Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

2000. február 1., kedd Aktuális 5 hírcsokor • A király és a diákok. Millenniumi emlék­napot rendeznek pénteken a miskolci Her­mán Ottó Gimnáziumban. Dr. Koszta Lász­ló, a szegedi József Attila Tudományegye­tem oktatója az elmúlt ezer évre tekint vissza a fél 9-kor kezdődő előadása segítsé­gével, majd megrendezik az István király és műve című vetélkedő döntőjét. • Miskolci közgyűlés. Csütörtökön reggel 9 órától tartja idei első ülését a miskolci közgyűlés. Egyebek között a görömbölyi területi részönkormányzat létrehozásáról döntenek a városháza dísztermében ren­dezendő tanácskozáson. Hidegebbek lettek a radiátorok Miskolc (ÉM - NyZ) - Olvasóink jelez­ték, hogy érzékszerveik szerint hide­gebbek a radiátorok a miskolci laká­sokban. A hőszolgáltató alacso­nyabbra vette a fűtést. Tamás Pál, a Mihő Kft. igazgatóhelyettese az esettel kapcsolatosan arról tájékoztatta lapunkat: nem a radiátorok hőmérséklete a döntő, hanem az, hogy hány fok van a lakásban, a jogszabály azt írja ugyanis elő, hogy a hőszolgáltatónak a fűtési idény ideje alatt a mindenkori külső hő- mérsékletől függetlenül plusz 20 fokot kell biztosítania a lakásokban. Értelemszerű­en, ha kint hidegebb van, akkor sokkal melegebb, akár 80-90 fokos vízzel lehet elérni a megfelelő hőtartamot, ha viszont melegebbre fordul az idő, akkor alacso­nyabb hőmérsékletű, mintegy 30-40 fokos vízzel fűtenek - magyarázta Tamás Pál. Díjjóváírás Az elmúlt napokban egyébként tömeges jelzést nem kaptak. A kft.-nek sem érdeke, hogy indokolatlanul alacsonyabbra vegye a fűtést, ha ugyanis bizonyíthatóan önhi­bájukból hosszabb ideig plusz 20 fok alatt marad a hőmérséklet a lakásokban, akkor a Mihő díjjóváírás formájában „törleszt” - tette hozzá az igazgatóhelyettes. Áfával növelték a fémhulladék „súlyát” Miskolc (ÉM - PT) - Az ügyeskedő kis csapat vas- és fémhulladék gyűjtésé­re és leadására jogosító vállalkozói igazolványt váltott. Valójában azon­ban eszük ágában sem volt hulladé­kot gyűjteni. Az ötlet kiagyalója, egy negyvenéves mis­kolci férfi csupán azt használta ki, hogy a vállalkozóként számlára leadott hulladék esetén áfával növelt értéket fizettek ki a MÉH-telepen. A papír tulajdonosa és ba­rátja a Miskolc Fonoda úti MÉH-telep ka­pujában várakozott, és az oda fémhulla­dék leadásával érkező magánszemélyeket meggyőzte arról: jobban járnak, ha ők ad­ják le helyettük a hulladékot. Az üzlet pe­dig beindult. Ráadásul a telepen átvevő­ként dolgozó két személy is közreműkö­dött a csalásban, hiszen az engedély tulaj­donosa és társa még a számlakiállításhoz sem értett. Helyettük ezt az átvevők tet­ték meg. A Miskolci Bíróságon emelt vád szerint az ügyletben résztvevő személyek jelentős kárt okozó üzletszerű csalást követtek el. A vádirat szerint a vállalkozó 1995-96- ban több mint huszonnégymillió forint bruttó értékben állított ki számlát a hul­ladékértékesítésről. Ebben az összegben pedig majd ötmillió forint áfával növelt forintmennyiség is bennefoglaltatott. Tetőt bontott a tolvaj Miskolc (ÉM - PT) - Nem az ajtón érke­zett a sajóhídvégi vegyesboltba a hívatlan vendég szombaton éjszaka. Igaz, a jelek­ből ítélve az áru ellenértékéért fizetni sem állt szándékában. A boltos meglepődött a nyitáskor, ugyanis a bejárati ajtón nem lehetett be­hatolási nyomot látni. Az árukészletből azonban jelentős mennyiség hiányzott. A rendőrség megállapította: az ismeretlen személy a tetőn keresztül jutott be az üz­letbe. összeszedte, amire vágyott, majd távozott. A kár összege nagyobb mennyi­ségű cigaretta, szeszes ital, kávé és más élelmiszer árából tevődik össze. Kéményseprési díj: füstbe ment javaslat? A közszolgáltatás tavalyi díja már nem érvényes, az újat még nem szavazták meg Drágul a