Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-14 / 62. szám

2000. március 14., kedd ÍS2M-NUMSMRMSZá& # Aktuális 3 • Reményi-koncert. A Reményi Ede Ka­marazenekar ad koncertet március 16-án, csütörtökön este 7 órától a miskolci Zene­palota Bartók-termében. Műsoron R. Charlton: Mosaic, Sosztakovics: c-moll ka­maraszimfónia, Bartók: Divertimento cí­mű műve szerepel. Gitárion közreműkö­dik Papp Sándor. Művészeti vezető: Gál Károly. • Sajtónapi jutalom. Elismerte lapunk ro­vatvezetőjének, Bujdos Attilának munká­ját a magyar sajtó napján a Vasutasok Szakszervezete. A VF területi titkára, Szendrei Géza tegnap adta át a szakszer­vezet jutalmát. Elmondta: minden terüle­ten két-két újságíró tevékenységét díjaz­ták. Megyénkben Csontos László, a Déli Hírlap munkatársa érdemelte ki még az elismerést. Újságírók elismerése a megyei közgyűléstől Miskolc (ÉM) - Sajtónapi megemlékezést tartottak a megyeházán. Dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke a többi között arról beszélt: a regi­onális sajtó és a közélet szereplői egymás­ra utaltak. A hírközlők a politikusok megítélése szempontjából jól teljesítették feladatukat, hitelesen számoltak be az el­múlt egy évben a megyei közgyűlés mun­kájáról. Hasonló teljesítményre ösztönöz­te a jövőben is az újságírókat. Dr. Répássy Róbert, a megyei közgyű­lés alelnöke tükörként értelmezte a sajtó szerepét: a médiumok ezután is mutassák be a megyei közgyűlés - tágabb értelme­zésben a politika - eredményeit, de ne hallgassanak a hibákról sem. A megyei közgyűlés elismerését a kö­vetkezők kapták: Monos Márta (Magyar Rádió Miskolc körzeti szerkesztősége), Veres László (Rádió GaGa), Szaniszló Bá- ' lint (Déli Hírlap), Kuki László (Miskolc Városi Televízió), Gulyás István (Magyar Televízió Regionális szerkesztősége), Buj­dos Attila (Észak-Magyarország). A megyeháza elismerését dr. Ódor Fe­renc (balra) adta át lapunk rovatvezető­jének Fotó: Bujdos Tibor 822 tonna őszi hulladék Miskolc (ÉM) - Tavaly október 1. és de­cember 15. között 133 megyei általános is­kola több mint 40 ezer diákja vett részt az őszi hulladékgyűjtési akcióban, amelynek eredményeként összesen 821 ezer 826 ki­logramm hulladék (papír, vas, akkumulá­tor, egyéb fém) érkezett be az Észak-ma­gyarországi Nyersanyaghasznosító Rt.-hez (MÉH), közel 10 millió forint értékben. A legtöbb újrahasznosítható hulladékot be­gyűjtött iskolák létszámkategóriánként 20-80 ezer forint értékű vásárlási utalvá­nyokat kaptak jutalmul tegnap. A győzte­sek: 34. sz. Könyves Kálmán Általános Is­kola, Miskolc (500 fő fölött), Általános Is­kola, Bocs (300-500 fő), Általános Iskola, Csány (100-300 fő), Általános Iskola, Szép­halom (100 fő alatt). A hulladékgyűjtési láz az iskolákban tovább tart, hiszen a MÉH hasonló díjakkal jutalmazza majd a március 1-jétől június 15-ig tartó tavaszi akció győzteseit is. Jutalmazott hulladékgyűjtők Fotó: Bujdos t. „A cián után ez már maga a végzet...” Tokajnál kétóránként vizsgálják a víz minőségét Fotó: vajda János Tokaj, Gelej, Miskolc (ÉM) - A ciánszennyezés óta válsá­gosra fordult a tiszai halá­szok helyzete. Átképzésükről ígéretek születtek, de azóta csak a „nagy csend" van. Újabb adalékként jött a ne­hézfémszennyezés, és a megismételt kérdés: mi vár­ható még a „halpiacon"?