Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-23 / 45. szám

2000. február 23., szerda Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • HB: nőtt a díj, csökkent a nyereség. Az előzetes adatok szerint a Hungária Bizto­sító Rt. (HB) tavaly 87,3 milliárd forint díj­bevételt ért el, adózás előtti eredménye 4,5 milliárd forint lett, 30 százalékkal ki­sebb az 1998-asnál. A szélsőséges időjárás következtében tavaly 28 százalékkal, illet­ve 125 százalékkal megemelkedett a va­gyonbiztosítások és a mezőgazdasági biz­tosítások után kifizetett károk összege. • Átszervez és leépít az Unilever. Világ­méretű .átszervezést hajt végre működé­sében és 10 százalékos létszámcsökken­téssel 25 ezer munkahelyet szüntet meg a következő négy évben a Unilever élelmi- szeripari és háztartás-vegyipari óriáscég. Az átszervezés célja évente átlagosan 1 milliárd font költségmegtakarítás és 15 százalékos nyereségnövelés 2004-re. Kisosz: piacot a kisvállalkozóknak! Budapest (MTI) - A Kereskedők és Ven­déglátók Országos Érdekképviseleti Szö­vetsége (Kisosz) azt javasolja a kormány­nak, hogy piac biztosításával javítsa a kisvállalkozók helyzetét - hangoztatta An- talffy Gábor, a szervezet főtitkára tegnap, budapesti tájékoztatóján. A főtitkár szerint megoldást jelentene, ha a kormány kötelezően előírná, hogy a közbeszerzésekből 20 százalékkal része­sedjenek a kis- és középvállalkozások.- Késik a kis- és középvállalkozások számára elkülönített célelőirányzat pályá­zati kiírása és félő, hogy csak nyáron jut­nak forráshoz az érintettek - hangsúlyoz­ta Antalffy Gábor. A Kisosz elszomorítónak tartja, hogy a kormányzati ígéret ellenére az idén to­vább növekedtek az adminisztrációs ter­hek, ami tovább nehezíti a kisvállalkozók helyzetét. Varga János, a Kisosz elnöke elmondta: a Pénzügyminisztériumban már dolgoz­nak a 2001. évi adókoncepción és még mindig nem kérték ki az érdekképvisele­tek véleményét. Az elnök szerint azzal, hogy az előkészítési folyamatba nem tud­nak bekapcsolódni, az érdekegyeztetés menete csorbul. Slovakinvest 2000 Budapest (MTI) - A szlovák gazdasági helyzetről, a jogi, pénzügyi és gazdasági környezetről, konkrét befektetési lehető­ségekről tartanak kétnapos konferenciát április 13-14-én Pozsonyban Slovakinvest 2000 címmel - hangzott el az eseményt is­mertető tájékoztatón kedden, Budapesten. Várady Zoltán, a rendezésben közremű­ködő Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója elmondta: a Slovakinvest 2000-re mintegy 2000-3000 magyarországi társaságot - köztük multinacionális válla­latok - invitálnak. Mint a vezérigazgató közölte: jelenleg 600 olyan cég van Szlová­kiában, amelynek tulajdonosai részben magyarországi vállalatok, s közülük 60 magyar cég leányvállalata. Szlovákiában a magyarországi működö­töké 30 millió dollárt tesz ki, a beruházások részben a feldolgozóiparban, részben a ke­reskedelemben valósultak meg. A Szlováki­ába irányuló magyar tőkeexport összérté­kében nem túl nagy, de a térségben mégis a második helyen áll a romániai befektetések után. Romániában eddig 158 millió dollár értékben ruháztak be magyar cégek. Mezőcsáti rendezvény a növényvédelemről Mezőcsát (ÉM) - Dél-borsodi regionális növényvédelmi tanácskozást rendez Me- zőcsáton a Tiszavirág étteremben a mező­csáti Pelikán Kertbarát Kör február 26- án, szombaton délelőtt tíz órától. A részt­vevők információt és szaktanácsokat kap­nak a szőlő, gyümölcs, repce, kukorica, napraforgó, burgonya, cukorrépa, zöldség­félék, paprika, paradicsom stb. növényvé­delméről. Termékbemutató keretében megismerhetik a legújabb, csúcshibrid­nek számító vetőmagvakat, a termés mennyiségének és minőségének fokozásá­ra szolgáló lomb- és talajtrágyákat és a legkorszerűbb növényvédő szereket. A kertbarát kör a környékbeli települések­ről is várja a gazdálkodókat a Jubileum 2000 címen meghirdetett rendezvényére. Be kellene oltani az otellót, a Ferit... A direkt termő szőlőfajták kivágásához és az újratelepítéshez támogatás igényelhető Mezőcsát (ÉM - FL) - „A di­rekt termő fajtákkal telepí­tett szőlőket 2000. december 31-ig ki kell vágni. A határ­idő elmulasztása esetén a jegyző, illetve hegyközségi településen a hegybíró a tu­lajdonos költségére elrende­li a szőlő kivágását" - ezt ír­ja elő a szőlőtermesztésre vonatkozó, 1997-ben kelt rendelet. Ki kell vágni a noa, otelló, dela- váré, polyhos, bucsek, Feri fantá­zianéven nevezett szőlőtőkéket. Direkt termő növényekről van szó, amelyeket néhány gazda ki­váltképpen kedvel nagy ellenál­lóképességük és a rendkívüli Az átoltás is megoldást jelentFotó: Végh Csaba időjárások között is bő termésük miatt. Arról már kevesebb szó esik, hogy ezeknek a szőlőfajták­ból készült bor fogyasztása egész­ségügyi ártalmakat okoz. A paragrafus előírása- Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkig Magyarorszá­gon mindenütt ki kell vágni vagy át kell oltani a direkt ter­mő szőlőfajtákat. Minden olyan tőkét, amelynek káros hatása közismert, amelynek a termésé­ből készült borban túl sok metil- alkohol képződik - magyarázza Farkas Attila, a Bükkaljai Bor­vidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Direkt termő szőlőfajták szinte egész megyénkben megtalálha­tók. A megye északi részén, az­tán Edelény, Bódvaszilas kör­nyékén, a Hernád völgyében és a Mezőségen, Tiszavalk, Tisza- bábolna, Mezőcsát és Ároktő ha­tárában is. Egyre kisebbedő te­rületeken, de máig is megma­radtak. Annak is köszönhetően, hogy egyre több régi szőlőterü­let gazdája kiöregszik. Olyanok tulajdonában vannak földek, akik már művelni sem képesek, nemhogy újratelepíteni. Kevesen tudnak róla Kiss Vince, a mezőcsáti Pelikán Kertbarátkor elnöke szerint a város határában és a szomszé­dos településeken a rendelet vég­rehajtása érdekében még nem történt semmi. A gazdák részé­ről egyáltalán, mert még nem is értesültek a mindenkire egyfor­mán vonatkozó előírásról. Véle­ménye szerint a polgármesteri hivatalok is késésben vannak.- Hatvan-hetven százalékos ál­lami támogatással megvalósítha­tó szőlőtelepítésről van szó. To­vábbá arról, hogy az autópálya majd Mezőcsát mellett halad el, s ez borainkat tekintve is rendkí­vüli vendéglátási lehetőséget kí­nál - magyarázza Kiss Vince. A rendelet szerint... Az 1997-ben kelt rendelet sze­rint „Házikerti szőlő telepítésé­re bármely államilag elismert vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett, vagy korábban termesztett fajta szaporítóanya­ga felhasználható... Direkt ter­mő amerikai fajtákkal új szőlőt telepíteni, illetve meglévő sző­lőt pótolni, felújítani vagy újra­telepíteni tilos... A direkt termő fajtákkal telepített szőlőt 2000. december 31-ig ki kell vágni. A határidő elmulasztása esetén a jegyző, illetve hegyközségi tele­pülésen a hegybíró a tulajdo­nos költségére elrendeli a szőlő kivágását. A határidőre kivá­gott ültetvény újratelepítésé­hez, valamint az engedélyezett telepítésű ültetvény határidőn belüli kivágásához költségveté­si támogatás vehető igénybe, amelynek feltételeit a földmű­velésügyi miniszter rendelet­ben állapítja meg." A hatékonyabb magyar mezőgazdaságért „Nyakunkba szakadt a piac és ez alól sem a pénzintézet, sem a termelő nem tud kibújni” Mucsi Imre, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára, Zsiga Gábor, a mályi Agroker vezérigazgatója és Berta Béla, az FVM me­gyei hivatalának vezetője Fotó: Farkas Maya Mályi, Miskolc (ÉM - FL) - Hagyományos évzáró/év- nyitó üzlettársi találkozót rendezett tegnap Miskolcon a Mályi Agroker Rt. Az előre­jelzésekből kiderült: a hazai és a nemzetközi piacokon egyre inkább új pennákkal írnak. Az 1999. évi együttműködés érté­kelésére és a 2000. évi üzleti kapcsolatok kialakításának meg­beszélésére hívta tegnap üzleti partnereit a Mályi Agroker Rt. szektorsemlegesen, a húsz hek­tártól nagyobb területen gazdál­kodókat függetlenük attól, hogy szövetkezetben vagy magánvál­lalkozóként dolgoznak. A tanácskozáson Mucsi Imre, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium helyettes államtitkára bejelentette: a kor­mány tegnap elfogadta az agrár- gazdasági célok 2000. évi költ­ségvetési támogatási rendszeré­re vonatkozó előterjesztést.- Egy európai követelmények­nek megfelelő, új felfogású me­zőgazdasági támogatásról van szó. Olyanról, amelyik a szűk magyar anyagi lehetőségek kö­zött is előtérbe helyezi a környe­zetkímélő gazdálkodást, az ag­rárágazatban dolgozók életminő­ségének javítását - mondta. Zsiga Imre, az Agroker vezé­rigazgatója a cég üzletpolitikai elképzeléseit ismertette. El­mondta, hogy gép-, alkatrész- és növényvédőszer-kínálatukkal, a termeltetés integrálásával már öt megyére kiterjedően dolgoz­nak. Hagyományos partnereik mellett újak is jelentkeztek és kölcsönös megelégedésre mű­ködnek együtt. Az idei évre vonatkozó kor­mánytámogatás mellé idén 5-10 százalékos saját támogatást is adnak, amihez a megyei Terü­letfejlesztési Tanácstól további 10 százalékos segítség is igényel­hető.- Jó sáfárkodással, több áren­gedmény adásával 40-45 százalé­kos támogatás is kiharcolható. Ez pedig megyei összefogáson is múlik, tekintettel a régió helyze­tére és a ciánszennyezés okozta legújabb környezeti csapásra is - fejtette ki a vezérigazgató. Zsi­ga Gábor bejelentette azt is, hogy? Mályiban március közepén kiállítást és kedvezményes vá­sárt rendeznek egész termékkí­nálatuk és kedvezményeik be­mutatására. A káposztarepce és naprafor­gó felvásárlásával foglalkozó Ce- reol Rt. kereskedebni igazgatója, Tóth Ferenc a tanácskozáson ki­jelentette: - Vége a régi szép időknek. Ami a ‘90-es rendszer- váltás előtt volt, megszűnt. Nya­kunkba szakadt a piac, s ez alól sem pénzintézet, sem termelő nem tud kibújni - mondta. A helyzet illusztrálásaként ismer­tette, a magyar repce- és napra­forgóolajtól mennyivel olcsób­ban kínálják a világpiacon az argentin növényi olajokat. Külföldiek részesedése a Budapest (MTI) - A külföldi­ek részaránya mind az állam­papír-piacon, mint a rész­vénypiacon számottevően emelkedett 1999 negyedik negyedévében. A Magyar Nemzeti Bank legfris­sebb tájékoztatója szerint az ál­lampapírok állománya piaci ér­téken 1,7 százalékkal bővült a múlt év utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest, csak­nem elérte a 4129 milliárd forin­tot az év végén. Ezen belül az ál­lamkötvények állománya 4,4 százalékkal emelkedett, miköz­ben a kincstárjegyeké 3,5 száza­lékkal mérséklődött. Az államkötvények teljes álló- • mánya 2802 milliárd, a kincstár- jegyeké 1326 milliárd forint volt 1999 december végén. A külföldiek birtokolták az ál­lampapír-állomány 11,3 százalé­kát december végén, szemben az 1998 végi 8 százalékkal, illetve az 1999 szeptember végi 8,7 szá­zalékkal. A hitelintézetek részaránya az állampapír-piacon december végére 23,1 százalékra csökkent a tavaly szeptemberi 24,7, illetve az 1998. év végi 33,4 százalékról. A biztosítók és pénztárak sú­lya a harmadik negyedévhez ké­pest 1,5 százalékponttal nőtt, 1999 végén elérte a 15,6 százalé­kot, szemben az előző év végi 11,2 százalékkal. A háztartások december vé­gén az állampapírok 16,6 száza­lékával, szeptember végén 16,8 százalékával, míg 1998 végén 14,9 százalékával rendelkeztek. A belföldi kibocsátású részvé­nyek tőzsdei kapitalizációja, vagyis összértéke 25 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedévé­ben, december végén meghaladta a 4090 milliárd forintot. Az ug­rásszerű növekedést az év utolsó hónapjában felgyorsuló árfo­lyam-emelkedés eredményezte. pénzpiacon A külföldiek részesedése a részvénypiacon december végén .79,2 százalék volt, szemben a szeptember végi 77, illetve a múlt év decemberi 70,9 százalékkal. Az utolsó negyedévben folyta­tódott az államháztartás tőzsdei részvényeinek eladása, amellyel szemben a jegybanki tájékoztató szerint a külfóldiék részvényvá­sárlása állt. Az ÁPV Rt. és a társadalom- biztosítási alapok 51 milliárd fo­rint értékben adtak el tőzsdei részvényeket, így az államház­tartás részesedése a tőzsdei rész­vényállományból az év eleji 11,5 százalékról 1999 végére 7,1 szá­zalékra apadt. A háztartások részesedése a tőzsdei részvényekből az 1999. szeptember végi 6,9 százalékról december végére - 28 milliárd fo­rinttal - 5,9 százalékra mérséklő­dött. Egy évvel korábban, 1998 végén a háztartások a részvé­nyek 10,2 százalékát birtokolták. Teljesítőképes építőipar Budapest (MTI) - Tavaly az építőipar termelése 6,1 száza­lékkal haladta meg az előző évit, vagyis az év során foly­tatódott az ágazat 1997 óta tartó növekedése - tájékozta­tott a Központi Statisztikai Hivatal. Legnagyobb mérték­ben, 25 százalékkal a befejező építés alágazat termelése emelkedett, de számottevő, 13,1 százalékos volt az épület- gépészeti szerelés bővülése is. Az építőipari árak 1999- ben átlagosan 10,3 százalék­kal emelkedtek, ez valamivel elmarad az 1998-ban regiszt­rált 10,9 százalékos drágulás­tól. A termelés növekedési üteme decemberben 5,4 szá­zalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 2,3 százalék­kal. Novemberben 9,1 száza­lékkal nőtt a termelés 1998 novemberéhez képest.

Next

/
Thumbnails
Contents