szolgáltatás? (Illusztráció) Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - BAL) - Nem fo­gadta el előző ülésén a mis­kolci közgyűlés a kémény­seprőipari szolgáltatás díjai­nak emeléséről szóló javas­latot. A tavalyi díjak a tárgy­évre szóltak: idénre nem ér­vényesek. A lényeg: a négy évvel ezelőtt kijelölt közszolgáltató, a Termo­ment Tüzeléstechnikai Kft. to­vábbra is végzi feladatát - ám számlázni nem tud, hiszen nin­csenek érvényes díjak (hiszen az önkormányzat arról sem határo­zott, hogy a tavalyi értékek ma­radnának érvényben). A ké­ményseprés díjait egy korábbi rendelet értelmében évente kell megadnia a képviselő-testület­nek, s azok csak a tárgyévre szólnak. Decemberben a közgyűlés elé is került az új díjtáblázat, ám az átlagosan 6,92 százalékos eme­léssel számolt. Ezt a mértéket a testület nem szavazta meg, dacá­ra, hogy a szakbizottságok egyöntetűen támogatták. A feb­ruári ülés napirendjén, csütörtö­kön újfent szerepel a javaslat a rendeletmódosításról - változat­lan formában és számokkal. A megyeszékhelyen jelenleg 54 ezer működő kémény szere­pel a nyilvántartásban. Ennél valamivel több van (például olyan házakban, lakásokban, amelyekbe a kft. emberei nem tudnak bejutni), a kötelezően igénybe veendő és el is végzett közszolgáltatásért viszont ennél kevesebben fizetnek. A lakossá­gi használatú kémények túlnyo­mó többségükben két csoportba tartoznak: egyedi szilárd vagy olajtüzelésűek (jele: ESZ), avagy egyedi gáztüzelésűek (EG). Utób­biak problémája, hogy korsze­rűtlen, béleletlen falazott (tégla, beton) típusok. Az EG típusúak díjának tervezett emelésében az is szerepet játszik, hogy az ön- kormányzat, illetve a szolgáltató sarkallni szeretné a fogyasztó­kat: térjenek át a korszerűbb és biztonságosabb gáztüzelésű, fémcsővel bélelt, szerelt kettős falú típusra (EGB). (Ezzel meg­egyező örvendetes folyamat egyébként már észlelhetővé vált az elmúlt időszakban.) Ennek megfelelően az EG évi kétszeri ellenőrzésének, seprésének díja az 1999-es 734 forintról 2000-ben 840 forintra nőne (bruttó érték), míg az EGB-é ennél kisebb arányban, 585-ről 638-ra. Az EG kémények ugyancsak kétszeri seprésének éves díja szintén 734 forint volt, ha érvénybe lép az új tarifa, 784-re emelkedik. A díjemelés mértéke - mint Karczagi Gyula, a Termoment ügyvezető igazgatója érdeklődé­sünkre elmondta, a második leg­alacsonyabb az országban; maga a díj is alacsonyabb, mint a me­gyei önkormányzat által ez évre meghatározott, a megye más tele­pülésein érvényes, hasonló tarifa. Amikor a nejlonzsákban vitt pénz gyanús A gyanúba keveredett bizonyítsa: pénzét, vagyonát legálisan szerezte Miskolc (ÉM - PT) - A kétmil­lió forintnál nagyobb összegű be- és kifizetések al­kalmával a pénzügyi szolgál­tatók kötelesek az ügyfelet azonosítani, és pénzmosásra utaló körülmény esetén az ORFK-nak bejelentést tenni. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör­vényből idézett sorok 1994-ben születtek meg a fekete pénzek legalizálása elleni küzdelem első lépéseként. A napokban a Phare pénzmo­sás elleni programja keretében megtartott szemináriumon hol­land, svéd, és magyar szakembe­rek, köztük dr. Mészáros János, a B.-A.-Z. megyei büntető szaká­gi főügyészhelyettes vett részt Budapesten. A bírákból, minisz­tériumi képviselőkből, ügyé­szekből álló grémium többek kö­zött a pénzmosásról, annak bizo­nyítási nehézségeiről, a nyomo­Dr. Mészáros János Fotó: Puskár T. zás előtti vizsgálat lehetőségé­ről, az alkalmazható büntetések­ről és az országon belüli, és kí­vüli információcseréről hallga­tott meg előadásokat, és cserélte ki tapasztalatait. Dr. Mészáros János a hallot­tak alapján elmondta: bár Ma­gyarországon hamarabb (1994- ben) született meg a törvényi szabályozás pénzmosás-ügyben, mint egyes nyugat-európai or­szágokban, itthon csak egyetlen büntetőeljárás indult ilyen vád alapján. Ezzel szemben Hollan­diában - csupán 1999-ben - 40 ezer bejelentést tettek, amely­nek értékelése után hétezret ítéltek gyanúsnak. Ebből a fele végződött ügyészségi vizsgálat­tal, amiből kiderült: a pénzmoz­gások 8-10 személyhez kapcso­lódnak. Az adatok ellenőrzése az egymással összekapcsolt, és szé­leskörű adatbázissal rendelkező számítástechnikai rendszernek köszönhető. A belgák arról szá­moltak be, hogy tavaly 1,18 mil­liárd frankot tartalmazó bank­számlát zároltak, fagyasztottak be. Eddig 182 elmarasztaló ítéle­tet hoztak bíróságaik, melynek eredményeként 6,6 milliárd frankot el is koboztak. A külföldi jogalkalmazók a büntetőjogi felelősségre vonás mellett a hangsúlyt elsősorban a fekete pénzek elvonására helye­zik. A szakemberek egyöntetű álláspontjaként hangzott el - mondta a főügyészhelyettes hogy a pénzmosás mindig vala­milyen más alapbűncselekmény utóbűncselekményeként jelenik meg. Ezért a törvényi szabályo­zás is ebből indul ki. A büntető- eljárás során elsődlegesen nem a konkrét alapcselekmény bizo­nyítására törekszenek. Alapve­tően csak azt kell törvényesen alátámasztani: a pénz „fekete”, ahhoz bűnös úton jutottak hoz­zá. Külföldi jogalkalmazók haj­lanak arra is - feladva a büntető eljárás egyik alapelvét, misze­rint a bűnösség bizonyítása a vádhatóság feladata -, hogy az elkövető legyen köteles bizonyít- ni: hogy a pénzmosásgyanús bankókhoz, a vagyonához legáli­san jutott hozzá... Nagy erőkkel keresik a benzinkútrablót Miskolc (ÉM - PT) - Az ismeret­len elkövető nem tekintett a sta­tisztikai átlagra, amikor az el­múlt év decemberében már kira­bolt nyékládházi benzinkútra be­tért január utolsó szombatján. A hajnal két órakor gyalogo­san érkező idegen a benzinkút üzlethelyiségébe ment, és nem te­ketóriázott. Pisztolyt fogott a dol­gozókra, akiket arra kényszerí- tett, hogy átadják a bevételt. A támadó álcázásul sísapkát, és az arca elé tett sálat használt. Az al­kalmazottak rövid ideig far­kasszemet néztek a fegyverrel és a rablóval. Végül a megfélemlítés hatására engedtek a felszólítás­nak. Az ismeretlen támadó ez al­kalommal egymillió-egyszázezer forint zsákmányra tett szert, majd mint ahogy jött, gyalogosan távozott a helyszínről. A rendőr­ség a riasztást követően nagy erőkkel indult a tettes kézrekerí- tésére. Hétfőig azonban még nem koronázta siker munkájukat. A nyomozást folytatják. Jeges reggel Néhány percen belül há­rom személygépkocsi is az árokba csúszott tegnap reg­gel a 37-es főúton. A mádi körforgalom és a város ka­puja közötti útszakasz va­lóságos korcsolyapályává vált rövid időre. A meteo­rológiai jelentések fagy­pont feletti hőmérsékletet jeleztek, de erről az útbur­kolaton található csapadék nem vett tudomást. Ráadá­sul a jégmentesítés is el­maradhatott ezen az útsza­kaszon. A baleseteknek szerencsés közös vonásuk volt: kisebb karcoláson túl nem keletkeztek személyi sérülések. Az árokba csú­szott autók közül pedig kettőben kár sem esett. Képünkön: a szerencsi tűz­oltók mentik a bajbajutott autót. Fotó: Puskár Tibor Köddé vált az aranya Ózd (ÉM - PT) - Aranyék­szerének eltűnése miatt tett feljelentést egy ózdi nő a vá­rosi rendőrkapitányságon a napokban. Sztanik Zoltán alezredes, ózdi rendőrkapi­tány arról tájékoztatta la­punkat, hogy a megkárosí­tott asszony a törtaranyként beadott ékszereinek átvéte­lét igazoló papírok birtoká­ban tett feljelentést az egyik ózdi ötvös-ékszerész ellen. Elmondása alapján új ék­szert akart csináltatni. Ám amikor később visszament az üzletbe, a papír felmuta­tása ellenében sem kapta vissza ékszereit, és az alap­anyagként leadott aranyat sem. Az ügyben csalás ala­pos gyanúja miatt indulhat eljárás az ékszerész ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents