Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-04 / 29. szám
2000. február 4., péntek Kultúra 8 HÍRCSOKOR • M.É.Z. Barcikán. A M.É.Z. együttes lép fel február 5-én, szombaton délután 4 órától a kazincbarcikai Egressy művelődési központban. • Népdalgála. Az amatőr gála népdal-népzenei megyei szakági döntőjét tekinthetik meg az érdeklődők február 6-án, vasárnap délelőtt 10 és délután 2 órától a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. Táncosok lehetnek Budapest (ÉM) - Balettművész szakra az idén is felvételt hirdet a Magyar Táncművészeti Főiskola azoknak a fiúknak és lányoknak, akik ebben az évben fejezik be az általános iskola IV. osztályát. A klasszikus balett mellett néptánc, történelmi társastánc és moderntánc képzést is kapnak a növendékek, akik tanulmányaik végén diplomát szereznek. A vidéki jelentkezőknek kollégiumi elhelyezést biztosít az iskola. A táncművészképzés mellett a közismereti oktatás nyolcosztályos gimnáziumi rendszerben folyik. Bővebb információt a főiskola tanulmányi osztályán lehet kérni a 1/352-84-43-as és az 1/352-8444-es telefonokon. Legközelebb Gömörben gyűjthetnek Budapest (MTI) - Cimbő, dindi, begyike címmel mutatja be a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum június 5-ig látogatható tárlatán azokat a néprajzi tárgyakat, viseleteket, mezőgazdasági kézi eszközöket, amelyeket az intézmény munkatársai 1998-99-ben Nógrád megyében gyűjtöttek. Elindítva ezzel az ország egészére kiterjedő több éves programot, mely szerint megyéről megyére, tájegységről tájegységre járva gyűjtenék össze a még fellelhető paraszti kézi eszközöket, viseleteket, s a hozzájuk fűződő információkat. A vállalkozás felettébb időszerű, hiszen jó, ha akad még, aki el tudja mondani a hajdani szerszámok, öltözékek közül mi hogyan készült, mit mire használtak. A Wohlné dr. Nagy Ágota és Balázs György vezette nyolcfős csapat kétszáz tárgyat gyűjtött össze. Ezek mellé gazdag fotódokumentációt is készítettek. A tárgyi anyagból, a fényképekből és a múzeum korábbi archív felvételeiből állt össze a kiállítás. Poszter nagyságú tájfotók, a megye állattenyésztését és növénytermelését, lakóinak ünnepi és hétköznapi szokásait bemutató fényképek adják a hátteret a valóságos tárgyakhoz. A terem közepén egy jellegzetes nógrádi házat is felépítettek, amelynek konyháját, szobáit stílszerűen berendezték, s lakóit népviseletbe öltöztetett bábuk helyettesítik. A viselettörténeti részt tanulmányozva lehet megfejteni a tárlat címét is: a cimbő a kendő szélén lévő díszes gombocska, a begyike a nyakra gombolható fehér vagy mintás, a dekoltázs elrejtésére szolgáló vászondarab, a dindi rövid ujjú blúz. A Mezőgazdasági Múzeum munkatársai következő gyűjtő expedíciójukat Hevesbe vagy a gömöri tájegységre tervezik. A Szegénylegények minden idők legjobbja Budapest (MTI) - A szakma és a kritikusok szerint minden idők legjobb magyar filmje a Szegénylegények, Jancsó Miklós alkotása. A legjobb 12 magyar filmre leadott szavazatok alapján a toplista további sorrendje: Szerelem (Makk Károly); Szindbád (Huszárik Zoltán); Emberek a havason (Szőts István); Valahol Európában (Radványi Géza); Megáll az idő (Got- hár Péter); Hyppolit, a lakáj (Székely István); Körhinta (Fábri Zoltán); A kis Va- lentino (Jeles András); Az én XX. századom (Enyedi Ildikó); Apa (Szabó István), valamint a Hannibál tanár úr című Fábri Zoltán rendezte film. A filmeket ünnepi sorozat keretében műsorra tűzi a Magyar Televízió. A tervek szerint a legjobb 12 film videokazettán is megvásárolható lesz. Az első úgynevezett budapesti tizenkettőről 32 éve döntöttek az 1948 és az 1968 között készült munkákból válogatva. Az 1968-as listán négy olyan film szerepelt, amely most is bekerült a legjobb 12 közé: a Szegélylegények, a Körhinta, a Hannibál tanár úr és a Valahol Európában. Tűbefűzött asszonyi elhivatottság Kiállításra készül A Művelődés Háza 25 éves díszítőművész köre Sárospatak (ÉM - BSZA) - Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli Sárospatakon A Művelődés Házában működő díszítőművész kör. A negyed- százados jubileum alkalmából február 8-án kiállítás nyílik a kör tagjainak munkáiból az intézmény galériájában. Sárospatakon néhány asszony számára a hétfő délután 3 óra azt jelenti, hogy kezükbe veszik kedvenc hímzőkészletüket, fonalaikat és A Művelődés Házába sietnek. A helyi díszítőművész kör tagjai alkalmanként tizenöten, húszán jönnek össze. Még a legrosszabb időjárásban is csaknem teljes a létszám, pedig van olyan asszony, aki vidékről jár be. Amikor együtt hímeznek, leginkább a motívumokról, a technikákról beszélgetnek, de gyakran a családi ügyek is szóba kerülnek, tovább erősítve közösségüket. Kerülő Jánosné, aki nyolc éve vezeti a csoportot, úgy látja, munkájuk gyümölcse alkotássá válhat, ha valaki valóban komolyan csinálja. Számos, motívumokat tartalmazó szakkönyvet is beszereztek már, ennek anyagát felhasználhatják, ha maguk tervezik a mintát. Ekkor először megszerkesztik, megrajzolják az alapot, majd szurkálógéppel „kiszúrják” a mintát, ami így kerül fel az anyagra. Erre azonban egyre kevesebbszer van szükség, ugyanis a klubszoba egyik szekrényében komoly mennyiségű minta halmozódott fel az idők folyamán.- A hímzés rendkívüli pontosságot igényel - taglalja a kör vezetője. - Éppen ezért ehhez a munkához nem kevés kézügyesség és nagy figyelem szükségeltetik - folytatja. És persze elhivatottság: egy 84 esztendős tagtársuknak például annyira vérévé vált a hímzés, hogy bár szemüveg nélkül már sem írni, sem tévét nézni nem tud - a mintákat szabad szemmel és precízen hímezi. A díszítőművész kör tagjai elsősorban környékbeli motívumokat használnak. A Rákóczi- hímzés például örök téma náluk. Ennek ellenére ismerik számos tájegység motívumkészletét is. Munkájukat azonban jelentősen befolyásolja, hogy nem mindig lehetett (sőt, nem mindig lehet) megfelelő fonalakat beszerezni. Ennek ellenére csupán egyetlen gondot említenek: a fiatalok nem szívesen fognak tűt a kezükbe, így nem frissül a csoport. Kerülő Jánosné azonban bízik benne, ha az iskolai oktatás része lesz a hímzés, lesz olyan leány vagy fiatal asszony, akinek megtetszik ez a foglalatosság. A Művelődés Házában a kézműves csoportok Kovácsné Gé- czi Juliannához tartoznak. Többek között ő tartja a kapcsolatot a díszítőművész körrel is. Mint elmondta, az évfordulós kiállítást megtekinti és minősíti egy külső, szakmai zsűri. Itt először kapnak majd komoly, építő jellegű kritikát az asszonyok. A kiállítással a titkos céljuk pedig nekik is az, hogy kedvet ébresszenek a fiatalokban a hímzéshez. Felhívás versmondóknak Kazincbarcika (ÉM) - Országos versmondó versenyt hirdet a Szabadon Szárnyaló írók és Rímfaragók Társasága (SZÍRT). A magyar költészet napja tiszteletére április második szombatján, hagyományteremtő szándékkal megrendezett versenyre két szabadon választható költeménnyel lehet jelentkezni. Minden magyar költőtől szavalható vers, a szervezők azonban javasolják, hogy az egyik vers József Attila, Váci Mihály, Petőfi Sándor vagy Ady Endre műve legyen. Három kategóriában lehet indulni: 7-8. osztályos általános iskolások; középiskolások, szakmunkásképzősök; főiskolások, egyetemisták, felnőttek korhatár nélkül. A Kazincbarcikán, a Béke moziban április 8-án, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő versenyre március 10-ig lehet jelentkezni. A nevezési díj 200 forint. Levélcím, illetve telefon: SZÍRT, 3700 Kazincbarcika, Hriszto Botev tér 5. II/l. Kiss Béla elnök; 48/311-015. A városban vagy a környékén élők személyesen is jelentkezhetnek az Egressy Művelődési Központ felnőttkönyvtárában vagy a Béke mozi gyermekkönyvtárában. A nevezőknek a személyi adataik mellett közölniük kell a lakóhelyük és az iskolájuk nevét, címét és kategóriáját, valamint a költők nevét, a versek címét. A szervezők térítés ellenében szállást és étkezést is tudnak biztosítani. Tanár és tanítvány. Raffai Kinga festőművész és tanítványa, Csirke Nikoletta alkotásaiból látható kiállítás Miskolcon a Karacs Teréz Kollégiumban. Fotó: Vajda János i llllllilj.l* IWM Zenei ősbemutató - orgonapremierrel Miskolc (ÉM - CsM) - Ősbemutatót tartanak a Miskolci Nemzeti Színházban a február 7-i, hétfői bérletes koncerten. Madarász Iván a Miskolci Szimfonikus Zenekar felkérésére és a millennium tiszteletére írta a Musica Solennet, azaz ünnepi zenéjét. • Hosszú évekre tekint vissza a kapcsolatunk Madarász Ivánnal, ismeri egymást a szerző és a zenekar - mondta az előzményekről Kovács László karmester. - Az is igaz viszont, hogy a felkéréshez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatása teremtette meg az alapot. Az pedig, hogy néhány év szünet után ismét kortárs szerző művét mutatja be a zenekar, egyfajta visszatérés a hagyományainkhoz. □ Szünet után? Hiszen Petrovics Emil, Orbán György műveit is játszották az elmúlt években a miskolci szimfonikusok. • És megszólaltattuk Kovács Zoltán, Vajda János zenéjét is. De ők már klasszikusnak számítanak, másfajta, közérthetőbb nyelvet használnak. Ám feladata a zenészeknek, hogy bemutassák a kortárs szerzők műveit. Nem írhatnak csak az asztalfióknak - azért sem, mert úgy nem fejlődhetnek. □ Úgy gondolom, egy új mű megszólaltatásában nagyobb a felelőssége a zenekarnak. • Mindenképpen. Dvorakot már nem kell megvédeni, százötven- ezerszer játszották, és ha ennyiszer sikeres volt, most pedig nem az, akkor a zenekar teljesítményével volt probléma. Egy új műnek viszont elvághatjuk a Kovács László torkát. Ha rosszul játsszuk, többet nem szólal meg, nem veszik műsorra, mondván, máshol sem szerette a közönség... □ Mindez a zenekarnak is kockázatot jelenthet, mint ahogy e századi magyar klasszikusokat is merész vállalkozás műsorra tűzni. • Ennek azért két oldala van. TVK Mesterbérlet sorozatunkban az idén például nagy magyar zeneszerzők műveit játsszuk, a legnevesebb vendég- művészeket hívjuk el. Általában félház előtt zajlanak a koncertek - ám óriási sikerük van. Úgy tűnik, sokan még mindig megriadnak, ha meglátják Bartók nevét a plakáton. Nem hiszik el, a mi programunkból véve a példát, hogy Kodálytól a Háry szvit vagy a Galántai táncok, de Bartók II. zongoraversenye is nagyon jól hallgatható, kellemes zene. Úgy hiszi az ember a program összeállításakor, van némi hitele - de meg sem tudjuk védeni magunkat, ha nem jön el a közönség. Aki viszont részt vett az eddigi koncerteken, nem tudta kivonni magát a művek és a művészek hatása alól, hatalmas élménnyel tért haza. □ A hétfői koncerten klasszikus művek követik az ősbemutatót. • Liszt Ferenc két zongoradarabját hallhatja a közönség az est első részében, a neves zongorista, Oravecz György előadásában. A második részben Bujtás András közreműködésével Saint-Saéns III. szimfóniája szólal meg. Ez is egyfajta premier lesz: ekkor mutatkozik be a filharmónia új orgonája, ami, túlzás nélkül állíthatom, csodálatos hangszer! Kétma- nuálos, a legmodernebb elektronikai felszereltséggel, hatalmas hangfalakkal - mindez tökéletes templomi hangzást eredményez. Partnere a teljes hangerővel játszó zenekarnak is, méghozzá rendkívüli hangminőségben. A közönségnek olyan hangzásélményben lehet része, amire a színházban nemigen volt példa. Madarász Iván Madarász Iván a Zeneakadémia tanára, Erkel- és Bar- tók-Pásztory-díjas zeneszerző. Munkásságát a széleskörű műfaji érdeklődés jellemzi. Az utóbbi években a hagyományos akusztikus hangszerek hangját elektronikus hangzásokkal kombinálja. Különösen vonzódik a vokális és a színpadi zenéhez: a szimfonikus és kamaraművek mellett három egyfelvo- násos operát, musicaleket és nagysikerű kórusműveket komponált. Musica Solenne - Millennium Madarász Iván ajánlása. „A kompozíció címe az ezredforduló alkalmából íródott Ünnepi Zenét jelent. Ez a művem kapcsolódik, mintegy folytatása a korábban, az 1998- as Tavaszi Fesztiválon bemutatott másik Musica Solenne című művemhez, mely a március 15-i ünnep gondolatkörében született. Ez a darab konkrét történelmi helyzetek megidézése helyett a nemzeti múlt egészének zenei eszközökkel való megjelenítésére vállalkoztam. A magyar történelem folyamatát két dallam szimbolizálja a műben. Ezek a kompozíció utolsó harmadában szólalnak meg. Az első a 'Boldogasszony anyánk’ kezdetű vallásos ének. Ezzel a dallammal 'versenyez' a másik ének, amely a magyar történelem egyik legradikálisabb szellemi váltásának zenei szimbóluma. A két dallam egymásnak feszülése után, a magyar történelem legutóbbi fordulatának jelképeként a 'Boldogasszony anyánk’ jut meghatározó szerephez.”
