Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-04 / 29. szám

2000. február 4., péntek Kultúra 8 HÍRCSOKOR • M.É.Z. Barcikán. A M.É.Z. együttes lép fel február 5-én, szombaton délután 4 órától a kazincbarcikai Egressy művelődé­si központban. • Népdalgála. Az amatőr gála népdal-nép­zenei megyei szakági döntőjét tekinthetik meg az érdeklődők február 6-án, vasárnap délelőtt 10 és délután 2 órától a kazincbar­cikai Egressy Béni Művelődési Központban. Táncosok lehetnek Budapest (ÉM) - Balettművész szakra az idén is felvételt hirdet a Magyar Táncmű­vészeti Főiskola azoknak a fiúknak és lá­nyoknak, akik ebben az évben fejezik be az általános iskola IV. osztályát. A klasszikus balett mellett néptánc, tör­ténelmi társastánc és moderntánc képzést is kapnak a növendékek, akik tanulmá­nyaik végén diplomát szereznek. A vidéki jelentkezőknek kollégiumi elhelyezést biz­tosít az iskola. A táncművészképzés mel­lett a közismereti oktatás nyolcosztályos gimnáziumi rendszerben folyik. Bővebb információt a főiskola tanulmá­nyi osztályán lehet kérni a 1/352-84-43-as és az 1/352-8444-es telefonokon. Legközelebb Gömörben gyűjthetnek Budapest (MTI) - Cimbő, dindi, begyike címmel mutatja be a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum június 5-ig láto­gatható tárlatán azokat a néprajzi tárgya­kat, viseleteket, mezőgazdasági kézi esz­közöket, amelyeket az intézmény munka­társai 1998-99-ben Nógrád megyében gyűj­töttek. Elindítva ezzel az ország egészére kiterjedő több éves programot, mely sze­rint megyéről megyére, tájegységről tá­jegységre járva gyűjtenék össze a még fel­lelhető paraszti kézi eszközöket, viselete­ket, s a hozzájuk fűződő információkat. A vállalkozás felettébb időszerű, hiszen jó, ha akad még, aki el tudja mondani a hajdani szerszámok, öltözékek közül mi hogyan készült, mit mire használtak. A Wohlné dr. Nagy Ágota és Balázs György vezette nyolcfős csapat kétszáz tárgyat gyűjtött össze. Ezek mellé gazdag fotódokumentációt is készítettek. A tárgyi anyagból, a fényképekből és a múzeum korábbi archív felvételeiből állt össze a kiállítás. Poszter nagyságú tájfotók, a me­gye állattenyésztését és növénytermelését, lakóinak ünnepi és hétköznapi szokásait bemutató fényképek adják a hátteret a va­lóságos tárgyakhoz. A terem közepén egy jellegzetes nógrádi házat is felépítettek, amelynek konyháját, szobáit stílszerűen berendezték, s lakóit népviseletbe öltözte­tett bábuk helyettesítik. A viselettörténeti részt tanulmányozva lehet megfejteni a tárlat címét is: a cimbő a kendő szélén lé­vő díszes gombocska, a begyike a nyakra gombolható fehér vagy mintás, a dekol­tázs elrejtésére szolgáló vászondarab, a dindi rövid ujjú blúz. A Mezőgazdasági Múzeum munkatár­sai következő gyűjtő expedíciójukat He­vesbe vagy a gömöri tájegységre tervezik. A Szegénylegények minden idők legjobbja Budapest (MTI) - A szakma és a kritiku­sok szerint minden idők legjobb magyar filmje a Szegénylegények, Jancsó Miklós alkotása. A legjobb 12 magyar filmre le­adott szavazatok alapján a toplista továb­bi sorrendje: Szerelem (Makk Károly); Szindbád (Huszárik Zoltán); Emberek a havason (Szőts István); Valahol Európá­ban (Radványi Géza); Megáll az idő (Got- hár Péter); Hyppolit, a lakáj (Székely Ist­ván); Körhinta (Fábri Zoltán); A kis Va- lentino (Jeles András); Az én XX. száza­dom (Enyedi Ildikó); Apa (Szabó István), valamint a Hannibál tanár úr című Fábri Zoltán rendezte film. A filmeket ünnepi sorozat keretében műsorra tűzi a Magyar Televízió. A ter­vek szerint a legjobb 12 film videokazet­tán is megvásárolható lesz. Az első úgynevezett budapesti tizenket­tőről 32 éve döntöttek az 1948 és az 1968 között készült munkákból válogatva. Az 1968-as listán négy olyan film szerepelt, amely most is bekerült a legjobb 12 közé: a Szegélylegények, a Körhinta, a Hanni­bál tanár úr és a Valahol Európában. Tűbefűzött asszonyi elhivatottság Kiállításra készül A Művelődés Háza 25 éves díszítőművész köre Sárospatak (ÉM - BSZA) - Fennállásának 25. évforduló­ját ünnepli Sárospatakon A Művelődés Házában működő díszítőművész kör. A negyed- százados jubileum alkalmá­ból február 8-án kiállítás nyí­lik a kör tagjainak munkáiból az intézmény galériájában. Sárospatakon néhány asszony számára a hétfő délután 3 óra azt jelenti, hogy kezükbe veszik ked­venc hímzőkészletüket, fonalaikat és A Művelődés Házába sietnek. A helyi díszítőművész kör tagjai alkalmanként tizenöten, húszán jönnek össze. Még a legrosszabb időjárásban is csaknem teljes a létszám, pedig van olyan asszony, aki vidékről jár be. Amikor együtt hímeznek, leginkább a mo­tívumokról, a technikákról be­szélgetnek, de gyakran a családi ügyek is szóba kerülnek, tovább erősítve közösségüket. Kerülő Jánosné, aki nyolc éve vezeti a csoportot, úgy látja, munkájuk gyümölcse alkotássá válhat, ha valaki valóban komo­lyan csinálja. Számos, motívumo­kat tartalmazó szakkönyvet is be­szereztek már, ennek anyagát fel­használhatják, ha maguk tervezik a mintát. Ekkor először megszer­kesztik, megrajzolják az alapot, majd szurkálógéppel „kiszúrják” a mintát, ami így kerül fel az anyagra. Erre azonban egyre ke­vesebbszer van szükség, ugyanis a klubszoba egyik szekrényében komoly mennyiségű minta hal­mozódott fel az idők folyamán.- A hímzés rendkívüli pontos­ságot igényel - taglalja a kör ve­zetője. - Éppen ezért ehhez a munkához nem kevés kézügyes­ség és nagy figyelem szükségelte­tik - folytatja. És persze elhiva­tottság: egy 84 esztendős tagtár­suknak például annyira vérévé vált a hímzés, hogy bár szemüveg nélkül már sem írni, sem tévét nézni nem tud - a mintákat sza­bad szemmel és precízen hímezi. A díszítőművész kör tagjai elsősorban környékbeli motívu­mokat használnak. A Rákóczi- hímzés például örök téma ná­luk. Ennek ellenére ismerik számos tájegység motívumkész­letét is. Munkájukat azonban jelentősen befolyásolja, hogy nem mindig lehetett (sőt, nem mindig lehet) megfelelő fonala­kat beszerezni. Ennek ellenére csupán egyet­len gondot említenek: a fiatalok nem szívesen fognak tűt a ke­zükbe, így nem frissül a csoport. Kerülő Jánosné azonban bízik benne, ha az iskolai oktatás ré­sze lesz a hímzés, lesz olyan le­ány vagy fiatal asszony, akinek megtetszik ez a foglalatosság. A Művelődés Házában a kéz­műves csoportok Kovácsné Gé- czi Juliannához tartoznak. Töb­bek között ő tartja a kapcsolatot a