Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-22 / 44. szám

10 Informatika & irodatechnika ÉSZAK-MAGYARORSZÁG$ 2000. február 22., kedd Internetbiztonság - védd magad... Internetbiztonsági tanácsko­zást tartottak az elmúlt héten Washingtonban. Ennek részt­vevői - az amerikai kormány­zat és a számítástechnika, az informatika iparágának, az ilyen területen tevékenykedő nagy üzleti vállalkozásoknak a képviselői - hitet tettek amel­lett, hogy fokozzák erőfeszíté­seiket a számítástechnikai bű­nözés terjedésének megakadá­lyozására. A tanácskozáson hangsú­lyozták annak fontosságát, hogy őrizzék meg az internet nyitott és szabad jellegét. En­nek jegyében - egyes korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem is szorgalmazták azt, hogy az amerikai kormányzati szervek különböző biztonsági rendszabályokat kényszerít- hessenek a kibernetikai tér szereplőire. Ehelyett azt aján­lották, hogy zömmel a magán- szektornak saját magának kell megteremtenie az önszabályo­zó, biztonságot nyújtó mecha­nizmusokat. Jogosítvány számítógép-használatra Eddig összesen 25 ország csatlakozott az ECDL nevű, egységes számítógép-haszná­lói bizonyítványt nyújtó programhoz, amely elsősor­ban a vállalati és köztisztvi­selői komputerhasználók tu­dását képes felmérni. A Finnországból származó ECDL-vizsgarendszer a kiteljese­dő információs társadalom szá­mára kíván használható tudást biztosítani. Az Európai Unió által támoga­tott ECDL-jogosítványhoz szük­séges vizsgákra a rendszer fenn­állásának két és fél éve alatt Európa-szerte összesen 550 ezren jelentkeztek. A képzést lebonyo­lító nonprofit ECDL Alapítvány az év végére további 500 ezer je­lentkezőre számít, ám a prog­ramban részt vevő országok elő­rejelzései szerint 2004-re több mint ötmillió ECDL-bizonyit- ványt adnak ki a világban - ál­lítja Alföldi István, az ECDL (European Computer Diving Li- cence) magyarországi program­jának igazgatója. Magyarországon jelenleg több mint nyolcezren rendelkeznek ECDL-jogosítvánnyal. Ország­szerte 121 ECDL-központban mintegy 15 ezren vizsgáznak, ám az idén a vizsgázók számának megduplázódása várható. Vizsgadíjak Az ECDL-jogosítványért a kezdők­nek 80-100 ezer forintot kell kifi­zetniük, a haladóknak ez mind­össze 30 ezer forintjába kerül. Tavaly a regisztrációs díjakból mintegy 30 millió forint árbevé­telt ért el az ECDL magyarorszá­gi részlege. Az ECDL-rendszert az idei évtől a központi célelő­irányzatból támogatandó képzés­sé minősítette az Oktatási Mi­nisztérium. — V^ KERESKEDELMI i Panasonic márkaszervize ,JE$ .^iDIALT FÉNYMÁSOLOK, PÉNZTÁRGÉPEK FORGALMAZÁSA, SZERVIZELÉSE 3529 Miskolc. Lévay J. u. 13. Tel/Fax: (46) 356-813. (46) 411-590 r-i - " wnm:mtuu ****** iroda bútorok, forgószékek, kiegészítők, egyedi elképzelések kivitelezése, ingyenes helyszíni felmérés, tervezés, házhoz szállítás, összeszerelés. Cán: 3530 Miskolc, Corvin a. 5. TeL/tau 40/323-709 MoM: 06-00/314-179 11 _, Piynva tarrasi hétfőtől péntekig: 9.00-17.00-ig 2000. február 22., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # Informatika & irodatechnika 7 Számítógéppel „ásnak” a lapátolás előtt Informatikai eszközökkel meghatározható, hol várható leletek felbukkanása A leletintenzitás alapján készült térkép részlete. A kéktől a sötétró­zsaszínig nő a leletek száma. A bekeretezett területen kezdődött meg a feltárás. Für Gabriella Ma már szinte semmilyen tu­dományág nem tud meglenni a számítógép rendszerező tu­dása nélkül. A régészet sem lehet kivétel, és az ásatások sikeressége egyre inkább ga­rantált lesz. Szerencsésnek mondható a mis­kolci Hermán Ottó Múzeum. Pusztai Tamás régész szerint már csak azért is, mert az intéz­mény már száz éve is nagy rész­letességgel dokumentálta a lelő­helyeket és a leleteket. Több szekrénnyi dokumentum halmo­zódott így fel, melyeket most „csak” számítógépre kell vinni, hogy várhatóan ez év végére el­készülhessen a megye digitális régészeti térképe. Korleírás Ez a térkép annyiban tér el egy hagyományostól, hogy pontosan feltüntetnek rajta minden lelő­helyet, ahol valami eddig előke­rült. Ez a térkép az objektumok korát és jellemzőit is tartalmaz­za. A szakértőkön kívül az üz­letemberek is hasznát vehetik, tudtuk meg Pusztai Tamástól. Akik földet szeretnének vásárol­ni egy beruházáshoz, azoknak csak be kell menniük a múzeum­ba, és megnézni, hogy az általuk kiszemelt területen van-e vala­milyen régészeti szempontból fontos lelőhely. Ez azért is hasz­Muhi a légifelvételen az ásatás előtt. A kép alsó részén rajzoló­dik ki a két házsor helye. nos, mert ez esetben csak akkor kezdheti el a vállalkozó az épít­kezést, ha előtte feltárták a tel­jes területet, ennek a költségét pedig neki kell állnia. Szűrt adatok Ám a múzeum adatait is szűrni kell, mielőtt számítógépre vin­nék fel őket. Megesett, hogy el­felejtették pontosan feljegyezni a koordinátákat, vagy egyszerű­en titkositották őket. Gyakran kell tehát visszamenni a te­repre, és újra elvégezni néhány mérést. Ebbe a néhány mérésbe bele­tartozik a terület geofizikai vizs­gálata is. Ekkor a föld mágneses tulajdonságaira kíváncsiak a szakértők. Más értéket mutat ugyanis egy mélyebb és egy seké­lyebb beásás, egy házomladék vagy akár egy kemence is. Ezzel a módszerrel méterre pontosan lehet kutak helyét meghatározni. A kutak tudniillik valóságos kin­csesbányának számítanak, je­gyezte meg a régész, hiszen egy korsó valóban addig jár a kútra, amíg el nem törik... Hol érdemes... Geofizikai méréseket azonban csak akkor végeznek már, amikor rendelkeznek légifelvételekkel, és az előzetes régészeti leletekkel a területről. Ez utóbbiakon elsősor­ban a mezőgazdasági munkák so­rán kiforgatott tárgyakat értik. Ahol sűrűbben kerülnek elő ob­jektumok, ott érdemes ásni is. A számítógépbe elsődlegesen ezeket az adatokat viszik be. A leletek sűrűsége alapján a gép térképet készít a területről, megmutatva, hol kecsegtet a legnagyobb siker­rel a munka. Már ebben a fázis­ban megállapítható egy település esetében például a házak pontos helye és egymáshoz viszonyított helyzete. Pontosan így jártak el a mai Muhi mellett a XVI. század végén elnéptelenedett mezőváros, Mohi esetében is néhány évvel ezelőtt. A szántóföldről készült légifelvé­teleken két párhuzamos világos sáv volt látható, melyek a valami­kor volt falu két házsora, a köz­tük lévő sötétebb sáv pedig a főut­ca volt. Majd a szántások alatt előkerült objektumok intenzitása szerint térképek készültek el, és kijelölték a feltárandó területet. Később a munka végén elkészült a lelőhely összesítő rajza is, mely tökéletesen igazolta az előre elké­szített digitális térkép adatait. A lelőhely összesítő rajza az ása­tás Után Forrás: a HÓM archívuma Készül az első HÓM CD-ROM CD-ROM kiadására készül a miskolci Hermán Ottó Múze­um (HÓM) ez év második felé­ben. A kiadvány a májusban nyíló Magyarország vármegyéi képes levelezőlapokon című ki­állítás anyagát tartalmazza majd. A digitális kiadvány 500-1000 képeslapot mutat be a hozzájuk kapcsolódó szakmai tanulmá­nyokkal, tudta meg lapunk Ve­res László igazgatótól. Mivel ez a múzeum első CD-ROM-ja, mindössze néhány száz példány­ban fog megjelenni, de ha az igény úgy diktálja, bármikor készíthetnek újabb másolatokat. Többek között ezt tartja az új médium nagy előnyének az igazgató, hiszen egy könyv kia­dásánál lényegesen olcsóbb elő­állítani egy CD-t, és a sokszoro­sítás egyszerűsége miatt a pél­dányszám könnyen igazodhat a kereslethez. A képeslapos CD-ROM sikeré­től függ, hogy megjelennek-e még hasonló kiadványok a HÓM gondozásában. Veres László azonban bizakodik, hi­szen a számítógépes ismeretter­jesztés közel áll a fiatalabb nem­zedékhez, és egyre biztosabbá válik, hogy a digitális könyveké a jövő.

Next

/
Thumbnails
Contents