta érdeklődve szülei­nél. Mint a fiatalember elmondta, később őt magát is hívta a ható­ság telefonon, hogy személyazo­nosságát ellenőrizze. Nyakó Ist­ván kérdésre kifejtette: az MSZP éppen amiatt állt az ügy mellé, hogy megvédje a fiatalembert az esetleges rendőri atrocitásoktól. Az ügyben kérdést kívánnak in­tézni a belügyminiszterhez (Tom­pa Sándor országgyűlési képvise­lő révén), illetve vizsgálatot kez­deni a „BS körüli pénzügyi ano­máliák ügyében”. Miért fordult az MSZP segít­ségével a nyilvánossághoz - szólt egy kérdés Paczuk Roland- hoz, aki kijelentette: leginkább azért, mert a múlt heti fejlemé­nyek óta óvatos, abban bízik, hogy „a nyilvánosság megvédi”. Növényvédőszer okozta a sirályok halálát Miskolc (ÉM - SzK) - Dizinon nevű foszforsavészter okoz­ta a Debreceni-tóban, illetve tó környékén elhullott több száz sirály vesztét. Rövid időn belül elhullott az a több száz sirály, amelyik 10 nap­pal ezelőtt érkezett a nyéki ta­vak egyikére, a Debreceni-tóra. Mint arról beszámoltunk, né­hány tetem boncolása során megállapították: nem fertőzéses megbetegedés okozta halálukat. Az elhullott sirályok boncolása során nyert vizsgálati anyagot az Országos Állategészségügyi Intézetben vetették alá toxikoló­giai vizsgálatoknak. A találomra „megcélzott” néhány méreg kö­zül a dizinon nevű foszforsav­észter jelenlétét egyértelműen igazolták - tudtuk meg az Állategészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás miskolci ke­rületi főállatorvosátől, Gönczi Károlytól. Ennek alapján bizto­san állítható, hogy ez okozta a madarak halálát. A főállatorvos elmondta, a di­zinon elsősorban talajfertőtlení- tő-szerek alkotórésze, de permet- szerként is használatos. (A for­galomban lévő szerek közül megtalálható többek között a Di­zinon 5G-ben, a Basudinban és a Diazolban is.) Azonban hogy a madarak hol, milyen előfordulá­sában fogyasztottak belőle, nem tudni. Feltételezhető, hogy a vegy­szer mellett az emberi gondat­lanság is szerepet játszott a tö­meges sirályhalálban. Ismét közeleg egy újabb „parlagfüves” nyár Miskolc (ÉM - SzK) - Miskolc 1998 májusától helyi rende­lettel szabályozza az aller- gén növényekkel kapcsola­tos tennivalókat. S bár van­nak hiányosságok, az ország nagyvárosai közül tavaly megyeszékhelyünk levegője bizonyult a legkevésbé „pollendúsnak". A helyi rendelet szerint az in­gatlantulajdonosok (kezelők, használók, bérlők) kötelesek in­gatlanaikat úgy gondozni, hogy azok a gyomoktól, különösen az allergén növényektől mentesek legyenek. Az előírások megsér­tői szabálysértést követnek el, így pénzbírsággal sújthatók. En­nek összege eddig 10 ezer forint volt, aminek a közgyűlés követ­kező ülésén 30 ezer forintra való növeléséről döntenek. Ha kötele­zettségének a tulajdonos nem tesz eleget, a gyommentesítés hatósági úton is elvégezhető, a tulajdonos költségére. Csizmadia János elmondta: jóllehet az előírások betartatását hivatalosan a jegyző, a hivatal és a közterület-felügyelet ellen­őrzi, az ellenőrzések döntően la­kossági bejelentéseken alapul­nak. Tavaly mintegy 50 esetben intézkedtek (míg például Kecs­keméten 500 felszólítást küldött ki a város), a közterület-felügye­let által kiszabott bírság pedig 150 000-200 000 forint volt. A gondozatlan területek kaszálásá­ra éves szinten mintegy 20 mil­lió forintot költ a város (míg például Veszprém ennek csak a századrészét). A légköri pollenmennyiség 1999-ben az előző évihez képest csökkent, az ország nagyvárosa­inak pollenszennyezettségi sor­rendjében pedig, amelynek élén Kecskemét áll, Miskolc az utolsó - tudatta a csoportvezető az eredményeket. Hozzátette azt is: „Az önkormányzat igyekszik sa­ját területén jó példával előljár­ni, de azért be kell látni, annyi az ingatlana, hogy jóval nehe­zebb a dolga.” Vanczák Zoltán, az önkor­mányzat városüzemeltetési cso­portvezetője épp e 3 millió négy­zetméternyi közterület rendben tartásáról tudott felvilágosítást A nagy ellenség Magyarországon mintegy két­millió embernek okoz allergiát a parlagfű. A növény júliustól októberig virágzik. Egyetlen növény akár nyolc milliárd vi­rágporszemet is termelhet. Irtá­sa leghatásosabb tavaszi megje­lenésétől kezdve korai gyomlá- lással, illetőleg tömegesebb elő­fordulása esetén a virágzás előtt végzett rendszeres kaszá­lással. A parlagfű irtására a legalkalmasabb időszak június és július, amikor a gyomnö­vény már jól felismerhető, de még nem virágzik. A két nyári hónapban célszerű feltétlenül kaszálni, géppel vagy kézzel ki­irtani, vagy vegyszerezni a par­lagfüvet. Szeptember végén lég- r > alább még egyszer meg kell isi mételni az eljárást: adni, amire az idén is 20 millió forintot költhet Miskolc. Ebből a város közterületein 3-5-szöri ka­szálásra futja, amihez valószínű­leg már májusban hozzálát a megbízást elnyerő Északerdő R Idén is irtják majd a parlag­füvet ÉM-archfv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents