Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-23 / 69. szám

2000. március 23., csütörtök Aktuális 6 HÍRCSOKOR • Rendelet a térítési díjakról. Soron kö­vetkező ülését március 27-én, hétfőn tart­ja sárospataki önkormányzat képviselő­testülete. Itt többek között előterjesztés hangzik el a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet megalko­tásáról. • Magyar vidék, úton Európába. Kétna­pos konferenciát rendeznek március 24-25-én Nyíregyházán A magyar vidék, úton Európába címmel. A rendezvényen az érintett tárcák képviselői ismertetik ez évi irányelveiket, elképzeléseiket, eddigi eredményeiket. JEGYZET Izzik a monitor Szegő Péter ! *.{*3*1 A város nagyot sóhajt, csak úgy megszokásból: jövő- , s be tekintene legott, s emlé- * kezne nosztalgiával ugyanakkor. Nehéz lesz a szív ettől. Kordonban a szöges akarat, a legnagyobb erő, amely mentén rendeződnek az ember­halmazok alkotta arabeszkek. Válasz ezerféle van a kérdésekre, ekkorka léptékben is visszafejthetetlenül bonyolult a képlet, mely leírja két ember kapcsolatát. A szemérmes család, a despota, konzer­vatív apával, átsétál a téren. Fölébük magaso­dik a víztorony vakító deltája; fentről gyarló büszkeség, lentről szigorú totem. Megtorpan a családfő, mert meg szokott torpanni, egy pillanatra csak, mikor azt képzeli, jaj, ráomlik a kőbe öntött jelkép. Nézz fiadra, lányodra, mondja este az anya. Legyintene legszívesebben az apa, mint egy esztendeje még: kamaszos lázadás, jó dolgukban nyüszítenek. De nem legyint. El­bújna, ha lehetne, el a virrasztós éjjelek, el a lámpalázas nappalok elől. El-elmereng már régen nem ártatlan álma­in a lány. Tudja: megmérhető forintban is bármely testrésze, minden mozdulata. Meg­tanult olvasni álmaiból, s most csodálkozik, hogy nem boldog, se ha ölel, se ha ölelik. Éj­jel, ha már alszik a család, beoson a fürdőszo­bába. Órákat tölt el a tükör előtt. Nappal az interneten kutat társak után. A srác másfél évvel idősebb a lánynál. Már nem csodálja apját. Nincs miért csodálni, ki el­vesztette hitelét, ki módszeresen önbörtönévé tette kisszerűségét. Egy pszichológus nem csodálkozna, hogy a fiú piti lopásügyekbe ke­veredett, hogy tanulmányi eredménye rövid' idő alatt leromlott. A környezet nem hazud­tolja meg önmagát: már senki nem látja, hogy a botlások ellenére még jószívű és őszinte. A kisváros jelképe rendületlenül őrködik né­pe fölött, bordái közt víg tavaszi szél fütyö- rész. A szocreál betontömbök fényes napokon meglágyítják a szívet, szól a sláger, a tizenöt éves. Együtt volt a család, a Kun Béla brigád, az elvtársak, együtt a közösség. A makkos­ban, a Sajó-parton isteni gulyást főztek. Lassan izzik a monitor. Annyira figyeli a lány, a cyberkor gyermeke, a néha még gu­lyásillatú kisváros ölében. Figyeli, elment-e az e-mail, amelyet egy New York-i tininek kül­dött, akivel tegnap ismerkedett meg, on-line. Mosolyog: elment. Gönci remények Gönc (ÉM) - Nem kis összeg felett - de helye azért bőven lenne - kell diszponál­nia Gönc nagyközség önkormányzata kép­viselő-testületének. Az idei költségvetés főösszege 314 millió forint. Molnár János, Gönc polgármesterének ugyanis az a hatá­rozott meggyőződése, hogy a helyhatóság büdzséje eléggé feszített, de gondos gazdál­kodás mellett a kötelező feladatok ellátá­sára van fedezet. A gönci önkormányzati intézmények zavartalan működése, a szá­mok ismeretében biztosítottnak látszik. A tervezett hiány a tavalyi tervvel - 92 millió forint - szemben most csak 74 mil­lió forint. A hiányt különféle pályázatok útján kívánja majd fedezni a gönci önkor­mányzat vezetése, ezekhez és az önrész előteremtésére 15 millió forintot különí­tettek el. Ha tudjuk azt, hogy az önkor­mányzatok számára kiírt pályázatok több­sége akár 80-90 százalékos támogatást is elnyerhetőnek tart, akkor ebben az eset­ben idén nem lehet különösebb gond. A vállalkozásbarát Bánréve Kigazdálkodható a hatmilliós forráshiány az észak-borsodi településen A bánréveiek is élni akarnak... Fotó: Kovács István Bánréve (ÉM - ÓKI) - A tava­lyi évet az észak-borsodi köz­ség komfortfokozatának emelésére fordította Bánré­ve önkormányzata, amelyet természetesen az idén is folytatni akarnak. A képviselő-testület agilitását jelzi az ülésenként elhangzó 55 hozzászólás, ami éves szinten eléri az ezres számot. A tavalyi volt egyébként az első olyan tel­jes esztendő, amelyet a jelenlegi testület tervezett és hajtott vég­re. Sikerült a gazdálkodást hi­ánymentesen megoldani, miköz­ben számos feladatot elvégeztek. Hajdú Gábor polgármester Bán­réve gondjai mellett szerepet ka­pott és vállalt több térségi szer­vezetben. Betölti a 12 települést átfogó Putnok Térségi Társulás alelnöki tisztét és tagja az Ózd Térségi Önkormányzatok hatfős vezetésének is. □ Miről tudott beszámolni az el­múlt évet értékelő testületi ülé­sen? - kérdeztük az észak-borso­di község első emberétől, Hajdú Gábortól. • Egy 1508 fős településen rit­kán történnek nagy események és ez így volt nálunk is. Amit viszont tervként előzetesen megfogalmaztunk, annak a 97 százalékát sikerült végrehajta­nunk. Pedig közvetlenül a vá­lasztások után még egészen más pénzügyi politika alapján állí­tottuk össze a listát, mint a 2000-es költségvetésnél. Idén ugyanis 6 millió forint forráshi­ánnyal számoltunk, melyet pá­Hajdú Gábor lyázati pénzekből igyekszünk pótolni. □ Milyen jelentősebb eredménye­ket tudna kiemelni az elmúlt év sikerei közül? • A munkatervtől eltérően 17 testületi ülést tartottunk, ahol hoztunk 127 határozatot és al­kottunk 11 rendeletet. Különö­sen az első lakáshoz jutók támo­gatása és az ehhez adható köl­csönök jogcíme változott. Tizen­két kérelmezőnek adtunk 150 ezer forint lakásvásárlási, egy főnek 200 ezer forint építési és 3 fő részére 60 ezer forint közmű- fejlesztési támogatást. Új rende­letet alkottunk a díszpolgári és a tiszteletbeli polgár és a Bánré­véért cím adományozásáról, va­lamint községünk címeréről és zászlajáról. Megoldottuk az in­tézményes szemétszállítást és ki- gazdálkodtuk egy ingatlan árát is. Vásároltunk ugyanis egy földterületet Uppony községben, ahol a bánrévei gyerekek tábo­roztatását fogjuk megoldani a későbbiekben. A gyerekeknél maradva támogattuk az iskolás­korúak tanulását. A Bánrévén tanulók ingyen kaptak tanköny­vet, akik máshova járnak isko­lába 1500 forintot, a középiskolá­sok pedig 3000 forintot kaptak. Hozzájárultunk 169 ezer forint­tal a putnoki orvosi ügyelet gép­kocsicseréjéhez, és áldoztunk a község világítási rendszerének korszerűsítésére. Megoldottuk a kábeltévé üzemeltetését és szá­mítógépes fejlesztést hajtottunk végre a polgármesteri hivatal­ban, valamint a háziorvosi ren­delőben. Megtörtént három utca aszfaltozása, ez a folyamat idén is folytatódik. Lakossági juttatá­sokra 14 millió forintot tervez­tünk, melynek felhasználása nagyrészt megtörtént. Ebből a keretből fizettük a rendszeres szociális segélyeket, a jövede­lempótló támogatást, a gyermek- védelmi támogatást és az ápolá­si díjat. Összességében 775 ezer forinttal támogattuk a Bánrévén működő egyesületek, szerveze­tek, többek között a polgárőrsé­get, vöröskeresztet, egyházakat stb. Elkezdődtek eddigi legna­gyobb feladatunk, a szennyvízel­vezetés és tisztítás tervezési munkái, ahol térségi gesztor szerepet látunk el. Ugyancsak tervezési fázisban van a csapa­dékvíz-elvezető rendszer. Szerencsére már vannak kedvező jelek... □ Ez az év milyen tervekkel in­dult - kérdeztük Bánréve hely­hatóságának vezetőjétől? • Több pályázaton sikerült nyernünk, így a Soros Alapít­ványtól kaptunk 400 ezer forin­tot játszóterek kialakítására és közterületek szépítésére. Az OFA pályázaton 4 825 ezer fo­rint támogatást nyertünk, amelyből LTZ traktort vásárol­tunk a község kommunális ügyeinek megoldására, de ter­veink szerint bérmunkát is végzünk majd vele. Folytatjuk az elkezdett és már említett munkákat is. Beléptünk a köz­hasznú foglalkoztatást célzó kistérségi társulásba, melytől foglalkoztatási gondok enyhíté­sét reméljük. Hoztunk egy lé­nyeges döntést a vállalkozók tá­mogatásáról. Aki Bánrévén te­remt munkahelyet, annak há­rom éven át jelentős iparűzési adókedvezményt biztosítunk. Talán éppen ennek a hatására már vannak kedvező jelek. Az egykori tüzéptelepen bútorlap szabászat van kialakulóban, a Határ Bisztró épületegyüttesre pedig sok évi hirdetés után ta­láltunk vevőt. Konkrétumok in­kább az üzlet véglegesítése után nyilatkoznék. Feladatul tűztük ki az iskola régi szár­nyának felújítását, melyet ké­sőbb a kastély követne. A kato­likus templom felújítása után a református egyház is jelezte ezen szándékát, így ebben az évben ők kapnak önkormány­zati támogatást. Továbbra is hí­vei vagyunk a térségi összefo­gásnak, így minden jó kezde­ményezéshez partnerek leszünk a jövőben is - fejezte be mon­dandóját Hajdú Gábor. Hegyaljai siker a „Pannon Bormustrán” A Tokaj Kereskedőház három terméke is jeleskedett a megmérettetésen Sátoraljaújhely (ÉM - MA) - Jeleskedtek a hegyaljai bo­rok a februárban Budapes­ten megrendezett „Pannon Bormustrán", amelyet a Magyar Borszalon és a Pan­non Bormíves Céh rende­zett. A neves szakemberekből álló zsűri (a magyarokon kívül Svájc, Belgium, Ausztria, és Anglia is delegált tagokat) a be­nevezett borokból 48-at talált ki­válónak nemzetközi mércével is. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy a fehérborok seregszemlé­jén 19, a vörösborok versenyé­ben szintén 19, míg az aszú-bo­rokból 10 bort talált a 2000. év­ben kereskedelmi forgalomban kapható 48 magyar csúcsbor­nak. A „Pannon Bormustrát” meg­szervezők azt tűzték célul, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható és 1999. január 1-je után érvényes OBI-engedéllyel ren­delkező hazai boroknak a médi­umokban megjelenési lehetősé­get biztosítson annak érdeké­ben, hogy a borfogyasztási kul­túra hazánkban újra elérje elő­deink színvonalát. A Tokaj Kereskedőház Rt. az aszúborok kategóriájában 3 ter­mékével is bekerült a 2000. év 10 magyar csúcsbora közé. (Egyéb­ként négy borral nevezett be a Tokaj Kereskedőház erre a via­dalra). Csúcsbor lett az 1993-as Tokaji ötputtonyos Aszú, az 1994-es Tokaji hatputtyonyos Aszú, és az 1993-as Tokaji Aszú­eszencia. A „Pannon Bormustrán” csúcsbor lett még a Hétszőlő Rt., a Disznókő Rt., a Tolcsva-Bor Kft., Puklus János, az Úri Bo­rok, Szepsy István pincészete és a Monyók pincészet egy-egy ter­méke. Arló váija Arló (ÉM - KKM) - Több nagy táblát is elhelyeztek Arló legforgalmasabb helyein, amelyek felhívják az idege­nek, az átutazók figyelmét az észak-borsodi település látnivalóira. Ilyen megállítók találhatók pél­dául: „Ha ideje engedi, kérjük szenteljen néhány percet közsé­günk nevezetességeire. Az Euró- pa-hírű suvadásos tóra. A XV. században épült római katolikus templomra. A Tamavidéki Táj­védelmi Körzet Gyepes-völgyé­re”. Biztos vagyok abban, hogy ennek kapcsán akadnak már olyanok szép számmal, akik el­vitték a (jó)hírét az észak-borso­di településnek. a látogatókat, az átutazókat A régi dokumentumok már az Árpád-házi királyok idejében is említik Arló nevét. 1271-ben Or- lov alakban fordul elő, aminek jelentése sas. A nagyközség leg­jelentősebb nevezetessége a gyö­nyörű természeti környezetben fekvő tó, amely sokak kedvenc kiránduló- és pihenőhelye. Röviden a tó története: 1868- ban a Csahó-hegy több darabban lecsúszott a Szohogy-völgy aljá­ra, és mint egy hatalmas gát el­torlaszolta az ott lévő patak vi­zét. Mintegy harmincholdnyi földterület-rét és szántóföld ke­rült víz alá. így hát a hegycsú­szással, erdélyi elnevezéssel szólva „suvadással” megszüle­tett a tó. Erdélyben a Gyilkos-tó is hasonló módon jött létre.Egyre népszerűbb az arlói tóFotó: Kerékgyártó Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents