Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-10 / 59. szám

2000. március 10., péntek ÍSI»-Mk9VMHMSIÍ8# Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Képviselőkkel találkozik. A helyi képvi­selő-testület tagjaival találkozik ma dél­után 2 órától a sajómercsei polgármesteri hivatalban Gyárfás Ildikó (MSZP) or­szággyűlési képviselő. • Költözik az ellenőrzési csoport. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal B.-A.-Z. Megyei Igazgatóságának ellenőr­zési blokkja március 13-ától, hétfőtől új helyen, a miskolci Selyemréti u. 1. alatt fogadja ügyfeleit. A hivatal akkortól a 46/501-700-as számon érhető el. Négyórányi adásszünet Miskolc (ÉM) - Szünetel Aggtelek vételi körzetében a Magyar Televízió 1-es műso­rának sugárzása március 13-án, hétfőn dél­előtt fél 10 és délután fél 2 között. Az An­tenna Hungária közleményéből kiderül: a szokásos negyedévenkénti, a távközlési berendezések feszültségmentesítésével já­ró karbantartási munkálatokról van szó. Tanácskozás a Kárpátok ásványairól Miskolc (ÉM - BAL) - A Pannon-meden­ce vulkanizmusa, az arany-ezüst telluri- kus ásványcsaládok előfordulásai, niobi- um-tantalum ásványok a nyugati Kárpá­tok gránitos kőzeteiben - néhány a teg­nap kezdődött és ma folytatódó tudomá­nyos tanácskozás témái közül. A Kárpátok ásványai című konferencia előadói öt országból érkeztek, a résztve­vők tíz állam mineralógusait képviselik. A kőzettani szimpózium megrendezése, mint az elmúlt évek során megszokottá vált, a hagyományos tavasz eleji egyetemi ásványfesztiválhoz kapcsolódik. A témák a címben jelzett kérdéskörhöz kapcsolódnak: a Kárpát-medence néven emlegetett régió ásvány- és kőzettani, geo­kémiai fejlődését, kialakulását, múltját és jelenét boncolgatják a Tudomány és Tech­nika Házában tartott, diavetítésékkel il­lusztrált előadások. A konferencia rendezői: a Hermán Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem; védnö­kei: a Magyarhoni Földtani Társulat, a Szlovák Földtani Társulat, a Román Ásványtani Társaság és a Kárpát-Balkán Geológiai Asszociáció Ásványtani-geoké­miai Bizottsága. A tanácskozás alkalmával a bejelentett kutatási témákat tartalmazó absztrakt-kö­tet jelenik meg. Napvilágot lát a történelmi Magyarország ásványait bemutató kiad­vány is. Ez a ma már könyvészeti ritkaságnak, egyszersmind a kutatók számára nélkülöz­hetetlen forrásmunkának is számító Tóth Mike-monográfia mai tudományos elneve­zésekkel kiegészített reprint kiadása. Utób­bi kötet a Hermán Ottó Múzeum gondozá­sában; 2500 forintos áron) a múzeum ás­ványtárának címén rendelhető meg. A kamara jövőjéről a BÖKIK küldöttgyűlésén Miskolc (ÉM - MVZS) - Ma tartja XII. küldöttgyűlését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A küldöttgyűlésen Dobrossy István, a Me­gyei Levéltár igazgatója tart megemléke­zést a Miskolci Kereskedelmi és Iparka­mara megalakulásának 120 éves évfordu­lójáról. Ezt követően Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke számol be a kamara elmúlt évi munkatervének megvalósításáról, vala­mint a közjogi kamara ötéves működésé­nek eredményeiről. A küldötteknek dr. Szilágyiné Baán Anna titkár ismerteti a BÖKIK 1999. évi költségvetésének teljesí­tését. Kuzmi István, az ellenőrzési bizott­ság elnöke az ellenőrzés eddigi tapasztala­tairól, Várnainé dr. Krasznai Magdolna, az etikai bizottság elnöke az elmúlt évi etikai ügyekről, dr. Lengyel János, a bé­kéltető testület elnöke pedig az 1999. évi munkáról tart beszámolót. A küldöttgyű­lés egyik fontos napirendi pontja lesz, amikor Bihall Tamás elnök felvázolja a BÖKIK jövőképét. Ezt követően több napirendi pont meg­tárgyalására kerül sor, többek között tájé­koztatót tartanak a kézműves kamara be­olvadásának szervezési folyamatairól, és a gazdasági érdekképviseletekkel létreho­zandó egyesülés előkészületeiről. A tavaszi szél pályát „árasztott” Az első becslések szerint 3-5 millió forintos kár keletkezett a Diósgyőri stadionban Tegnap játékra alkalmatlan volt a fémmel dúsított pálya Fotó: jli Miskolc (ÉM - JLI) - A Diós­győr - Debrecen PNB-s labda­rúgómeccsre még 4000 szur­koló látogatott ki szerdán, ám tegnap kora délután az időjárásnak köszönhetően háborús körülmények ural­kodtak az Andrássy úton. Először talán az lehetett furcsa, hogy a DFC-stadion tribünjének teteje már távolról „csillogott”, azonban közelebb érve megdöb­bentő látvány fogadta az arra já­rókat. A fedett lelátó azon része, mely a kaviccsal borított parkoló felé esik, közelebb több méter hosszan felszakadva, hiányosan állta, tűrte az orkán erejű szél ro­hamát. Nem nagy sikerrel: az alu­mínium borítás méretes darabjai repültek a stadion futópályájára, majd következett a fekete kát- ránypapír-szigetelés, amelynek töredékeit egészen az állóhelyi rész kerítéséig űzték a dühös fu­vallatok. A bámészkodó drukke­rek a környékről gyalogosan és autóval érkezve csendben szem­lélték a természeti csapást. A Di­ósgyőri Sportlétesítményeket Mű­ködtető Kht. munkatársai akkor­ra már kiürítették a klubház előt­ti parkolót és kötéllel vontak kor­dont az arra közlekedőkkel szem­ben. A klub dolgozói pedig az öl­tözőfolyosó ablakából figyelték az eseményeket, mert a viharos szél továbbra is „bontott”. A centerpályára csak hosz­szas „vigyázz magadra” után bocsátották útra még Veréb György kapusedzőt, aki elkese­redve konstatálta a károkat. - Ha jól emlékszem, 8-10 évvel ezelőtt is átéltünk ehhez ha­sonlót, de most olyan helyzet­ben vagyunk, hogy nem tudom, mi lesz - mondta a DVTK „aranycsapatának” kapusle­gendája. Kommunikálni is alig lehe­tett, miközben néhány diósgyőri játékos a pálya partvonalán álló alumínium galacsint vizsgálgat- ta. Időzni nem sokat lehetett, mert a tetőről veszélyesen lelógó fémdarabokat csak a villámhárí­tó acélkábele tartotta. Hangos szirénázással a tűzol­tóság egyik egysége is megérke­zett, ám rövid helyzetfelmérés után úgy döntöttek, hogy érde­mi munkát a viharos szélben nem tudnak végezni. Minden 'maradt a „régiben”. Pelcz Gábor, a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Kht. vezetője is felmérte a káro­kat, aki azonnal sportolásra al­kalmatlannak, balesetveszélyes­nek minősítette a diósgyőri sta­diont. - A szél még mindig nem csendesedett el, de első ránézés­re 3-5 millió forintos kárt szen­vedett a stadion tetőszerkezete - jelentette ki Pelcz Gábor. A DFC március 18-án, délután 3 órától fogadja/?) hazai környe­zetben a Tatabányát. Orkánerőre váltott délután a szél Miskolc (ÉM - PT) - Délután ötkor még úgy tűnt, hogy a 84 kilométeres sebességet is elérő széllökések lecsillapod­nak, ám alig fél órával ké­sőbb villámlás, és eső kísére­tében orkánerejűre váltottak az égi erők. Esetenként a 101,9 kilométeres orkánnyelv pásztázott végig Mis­kolc és környéke területén - tájé­koztatta lapunkat Körömi Zol­tán, a Miskolci Meteorológiai Állomás szakembere. Mint meg­tudtuk, a hidegfront hozta magá­val a rapszodikus időjárásválto- zást. A gyors légnyomásváltozás pedig orkánerejűvé korbácsolta a korábbi viharos szélmozgást. A tűzoltók arról számoltak be, hogy este hat óra után hat­van perc alatt majd,, húsz vonu­lásuk volt. Az úttestre dőlt fá­kat kellett eltávolítani, és a fel­szakadt lemeztetőket rögzíteni. A Diósgyőri stadion tribünjé­pek tetejét is alaposan megté­pázta az idő. A vihar során a miskolci bíróság tűzfala megro­ggyant. Több helyen a főutakon és más közúton is keresztbe fek­vő fák akadályozták a közleke­dést. Alsódobsza környékén pe­dig elektromos és telefonvezeté­ket is letépett a szél. A mentők ügyeletese szerint embereik sem unatkoztak a vi­har idején. Eleinte kevésbé, majd egyre többen hívtak rosszullétes beteghez segítséget. Arnóton pedig a tetőről esett le két gyerek és egy felnőtt (való­színűleg a tetőt próbálták javít­gatni a szélben), akiket kórház­ba szállítottak. A Miskolci Közlekedési Rt. diszpécsere, Majoros István el­mondta: mintegy húsz percre le kellett állítani a Tiszai pályaud­var és Bajcsy-Zsilinszky útvona­lon a villamosközlekedést, mert az MVK Rt. központi telephelyé­nek bejárata előtt egy leszakadt fatörzs ráesett a villamos felső­vezetőkre. Mikola Sándor, a MÁV főme­netirány ítój a szerint Kálkápol- na-Heves között, és Kiskapud térségében dőlt több fa a vágá­nyokra. Emiatt egy másfél órát késtek a vonatok. Á Hidasnéme­ti-Gönc között a sínekre dőlt fá­kat sikerült problémamentesen eltávolítani, így ott nem volt je­lentős késés. A Szondi-telepen egy kidőlt fa adott munkát a tűzoltóknak Fotó: fm Félig se ismert egészségügyi elképzelések Miskolc (ÉM - SzK) - Néhány helyi vezetőt arról kérdez­tünk, milyen hatással lehet­nek az itt-ott napvilágot lá­tott egészségügyi reformel­képzelések a miskolci (telep­helyű) kórházakra. Koleszár Lajos, a Semmelweis Kórház igazgató főorvosa arról szólt, hogy komplex kórház kri­tériumának - vagyis hogy az el­látás teljes spektruma adott le­gyen egy helyen - az országban mindössze négy kórház felel meg jelenleg: a váci, a pesti MÁV Kórház, a nyíregyházi és a szé­kesfehérvári. Megyénkben a leg­közelebb a B.-A.-Z. Megyei Kór­ház áll hozzá, ám ott sincs jelen­leg tüdőszakellátás és mellkasse­bészet. A kórházigazgató elkép­zelhetetlennek tartja a reform közeli bevezetését. Mint mondja: bár sok ésszerűség van az egye­lőre csak innen-onnan elcsípett elképzelésekben, azonban ahhoz, hogy a 125 kórházból 75-öt az el­várásoknak megfelelő intézmé­nnyé varázsoljanak, idő és annál is több pénz kell. A mai struktú­rában, amely végképp nem a vá­zoltak szerint alakult ki, meg sem jósolható, mi lenne azokkal a kórházakkal, amelyek finanszí­rozását megtagadná a biztosító.- Ezek igen homályos elképze­lések lehetnek még, aligha ren­delkezik a kormányzat konkrét tervvel, s a véghezvitelhez anyagi fedezettel - véli Koleszár Lajos. Alakszainé Oláh Annamária Miskolc alpolgármestere szintén biztos benne, hogy „nem holnap­tól” kell számítani a változásra. Annál is inkább, mert mint kor­mánypárti, egészségügyért fele­lős önkormányzati vezető még semmilyen írásos dokumentu­mát nem látta a finanszírozás­változásnak. A hallottak alapján az a véleménye: a reformelkép­zelés a négy miskolci székhelyű kórház számára a szakmai in­tegráció felgyorsítását jelenti. S ez mindenekelőtt a betegellátás színvonalának javítását szolgál­ja, függetlenül attól, hogy mi­lyen egyéb előnnyel jár, például a finanszírozás terén. (A megye részéről illetékes vezetőkkel - egy dunántúli egész­ségügyi fórum miatt - később té­rünk vissza a témára.) Reformelképzelések A közeljövőben ki kell jelölni azokat az intézményeket, ame­lyek sürgősségi fogadóhelyként működhetnek. Hozzávetőleg 75 ilyen kórház lesz, megyénként általában négy. Ezek - melyek­nek minden betegség gyógyítá­sára alkalmasnak kell lenniük - tisztán központi forrásból működnek majd. A sürgősségi rendszeren kívül eső kórházak tartoznak majd a másik cso­portba, amelyekben nem talál­ható meg a létező összes osz­tály, s néhány speciális eszköz­zel sem rendelkeznek, tehát csakis részfeladatokat látnak el. Az nagyjából tervezhető, hogy mekkora nem sürgős beavatko­zást igénylő kapacitásra van szükség, ezt figyelembe véve köt ezekre szerződést a biztosí­tó azokkal az intézményekkel, amelyeket erre alkalmasnak ta­lál. A két kategórián felüli ellá­tóknak önerőből, saját bevétel­ből kell gazdálkodniuk. Ha a kórház kvázi csődbe megy, az önkormányzat átadhatja az in­tézményt az államnak. - A tár­ca reformelképzelésekről leg­utóbb a Népszavának adott in­terjújában szólt Gógl Árpád egészségügyi miniszter. A változás még nem érinti a Megyei Kórházat Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents