Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-19 / 42. szám

2000. február 19., szombat észak-mjiqyarqrszAq # Csak 8 Sárospatak Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Fáklya Adrienn Szél Miklós Kell egy hely, ahová az , ember mindig szívesen megy, ahol feltöltődhet, 4I| ahol bármikor tud a szá­mára fontos dolgokról beszélni, vagy akár kö­zösen hallgatni róluk, illúziókat dédelgetni va­lamivel kapcsolatban, mikor már illúziói nagy részét lerombolta magában, vagy lerombol­ták benne mások maga helyett, kell, hogy higgyen valamiben, hogy legyen egy hely, ahol nem esik nehezére önmagának maradni, mert nem várnak el tőle mást, mert vannak emberek, akik tudják, hogy ennél többet nem is lehet elvárni valakitől, kell egy hely, ahol meg lehet élni azokat a pillanatokat, melyek­re majd szívesen emlékezik majdan vissza az ember... Nálunk tanulják az újságírást Miskolc (ÉM) - Itt jártak és a következő hetekben többször is megfordulnak majd szerkesztőségünkben a miskolci Zrínyi Gimnázium harmadikos diákjai. Maguk választottak: az Észak-Magyarországnál szeretnék megismerni az újságírás alapja­it (büszkék vagyunk választásukra). Az első találkozás az ismerkedéssel telt: vendégeink nem csináltak belőle titkot, hogy az a fajta zsurnalizmus vonzó a szá­mukra, amelyik a tények közlésével szem­ben az emberi érzések ábrázolásit helyezi az előtérbe. Mivel a tanulásvrésze egyben az írás is, ezért e hasábokon á jövőben ta­lálkozni lehet majd e diákok cikkeivel is. Szerkesztőségünk nyitott: változatlan szívélyességgel látjuk vendégül azokat az iskolai közösségeket, amelyek szeretnék megismerni a lapkészítés „északos” rejtel­meit, amelyek szeretnének képet kapni egyebek között arról: hogyan születik a fi­ataloknak szánt oldalunk, a CsAK. Sárospatak (ÉM) - „Nem be­lépni akarnak ezek, hanem ki­lépni, szegény Józsefem, a társadalomból. Ki abból, amit tudtommal te sem bírsz." Ezt mondja Manuel Józsefnek a Képzelt riport egy amerikai pop- fesztiválról című musicalben. Bár a darab ősbemutatója közel harminc éve volt, aktualitását mutatja, hogy napjainkban egyre gyakrabban állítják színpadra. Az elkövetkező két hétben a sá­rospataki Református Gimnázi­um diákjainak segítségével nyer­hetünk bepillantást Eszter, Jó­zsef, egy amerikai popfesztivál - az amerikai fiatalok életének - történetébe. A darab központi momentuma, hogy az emberek kivonulnak a világból, elmenekülnek a min­dennapok sivárságából. A ’60-as évek hippimozgalma a szeretet, a testvériség, a korlátlan emberi szabadság hatalmát hirdette. Ám a szabadság szabadosságba csa­pott át. Kommunáikon belül meg­szűntek a morális korlátok. A ká­bítószerek, a szabad szerelem, a rendezetlen életmód miatt egész­ségi és szellemi állapotuk meg­romlott, és átlagéletkoruk jelen­tősen csökkent. Mégis abban az időszakban a virágmintás, szín­pompás farmerek és pólók, a bé­ke jelképe a nyakban, a fülben, a hosszú, lobogó haj a szabadság szimbólumává vált. Ennek a kor­nak minden motívumát és jelleg­zetességét sűrítette magába egy popfesztivál, amit Montánában rendeztek meg a ’60-as évek vé­gén. Ezt a világot hivatott bemu­tatni Déry Tibor könyve, illetve annak musicalváltozata. A fiatalsághoz mindig közel állt a hippik idealisztikus világa. Korlátok nélküli élet, a szeretet, a szerelem szabadsága, a hosszú eszmecserék. És mindez a sáros- “ pataki színpadon 15-18 évesek előadásában. A darabot áthatja a fiatalos lendület. A főszereplők összehangolt, érett előadása ki­domborítja a cselekményt meg­határozó érzelmeket. A „statisz­ták” játéka szintén aprólékosan Jelenet a pataki előadásból kidolgozott, ezáltal a színpadkép tökéletessé válik. A teljesség ér­zetét fokozza, hogy a mindenki által ismert és szeretett LGT-szá- mok új hangszerelésben és a diá­kok saját hangján szólalnak meg. A darab célközönsége a ’70-es években a fiatalság volt. Az akko­ri tízen-huszonéves generáció fel­nőtt, és szülővé vált. így a musi­cal rajongóinak tábora megnőtt, az „öregek” a régi szép emlékek miatt, a fiatalok az ismerős élet­érzés következtében válnak „mo­dem hippikké”. Vajon van e en­nek az életérzésnek, ennek a ze­nei, öltözködési és életstílusnak létjogosultsága a mai világban? A kor feldolgozása, a Magyar- országon is hozzáférhető ismertebb művekben Filmen: Eper és vér Zabriskie Point Szelíd motorosok tlair Könyvben: Jack Kerouac: Úton Üvöltés (antológia) W. S. Burroghs: A meztelen ebéd Fotó: Csupka Péter Mi a hippi? A mozgalom az ifjúság nem­zetközi lázadássorozatának egyik fontos, jellegzetes tünete a hatvanas években. A hippi megtagadja, elhárítja a késő kapitalista társadalom- és ál­lamszerkezetet, annak összes hatásterületein, a gazdaság­ban, a politikában, a kultúrá­ban, a mindennapi életben. A hippi elutasítja mindazt, amit a világ felkínál a szerkezetébe idomulni hajlandónak: az egyezményes státussal és anyagi csereértékkel jutalma­zott munkát, a teljesítményt, a tulajdont, az intézményes ér­téklétrákat, a létrák sikeres megmászásának lehetőségét, a részleges hatalmat, a bármi­lyen hatalmat. A hippitiltako­zást az ifjúsági lázadás egyéb protestmozgalmaitól elkülöníti viszont, hogy béke- és szeretet- eszményük jegyében csak el­hárítani törekszenek, rombol­ni soha. (Sükösd Mihály: Beát, hippi, púnk, Kozmosz könyvek) Lewis Yablonsky szociológus szerint: „A harmincas-negyve­nes években „hep”-nek vagy „hep-cat”-nek hívták (valamely okból) a „menőket”, akik „swíngerek’5 voltak, azaz is­merték a kor népszerű szving- és dzsesszzenéjét. A „hep” szó valamikor az ötvenes években „hip”-re változott. „Hip”-nek lenni azt jelentette (és most is azt jelenti), hogy az illető „benne” van, hogy „menő”, hogy ösztönösen érzi, voltakép­pen mi is történik egy érzéki szinten. Az ötvenes években ha valaki azt mondta, „hep”, nyárspolgárnak számított, de ha azt mondta, „hip”, akkor mindenki tudta, hogy „benne van” (azaz tudja) és „menő”. (Forrás: Süküsd Mihály: Beát, hippi, púnk, Kozmosz könyvek) ZENEI AJANL A Record Express gondozásában megjelent a Dance.Cocktail című album. 16 szám, mely egy házibulin is tökéletesen bemixel­hető, így jó alap a fergeteges táncoláshoz. Megvásárolható CD-n és kazettán. Nyerő játék A korábbi kérdésünkre nem érkezett érté­kelhető válasz, belátjuk: keveset tettünk azért, hogy véleményt alkothassatok mun­kánkról. Igyekszünk, igyekszünk. Most megduplázzuk a tétet: egy helyes válasszal két kazettát nyerhettek, a Dance Coktail és Lutricia McNEAL Watcha been doíng-ját. A kérdés: Soroljatok fel legalább három olyan kazettát, amelyet a Record Express adott ki. Diákok, akik az oldalt írták és szerkesztették: Fáklya Adrienn (18) drie@freemail.hu, Mádai Kata (18) uskat@freemail.hu, Kristóf György (17) gkristof@freemail.hu. Szél Miklós (19) mukka@freemail.hu „Arra születtünk...” Beszélgetés az előadás rendezőjével Sárospatak (ÉM - FA) - Csen­des étterem, vacsora, pezsgő, minden, ami az ünnepléshez szükséges. Az asztal körül ba­ráti társaság. Mindenki bol­dog és elégedett. Lehet is, hiszen a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című-musical premierje után a sárospataki Református Gimná­zium tanulói - ők ülnek az asz­tal körül - rengeteg tapsot és elismerést tudhatnak a maguké­nak. A darabról, a témaválasz­tásról és a „Föld sebeiről” be­szélgettünk dr. Lénárt Attilával, a darab rendezőjével. □ Miért pont a Képzelt riport? • A darab kiválasztásakor két szempont játszott szerepet. Az első az volt, hogy a tavalyi előadásunk, Orwell Állatfarmja után a „nagyok”, a negyedike­sek elballagtak, de jöttek helyet­tük újabb tehetséges gyerekek. Ez győzött meg arról, hogy érde­mes újabb darabot színpadra vinni. Á másik a musical aktua­litása. Hozzánk Amerika, a montánai sár az utóbbi két-há- rom évben jutott el. Mindenféle fizikai, lelki, szellemi deviancia - például drog, tömeges dep­resszió - veszélyezteti a mai fia­talok lelki világát. A darab en­nek a helyzetnek a bemutatásá­ra, és az emberek megdöbbenté- sére hivatott. □ Tehát a darab által ön taníta­ni akar? • Úgy gondolom, hogy egy ta­nár minden' megnyilvánulásá­nak nevelő, pedagógiai célzata van. Gondolkozz el, döbbenj rá!- mondogatom a tanítványaim­nak. Az ember elpusztítja önma­gát. Éppen ezért nekünk, akik szeretjük a gyerekeket, a mun­kánkat, meg kell tanítanunk őket arra, hogy jó és rossz, lé­nyeges és lényegtelen, emberi és embertelen között különbséget tegyenek. □ Mik ezek a különbségek? •Szerintem az élet nem abból áll, hogy „dögrészegre szívom magam”, hogy hedonisztikus, élvhajhászó módon teszem ma­gam tönkre. Ezt nem engedhet­jük: „arra születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk”! Ha egy embertől megkérdezed, mik ezek a sebek, azt válaszolja, hogy a környezetszennyezés és az ózonlyuk. Én pedig azt kérde­zem: mi van a szívben, a lélek­ben és az agyban keletkezet gyó­gyíthatatlan sebekkel? □ Mi lehet a cél, ami megmenthe­ti az embereket „Montána mocs­kától”? •Ahogy Nagy László mondaná, az, hogy átvisszük a szerelmet a túlsó partra. Másképpen: meg­mentjük az emberi életet a sze­retet erejével. DROG@LAPOK: UGYANAZ MÁSKÉPP Az eredményes, normális, egész­séges élethez NINCS szükség drogokra. Ha valahol mégis so­kan drogok után nyúlnak, ott az emberek életével van valami baj. A droghasználat mai gyors terjedése kortünet: rámutat ar­ra, hogy a XX. század végi társa­dalmak élete messzire kicsú­szott a normális, emberre mére­tezett kerékvágásból. Sajnos, ezt közvetlenül kevesen ismerik fel, hiszen ide születtünk, ebben nőttünk fel, és viszonyítási alap nélkül a jelen állapotokra kell vonatkoztatnuk a „normális” fo­galmát (bár tudat alatt azért né­ha zavar bennünket ez a szó). Kiüresedtünk. Hiányoznak az igazi, embert nemesítő célok, a valós szellemi tartalommal bíró értékek, a megindító, megtisztí­tó érzelmek, érzések, gondola­tok, az őszinte kapcsolatok, és ami a legnagyobb baj: elveszítet­te stabilitását minden olyan haj­dan biztos alap, amelyre támasz­kodva fel lehetne építeni egy emberhez méltó életet. Minden műanyaggá vált. Rutinból élünk, meg­állás nélkül ismételget­jük ugyana­zokat az élet­sablonokat, naponta vé­gigjárjuk a jól ismert gondolat-ös­vényeket, akárcsak egy mega­kadt lemez. Ha valaki megírná a XX. század végi „polgári” élet forgatókönyvét, az nem rúgna többre 500 oldalnál. A kialakult helyzet talán legfontosabb oka, hogy az em­beriség elveszítette kapcsola­tát gyökereivel. Nem tudjuk, honnan jövünk, hová me­gyünk, sejtelmünk sincs ar­ról, kik vagyunk egyáltalán, csak hányódunk egy bolygón, egy olyan életben, aminek az értelmét - a ma elterjedt ál­láspont szerint - egyedül mi adjuk. Életünknek csak mi tu­lajdonítunk értelmet, és ob- jektíven szemlélve az egész emberiség eddigi, jelenlegi és jövőbeli tevékenysége értel­metlen, minőségek nélküli' eseménysor. Az ateizmus kö­vetkezetes végiggondolása oda vezet, hogy objektív minőség nem létezik. Aki ezt elfogadja, az a világ legnagyobb létha­zugságát kénytelen fölépíteni magában: a szubjektivet - bár tudja, hogy erre nincs alapja - objektívként kell tálalnia, és úgy kell tennie, mintha élne, mintha érezne, mintha lelke­sedne, mintha lenne értelme az egésznek, közben az eszével tudja, hogy mindez hiábava­lóság. Trippelők élményei A fenti írást az interneten talál­tuk. A Drog@lapok arra vállal­kozik, hogy bemutassa a káros szenvedélyeket más megközelí­tésben is. A megszokott közhe­lyek mellett tapasztalt trippelők élményeit is elolvashatjátok. http://w3.swi.hu/droglapok

Next

/
Thumbnails
Contents