díszítőművész körrel is. Mint elmondta, az évfordulós kiállí­tást megtekinti és minősíti egy külső, szakmai zsűri. Itt először kapnak majd komoly, építő jelle­gű kritikát az asszonyok. A kiál­lítással a titkos céljuk pedig ne­kik is az, hogy kedvet ébressze­nek a fiatalokban a hímzéshez. Felhívás versmondóknak Kazincbarcika (ÉM) - Országos versmondó versenyt hirdet a Szabadon Szárnyaló írók és Rím­faragók Társasága (SZÍRT). A magyar költészet napja tiszteleté­re április második szombatján, hagyományteremtő szándékkal megrendezett versenyre két sza­badon választható költeménnyel lehet jelentkezni. Minden ma­gyar költőtől szavalható vers, a szervezők azonban javasolják, hogy az egyik vers József Attila, Váci Mihály, Petőfi Sándor vagy Ady Endre műve legyen. Három kategóriában lehet indulni: 7-8. osztályos általános iskolások; kö­zépiskolások, szakmunkásképző­sök; főiskolások, egyetemisták, felnőttek korhatár nélkül. A Kazincbarcikán, a Béke moziban április 8-án, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő ver­senyre március 10-ig lehet je­lentkezni. A nevezési díj 200 fo­rint. Levélcím, illetve telefon: SZÍRT, 3700 Kazincbarcika, Hriszto Botev tér 5. II/l. Kiss Béla elnök; 48/311-015. A város­ban vagy a környékén élők sze­mélyesen is jelentkezhetnek az Egressy Művelődési Központ fel­nőttkönyvtárában vagy a Béke mozi gyermekkönyvtárában. A nevezőknek a személyi ada­taik mellett közölniük kell a la­kóhelyük és az iskolájuk nevét, címét és kategóriáját, valamint a költők nevét, a versek címét. A szervezők térítés ellenében szállást és étkezést is tudnak biztosítani. Tanár és tanítvány. Raffai Kinga festőművész és ta­nítványa, Csirke Nikoletta alkotásaiból látható kiállítás Mis­kolcon a Karacs Teréz Kollégiumban. Fotó: Vajda János i llllllilj.l* IWM Zenei ősbemutató - orgonapremierrel Miskolc (ÉM - CsM) - Ősbe­mutatót tartanak a Miskolci Nemzeti Színházban a febru­ár 7-i, hétfői bérletes koncer­ten. Madarász Iván a Miskolci Szimfonikus Zenekar felkéré­sére és a millennium tisztele­tére írta a Musica Solennet, azaz ünnepi zenéjét. • Hosszú évekre tekint vissza a kapcsolatunk Madarász Ivánnal, ismeri egymást a szerző és a ze­nekar - mondta az előzményekről Kovács László karmester. - Az is igaz viszont, hogy a felkéréshez a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának támogatása te­remtette meg az alapot. Az pedig, hogy néhány év szünet után is­mét kortárs szerző művét mutatja be a zenekar, egyfajta visszatérés a hagyományainkhoz. □ Szünet után? Hiszen Petrovics Emil, Orbán György műveit is játszották az elmúlt években a miskolci szimfonikusok. • És megszólaltattuk Kovács Zol­tán, Vajda János zenéjét is. De ők már klasszikusnak számítanak, másfajta, közérthetőbb nyelvet használnak. Ám feladata a zené­szeknek, hogy bemutassák a kor­társ szerzők műveit. Nem írhat­nak csak az asztalfióknak - azért sem, mert úgy nem fejlődhetnek. □ Úgy gondolom, egy új mű meg­szólaltatásában nagyobb a fele­lőssége a zenekarnak. • Mindenképpen. Dvorakot már nem kell megvédeni, százötven- ezerszer játszották, és ha ennyi­szer sikeres volt, most pedig nem az, akkor a zenekar teljesít­ményével volt probléma. Egy új műnek viszont elvághatjuk a Kovács László torkát. Ha rosszul játsszuk, töb­bet nem szólal meg, nem veszik műsorra, mondván, máshol sem szerette a közönség... □ Mindez a zenekarnak is kocká­zatot jelenthet, mint ahogy e szá­zadi magyar klasszikusokat is me­rész vállalkozás műsorra tűzni. • Ennek azért két oldala van. TVK Mesterbérlet sorozatunk­ban az idén például nagy ma­gyar zeneszerzők műveit játsszuk, a legnevesebb vendég- művészeket hívjuk el. Általában félház előtt zajlanak a koncertek - ám óriási sikerük van. Úgy tű­nik, sokan még mindig megriad­nak, ha meglátják Bartók nevét a plakáton. Nem hiszik el, a mi programunkból véve a példát, hogy Kodálytól a Háry szvit vagy a Galántai táncok, de Bar­tók II. zongoraversenye is na­gyon jól hallgatható, kellemes zene. Úgy hiszi az ember a prog­ram összeállításakor, van némi hitele - de meg sem tudjuk vé­deni magunkat, ha nem jön el a közönség. Aki viszont részt vett az eddigi koncerteken, nem tud­ta kivonni magát a művek és a művészek hatása alól, hatalmas élménnyel tért haza. □ A hétfői koncerten klasszikus művek követik az ősbemutatót. • Liszt Ferenc két zongoradarab­ját hallhatja a közönség az est el­ső részében, a neves zongorista, Oravecz György előadásában. A második részben Bujtás András közreműködésével Saint-Saéns III. szimfóniája szólal meg. Ez is egyfajta premier lesz: ekkor mu­tatkozik be a filharmónia új orgo­nája, ami, túlzás nélkül állítha­tom, csodálatos hangszer! Kétma- nuálos, a legmodernebb elektro­nikai felszereltséggel, hatalmas hangfalakkal - mindez tökéletes templomi hangzást eredményez. Partnere a teljes hangerővel ját­szó zenekarnak is, méghozzá rendkívüli hangminőségben. A közönségnek olyan hangzásél­ményben lehet része, amire a színházban nemigen volt példa. Madarász Iván Madarász Iván a Zeneakadé­mia tanára, Erkel- és Bar- tók-Pásztory-díjas zeneszer­ző. Munkásságát a széleskö­rű műfaji érdeklődés jellem­zi. Az utóbbi években a ha­gyományos akusztikus hang­szerek hangját elektronikus hangzásokkal kombinálja. Különösen vonzódik a voká­lis és a színpadi zenéhez: a szimfonikus és kamaramű­vek mellett három egyfelvo- násos operát, musicaleket és nagysikerű kórusműveket komponált. Musica Solenne - Millennium Madarász Iván ajánlása. „A kompozíció címe az ez­redforduló alkalmából íródott Ünnepi Zenét jelent. Ez a mű­vem kapcsolódik, mintegy folytatása a korábban, az 1998- as Tavaszi Fesztiválon bemu­tatott másik Musica Solenne című művemhez, mely a már­cius 15-i ünnep gondolatköré­ben született. Ez a darab konkrét történelmi helyzetek megidézése helyett a nemzeti múlt egészének zenei eszkö­zökkel való megjelenítésére vállalkoztam. A magyar törté­nelem folyamatát két dallam szimbolizálja a műben. Ezek a kompozíció utolsó harmadá­ban szólalnak meg. Az első a 'Boldogasszony anyánk’ kezde­tű vallásos ének. Ezzel a dal­lammal 'versenyez' a másik ének, amely a magyar történe­lem egyik legradikálisabb szel­lemi váltásának zenei szimbó­luma. A két dallam egymás­nak feszülése után, a magyar történelem legutóbbi fordula­tának jelképeként a 'Boldoga­sszony anyánk’ jut meghatáro­zó szerephez.”

Next

/
Thumbnails
Contents