Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-22 / 44. szám
4 Informatika & irodatechnika 2000. február 22., kedd Hogyan vásároljunk számítógépet? Balogh Attila Amikor az ember elhatározza, hogy, bár nem ért hozzá, ő is szert tesz egy otthoni számítógépre, először is tanácsot próbál kérni szakember ismerőseitől: mit, milyet, mennyiért - pedig még ő maga sem tudja, mit is szeretne valójában. Elindulva a számítógépvásárlás irányába, először is két út áll előttünk: eldöntendő, újat vagy használtat veszünk-e. Ebben a választásban, mint a komputervétel minden más kérdésében is, rendszerint az ad választ: kinek mennyi pénze van - tárja elénk tapasztalatait Dédesi Péter, az Evosoft Hungary Kft. munkatársa. Vele tekintettük át, melyik megoldás milyen előnyökkel-hátrányokkal jár. Számítástechnika Használtat vagy újat? A használt gép jóval olcsóbb, de „oda kell figyelni rá”, például a 2000-es probléma miatt. A szakember tanácsa: Pentiumnál régebbi konstrukcióval ne kísérletezzünk. Fontos továbbá, hogy az eladó mennyi garanciát ad (ez olykor csak 3 nap, pár hét, legfeljebb három hónap), fel kell ugyanis készülni arra, hogy a többéves részegységek - különösen a monitor - egyik napról a másikra bármikor „beadhatja a kulcsot”. A komputer-alkatrészeket hároméves működésre kalibrálják, „aztán ki tudja” - még a hozzáértők sem. Egy laikust pedig könnyen megtéveszthet, hogyha, például, a nyomtatót szépen kipucolják, miközben egy agyonhasznált darab. Ahogy Dédesi Péter fogalmaz: „Ami szépen csillog, nem biztos, hogy jó - hiszen egy új gép is feldobhatja a talpát másnapra”. Nézzük akkor az újat! Amit ma megveszünk, holnapra elavul - ez a közhely értékű általános szabály. Kiegészítve azzal: ami igazán korszerű egy adott pillanatban, az viszont megfizethetetlen.- Ha valaki gépet vesz, azt mondom, ne azt nézze, mennyire új, hanem hogy ő mire akarja, mire tudja használni, hogy az általa használt programok fussanak rajta - ad általános tanácsot komputerszakértőnk. Saját tapasztalata szerint az elmúlt fél évtizedben mindig jó gépet lehetett kapni 125 ezer forint körüli összegért. Természetesen minden évben nagyobb tudásút. Neves, névtelen Újabb válaszút: neves gépet - ismert gyártótól - vagy névtelent (szakzsargonban: „nőném”) szeretnénk. Mint mindenben, itt is megoszlanak az előnyök-hátrányok. A neves gyártó a nevét (is) adja a magasabb árért, no meg garantált minőséget, de ez nem jelenti azt - veti közben Dédesi Péter -, hogy egy névtelen alkatrészekből összeállított konfiguráció ne lehetne ugyanolyan. Sőt, jobb - teszi hozzá. Támadhatatlan előnye viszont a neves gépeknek, hogy az árukban általában benne van a Windows aktuális verziója, a Word szöveg- szerkesztővel: így olcsóbb, mint ha külön vennénk meg. Hátulütője, hogy a mellékelt programcsomag esetleg nem csak olyasmit tartalmaz, amire szükségünk van: olyan szolgáltatást is kifizettetnek hát, ami nem kellene. A Windows dolgára még visszatérünk, egyelőre maradjunk a hardvernél. A legkényesebb pont, különösen az elmúlt időszakban, a memória. E téren az árak tavaly nyáron a duplájukra ugrottak, emlékezetes pánikot okozva, s máig nem estek vissza arra a szintre, amelyen voltak. Általánosságban elmondható: a memória ára nyár közepén szokott a legalacsonyabb lenni, év elején „közepes szintű”. Memória-ügyben is ismert egy közkeletű komputeres szólásmondás: minél több, annál jobb. Értve ezalatt, hogy a memória nagysága egyenesen arányos azzal, milyen könnyen, gyorsan futnak a gépünkön az alkalmazások. Erre is jut egy jótanács: inkább a processzor legyen gyengébb és a memória több, mint fordítva! A következő fontos tétel a CD- meghajtó. Dédesi Péter erről azt mondja: ha a felhasználó multimédiás gépben gondolkozik, ma már érdemes - CD helyett - DVD-leját- szó beépítését megfontolni. Az utóbbi ára az előbbinek kevesebb mint a duplája. Az új technológia termékei már a ma szokásos processzorokkal is élvezhető képet adnak. Ha maradunk a CD-nél, oda kell figyelni a sebességre (40-44-48-szoros meghajtók idejét éljük): minél gyorA^KAfS A 3 A í< Komputer-alkatrészek árai 2000 februárjába személyi számítógép esetében (forintban): n, „átlagos" otthoni • processzor13-25 ezer • alaplap 12-30 ezer • memórianagyon változó • videokártya 4-27 ezer • hangkártya 3-20 ezer • monitor (14-17 coll) 30-57 ezer • winchester (1,7-10 GB) 22-32 ezer • CD-DVD8-20 ezer • ház (AT-ATX)5-12 ezer sabb, annál hangosabb. Ha mégis DVD-t szereltetünk be, akkor azt tartsuk szem előtt, kell-e hozzá külön MPEG-kártya vagy sem. Mennyi az az 1+2? A ma beszerezhető monitorok majd’ mindegyike alacsony sugárzású, ezzel tehát nincs gond. A szokásos hároméves garancia is rendben lévő - más a helyzet az 1+2 évessel. „Itt nagy csúsztatás lehet” - figyelmeztet a miskolci cég lapunkat informáló munkatársa: lehet, hogy csak egy év a teljeskörű garancia, meg kell hát kérdezni, mit kapunk a következő két évben. Előfordulhat, hogy akkor már csak egy bizonyos (például fővárosi) szervizbe vihetjük, hogy akkor már minket terhel a szállítás, és hasonlók. Játékoknál a grafikus kártya milyensége a legsarkalatosabb pont. Á komolyabb, a közelmúltban készült „Dóom” és „Tombraider” szerű programokhoz feltétlenül kell valamilyen 3DFX-es kártyára: ezek ára 18, de 50 ezer forint lehet (emiatt a legdrágább gépek a játékgépek!). A hangkártya témája nem ilyen kényes: komolyabb darabra a vájtfülűeknek van szüksége. Sok gondot okozhat a friss gépvásárlónak, milyen házat (azaz dobozt) válasszon. Ez ügyben nemigen lehet nagy okosságot mondani; bár vannak kereskedők, akik a (drágább) ATX házra beszélik rá a kuncsaftot az AT-ssel szemben, mondván, az jobban fejleszthető a későbbiekben. Hogy a ház mennyire „szép”, nem számít. Csak az: álló-e vagy fekvő alakú, hangos vagy csendes a ventilátor, passzoljon a szoba méretéhez, berendezéséhez, legyen hely a későbbi (például CD) bővítésekhez. Ha már a fejlesztésről esik szó: Dédesi Péter szerint a kompute- rezésben gyakran hangoztatott kompatibilitás inkább csak „elméleti fogalom”. Sosem tudni, az ez évi berendezésünket egy év múlva képesek leszünk-e fejleszteni, s ha igen, mivel. A rutin azt mondatja vele: három-négy év alatt minden gép olyan értelemben is elavul, hogy már nem passzolnak hozzá az újabb és újabb alkatrészek - ki lehet cserélni az egészet... A helyzet nem feltétlenül ennyire elkeserítő: inkább arról van szó, hogy kiszámíthatatlan. Amikor „neves” gépet veszünk, számolhatunk azzal, hogy később netán csak az ugyanolyan gyártmányú eszközök bizonyulnak illeszthetőnek hozzá - ez komoly korlát, nagy hátrány. A 2000. február 22., kedd ♦ Informatika & irodatechnika 13 Az arculat és az első benyomás A rendszerváltás után a vállalkozói kör mellett a költségvetési intézmények is kiemelt gondot - és sok pénzt - fordítottak az irodák berendezésére - mondja Balta Róbert, a Bállá Bútor Kft. ügyvezetője.- Ebben az időben tömeges volt az igény az irodabútorok iránt, voltak cégek, amelyek csupán egy-egy nagy megrendelés teljesítésére alakultak. Mára azonban már letisztult a az irodabútorgyártók és -forgalmazók köre. S hogy mik egy jó iroda kritériumai?- Például az egységes arculat. Ez persze tervezést igényel- magyarázza Bállá Róbert. - Nem mutat jól egy régi szekrény egy új íróasztal mellett. Az első - kellemes vagy kellemetlen - benyomást a belépő számára ugyanis az egységes berendezés teszi. Ajánlatos, ha a falak és bútorok színe egymással harmonizáló. Az elmúlt évtizedben a német és az olasz irodabútorok kínálata volt a leggazdagabb. A német áruk megbízhatók, komolyak és reprezentatívak, míg az olaszok nem egy esetben minőségileg hagynak maguk után kívánnivalót, de mindenképpen a változatosság jellemzi azokat. Mára a magyar bútorgyártók kerültek előtérbe a piacon.- A mimka persze rendetlenséggel jár, ám egy irodában - nem csak az érkező ügyfelek miatt - mégis rendnek kell lennie, a bútoroknak is ezt kell szolgálniuk - mondja Bállá Róbert, aki szerint nem utolsó szempont az sem, hogy a munkatársak kellemes környezetben dolgozhassanak. Tapasztalatai szerint szinte minden a vezetőn múlik egy- egy iroda kialakításánál. Aki igényes, az az ügyfelekkel tartott kapcsolat szempontjait tartja szem előtt, s a belépők első benyomásra ügyel. Akadnak persze olyanok is, akik saját dolgozószobájukat rendezik be elsőként s többi helyiségre kevesebb gondot fordítanak. Elsősorban a kisebb cégek, de sokszor a nagyobbak esetében is a „főnökök” maguk mondják meg, milyen legyen az egész iroda. Manapság még kevesen veszik igénybe belsőépítész, tervező segítségét. is viselkedni kell! „Üzletileg” Kornya István Az átlagos magyar vállalkozó fecseg, vagy éppen bántóan hallgat, titkolódzik, ám közben mégis titkokat árul el. S teszi mindezt olyan irodákban - persze egyre több a kivétel is -, amelyekből hiányzik a stílus - mai szóhasználattal: a vállalkozás üzenete. Bajáky Andrással abban állapodunk meg, hogy az irodájában fogunk irodakultúráról, üzleti viselkedésről beszélgetni. A találkozónk helyén első döbbenetemben azt kérdezem, hogy akkor talán menjünk át az irodába, s kiderült, már ott vagyunk. Századfordulós szobabelső, porcelánok, kényelmes fotelek, szivarozni támadna kedvem, vagy tarokkozni, s körben képek, köztük Orosz István varázsos Dali-metszete, alatta egy Szalay Lajos rajz.- Itt van számítógép, fax, nyomtató, itt is megtudunk egy-egy szerződést írni - mondja Bajáky András, a Közép-Európai Humán Innovációs Központ igazgatója. - Ez a Nyugat-Európában divatos - az úgynevezett privát-bankinghez hasonló - megoldás: a legfontosabb ügyfeleket nem a munkahelyi irodában fogadjuk, hanem kellemes, bizalmas környezetben. Minden irodának van valamilyen üzenete - mondja ki a kulcsmondatot az üzletember. Tapasztalata szerint manapság a vállalkozások vagy „túl üzennek”, vagy nincs is mit üzenniük az ügyfeleiknek.- Persze nem is a bútor a lényeg, hanem az első ember, akivel találkozunk. De ez manapság a biztonsági őr, vagy a lábaskájából eszegető kapus. És akkor hiába a sok új bútor, réz, a drága - és csúszós - padló... Ezért volnának, mint a szállodákban a recepciósok. A következő ember, aki pult mögött áll: általában rosszkedvű és barátságtalan, az ügyfél kívánságai bosszantják, hisz azok a nyugalmas munkavégzésben hátráltatják. Bajáky András szerint pedig mindenki ismeri az alapvető üzleti filozófiát: az első rossz benyomást átdolgozni rettenető nehéz - és költséges. Van válasz persze arra is, hogy az udvariasság, az ügyfelek színvonalas kiszolgálása miért nem követelmény: nincs igazi verseny. S hogy milyen általános hibákkal bírnak az irodákban ülő vezetők?- Tárgyalásokon nem fogalmazzák meg, mit is akarnak - így Bajáky András. - Ma már az intézzük- el-beszéljük-meg-stílus nem megy. Nem térképezik fel a tárgyalópartnert, és nem tudnak kompromisszumot kötni. Továbbá nem lényegre törőek, és akaratlanul is kifecsegik a cég titkait, vagy éppen bántóan hallgatnak. Arra a kérdésre, hogy nyereséges volt-e a cég, nem lehet azt válaszolni: nem mondom meg. Ha pedig a felek megegyeznek, nem konkretizálják a megállapodás részleteit. Saját tapasztalta alapján állítja az igazgató: ha az alapvető ületi magatartást valaki készségszinten elsajátítja, az rendkívüli magabiztosságot és kudarctűrő képességet ad. Mert egy-két „nem” után is menni kell tovább. Egyszerű eszközök az érvényesüléshez A számítógépek, az informatikai berendezések természetesen csak eszközök, de olyan eszközök, amelyek használatával a kreatív ember könnyen és gyorsan érvényesülni tud. Tóth László, a miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnológia Intézetének igazgatója 1969-ben végzett a Miskolci Egyetem alkalmazott mechanikai szakán, s akkor még gépi kódolt Cellatronon dolgoztak. A következő lépés a valamivel intelligensebb Odra volt, ezt követte az első személyi számítógép 1978-ban...- Annak a műveleti sebessége 0,33 megaherz volt, ma a kereskedelmi forgalomban kapható PC-k esetében ez 400 megaherz, ami három nagyságrednyi változást jelent - magyarázza a professzor. Tóth László szerint egy jó munkahelyen az infrastrukturális és a személyi feltételeknek kell érvényesülniük. .Csak kreatív munkaerővel lehet előre lépni. Olyan munkahelyre van szükség, ahol kényelmesen, magát jól érezve lehet dolgozni. A kellően átgondolt módon megtervezett irodákból már Magyarországon is egyre több . van, ahol megfelelő teljesítményt lehet nyújtani, s ahol ezt meg is követelhetik a vezetők á beosztottaktól, hiszen minden feltételt megteremtették a jó munkához - számol be tapasztalatairól az igazgató.- Való igaz - teszi hozzá hogy léteznek olyan kis, vagy újonnan alakult cégek, ahol erre nem adnak, s ma is megtalálhatók a régi szocialista világra emlékeztető irodák is. A menedzsercégek azonban már adnak arra, hogy a hozzájuk érkező ügyfelet, a leendő vevőt megfelelő körülmények között lehessen fogadni. Erre - természetesen - meg kell termelni, ki kell gazdálkodni a pénzt, hiszen itt is érvényesül a piac törvénye. Ebből a szempontból tehát a racionalitásra kell törekedni. Amire szükség van azt meg kell teremteni, de munkahelyeken nincs helye a luxusnak.
