Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-04 / 29. szám

2000. február 4., péntek Gazdaság 4 HÍRCSOKOR • Teva többség Humán Rt.-ben. A kana­dai Novopharm Rt. teljes körű felvásárlá­sa nyomán az izraeli Teva Gyógyszergyár tulajdonába került a Humán Oltóanyag­termelő- és Gyógyszergyártó Rt. 55 száza­lékos részvénycsomagja február 1-jén. A Teva csoport a debreceni Biogal Gyógy­szergyár 1995. évi privatizációja óta van jelen Magyarországon. • MVM-veszteség. A Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) 2000-ben vesztesé­ges lesz, noha 1999-ben még 11 milliárd forintos mérleg szerinti nyereséget ért el. Az MVM jegyzett tőkéjét tavaly szállítot­ták le mintegy 50 milliárd forinttal, így az 199,6 milliárd forintra változott. A céget a villamosipar 1995-ben kezdődött priva­tizációja során mintegy 50 milliárd forint tőkevesztés érte. • Euró: EKB-kamatemelés. Csütörtökön 25 bázisponttal 3,25 százalékra emelte az irányadó jegybanki kamatot a nyugat-eu­rópai valutaunió közös központi bankja. 2005-re összeérnek az energiaárak Budapest (MTI) - Az alacsony kelet-euró­pai és a magas EU-beli energiaárak várha­tóan 2005-ben érnek össze, vagyis az ener­giapiac liberalizációjának következménye­ként az EU-ban csökkenni, míg a kelet-eu­rópai országokban növekedni fognak az energiaárak - mondta Hónig Péter, a Gaz­dasági Minisztérium helyettes államtitká­ra azon a tájékoztatón, amelyen a Price- waterhouseCoopers (PwC) nemzetközi ta­nácsadó cég bemutatta az európai áram- szolgáltató iparról készített jelentését. Hónig Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a villamosenergia-piac 2001-ben már 15 százalékig megnyílik. Az erőműlétesítési tervek ismeretében 2006- ra alakul ki akkora rés a szerződésekkel lekötött kapacitások és az igények között, amely már versenyt idéz elő. A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a versenypiac feltételeinek kialakí­tását a villamosenergia-iparban megfogal­mazza majd a július 1-jén hatályba lépő új villamosenergia-törvény. Ez rendelkezik a független rendszerirányító létrehozásáról, amely önálló cég lesz a szaktárca, vagy más hatóság irányítása alatt. A nyugat-európai tapasztalatok szerint a verseny hatására az energiaárak drasz­tikusan csökkennek, ezért az ipari fo­gyasztók Magyarországon is nyomást fog­nak gyakorolni a piac megnyitásának fel- gyorsítása érdekében - ismertette Tón Pel üzlettárs a PwC Energia-forradalom című tanulmányának megállapításait. Valószí­nű, hogy Magyarország részt fog venni egy kelet-európai energiatőzsde alapításá­ban, vagy pedig a német tőzsdével teremt kapcsolatot'- vélte a szakértő. Hozzátette: fennáll a veszély, hogy Kelet-Európából dömpingáron kínálnak majd villamos energiát, ami egyrészt előnyös a fogyasz­tók számára, másrészt azzal járhat, hogy belföldön felesleges áramtermelő-kapaci­tások keletkeznek, ez pedig létszámleépí­téshez vezet az erőműveknél. A hangsúly a termékbiztonságon Budapest (MTI) - A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az idei ellenőrzései során kiemelt figyelmet fordít a termékek biz­tonságára - hangoztatta Huszay Gábor fő­igazgató egy tegnapi tájékoztatón. A termékbiztonsági ellenőrzéseket a boltokon kívül kiterjesztik a gyártókra, az importőrökre és a nagykereskedőkre is. Huszay Gábor elmondta: a műit évi el­lenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a Magyarországon forgalmazott ter­mékek jelentős részét még mindig nem látják el magyar nyelvű tájékoztatóval, ezért ezek meglétét kiemelten ellenőrzik. A fogyasztóvédelmi hatóságnak bírság­ból a múlt évben 191,6 millió forint bevé­tele származott. Ebből a legnagyobb tételt a szabálysértési bírság tette ki, amelynek összege meghaladta a 99,3 millió forintot. Helyszíni bírságból 34,7 millió forint be­vétel keletkezett. A minőségvédelmi bír­ság bevétele elérte a 23,4 millió forintot. A múlt évben a legtöbb reklamáció a könnyűipari termékekre érkezett. A 47 600, főleg cipőre és ruhaipari termé­kekre befutott panasz 69 százaléka meg­alapozott volt. Az építőipar veszélyes üzem Fotó: Vajda János premizálják, ahogy a baleset- Perjési Zsolt, a Borsod-Aba- mentességet is. új-Zemplén megyei felügyelőség Több figyelmet Miskolc (ÉM - KI) - A vegy­ipar, a mezőgazdaság, illetve az építőipar a munkabalese­tek szempontjából legveszé- lyeztettebb ágazatok, a ko­hászat területén pedig a fo­lyamatos átalakulások miatt nőtt meg a balesetek kocká­zata - hangzott el egy tegna­pi munkavédelmi tanácsko­záson Miskolcon. Sokan nem tartják be azt az előírást, miszerint ahol szüksé­ges, folyamatos munkabiztonsá­gi felügyeletet kell fenntartani, pedig ez jelentene fokozott biz­tonságot a munkahelyi balese­tek ellen - magyarázta a konfe­rencia egyik előadója, Gáspár Imréné, a Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelő­ség főosztályvezetője. Mint mondta: ki kell alakíta­ni egy-egy cégen belül annak a rendszerét, hogy a munkairá­nyítók ne pusztán a teljesít­mény megkövetelését tartsák szem előtt, hanem a védelem, a helyes munkavégzés kérdéseire is ügyeljenek. Példaként a mul­tinacionális vállalatokat emlí­tette, ahol ennek felügyeletét igazgatója elmondta: a megyé­ben legnagyobb gazdasági súllyal rendelkező vegyiparban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, de a megye két vezető cége biztonságos technológiákat telepít új beru­házásokként. A megyei mezőgazdasági cé­gek közül néhányat leszámítva a többség nem felel meg a mun­kabiztonsági előírásoknak, to­vábbá a fekete foglalkoztatás is gondokat okoz az ágazatnak, ahogyan az építőiparban is. Perjési Zsolt külön kiemelte, hogy a valamikor folyamatosan termelő kohászati üzemekben az akadozó, nem folyamatos termelés miatt kevésbé ügyel­nek a munkabiztonságra. Ez az egyik olyan terület, ahol sok baleset történik, ám azok egy része nem is kerül a felügyelő­ség tudomására. A megyében 52 ezer gazdál­kodó szervezet van, ebből 30 ezer egyéni vállalkozó. Ezek munkaügyi és -biztonsági ellen­őrzését a felügyelőség 32 mun­katársa végzi. 1998-ban 4 ezer, tavaly pedig 3600 céget ellen­őriztek. Állattenyésztők - pénztelenségben Miskolc (ÉM - FL) - Növeked­nek az állati tetemek meg­semmisítésének költségei; kevesebb tejet vásárolnak fel a feldolgozók; kisebb tá­mogatást kapnak az agrár- termelők. Ezek a témák merültek fel töb­bek között tegnap a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Mezőgazda- sági Érdekvédelmi Szövetség (MÉSZ) Állattenyésztési Szakta­gozata ülésén. A mezőgazdasági helyzet ko­molyságának bizonyításaként egy alsózsolcai kimutatás: az ál­lati tetemek elszállítása tavaly 5500, idén 6800 forintba kerül fordulónként; ártalmatlanításá­nak ára 5000-ről 10 000-re, meg­A tehenek nem érzik a támo­gatást Fotó: Bujdos Tibor semmisítésének költsége 15 000- ről 40 000-re emelkedett. Az állati termékeket feldolgo­zók megjegyzik: az Európai Unió országaiban az állam vál­lalja ezeket a költségeket, kérik az agrártárcát, ezen a téren is lépjen az EU-ba vezető útra. Á tejtermelés szabályozásról szóló terméktanácsi elképzelé­sek kapcsán a kvóták csökkenté­sének tervét kifogásolták a résztvevők. Felemlegették, hogy megyénkben 20 százalékot is meghaladó a munkanélküliség és sokan szarvasmarhák tartá­sával próbálnak családjuk szá­mára megélhetést biztosítani. Ráadásul Borsod tehéntejből nem önellátó, behozatalra szo­rul, ez pedig méginkább indo­kolná az itteni tehéntartók segí­tését. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium képvi­selője ígéretet tett az általa is elismert gondok továbbítására. A 2000. évi agrárszabályozási koncepció ismertetése sem vál­tott ki sikert a hallgatóság kö­rében.- Sok a bizonytalanság. A ter­melők nem tudnak előre tervez­ni, a piacra jutási támogatási összegek egyre csökkennek - foglalta össze a véleményeket Dankó Bertalan, a szaktagozat elnöke. A résztvevők a miniszté­riumtól a koncepció újragondo­lását, átdolgozását követelik, el­lenkező esetben tiltakozó akció­kat is kilátásba helyeztek. Folyómérleghiány: tavaly kevesebb volt... Budapest (MTI) - A folyó fizeté­si mérleg hiánya 1999 decembe­rében 571 millió dollár volt, ami 123 millió dollárral kevesebb az egy évvel korábbi 694 millió dol­lárnál - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank az előzetes ada­tok alapján csütörtökön. Az 1999-es éves hiány így 2,074 mil­liárd dollár, szemben az 1998-as 2,3 milliárd dollárral. A nem adóssággeneráló adós­ságtételeknél mért forrásbeáram­lás tavaly egész évben 2,559 milli­árd dollárt tett ki, szemben az 1998-as 1,455 milliárd dollárral. Tavaly decemberben a nem adós­sággeneráló finanszírozás egyen­lege 252 millió dolláros aktívu­mot mutatott, szemben az előző évi 279 millió dolláros többlettel. Az MNB előzetes adatai szerint tavaly az áruforgalom 2,184 milli­árd dolláros hiánnyal zárt, 21,827 milliárd dollárnyi export és 24,011 milliárd dollárnyi import egyenlegeként. Az export 1,078 milliárd dollárral, az import 909 millió dollárral volt több, mint az előző évben. így az egyenleg 169 millió dollárral mutat kisebb de­ficitet, mint 1998-ban. Az árufor­galom tavaly decemberi hiánya 228 millió dollár volt, míg az 1998 decemberi hasonló adat 322 mil­lió dollárt mutat. Pozitív megítélés A gazdaságkutatók egyértel­műen pozitívan ítélik meg a folyó fizetési mérleg alakulá­sát. Úgy vélik, az egyenleg adataiban visszatükröződik a külföldi befektetők bizalma is. Hegedűs Miklós, a GKI Gaz­daságkutató Rt. ügyvezető igaz­gatója aláhúzta: 1999 elejéhez képest határozott javulást mu­tat a fizetési mérleg alakulása. Ezzel összefüggésben kifejtette: úgy látja, ezáltal megnyílt a le­hetőség, hogy az ország akár a külföldi adósságállomány némi növekedése árán is hozzálásson a nagyobb infrastrukturális be­ruházások gyorsításhoz. így például az autópályák gyorsabb ütemű építéshez, ami a gazda­sági növekedésére és a tőkebe­vonásra is jótékonyan hat. Csillag István, a Pénzügyku­tató Rt. igazgatója szerint a fo­lyó fizetési mérleg alakulása arra utal, hogy a gazdaság, ezen belül az üzleti szektor az orosz válságot követően visszatalált a viszonylag gyors ütemű növekedést lehetővé té­vő pályára. A kutató úgy vél­te, ha az idén külső sokkok vagy belső gazdaságpolitikai butaságok nem fordulnak elő, akkor a gazdaság robosztus növekedése ellenére sem lesz nagyobb 2000-ben a folyó fize­tési mérleg deficitje 2,5 milli­árd dollárnál. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazga­tója, Belyó Pál megerősítette, az idén nem várhatók különö­sebb problémák. A gazdaság stabil, kilátásai jók, hiszen Németországban és az Euró­pai Unióban is beindult a nö­vekedés. Miskolci Likőrgyár: tanúsított minőséggel Miskolc (ÉM - ML) - A Mis­kolci Likőrgyár Rt. termelését tavaly szeptembertől a nem­zetközi ISO 9002-es minőség- biztosítási rendszer szerint fel­ügyelik. Az ezt igazoló doku­mentumot tegnap adták át ün­nepélyes keretek között. Az előállított termék minő­ségét a gyártók szervezeti kul­túrája határozza meg. Az ISO 9000 a termelők és a beszállí­tók kommunikációs nyelve, ami a gyártmány minőségé­nek garanciáját, ezzel a fo­gyasztók biztonságát jelenti- - foglalta össze az ISO-rendszer lényegét a Miskolci Likőrgyár Rt. ISO 9002-es minőségbiztosí­tási rendszerét tanúsító okle­vél tegnapi átadása előtt Sípos Zoltán, a tanúsítást végző DNV cég auditora. A likőrgyár ISO-rendszeré- nek kidolgozásáról szólva a szakember elmondta: a minő­sítés megszerzéséig a társaság termelési folyamatai és élelmi­szerbiztonsági rendszere jelen­tős változáson ment keresztül. Az auditálás folyamata tech­nológiai és gyártmányfejlesz­tési eredményekhez vezetett, emellett a gyártás vala­mennyi folyamata nyomon kö­vethetővé vált. A minősítés gyakorlati sze­repéről szólva Oroszné Prekop Erzsébet, a Miskolci Likőr­gyár Rt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a konku­rencia nyomásának ellentéte­lezése, így a társaság jövője szempontjából fontos, hogy ta­núsított minőséggel legyenek jelen a piacon. Az elnök-igazgató említést tett a Miskolci Likőrgyár Rt. 1999-es üzleti évéről is. Esze­rint a társaság várhatóan 30 százalékos árbevétel-növeke­déssel zárja az előző évet, ami 2,5 milliárd forint körüli ter­melési értéket jelent. Az ISO-tanúsító dokumentumot a Miskolci Likőrgyár Rt. elnök­igazgatója, Oroszné Prekop Erzsébet vette át Fotó: vajda János

Next

/
Thumbnails
Contents