Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-18 / 41. szám
2000. február 18., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Ingyenes jogsegély. Ingyenes jogi tanácsadással állnak az érdeklődők rendelkezésére az MDF miskolci irodájában (Széchenyi út 30.) ma délután 2-től 3 óráig. • Növényvédelem. Az elmúlt év növény- védelmi tapasztalatairól és a korszerű növényvédelemről tart előadást Balogh Zoltán agrármérnök holnap délután 5 órától az edelényi Városi Könyvtárban. Civileknek a megye gazdaságáról Miskolc (ÉM - MMI) - Egy éve működik a civil klub a Társadalmi Egyesülések Szövetségen (TESZ) belül. Havonkénti rendezvényeikre mindig meghívnak egy-egy neves előadót. Tegnap délután dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke tartott előadást. A vendéget és a megjelenteket Szűcs Fe- rencné, a TESZ megyei elnöke tájékoztatta szövetségük felépítéséről, tevékenységéről. Több, a megye különböző pontjain működő egyesület, klub tagja a tíz évvel ezelőtt megalakult szövetségüknek. Mostani meghívott vendégük, dr. Ódor Ferenc a megye gazdasági helyzetéről és a területfejlesztésről tájékoztatta a szép számban megjelent civil szervezetek képviselőit. Az iparszerkezettel kezdte: az elmúlt időszakban a nehézipar az egész világon leépülőben volt, s mivel megyénkre is ez volt a jellemző, ennek következtében megnövekedett nálunk a munkanélküliség. Érzékeltette, hogy ahol gazdasági gondok vannak, ott a civil szerveződéseknek is nehezebb a dolga. Rendezvényeikre kevesebb támogatást kapnak - éppen a cégek nehézségei miatt. így nem egyszer a jó ötletek is meghiúsulhatnak. A területfejlesztés 1996-tól számított történetét ismertette, mielőtt rátért volna az idei és a közeljövő területfejlesztési elveire. Az alapcél kezdetben az volt, hogy munkahelyek teremtődjenek a speciális területfejlesztési pénzek felhasználásával. Ez részben megvalósult, ám a munka- nélküliség továbbra is problémát jelent Borsod-Abaúj-Zemplénben. A megyei közgyűlés elnöke szólt az ipari parkokról, azok szerepéről, s az itt létrejött beruházások, a letelepült cégek jótékony hatásáról. Természetfotók. A szlovák Alexander Jirousek fotóművész (képünkön) alkotásaiból nyílt tárlat A természet költészete címmel tegnap a kazincbarcikai Városi Kiállító teremben. Fotó: Farkas Maya Megyehatár menti idegenforgalom Noszvaj (ÉM - ML) - Az idegenforgalom területén Bogács, Bükkzsérc, Cserépváralja, Cserépfalu és Szomolya - mondhatni - laza kistérségi régiót alkot a Heves megyei Noszvajjal. A Noszvaj Idegenforgalmáért Egyesület szervezésében, Bükkalja gyöngyszemei címmel jelentették meg közös idegenforgalmi kiadványukat, illetve az Utazás 2000 kiállításon is közös standon jelentkezik az általuk menedzselt térség - tudatta az Észak-Magyarországgal Pintér Elemér, a noszvaji egyesület elnöke. A települések egymáshoz kapcsolódó turisztikai elképzelései jegyében rendezték meg tegnap a noszvaji De la Motte kastélyban azt a találkozót, amelyen részt vettek a borsodi települések képviselői is. A rendezvényen Várhelyi András, az Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, kisgazda országgyűlési képviselő a térség idegenforgalmi fejlesztésének irányvonaláról, a régión belüli kistérségi marketingről, valamint a pályázati lehetőségekről, kiadványok, rendezvények és beruházások támogatásáról tartott tájékoztatót. A „meleghó” nem fagyott a váltókra A tocsogós havazás elsősorban Miskolcon tette próbára a közlekedőket A hó nem sokáig vendégeskedett a járdákon Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - PT) - A csütörtök reggelre lehullott hó nem okozott komolyabb fennakadást a tömegközlekedésben - állítják egybehangzóan a szakemberek. Mikola Sándor, a MÁV Miskolci Igazgatóságának főmenetirányí- tója szerint ez a „meleghó” nem tudott lefagyni sem a váltókra, sem a sínekre, és a szél sem tudta volna akadályokká összegyűjteni. Ezért a vonatközlekedésben nem volt fennakadás. A Borsod Volán diszpécsere, Soós Lajos . ugyancsak arról szólt, hogy a távolsági buszjáratokban nem tapasztaltak tíz percnél nagyobb késést. A latyakos hóban a mellékutakon is utat taposnak maguknak a járműveik. A miskolci mentőügyelet munkatársa azonban már arról is beszámolt: lassan haladt a betegszállítás. Előfordult olyan eset is, amikor a normál hajtású mentőautónak vissza kellett fordulnia, és a mentőállomásról terepjáró-képességgel rendelkező kocsit küldtek helyette. A Miskolc Városi Közlekedési Rt. (MVK) busz járatainak az Avason okozott problémát a latyakos útfelület. Reggel 7-8 óra között több járat nem a megszokott útvonalán haladt. Később azonban letakarították az utat, és ismét gördülékennyé vált a közlekedés. A villamosok délelőtt háromnegyed 9-től negyed 10-ig nem közlekedtek a belvárosban áramkimaradás miatt, tájékoztatta lapunkat az MVK- nál Géczi Tibor diszpécser. A Megyei Állami Közútkezelő Kht. diszpécsere, Sajgó Tamás úgy ítélte meg, hogy alig egy évvel a tavalyi rendkívüli hóakadályok kialakulása után a tél ismét megmutatta a fogát. Most azonban szerencsére nem volt fagy és szél. A közúti közlekedésben a szikszói (Turul madárnál lévő) partnál okozott fennakadást a lucskos hó. „Bebicskázott” egy kamion, és akadályozta a továbbhaladást. A megye közútjaira azonban a társaság elegendő sószórót s hóeltakarító gépet küldött, ezért délre megtisztították az utak felületét. A főutak sónedvesek, a mellékutak pedig betaposott havasak, vagy latyakosak. El a hóval, jéggel! Miskolc (ÉM) - Tegyenek eleget hóeltakaritás, síktalanítási kötelezettségüknek - kéri közleményében a miskolciakat, a város intézményeit, vállalkozóit, gazdasági társaságait a miskolci önkormányzat. A Kobold Tamás aláírásával lapunkhoz eljuttatott levél a téliesre fordult időjárás miatt hívja fel a figyelmet a balesetveszélyes helyzetek és kellemetlenségek elkerülésére. Egyszersmind figyelmeztet: a város hatályos közigazgatási rendelete az ingatlantulajdonosok számára kötelezettségként írja elő. hogy az épületek előtti tízméteres sávot, utat. járdát, lépcsőt megtisztítsák a hótól, latyaktól, jégtől. Megyei látlelet: korábban érkezik a kór Az MSZOSZ tegnapi rendezvényén az egészségügy helyzetéről esett szó Miskolc (ÉM - PTA) - Az egészségügy, az orvosi ellátás és a gyógyszerárak alapkérdéseiről tartott sajtótájékoztatót tegnap a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) B.-A.-Z. megyei szervezete. Az MSZOSZ megyei ügyvivő testületé legutóbbi ülésén az egészségügy alapkérdéseivel kapcsolatban foglalt állást. Az adatokból kiderült: a Magyarországon élők életkilátásai, a várható élettartam az utolsó előtti helyet foglalja el az európai uniós ranglistán. Országon belül is vannak különbségek: a B.-A.-Z. megyében élők között 4-6 évvel korábban következnek be a súlyos egészségkárosodások, mint máshol. Ez azt jelenti, hogy már 30 éves kor előtt előjönnek a krónikus betegségek. Mindez a létbiztonság hiányára vezethető vissza - világított rá Bazsányi Györgyné, szakszervezeti vezető. Elmondta: a legnagyobb gond, hogy az egészségügyi intézmények korszerűtlenek. Mindemellett pedig a források egyre szűkülnek: a 1991-ben még 19,5 százalékos munkaadói járulék 11 százalékra csökkent, és az egészségügyi járulék mértéke is kisebb. Ez ugyan kedvezőbb a munkáltatóknak, de a bevétel mégis hiányzik. A háziorvosi ellátás költségeit idén az országos költségvetés csak 5 százalékkal tudta megemelni, ami még az infláció mértékét sem éri el. Emellett a praxistörvény elfogadása ellenére sem tisztázott és megoldott a felelősség a háziorvosi körzetek eszközei, helyiségei felett. A lakosságot közvetlenül érinti a gyógyszertámogatási keret alulfinanszírozottsága. A gyógyszereknek a 35 százaléka már szabadáras termék. Ezeknek így a piaci megfontolások szerint alakulhat az ára. Emellett pedig csökken a közgyógyellátásra jogosultak száma, és szűkül a kedvezmény által ingyenesen kiváltható gyógyszerek, termékek köre. Az egy főre jutó évi gyógyszerre és segédeszközökre szánt pénz megyénkben 6553 forint. A szervezet vezetője rámutatott az egészségügyi dolgozók alulfizetettségére is: a megyei bruttó átlag- kereset tavaly mintegy 61 ezer forint volt. Ezzel szemben az egészségügyi területen dolgozók bére egy hónapban alig haladja meg az 50 ezer forintot. A Miskolci Egyetem gazdálkodása stabil Hiba legfeljebb a kréta és az alapfizetések körül adódik Miskolc (ÉM - SzK) - Besenyei Lajos rektor állítja: a Miskolci Egyetem számára nincs választási lehetőség. Egyszerre kell felvállalni az egyensúly biztosítását és a növekedést. A még el nem fogadott tavalyi költségvetés számait nem kívánta Besenyei Lajos nyilvánosságra hozni, de állítja: az egyetem gazdálkodása stabil. Hatvan napon túli külső tartozásuk nincs. Belső gazdálkodási nehézségek olykor adódnak, de mint mondja, egy több milliárdos költség- vetésnél ez természetes. A Miskolci Egyetemnek nincs választási lehetősége, egyszerre kell törekedni az egyensúlyra és a stabilitásra - vallja a rektor. Mint már három éve, az idén is a gazdálkodás egyik alapelve, hogy ha kevéssel is, de a dolgozók éves egyetemi összjövedelemnövekedésének meg kell haladnia a hivatalos inflációt. A másik, hogy biztosítani kell a kutatáshoz legszükségesebb szakkönyveket és -folyóiratokat. Emellett persze - a rektor nem titkolja - nem ritka, hogy hiányzik a kréta és a festékkazetta. Viszont a stabilitás nem járt „emberáldozattal”, nem volt leépítés- a nyugdíjaztatásokon túl s nem is kell számolni vele. A dolgozók alapbére azonban a rektor szerint etikátlanul alacsony, így nem lehet etikai alapon gátat vetBesenyei Lajos ni annak, hogy ki-ki vállalkozásokon keresztül igyekezzék jövedelmét gyarapítani. Annak azonban véget akar vetni: az egyetemi beosztást, az egyetem nevét felFotó: Bujdos Tibor használva szerezzenek megbízást a dolgozók, úgy hogy a bevételből az egyetem nem részesül, illetve az egyetemnek nincs információja az elvégzett munka minőségéről. Ezért az idén létrehozzák az Uniholding rendszert, melynek keretében az egyetemhez kötődő vállalkozások a bevételük 5-8 százaléka fejében - amire az üzleti életben szokásos módon névhasználati díjként tartana számot az egyetem - joggal használhatják az intézmény nevét, emblémáját. A megbízók számára pedig egyszersmind garanciát jelent, ha egy vállalkozás szerepel majd az egyetem által nyilvánosságra hozott céglistán. Az egyetem nem élhet meg a piaci törvényszerűségek ellenében. Minden lehetőséget meg kell ragadni a külső bevételek fokozására - ezt nem győzi hangsúlyozni a rektor.- Téved, aki azt hiszi, hogy az állami egyetemek bárhol a világon megélnek a normatív támogatásból. Az csak a legszűkösebb alapellátásra elegendő. A Miskolci Egyetemen a külső bevételek a költségvetésben mintegy 30 százalékot tesznek ki, célunk, hogy ezt 40-50 százalékra emeljük - fogalmazott Besenyei Lajos.
