Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-17 / 40. szám

2000. február 17., csütörtök Aktuális / Hitélet 4 HÍRCSOKOR ___ _________________________ • Ingyenes jogsegély. A Nyugdíjasok B.-A.-Z. Megyei Képviselete szervezésé­ben ingyenes jogsegélyszolgálatot tarta­nak minden héten csütörtökön, Mezőkö­vesden reggel 8 órától déli 12 óráig a Má­tyás király út 114. szám alatt. • „Kérdezzük meg". A Kérdezzük meg képviselőnket címmel szervezett rendez­vényen Nyíró Pál (MSZP) önkormányzati képviselőnek tehetnek fel kérdéseket az érdeklődők pénteken déjután 1 órától a Mátyás király utca 15. szám alatti gondo­zási központban. Etka anyó foglalkozásai Miskolcon Miskolc (ÉM) - Az idén 81. évébe lépő „Etka anyó” február 18. és 20. között Mis­kolcon tart előadást és intenzív tanfolya­mot. Február 18-án fél 12-kor az Avasi Gimnáziumban, este fél 6 kor és másnap, 19-én délelőtt fél 10-kor, valamint 20-án reggel fél 9-kor a Kilián-déli Könyves Kál­mán Általános Iskolában találkozhatnak vele módszerének követői és az érdeklő­dők. A félórás előadások díjtalanok, eze­ken lehet jelentkezni az előadásokat köve­tő intenzív tanfolyamokra. Dr. Árokszállásy Zoltán biológiaverseny Miskolc (ÉM) - Pénteken és vasárnap tartják a Dr. Árokszállásy Zoltán bioló­giaverseny döntőjét, a Földes Gimnázi­um szervezésében. A rendezvényhez kapcsolódik Dombóvári Tibornak A ten­ger című fotókiállítása a gimnázium földszintjén - a tárlatot pénteken dél­előtt fél 11-kor nyitják meg, továbbá egy szakmai fórum - ugyanaznap, délután 2- től. Ez utóbbin a trópusi tengerek élővi­lágáról, a Kárpát-medence állatföldrajzá­ról, a Bükki Nemzeti Park védett növé­nyeiről lesz szó. Általános és részleges integráció Az óvodákat érinti elsősorban az oktatási rendszerváltozás a megyeszékhelyen A mezőgazdasági középiskola elkerül Perecesre Fotó: vajda j. Miskolc (ÉM - NyZ) - Szep­tembertől több változás vár­ható a miskolci oktatási rend­szerben. A készülő koncepciót a közgyűlés márciusi ülésén tárgyalják. A tervezetről Alak- szainé Oláh Annamária alpol­gármesterrel beszélgettünk. • Az óvodai intézmények szint­jén általános integrációra kerül sor. Ez abban jelentkezik, hogy általában négy, esetenként há­rom vagy öt óvodát összevo­nunk. Azért van erre szükség, mert jelenleg az egyes intézmé­nyek nagysága aránytalan. Egy kisebb óvodával szemben azon­ban nem lehetnek ugyanazok a követelmények, a csökkenő gyermeklétszám pedig a kis óvo­da létét is erősen veszélyezteti. A város egységes oktatási rend­szerének kialakításához fontos, hogy az egységek azonos nagy­ságúak legyenek. Átláthatóbbá, szélesebb spektrumúvá, rugal­masabbá, tervezhetőbbé válik így a rendszer. A széttagoltság megszűnik. Nagyon fontos azon­ban hangsúlyozni, hogy az óvo­dai egységek fizikailag nem mozdulnak el a helyükről, a gyerekek, az óvónők maradnak abban az intézményben, ame­lyekben eddig is voltak. □ Hogy melyik óvodákat vonják össze, abban a földrajzi helyzet vagy a pedagógiai program ját­szik szerepet? • A földrajzi helyzet. Diósgyőr­ben például, ahol sok óvoda van egy városrészben, könnyebb ki­alakítani az integrációt, mint pél­dául a Szentpéteri kapuban, ahol viszont csak két óvoda működik. A Szentpéteri kapu óvodái távo­labbi központhoz kerülnek. □ A pedagógia programok meg­változnak az összevonás után? • Most is kicsit kaotikusak az óvodai pedagógiai programok. A szomszédos intézmények gyak­ran rivalizálnak egymással. Egy kis óvodának ahhoz, hogy fenn­maradjon, nem kell majd bizo­nyítania, hogy ő a világ legjobb óvodája. A pedagógiai progra­mokat mélyebben át lehet gon­dolni, hiszen csak egyet kell ki­dolgozni intézményenként. Lehe­tőség nyílik arra is, hogy a tag­óvodák szakosodjanak. □ Az általános iskolákban is várható összevonás? • Igen, de nem ez lesz jellemző. A városszéli iskolákat és a spe­ciális, gyógypedagógiai iskolá­kat integráljuk. A városszéli is­kolák esetében a megszüntetést védjük ki, hiszen ezeknek az in­tézményeknek nagyon rosszak a mutatóik. Egy pedagógusra csak tíz-tizenegy diák jut. Az integ­rált gyógypedagógiai intézmé­nyek pedig az egyenletes fejlő­dést biztosítják a diákoknak. □ Belvárosi iskolákat nem von­nak egybe? • Nem, de korlátozzuk a felve­hető osztályok számát. Ez az egyenletesebb beiskolázást szol­gálja. □ Egyre több gyermeket érint mostanában a dyslexia, dysgra- fia. Sok gyermeknek lenne szük­sége arra is, hogy tanulmányait fejlesztő pedagógiai osztályokban kezdhesse el. Bővül az ilyen jelle­gű oktatási szolgáltatás a városban? • Nem, de nem is szűkül. Azok­ban az intézményekben pedig, ahol jelenleg dyslexiás osztály működik, szeptembertől logopé­dust alkalmazhat majd az iskola. □ A középiskolák is számíthat­nak változásra? • Két tannyelvű képzést készü­lünk beindítani. A Hermán Ot­tó Gimnáziumban spanyol, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban francia, a Fáy András Szakkö­zépiskolában vagy francia, vagy spanyol nyelven. A Mező- gazdasági és Élelmiszeripari középiskolát pedig összevonjuk a Debreczeni Márton középis­kolával. □ Elterjedt a híre annak, hogy azon intézményekben, ahol az igazgató nyugdíjba vonul, nem hirdetik meg újra az állást, és az intézmény megszűnik. • Az intézmények, mint már említettem, nem szűnnek meg. És nem a nyugdíjba vonulás, ha­nem a vezetői megbízatást lejár­ta befolyásolja azt, ha nem hir­detjük meg újra az állást. De csak azokban az intézmények­ben, amelyek tagintézménnyé válva integrálódnak, ezekben ugyanis nincs értelme vezetői pályázatot kiírni. ........................................................................... A város egy­séges oktatá­si rendszeré­nek kialakí­tásához fon­tos, hogy az egységek azonos nagy­ságúak legye- Alakszainé Oláh nek. Annamária ......................................................................» Február 17. A szervita rend hét szent alapítója Szt. Donát Február 18. Szt. Bernadett, Szt. Simon Február 19. Szt. Zsuzsanna, Eliza, Konrád Február 20. Évközi 7. vasárnap Szt. Leó, Aladárt Álmos Február 21. Damiáni Szt. Péter, Szt. Eleonóra Február 22. Szt. Péter apostol székfoglalása Gerzson, Kortonai Szt. Margit Február 23. Szt. Polikárp, Szt. Alfréd SZENT PÉTER UTÓDAI Szent Telesforus 125-136 (?) Szent Péter hetedik utódja a római püspö­ki széken Telesforus volt. Az ismert forrá­sok szerint görög remete volt, vagyis a vi­lágtól elvonultan Istennek szentelt szigo­rú életet élt, mint már azokban az idők­ben sok más pap, világi férfi és nő. A Marcion ellen írt költemény „derék” férfinak nevezi. A katalógus azt írja, hogy Telesforus rendelte el a szentmisé­ben a „Glória in excelsis” éneklését, a 40 napi böjtöt és a karácsonyi három szent­misét. Azt is mondják róla, hogy több te­lepülés számára (ner diversa loca) nagy­számú papot szentelt föl, ami a pápai ha­talom terjeszkedésére vall. Azonban a történettudósok kétségbe vonják ezen adatok megbízhatóságát. Telesforus ural­kodása idejét 11 évre teszik. Az összes források, Ireneus is, vértanúnak mond­ják, és hogy Szent Péter sírjánál, a Vati- • kánon temették el. Porga Zsolt Az ígéret gyermekei - huszonötén Gróf Lajos könyvében az egri egyházmegye idős papjainak életét mutatja be Zachár Géza és Gróf Lajos Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FG) - A papi életutak külön-külön is érde­kesek, de ha valaki folyama­tosan olvassa Az ígéret gyer­mekei című kötet írásait, át­fogó képet kap az egri egy­házmegye utóbbi hetven évének történéseiről. A kötetben szereplő legfiatalabb pap is túl van már a hetvenen, a legidősebb pedig már a 92. évé­ben jár. Sajnos, az egyik meg­kérdezett - Henkey-Hőnig Ká­roly - elhunyt, mire a könyv, Gróf Lajos Az ígéret gyermekei című interjúkötete megjelent. Közel másfél év telt el, amíg a szerző felkereste a távoli települé­seken - Borsod, Heves, Nógrád, Hajdú, Szolnok megye plébániáin - élő idős papokat. Hívő katoli­kusként, egyházi témákkal foglal­kozó újságíróként nagyon sok megkérdezettet ismert már ko­rábban, de Zachár Géza, a mis­kolci Szent Annaűemplom plébá­nosa is segítette, hogy megnyílja­nak előtte a plébániák, megszólal­janak a sokat megélt férfiak. Ők azok, akiket még a háború előtt szenteltek pappá, túlélték a hábo­rút, megjárták a frontot, a hadi­fogságot, Rákosi börtöneit, megél­ték a kitelepítéseket, az egyházül­dözés éveit, a szerzetesek szétszó- ratását, az iskolák államosítását, az ’56-os forradalmat, a megtorlás éveit, aztán már a nyugdíjas évek idején a rendszerváltást, amely egyaránt hozott számukra re­ményt és csalódást. (A kötetben szereplő papok: Pávai Sándor, Dr. Henkey-Hőnig Károly t, Érős István, Farkas István, Kormos Gyula, Hetényi Adorján, Patrik József, Scharer Andor, Dr. Koncz Lajos, Márai János, Nyit- rai István, Gáspár Miklós, Mek- csei Antal, Parádi Félix, Mészá­ros József, Erdődy Imre, Kovács Antal, Dr. Kovács Endre Ger­gely, Dr. Csépány László, Dr. Gál József, Szalay József, Dr. Kartal Ernő, Zachár Géza, Papp Géza, Dr. Szutorcsik József.)- Ezek a papok lassan a földi életük végére érnek, és maguk­kal vinnék történeteiket, tehát a feledés miatt is fontosnak tar­tom ezt a könyvet - mondja Za­chár atya. - De azért is jó, hogy megjelentek a beszélgetések, mert olyan személyiségeket is­merhet meg az olvasó, akiknek az élettörténete példát, megerő­sítést adhat nekik is. A szerző számára is rendkí­vül tanulságosak voltak ezek a beszélgetések, hiszen akiket is­mert, azokról is kiderült, meny­nyi mindent nem tudott róluk.- Olyan atyák élnek közöt­tünk, itt az Egri Főegyházme­gyében, akik hallatlan kincs, tu­dás, tapasztalat birtokosai, akik­nek az élettörténete, így együtt a magyar katolikus egyház el­múlt 60-70 esztendejének a törté­nete - fogalmaz Gróf Lajos. A kötet első bemutatóját a Ke­resztény Értelmiségiek Szövetsé­ge Miskolci Csoportjának keddi összejövetelén tartották, hiszen ez a közösség vállalta a kiadói szerepet, de a megjelenést jelen­tős mértékben támogatta az Adeptus Mérnöki, Építőipari és Kereskedelmi Rt.,. Szakmai szempontból sok segítséget ka­pott a szerző Koncz Lajos atyá­tól, aki elsőként jelezte, szívesen válaszol a kérdésekre, majd taná­csaival, az előre megfogalmazott kérdések árnyalásával is hozzá­járult ahhoz, hogy minél szaksze­rűbb, minél átfogóbb képet adjon a könyv. Kuklay Antal kömöri plébános pedig ajánló sorokat írt az interjúk elé, művészettörté­nészként pedig ő ajánlotta: kerül­jön a borítóra az Orient Enikő által készített Miatyánk című textilkép fotója. „Nem a testi származás szerint utódok Isten gyerme­kei, hanem az ígéret gyerme­keit nevezik utódnak. ” (Róm 9,8) EGYHÁZI HÍREK • Ifjúsági találkozó. A Bor- sod-gömöri Egyházmegye if­júsági konferenciát szervez február 19-én, szombaton délelőtt 10 órától Miskolcon az egyházkerületi székház­ban (Kossuth u. 11.). A talál­kozó témája az ifjúsági misz- szió. A meghívott vendégek: Tóth Boglárka zsinati ifjúsági referens és Tóth Arnold cser­késztiszt. • Millenniumi felhívás. A Re­formátusok Lapja című egy­házi hetilap a millenniumi év alkalmából felhívást tett köz­zé, amelyben arra kéri a hí­vőket, hogy írják le vissza­emlékezéseiket személyes életük, illetve egyházközsé­gük történetének kiemelke­dő eseményeiről. A felhívás­ról a lelkészi hivatalokban részletes tájékoztatást kap­nak az érdeklődők. • Disszertáció a jövőről. Utolsó idők címmel írta meg dr. Horváth Barna, a Borsod- Gömöri Egyházmegye espe­rese a futurológia és az esz- katológia (a végidőkről szóló teológiai tanítás) által felve­tett időszerű antropológiai és társadalmerkölcsi kérdések­kel foglalkozó disszertációját. A dolgozatot hamarosan megjelenteti a Kálvin Kiadó. • Koncert a templomért. A Miskolci Szimfonikus Zenekar - Kovács László vezényletével -jótékonysági koncertet ad a Miskolc-Felsővárosi Reformá­tus Egyházközség Győri kapu­ban épülő templomának ja­vára február 24-én, csütörtö­kön este 7 órától a Zenepalo­tában. A koncerten közremű­ködik a koreai Hye-jeen Koo zongoraművész.

Next

/
Thumbnails
Contents