- A Tisza körül pillanatnyilag nagy a káosz: a folyót változatla­nul halászati, horgászati zárlat alatt tartják. Nem tudjuk, az újabb szennyeződés mivel jár. Az viszont biztos, hogy halásza­ink dolgában teljes bizonytalan­ságban vagyunk - mondja Tóth Erika, a tokaji Tiszavirág Halá­szati Szövetkezet főkönyvelője. - Dolgozóink - minimálbérrel - állományban vannak, ígéret volt arra, hogy halőrzésre lesznek kiképezve, de ennek ígérete óta nem történt semmi. A halászok korábbi keresetéről, lakóhelyük­ről adatokat kértek tőlünk, de ezt nem követte mindeddig sem­mi - mondta. Időközben a horgászok sorra váltják vissza jegyeiket a tokaji szövetkezetnél, merthogy a Ti­szán nem, egyelőre csak a Bod­rog felső szakaszán, az országha­tártól Sárazsadányig lehet hor­gászni. A Gelejen működő Dél-borso­di Halászati és Juhászati Szövet­kezet halászati ágazatvezetője, Nagy Árpád nagyon elkesere­dett. - A Tiszát ért újabb szennyezés maga a végzet. Ha ezt büntetlenül lehet csinálni, akkor már azt tesznek velünk, amit akarnak - fakad ki. A Tiszán dolgozó gelej i halá­szok a ciánszennyezést követően először a haltetemek összegyűj­tésével foglalatoskodtak, a na­pokban pedig már próbahalásza­tot is végeztek. Csukákat fogtak ki, hogy a halakat a miniszteri előírások szerint megvizsgáltat­hassák. Egyébként nagyon ke­vés munkájuk akad, jelenleg csak őrzést végeznek.- A mostani nehézfémszeny- nyezéssel kapcsolatban először 20, később 40 ezer tonnányi ká­ros anyagról beszéltek. Mások szerint 1 millió 800 ezer köbmé­ter szennyezett nehézfém van a vízgyűjtőben, amit nem lehet megközelíteni. Én azt mondom, hogy ezt a kártételt is alábecsü­lik. Ha a szennyezés kijut a hullám- és az ártérbe, a cián­szennyeződéstől is maradan­dóbb károkat okoz - véli Nagy Árpád. Tegnapra várták A szakemberek tegnapra várták téi’ségünkbe a súlyosan szennye­zett vizet. A megyénket is érintő folyószennyezésről, az intézkedé­sekről dr. Ódor Ferencet, a me­gyei közgyűlés elnökét kérdeztük. □ Mit lehet ebben a helyzetben tenni? • Megvizsgáljuk mik azok a lé­pések, melyek révén minél na­gyobb hatásfokkal tudjuk az ivó­vízbázist megvédeni. Várhatóan ma, március 13-án éri el me­gyénk Tisza-szakaszát a szeny- nyeződés, és az előrejelzések szerint, sajnos olyan területeket is érint ez a szennyezés, melye­ket a cián nem károsított. Létre­hoztuk azt a szakemberekből ál­ló operatív csoportot, melynek feladata a teendők számbavéte­le, elvégzése. □ Rövid időn belül ez a második súlyos szennyeződés a Tiszán. Önnek mi a személyes véleménye erről? • Azt mondom, jó lenne tudni, mennyi ilyen potenciális környe­zetszennyező forrás, góc van még a Tiszába ömlő folyók mentén, hogy tudjuk, mire számíthatunk. Tizenkét pontban az SZDSZ kívánalmai Miskolc (ÉM - BAL) - A sza­bad demokraták frissen köz­readott „márciusi 12 pontja" a 152 évvel ezelőtti forradal­mi események követeléseit idézi. A „Mit kíván a magyar nemzet” címmel illetett fogalmazvány többek között leszögezi: „Kíván­juk a sajtó szabadságát”, továb­bá „Hetenkénti országgyűlést Pesten”, „Közteherviselést, párt­érdekektől mentes adóhivatalt”, „Uniót Európával”. Hogy az SZDSZ most közzé­tett 12 pontja „rímel” a ’48-as követelésekre, szándékos hangzott a Szabad Demokraták Szövetsége tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Mint Tóth István me­gyei elnök elmondta, a kiált­vány címsorát „kölcsönvették” a szabadságharc történelméből. Utalva arra, hogy a párt tapasz­talatai szerint ma az embereket, csakúgy, mint egykor, ezek a kérdések foglalkoztatják, az SZDSZ által megfogalmazott, az állammal és kormányzattal szembeni elvárások a társada­lom véleményét képviselik. A pontokhoz mellékelt ma­gyarázatokból kiderül: a szabad demokraták szerint a ma hatal­mon lévő jobboldali-konzervatív hatalom különböző eszközökkel igyekszik korlátozni a szabad véleménynyilvánítást. Továbbá a kormány nem tartja tisztelet­ben a szerződéseket, az or­szággyűlés rendjét önkényesen megváltoztatta, az ellenzék sza­vazóit tudatosan hátrányos helyzetbe hozza, veszélyezteti a független bíróság, illetve a jegy­bank működését, érdekeit a tár­sadalom minden szintjén durva eszközökkel próbálja érvényesí­teni és hátráltatja az ország európai uniós csatlakozását - vallják a szabad demokraták. Külön tizenkettő Hasonló tartalommal, és teljes­séggel azonos cím alatt látott napvilágot az MSZP március 15-ei üzenete. A Magyar Szocialista Párt Miskolci Szervezete által lapunkhoz eljuttatott, a Mit kí­ván a magyar nemzet? kérdéssel induló közlemény 12 pontban je­löli meg, milyen változásokat látnának jónak a szocialisták. Az SZDSZ-nél olvasható gondo­latokhoz képest itt új elem a csonka médiakuratóriumok, a kiszolgáltatottság megszünteté­sének, a lakhatatlan laktanyák említése. Információink szerint a két párt között folytak egyeztetések arra nézve, hogy „12 pontjukat” közösen jelentessék meg, ám vé­gül a külön-külön megnyilvánu­lás mellett döntöttek. Ünnepi üzlet: profit vagy vásárlói érdek? Miskolc (ÉM - FL) - Felújult a harc a Kereskedelmi Alkal­mazottak Szakszervezete (KASZ) és a TESCO Rt. vezeté­se között. Önző profitérdek vezéreli a céget, hogy még nemzeti ünnepünkön is nyit­va tart, avagy a munkaszü­neti családi bevásárlás egyre növekvő igényének tesz ele­get? - ez itt a kérdés.- A TESCO nem először veszi semmibe munkavállalóinak pi­henéshez, nyugodt ünnepléshez való alkotmányos jogát. Nem először sérti meg nemzeti és ha­gyományos családi ünnepeinket önző profitérdektől vezérelve - véli a KASZ álláspontját ismer­tetve Macsuga Imre megyei tit­kár. - Hipermarketjeinek terve­zett március 15-ei nyitva tartá­sával azonban első alkalommal helyezkedik szembe a bíróság jogerős ítéletével, amely éppen a TESCO Rt. ügyében mondta ki: a kereskedelem tevékenysége nem indokolja a munkaszüneti napon a nyitva tartást, azaz munkavégzés elrendelését, vala­mint azt, hogy a jogszabály az önként vállalt vagy közös meg­egyezésen alapuló munkavég­zést nem ismeri - közölte a tit­kár, hozzátéve: kérik a szolidá­risán gondolkodni kész többsé­get, lássa be, itt már nem két- háromezer kereskedelmi alkal­mazott ünnepnapjáról van szó, hanem arról, hogy valahol véget kell vetni a profit mindenható­ságának, egyre korlátlanabb ural-mának.- A TESCO Rt. tapasztalatai azt mutatják, hogy megnőtt az igény a munkaszüneti napokon történő bevásárlások iránt, le­gyen szó akár nemzeti ünnepek­ről is - válaszolt az érdekképvi­selet felvetésére Szepesi Imre, a miskolci TESCO Áruház igazga­tó-helyettese. - Hétköznapokon a család nehezen tud összejönni, a dolgozók egyre kevésbé érnek rá nagyobb bevásárlások lebo­nyolítására. Statisztikáink bizo­nyítják, hogy munkaszüneti na­pokon többszörösére nő a forgal­munk. Tehát nem mi változtat­juk meg a fogyasztói szokásokat, a dolgozó emberek keresik a munkaszüneti napokra időzíthe­tő nagyobb bevásárlási lehetősé­geket.- A hétvégi, ünnepi nyitva tartásainkról több héttel meg­előzően nyilatkoztatjuk dolgozó­inkat: hajlandóak-e éppen abban az időpontban munkát vállalni vagy sem? Hozáteszem, a mun­kavállalók ezekre a napokra szo­kásos bérük 300 százalékát kap­ják - tette hozzá Szepesi Imre.- Véleményünk szerint mi al­ternatív lehetőséget biztosítunk dolgozóinknak. Semmiféle hát­rány nem éri azt, aki munkaszü­neti vagy ünnepnapon nem kí­ván dolgozni. Azt viszont na­gyon szeretnénk, ha a TESCO- ban a vásárló és az üzletház dol­gozója is jól járna - nyilatkozta az igazgató-helyettes. EU-csatlakozás előtt Az ír tapasztalatokról Miskolc (ÉM - MMI) - Nagy volt a félelem annak idején, hogy Írország nem tudja be­hozni lemaradását - mondta tegnap a megyeházán Tony McKenna, az EU Régiók Bi­zottságának alelnöke. Az ír származású alelnök tegnap délelőtt konzultációt tartott a me­gyei és helyi közigazgatási szak­embereknek. A fő téma: mire szá­míthatnak a középszintű és a helyi önkormányzatok hazánk EU-hoz történő csatlakozását követően. Dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyű­lés elnöke a délelőtti előadást kö­vető sajtótájékoztatón elmondta: jó alkalom volt ez a délelőtti fórum arra, hogy az önkormányzatoknál Tony McKenna Fotó: Bujdos Tibor dolgozók megismerjék, milyen fel­adatok várnak rájuk az EU-s csat­lakozást követően. Tony McKenna ismertette a megjelentekkel az ír tapasztalatokat. Magyarország az Európai Unió tagja lesz, ebben biztos va­gyok - mondta elöljáróban. Ami­kor Írország 1973-ban belépett az unióba, sok kétely, félelem volt az emberekben. Féltették szuve- rinitásukat, tartottak attól, hogy nem tudják behozni gazdasági lemaradottságukat. Mindez a múlté: napjainkban ez a kis or­szág eljutott arra a szintre, melynek révén elérték a GDP európai átlagának 108 százalé­kát. Ami a munkanélküliséget illeti: ma az a gondjuk, hogy mely ország dolgozóival töltsék be a százezer üres munkahe­lyet... A csatlakozás előtt a ki­vándorlás, mig napjainkban a bevándorlás a jellemző. Természetesen - emelte ki Tony McKenna - nem volt könnyű az a folyamat, aminek révén idáig eljutottak. Sok ne­hézséggel kellett megküzdeniük: főleg a mezőgazdasággal adód­tak problémáik. A falusi turiz­mus és a mezőgazdaság össze- kapcsolá- sával új, jelentős ipar­ág alakult ki. Sokat fektettek an­nak idején az oktatásba és az infrastruktúra fejlesztésébe. Ki­emelte még az adók terén nyúj­tott jelentős kedvezményeket, melyek a gazdaság nagymértékű fejlődését, felpörgését eredmé­nyezte: az exportra termelő egy­ségeket nem sújtották adóval, s a társasági adó mértéke is mind­össze 10 százalék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents