Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-21 / 43. szám

2000. február 21., hétfő Aktuális 6 Szemételhelyezések Mészáros István A fővárosi agglomeráció egyik felkapott településén járva felfigyel az ember egy­két apróságra. Itt egyébként ugyancsak drágák az ingatla­nok, azt is lehet mondani: a házak, a telkek árai a csillagos eget verdesik. A székesfővárossal összekötő úton úgy halad a jármű, mintha sínautó lenne, ugyanis az óri­ási forgalomtól hosszanti mélyedések „vezetik"a kocsit. Ezen az úton közlekedve aztán érdekes „látvány" fogja meg az ember tekintetét: az út mentén szépen sorban színes zsákok, kisebb- nagyobb kupacok sorakoznak. Mind tele ház­tartási szeméttel. Elég hosszú szakaszon figyel­hető meg ez, s az arra járó hajlamos kutatni annak okát, hogyan és miért kerülhettek ezek oda a padkára. Netán itt gyűjti be az ottani köztisztasági cég a háztartási hulladékot? Nincs intézményes szemétgyűjtés a településen? Nem tudják hová hordani a lakosok a szemetüket? Esetleg ennyire renitens emberek élnek a „drága" helységben? Csak találgatni lehet. Az persze, biztos, hogy a szemetet megfe­lelő módon, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kellene szállítani, elhelyezni. Eh­hez szintén a fentiek szerint kialakított sze­méttárolóra van szükség. De hol? Senki nem szereti, ha lakóhelye közelében építenek ilyet, Így természetes reakció a tiltakozás. Mint aho­gyan tették Abaújkéren, Mályiban is. Az utób­bi faluban a képviselő-testület elvetette, hogy határában adja a helyszínt. Abaújkéren pedig vélemény nyilvánító népszavazást is tartottak, szintén nemmel szavazva a tároló ottani meg­építésével kapcsolatban. Ám ez utóbbi eseté­ben már egy elkezdett beruházásról van szó, amihez a tizenkilenc helység állami pénzt is nyert pályázaton. A gesztor polgármester úgy nyilatkozott: folytatják az építkezést. Ő úgy gondolja, hogy el kell kerülni a fen­tebb leirt, Budapesthez közeli település „szemételhelyezési" gyakorlatát, magyarán a községek határában keletkező illegális sze­méthegyek keletkezését. HÍRCSOKOR • Hernádnémeti eszmecsere. Együtt a har­madik évezredben címmel kötetlen beszél­getés lesz a hernádnémeti polgármesteri hivatalban február 24-én, csütörtökön este hatkor. Vendégek: Tompa Sándor és Szabó György szocialista országgyűlési képviselők. • Mesemondók. Az alsózsolcai Benedek Elek Általános Iskola február 24-én, dél­után egy órai kezdettel a helyi Közösségi Házban rendezi meg á mesemondó ver­senyt. A hagyományokkal rendelkező szel­lemi vetélkedőn tizenhét iskola 32 tanulója vesz részt, s Benedek Elek meséit adják elő. • Jótékonysági bál. A Cserépváraljai Általános Iskola a kultúrházban rendezte meg szombaton a hagyományos jóté­konysági bálját, amelynek bevételét az oktatási intézmény bútorzatának felújítá­sára, cseréjére fordítják. • Fórum. Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Házban február 24-én, délután öt órakor lakossági fórumot tart Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. A témák: ez évi ár-, bér- és nyugdíjemelési problémák, a fiatalok kilátásai, a lakásépítési hitelek és a kormánykoalíció eddigi tevékenysége. Új épületben a rendőrőrs Bükkábrány, Vatta, Mezőnyárád (ÉM - SZÍ) - Több éve foglalkoztatja a Bükkábrány térségébe tartozó önkor­mányzatokat, hogy a közös rendőrőr­söt új épületbe kell költöztetni a je­lenlegi nagyon szűkös helyről. Az elmúlt évben is tanácskoztak erről az érintett községek, Borsodgeszt, Vatta, Sály, Kács, Tibolddaróc, Mezőnyárád, ak­kor a bükkábrányi önkormányzat vállalta egy nagyobb, de felújításra szoruló épület megvásárlását. Ma, hétfőn újra összeülnek, s eldől: partnerek-e a társközségek abban, hogy összeadják a felújításhoz szükséges összeget. Az előzetes egyeztetés során úgy foglaltak állást, hogy lakosságarányosan járulnak a költségekhez. Lángoló ózdi vízóraügyek... A reklamálók panasza alapján ombudsmani vizsgálatok a visszásságokról Az ózdi társasházak lakói is reklamáltak... Fotó: Kovács István Ózd (ÉM - ÓKI) - Ózdtól Ka­posvárig minden települést érintett a 38/1995. (IV.5.) kormányrendelet tavaly márciusi módosítása, amely a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízel­vezetésről szól. A módosítás miatt károsult szer­vezetek az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul­tak. Úgy tűnik azonban, nem sok sikerrel. Az ózdi reklamá­lókhoz először Polt Pétertől, az állampolgári jogok országgyű­lési biztosának általános helyet­tesétől érkezett válasz. A pana­szos társasház azt sérelmezte, hogy a helyi vízszolgáltató tár­saság a mellékvízmérő órák be­szerelése és használata után is olyan elszámolást alkalmaz, melynek eredményeként a vízdí­jat szabályosan befizetőket ter­heli a nem fizetők tartozása. Vé­leményük szerint így a vízszol­gáltató a társasággal szemben fennálló tartozást „átpasszolja” más szervekre. Polt válaszában hivatkozik a társasházi törvényre, ami ki­mondja, hogy a közösség nem­csak jogokat gyakorol, de viseli a közös tulajdon terheit is. Az ügyben a 38/1995. (IV.5.) Korm.Rendelet 3. paragrafusá­nak /6/ bekezdése a meghatáro­zó, amely elszámolásnál a fővíz­mérőt tekinti irányadónak. Eb­ben az értelmezésben pedig Polt Péter alaptalannak ítéli meg a beadványt, melyet elutasít. Véle­ménye szerint „nem helytálló a panaszos azon állítása, amely szerint a szerződések felmondá­sának következtében a társas­ház többi tagja olyan fogyasztást is kénytelen lesz kifizetni, amely nem a saját érdekkörében képződött”. A rendelet ugyanis lehetősé­get ad arra a szolgáltatónak, hogy a mellékvízmérőkön mért fogyasztást társasházak eseté­ben ne vegye figyelembe és így a fővizmérő óra állása alapján szedjen vízdíjat. Márpedig az egyösszegű kifizetés miatt a kö­zösség olyan tagjainak is ki­egyenlítődik a tartozása a tár­sasház közös vagyonából, akik nem fizetik a szolgáltatás ellen­értékét. Polt szerint a vízszolgál­tató „a panaszosoknak nem oko­zott semmiféle sérelmet, hiszen a mellékvízmérők kiesése a tár­sasház közösség többi tagjára nézve semmiféle jogkövetkezmé­nyekkel nem járt(...)”. A szolgál­tató ezzel csak elismer egy jog­szabály által konstruált helyze­tet, de nem alakit azon”. Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa, Gönczöl Katalin egy vizadó automata felszerelésének jogszerűségét vizsgálta, amelyet adósokkal szembeni kényszerítő eszköz­ként alkalmaz Ózdon a Lakás- fenntartó Szövetkezet. A készü­lék - mind korábban megírtuk - tíz forint ellenében tíz liter vizet ad, és notórius adósok ál­tal lakott épületekbe szerelték fel. Ennek törvényi kritériuma volt, hogy a kizárt díjhátralé­kosok lakásaihoz 150 méteren belül, illetve emeletes házak esetében maximum négy emele­tet különbséggel legyen elhe­lyezve. Mivel ha pénz ellenében is, de biztosított volt az ÁNTSZ által meghatározott napi víz- mennyiség vételezése minden állampolgár számára, így a kor­látozás nem ütközött törvé­nyekbe. „Ezzel ismét az élősködő réteg járt jobban!” Az ombudsman viszont - ellen­tétben Polt Péterrel - ajánláso­kat fogalmazott meg a helyzet rendezésére, melyek jogi sza­bályozásokat igényelnek. „A jogi szabályozás céljainak azt kell kitűzni, hogy az egész kö­zösséget sújtó korlátozás he­lyett a nem fizetőket szankcio­náló vízadagoló automata, vagy más műszaki megoldás terjedjen el.” (...) „Ameny- nyiben megmarad az a jelenle­gi jogi szabályozás, hogy az egy bekötési vízórával rendel­kező közösségnek kell a fo­gyasztást megfizetni, hathatós jogi eszközöket kell biztosítani a lakóközösségnek, amely fize­tésre kényszerítheti a közösség minden tagját” - válaszolt a la­kásszövetkezet által is felvett problémára Gönczöl Katalin. Ezen felül ajánlással fordult a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium vezetőjé­hez, hogy kezdeményezze az ominózus Korm. Rendelet mó­dosítását annak édekében, hogy a szolgáltató csak a nem fizető fogyasztókkal szemben alkalmazza a szolgáltatás kor­látozását, ezen kívül szabályoz­za a vízadagoló automaták en­gedélyezési és alkalmazási fel­tételeit. Szabó Imre, az Ózdi Lakás- fenntartó Szövetkezet elnöke lapunknak nyilatkozva el­mondta: nem a konkrét pana­szokra kapott választ. - Ho­gyan engedhető meg egy jogál­lamban, hogy egy közösséggel fizettessenek meg olyan fo­gyasztást, amelyet mások él­veztek? Ez nem más, mint egy kolletív büntetési forma, amit már a kormányrendelet módo­sításakor észre kellett volna venni. Ezzel ugyanis ismét az az élősködő réteg járt jól, akik minden terhüket igyekeznek a társadalom nyakába zúdítani, miközben nem hajlandók a köztartozások megfizetésére. A helyzet változására ilyen ren­deletek születése után nincs semmi remény, a szövetkezet és a társasházak kintlévősége pedig egyre nő Ózdon. Fontol­gatjuk, hogy következő bead­ványunkat az igazságügy mi­niszternek, vagy az Alkot­mánybíróságnak címezzük. Juszt is politizálunk, de nem elfogultan A Tiszaújvárosi Citrom Klub vezetője céljaikról, törekvéseikről és programjaikról Tiszaújváros (ÉM - SzP) - Cé­lunk, hogy pellengérre állít­suk azokat a közéleti és poli­tikai túlkapásokat, amelyek ellenkeznek a demokrácia el­veivel - hirdeti a fiatalság dinamizmusával Zsuga Zsolt, a régióban elsőként Tiszaúj- városban megalapított Cit­rom Klub vezetője. A Citrom Klub nem helyi „találmány”. Több magyarorszá­gi nagyvárosban működik már sikeresen a legsavanyúbb gyü­mölcsről elkeresztelt, jórészt fia­talokat tömörítő fórum. Tiszaúj- városban az év elején alakult meg a klub a Fiatal Baloldal ne­vű szervezet bábáskodása mel­lett. Január közepén a Városi Könyvtárban megtartották első rendezvényüket, ahol Kovács László, az MLSZ volt elnöke részletesen beszámolt lelépteté­sének körülményeiről. A februá­ri rendezvény vendége ugyan­csak egy kárvallott lesz, aki a politikai szélmalomharc veszte­seként nemesedett a média Don Quijotéjévé: Juszt László. • Az első félév céltáblái azok az ismert közéleti személyiségek lesznek, akik már sikerrel szere­peltek más városok ilyen típusú összejövetelein - vázolja a forga­tókönyvet a klubvezető -, a má­sodik félév vendéglistáját pedig a tiszaújvárosi közönség javasla­tai alapján állítjuk majd össze. □ A rendszerváltást követően Ti- szaújvárosban elsorvadt a klub­élet. Ma újraéleszthető? Lesz bá­zisa a klubnak, közönsége a ren­dezvényeknek? • Reményeink szerint igen. Egyrészt mára feloldódni látszik az a generációs válság, amelyre Zsuga Zsolt Fotó: Szegő Péter visszavezethető a klubélet ha­nyatlása is; másrészt az álta­lunk meghívott vendégekre biz­tos, hogy kiváncsi lesz a közön­ség. Márciusra kabarétrió elő­adást tervezünk Farkasházy Ti­vadarral, Markos Györggyel és Éles Istvánnal, áprilisban Aczél Endrét, májusban Lengyel Lász­ló várjuk. □ A klub nem titkoltan baloldali érzelmű. Nem érheti vád, hogy politikai ellenpropagandát folytat? • Ha ilyen váddal illetnek min­ket, akkor az megalapozatlan lesz. Igaz, hogy meghívottaink között lesznek szociáldemokra­ta, - liberális világnézetű embe­rek, de akadnak jobboldali elve­ket vallók is. De nem is ez a lé­nyeg, hanem, hogy a klub, mint nyilvános fórum lehetőséget ad­jon a társadalmat érintő legfon­tosabb kérdések megválaszolá­sára, hogy vitákat indukáljon, hogy mindenkor továbbgondo­lásra késztessen. Autóbusz-állomás épül Abaúj központjában Encs (ÉM - UJ) - A jelenlegi végállomás helyén új autó­busz-pályaudvar építését határozta el a település ön- kormányzata és a Borsod Volán Rt. A vasúttal szomszédos, jelenleg is autóbusz-pályaudvarként szo­lgáló területet Körforgónak ne­vezték el a helybéliek. Az új épület átadását 2000 szeptembe­rére tervezik. Mint dr. Menyhért Bélától, Encs polgármesterétől megtud­tuk, a beruházás költségeit a város, a Borsod Volán a megyei alapú pályázatok támogatásá­val teremtette elő. A Horváth Zoltán encsi főépítész által ter­vezett buszváró és végállomás építési költsége, és a járulékos munkák értéke mintegy 20 mil­lió forintra rúg. Pályázat útján már kiválasztották az kivitele­zőt is. Az építkezésen a Her- nádvölgyi Bt. emberei dolgoz­nak majd.- A kivitelezői pályázatra há­rom cég nyújtotta be munkáját - mondta dr. Menyhért Béla. - A nyertes adta a legjobb ajánla­tot, emellett pedig helyi székhel­lyel működő vállalkozás. Az en­csi cégek pályázatainak kedve­ző elbírálását pedig kötelessé­gének tekinti önkormányza­tunk, persze a helyi székhely csak az egyik feltétel a többi között. Az encsi új autóbusz-állomás épülete egyépként 120 négyzet- méteren ad helyet a váróterem­nek, illetve a Volán encsi rész­lege dolgozóinak. Nem mellé­kes, hogy tágas, korszerű mel­lékhelyiségeket is kialakítanak az új végállomáson, hiszen ez régi igénye volt az buszra vára­kozó encsieknek.- Az új épület és környéké­nek látványterve alapján - hangsúlyozta dr. Menyhért Bé­la - joggal bizakodunk benne, hogy a város egyik dísze lesz az autóbusz-végállomás. Mivel számos abaúji községbe innen indulnak a helyi járatok, a komfortos, épület nemcsak az encsiek, hanem a környékbeli­ek kényelmét is szolgálja majd. Városunk mindig is kötelessé­gének érezte, hogy a körzet la­kosainak ellátásán javítson.

Next

/
Thumbnails
Contents