Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

2000. február 5., szombat Szabadidő 1 Padok Mikita Gábor l\ ellenek a padok. Az első tavaszi naphoz - hogy leülve, kabátja szorításán engedve megbizonyosodjon az ember: tényleg tavaszillatot érez, új időszámítás kezdődik. A tavaszesti sétákhoz megvárni a sötétedés színeit. Meg a nyári forróság ter­hén enyhíteni. És nagyon kellenek ősszel, hogy a téltől rettegő belekapaszkodjon a bágyadt napba, hitegesse kicsit magát, még csak közelit a tél. Esőtől csapdosottan, majd hódunyhában is azzal biztatnak az utcabú­torok: lesz még tavasz a világon. Gyerekkoromban tele volt a város padok­kal. A Horváth Lajos utcában négyre is emlék­szem, pedig nem hosszú utca. Délutánonként kiültek a nagymamák, meg egy-egy fiatal- asszony is várni férjét, figyelni a hazatérőket. Vasárnap délutánonként a gyerekek fogócskáz- tak körülöttük. Akár egy falusi életkép a város közepén. Élt az utca, míg nem felemás lett: a régi házakkal szemközt most a telefonközpont ormótlanodik. Az építkezés során persze eltün­tették az öreg fákat meg a piros padokat. Ma talán a belváros legélettelenebb utcája. Ahogy kitavaszodott, rajzórán célba vettük a belvárosi tereket - tanárnőnk kicsit napoz- gatott, mi rajzolgattunk és élveztük, hogy be­leízlelhetünk a városi délelőttbe. Leggyakrab­ban a Deák térre mentünk. Csendes terecske volt, de azért mindig találtunk ott fiatal páro­kat, megpihenő felnőtteket. Aztán eltűntek a padok meg a szökőkutak is. A szomszédos Hősök terén a minorita temp­lomból kijőve nagymamámmal üldögéltünk so­kat. De mikora teret átépítették, az új burkolat­hoz jobban illő kőpadok kerültek a régiek helyé­re. Csakhogy ezeknek nincsenek támláik és hide­gek. Elfogytak innen az emberek. A villanyrendőrnél is az új díszburkolat le­rakásakor tűntek el a lócák. Rokonlátoga­tásból hazaigyekezve - erőgyűjtés az utolsó utcához - itt is sokszor megpihentünk, (Ma grundnak mondja a területet cinikusan az építész, pedig fák, kandeláberek, virágok is voltak itt. Sokunk szótárában tér az ilyen hely, de ezt most hagyjuk.) A padokkal együtt most már odalett a terecske is. Az egykori sajtóházzal szemközti névte­len játszótéren vagy a Szabó Lőrinc sétá­nyon se lehet ma már ép padra leülni. Az avasi pincesorról ne is beszéljünk. Vannak még padjaim - de azokra sem ül­het már senki. NYÍLT VIZEKEN Folt hátán folt, tarka színkavalkádban A miskolci Hétszínvarázs Csoport tagjai szépséget és elfoglaltságot találnak a foltokban Valentin-nap: akinek igazán számít Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - A miskolci főutca lámpadíszei még a karácsonyt idézik, de már ott kelletik magukat a Va- lentin-napi képeslapok is a „csillagfényes álomválasz­ték" feliratok alatt. Az egész várost elárasztották a Valentin-napi szívecskék! mondja rosszallóan egy magát megnevezni semmiképp nem kí­vánó huszonéves kalapos hölgy a Boszorkánykonyha nevű aján­dékboltban. Aztán elárulja: úgy adódott, hogy éppen nincs kinek Valentin-napi .ajándékot vennie, s nincs kitől remélnie sem. De ha vágyna valamire, az egy szál virág volna.- Valahogy komolyabb gon­dolkodásúnak és intelligen­sebbnek tartom, aki virággal kedveskedik. Szív a kirakatban Szabóné Kacsir Anett eladó az idén mindenképp valami hasz­nos „lakásbavalóval” lepi meg újdonsült férjét, s leginkább va­lami hasonlót szeretne tőle kap­ni is. így aztán nagy esély van arra, hogy ugyanazt vásárolják egymásnak. Tavaly például mindketten órát vettek a másik­nak, egymástól függetlenül. Igaz, Anett karra valót kapott, ő pedig faliórával kedveskedett. A boltban a választéknak csak egy kicsiny része direkt Valentin-napi, szives dolgokat pedig mindig lehet itt kapni, a kirakatba is csak szívek kerül­tek - így nem kell kicserélni 14-e után. Kisebb a rizikó. Az óvatosság nem véletlen. Mint az eladó mondja, terjed-ter- jed a Valentin-nap, de nem annyira, mint külföldön, ahon­nan való. És inkább csak a fiata­lok körében, akiknek jobbára csak mütyürökre telik. Ráadá­sul tavaly éppen nagy hó volt, az is visszavetette a forgalmat.- Lehet, hogy nem kis része van a Valentin-napozásban an­Szív küldi, szívnek. Szívesen... ajánlja Szabóné Kacsir Anett nak, hogy a február egyébként sem valami forgalmas hónap, a családok még nyögik a karácso­nyi vásárlást - töpreng el. Édesség, celofánban Két lány fordul be a boltba, egyikük, Király Gabriella, kife­jezetten Valentin-napi ajándékot keres. Képkeretre gondolt, ezt adná a barátjának, saját, frissen készült érettségi fotójával. Jó ízléssel kiválasztanak egy elegáns, sötétkék bársony alapú rámát, de a hátoldalán feltünte­tett több ezer forintos ár elré- miszti őket. Felfedeznek a Valen­tin-napi sarokban helyette egy pi­ros „tök aranyos” műanyag szí­veset. Aztán vásárlás nélkül tá­voznak.- Most még mindenki inkább csak nézelődik - állapítja meg Anett. A közeli édességboltban is óvatos az alkalmi „tálalás”, a máskor is kapható „szíves” édességeket Valentin-napi celo­fánba kötözik. így csak a burko­latot kell majd kicserélni, ha véletlenül nem fogyna él a cse­mege. A legkisebb ilyen batyu 150 forint. De kapható óriás cso­kiszív is 950-ért. Feljebb haladva a főutca jobb oldalán még havas fenyőket áb­rázoló, „csillagfényes álomvá­laszték” feliratú táblák alatt kí­nálja portékáját a drogéria. A közelgő Valentin-napra csak a képeslapok hívják fel a figyel­met. No meg a kosarak melletti reklámújságok (sarkukban „Happy Valentine’s Day”-es szí­vekkel), melyekből megtudható a jeles nap eredete, s az is: feb­ruár 14. az a nap, „amikor a sze­retet igazán számít”. Körötte számításra ösztökélő árakkal (zölddel a különbözet, „spórol­jon 100, 400, 1000 forintot”) a máskor is kapható, adható vá­Fotó: Vajda János laszték. A bilis kisgyerekkel reklámozott elektromos illatosí­tó készüléktől a tisztasági beté­ten át az öblítőszerig. Nyomatják... A Városház téri papírüzletben két tizenéves lázasan válogat a Valentin-napi képeslapok közül.- Mindig képeslapot veszek er­re az alkalomra a barátaimnak. A szívemhez egészen közelállók számára valami szívhez szólót, a kicsit távolabbiaknak pedig vala­mi jópofát - árulja el Majdán Zsuzsanna. - De mindenképpen olyat, hogy a személyiségükhöz méltó legyen - teszi sietve hozzá. Hogy mióta szokása a Valen- tin-üzenet küldése?- Amióta nyomatják a reklá­mokban. Úgy négy-öt éve, felsős koromtól. Egyrészt divat lett, meg hát előbb-utóbb min­denki beleesik ebbe a szerelem dologba... Mit mond a szakirodalom? Miskolc (ÉM) - Régi vitatéma a ma­gyar horgászok körében, hogy a felsőfékes (Front Drag = FD) vagy a hátsófékes (Rear Drag = RD) perem­futó orsó a jobb. Ennek próbáltam meg utánajárni a külföldi lapokban - írja Békési János, a belvárosi hor­gászboltból. Érdekes tényként kell elfogadnunk, hogy a praktikus dolgokra fogékony amerikai hor­gászok szinte kizárólag FD típusú orsót használnak, míg az európaiak RD típusút. A felsőfékesek hívei azt mondják, hogy mi­vel a féklamelláknak jóval több helye van a dobban, hosszabb és érzékenyebb fékha­tás érhető el. Ezen kívül nagyobb fékerőt is lehet beállítani. A hátsófékes orsók legna­gyobb előnye ugyanakkor egyértelműen az, hogy fárasztáskor könnyebben tudjuk a fékerőt beállítani, hiszen nem kell a dob fö­lé a „zsinórba” nyúlni. Gyakorlati érvek Mindkét tábor érvei a gyakorlatban szü­lettek, mégis elmondhatjuk, hogy a nagy testű halak horgászatához egyre többen használnak felsőfékes 60-as vagy nagyobb méretű orsót. Vásárlás előtt érdemes át­gondolni, hogy milyen fajta módszerhez kívánjuk használni a peremfutó orsót. Célszerű több típust kézbe venni, kipró­bálni. Ma már legtöbben 50-es nagyságút szereznek be, hiszen az alkalmazott Mo- nofyl zsinórok szakítószilárdsága napja­inkban már jelentősen megnőtt. Ezért a vékonyabb, de erősebb zsinórból is több száz méter is felmegy a dobra. Mégis a legfontosabb, hogy az orsó kedves legyen tulajdonosa és használója számára, hiszen izgalmas és szép horgászélmények aktív szereplője lesz. Nyikes Zita Miskolc (ÉM) - Nem nehéz, de türelmet és alaposságot igé­nyel a napjainkban divatos foltvarrás, patchwork. Aki csi­nálja, azért kedveli, mert ren­geteg dolog készíthető ezzel a technikával.- Az elsők között vettem részt a foltvarró tanfolyamon. Varrni szerettem, és közösséget keres­tem. Egyáltalán nem volt nehéz megtanulni a folttechnikát. Az különösen tetszik benne, hogy nagyon kreatív munkát igényel. Az egyik unokámnak készítet­tem eddig egy pillangót ábrázoló faliképet, a másik unokámnak pedig esti mesevárat. A kék tó­nusai dominálnak rajta, a tűzések pedig csillagformájúak - meséli Lévai Ernőné, miközben tovább tervezi a várat. Királynőt, királyfit álmodott még rá. Egyedül nem megy Többen is jönnek, mutatják a munkáikat, a könyveket, a sza­básmintákat, a rajzokat, végül a Magyar Foltvarró Céh Hétszín­varázs Csoportjának „céhtáblá­ját”. A 25-ször 25 centiméteres négyzetekből összeállított terí- tőn-takarón a különböző techni­kákat lehet végigkísérni.- A japán hajtogatósba min­denki megpróbálja beledugni a kezét, ezt kínálja a forma - mondja Surányi Melinda, a miskolci foltvarró csoport vezetője. - De van itt szilánkos, csillagos, részeg lépés, ólomab­lakos, bírósági lépcső, kunyhós - sorolja. Az ismerkedést a tarka szín­világ és fonnák után az alapok­kal folytatjuk.- A foltvarrás nem nehéz, csak türelmet és alaposságot igé­nyel. Aki kedvet érez hozzá, az hozzáfoghat. A minőségi munká­hoz viszont tanácsot kell kérni. Egyedül nem lehet tovább fejlődni - kezdi Surányi Melinda. - Amerikában régi hagyomá­nyokra nyúlik vissza a patch­work. A szegény parasztasszo­nyok az elhasznált takarókat szétvágták, majd újrahasznosítva az anyagokat összevarrták. Ha­zánkban körülbelül tíz évvel ezelőtt lett divatos a foltvarrás. Általában nyugdíjas asszonyo­knak, gyesen lévő kismamáknak, unatkozó nőknek jelent elfoglalt­ságot, de sok fiatal is csinálja. Talán azért is divatos, mert a ké­zimunka mindig értékes. Nincs megállás A foltvarrással készült munka mindig három rétegből áll. Az előlap az, amely a tulajdonkép­peni foltvarrás. Az előlap mögé egy múszálas vatelin, majd egy hátsó lap kerül. A hátlap is ha­sonló anyagú, mint az előlap, hogy a munka mosásnál ne színeződjék, ne nyúljék el. A há­rom lapot a tűzés fogja össze. De a tűzésnek esztétikai szerepe is van: a színén, vagyis az előlapon a darabok összevarrása mellett, vagy szabad mintázattal kell öltögetni. Ha nincs tűzve, a munka nem mutat, nem tart.- Miért csinálják? Mi benne a jó? - kérdezzük.- Mert szépet lehet csinálni. Óriási a skála. Lehet belőle taka­ró, táska, játék, falvédő, párna, edényfogó kesztyű, képeslap, ün­nepi kiegészítők, még karácsony- fadísz is - mondják egymás után a Hétszínvarázs Csoport tagjai. Végül közelebb hívják az egyikü­ket, aki éppen folttechnikával ké­szült mellényét viseli. Alapszabály • kisebb darabokkal és egyszerű technikával - pél­dául a kunyhóssal, jojóval, bírósági lépcsővel - kezdjük • az anyagokat úgy válasz- szűk ki, hogy hasonló - lehetőleg pamutalapú összetételű és azonos minőségű anyagokkal dol­gozzunk • fontos a pontos illesztés és öltés • ha a munka nincs tűzve, nem mutat Bemutatkozás A Miskolci Foltvarró Céh Hétszínvarázs Csoportjának munkáiból február 26-án, szombaton délelőtt 10 órától nyílik kiállítás a miskolci Ady Endre Művelődési Ház­ban. A kiállítást Dolányi Anna, a foltvarró céh elnöke nyitja meg. A munkákat március 5-éig, naponta délelőtt 9 és délután 5 óra között lehet megtekinteni. A csoport foglalkozásait minden hónap második hétfőjén délután 4 órától tartja a miskolci Ady Endre Művelődési Házban. Fotó: Vajda JánosTudás terítéken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents