Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-02 / 27. szám

2000. február 2., szerda ÍS2M-MA6YfiKQiiS$Z&G # Aktuális 5 HÍRCSOKOR • Fogadóóra. Fogadóórát tart Tállai And­rás (Fidesz) országgyűlési képviselő pén­teken délután 2-től a mezőkövesdi pol­gármesteri hivatalban. Előzetes egyezte­tés Vámos Zoltán személyi titkárnál (tel.: 49/411-286). • Találkozó, polgárőrökkel. Fogadóórát tart minden hónap első szombatján dél­után 5-től 7 óráig az Üveggyár és Környé­ke Polgárőr Egyesület (Szövő utca 17.) - tudatja az egyesület közleménye. • Öregek napja. Megrendezik az öregek napját csütörtökön a Görömbölyi Közös­ségi Házban. A rendezvény délután fél 4- kor kezdődik. Waldorfos pedagógusok találkozója Miskolc (ÉM) - A Waldorf-módszer sze­rint működő óvodákban dolgozó óvónők regionális találkozóját rendezik meg pén­teken délelőtt 10 órától Miskolcon a Bár­sony J. 27 sz. alatti óvodában. A hajdú-bihari, a szabolcsi valamint a megyénkben waldorfos óvónők számára az első előadást „Euritmia a 3-7 éves gye­rekek életében” címmel Harmat Judit, a hámori Waldorf-iskola euritmia tanára tartja. Az előadás után - délelőtt 11 órától - a résztvevők a gyakorlatban is megis­merhetik az euritmiát. Délután 1 órakor beszélgetés kezdődik az óvodai mindenna­pok örömeiről és gondjairól. Növekedett az átmeneti otthon Miskolc (ÉM) - A miskolci Gyermekvá­rosban működő Családok Átmeneti Ott­hona februártól 16 fővel növelte az elhe­lyezettek férőhelyét. A jövőben 8 anyu­kának és 20 gyermeknek tudnak otthon­szerű elhelyezést és ellátást biztosítani. Az átmenetileg nehéz helyzetbe került, otthontalanná vált miskolciak személye­sen a miskolci gyámügyi osztályon ér­deklődhetnek, vagy pedig a következő te­lefonszámon kaphatnak felvilágosítást: (46) 362-211, 359-611. Kirámolta az iskolai büfét Miskolc (ÉM - PT) - Kisebb gyermekpar­tira való élelmiszert szerzett magának hétfőn éjjel az ismeretlen betörő a Geszte­nyés úti általános iskola büféjéből. A tettes az oktatási intézmény bezárása után juthatott be az iskolába, ahol elfűré­szelte a védelmet szolgáló rácsot. A suli­boltból aztán három doboz csokoládét, egy doboz nyalókát, húsz flakon kólát, to­vábbá szalámit és vajat vett magához. Rá­adásként elvitte az eladó rádióját is. Fűrészlapot rabolt Miskolc (ÉM - PT) - Előbb csak a ka­bátja alá rejtette el a farkasfogú fű­részlapot az üzletben, majd miután lebukott, már kést rántott az a férfi, aki mindenáron meg akarta szerezni az 537 forint értékű árut. Rablás vádjával kell hamarosan a Miskol­ci Bíróság elé állnia annak a 65 éves mis­kolci férfinak, aki a lopás leleplezése után sem adta fel, hogy a fűrészlappal távozzon a Búza téri Kertész Áruházból. Az eset még tavaly novemberben tör­tént. A nézelődést színlelő férfi a kabátja alá rejtette a kiszemelt eszközt, de a lopás közben az alkalmazott tetten érte. A vét­kest bekísérték az irodába, hogy felvegyék az esetet rögzítő jegyzőkönyvet. Előbb úgy tűnt: az alkalmi tolvaj aláveti magát a pro­cedúrának, és vállalja tettéért a felelőssé­get. Ám egyszer csak meggondolta magát, és elindult a kijárat felé. Ráadásul kedvenc fűrészlapját sem hagyta az irodában, ha­nem megával vitte. Amikor pedig az alkal­mazottak vissza akarták tartani, egy 20 centis pengéjű kést rántott elő. Fenyegető­zött és hadonászott a szúró-vágó szerszám­mal. A veszélyessé vált incidensnek akkor sikerült véget vetni, amikor a támadó éber­sége alábbhagyott egy pillanatra, és elkap­ták a kezét, benne a késsel. Tél végi sókérdések, válasz nélkül Senki sem vizsgálja, veszélyes-e a környezetre az utakra, járdákra terített szóróanyag Szórnak, de nem mérnek (illusztráció) Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - Veszé­lyes-e a környezetre a télidő­ben járdákra, utcákra, ország­utakra rendszeresen kihelye­zett szóróanyag - nem tudni. A sóval kapcsolatos vizsgála­tokat, úgy tűnik, egyetlen szerv sem végez(tet). A Miskolci Ökológiai Intézetnél nem tudják megoldani, hogy mérjék: mennyi kárt okozhat a talajba, növényekbe jutó szóró­anyag a tél végén. A civil szer­vezetnek ehhez önálló laborató­riumra volna szüksége, ám az - mint F. Nagy Zsuzsanna, az in­tézet munkatársa fogalmazott - csak szép álom. Amikor miskol­ci munkahelyüket berendezték, kialakítottak egy helyiséget la­bor céljára is, az azonban a mai napig raktárként szolgál; a szükséges berendezések több százmillióba kerülnek. Ilyesmik beszerzésére, működtetésére a szakember szerint egész bizto­san nincs módja egyetlen hazai civil környezetvédő szervezet­nek sem. Ahogy a Megyei Növényegész- zségügyi és Talajvédelmi Állo­másnak sem. Nem feladata, hogy mérje. Ha jelentést kapná­nak, hogy a probléma a termő­földet veszélyezteti - tájékozta­tott Balogh Zoltán igazgató -, akkor foglalkozniuk kellene a problémával. Tény viszont, hogy a kellő talajvizsgáló laborháttér­rel nem rendelkeznek. Az állo­más vezetője nem tud arról, hogy bármely szerv vagy ható­ság vizsgálná a só kérdését, bár valószínűnek tartja, hogy „vala­ha valakik” megvizsgálták. Ab­ban viszont biztos, hogy az or­szágutak mellett, az útmenti ta­lajflórában valamilyen elválto­zást okoznak a szóróanyagok, amelyeket aligha aszerint válo­gatnak, hogy környezetbarát összetevőkből álljanak. Az Észak-Magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség la­boratóriumában - mint Nagy Katalin, a hatóság munkatársa kérdésünkre elmondta - az el­múlt években nem vizsgálták hóiét, a csatornába elfolyó víz sótartalmát. Amit a járdákra, utcákra, or­szágutakra szórnak, nagyon sok­féle anyag lehet. Hogy hova mit szabad - miniszteri rendelet sza­bályozza. A legismertebb anyag a só: ez tényleg só, 97 százalékos nátrium-klorid. Az ilyen érdesí- tő anyagok egyik fontos haszná­lója, az Állami Közútkezelő Kht. részéről Stoll Gábor igazgató kérdésünkre kijelentette: biztos abban, hogy az alkalmazott szó­róanyagok egyike sem szennyezi- megfelelő felhasználás mellett- a környezetet. A Huszár János főmérnöktől kapott adatok sze­rint a közútkezelő a tél eddig el­telt időszakában 2 ezer tonna sót, és mintegy 10 ezer tonna egyéb szóróanyagot, salakot, zú­zalékot terített a megye ország­útjain. Ugyanezek a számok a megyeszékhely önkormányzat által síktalanított területeire: 1100 tonna só, és 4 ezer tonna egyéb érdesítő anyag (homok, zúzalék) - tájékoztatott Vanczák Zoltán, a városháza kommunális csoportvezetője. Szaporodás, születés Miskolc (ÉM - NyZ) - A múlt héten két állattal is szaporo­dott a Miskolci Vadaspark. A huszármajom itt született, a kenguru Nyíregyházáról ér­kezett. Szomorú baleset folytán maradt árván a tavaly született kisken- guru a Miskolci Vadasparkban két héttel ezelőtt, a múlt héten megérkezett azonban Nyíregy­házáról a társa. Az egyéves hím eleinte nyugtalan és riadt volt, hamar kialakult azonban a ba­rátság a miskolci nőstény és az újonnan érkezett hím között. Molnár Attila, a vadaspark igaz­gatója abban is reménykedik: ebben az esztendőben szaporo­dik majd a kengurucsalád. A huszármajom születésének pedig azért szentelnek nagyobb figyelmet a miskolci állatkert­ben, mert a huszármajom nős­tény ezelőtt a szülés előtt eddig kétszer hozott világra utódot, de még egyiket sem tudta felnevel­ni. Az első elpusztult, a máso­diknak pedig - mivel tejelválasz­tási gondnok merültek fel - nem ő, hanem az egyik gondozó vi­selte gondját. A múlt héten csü­törtökön érkezett kis jövevény egyébként egészséges, mintegy 400 gramm, a nemét azonban még nem tudta megmondani Molnár Attila. a vadasparkban Jobbra az új kenguru, balra a régi Fotó: Bujdos Tibor Holtan találtak rá a három hete eltűnt asszonyra Kazincbarcika (ÉM - PT) - A Vécstál dűlőben halott asszonyra találtak hétfőn. A rendőrségi vizsgálat megálla­pította, hogy az elhunyt személy azonos azzal a 62 éves asszony­nyal, aki már három hete el­tűnt. Az élettársa ekkor tett be­jelentést a rendőrkapitánysá­gon. A nyomtalanul eltűnt asz­szony körözését elrendelték, de nem találtak rá. Valószínűleg azért, mert a hó belepte a testet. Az elsődleges orvosi vélemény szerint a szőlőhegyen található hajléka felé vezető úton elalud­hatott az idős nő, s a földre ke­rülve kihűlt. A helyszíni szemle során bűn- cselekményre utaló nyomot nem találtak a rendőrök. Elfogták az amóti betörőt Miskolc (ÉM - PT) - Elfog­ták és őrizetbe vették a Mis­kolci Rendőrkapitányság munkatársai hétfőn a 22 éves fiatalembert, aki alaposan gyanúsítható: tavaly decem­bereben betört az amóti Esze Tamás úton lévő egyik csalá­di házba, ahonnan 1 millió 600 ezer forintot lopott el. Kisüzemre való hegesztőt lopott Miskolc (ÉM - PT) - Az isme­retlen tettes az egyik lyukóbá- nyai telephellyel rendelkező üzemet nézte ki zsákmányszer­zése színhelyéül a hét végén. A cég műhelyéből 16 darab re- duktort, 3 darab hegesztő-vágó készletet, 5 pár lábszárvédőt, és 2 csomag pajzstükröt vitt magával. Az okozott kár legalább 300 ezer forint.-----;---,----------------—-----------------------------------------.. ' A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK Miért húszmillió forint, ha harmincmillió? Folytatódott tegnap a megyeri bíróságon a sárospataki polgármester elleni per Miskolc (ÉM - PT) - Folytató­dott a megyei bíróságon a szakértő meghallgatásával a Sárospatak polgármestere ellen különösen nagy vagyo­ni hátrányt okozó hűtlen ke­zelés vádjával indult bünte­tő eljárás. Mint arról korábban beszámol­tunk, dr. Jánosdeák Gábor sá­rospataki polgármester ellen azért indítottak bűntető eljárást, mert a még 1993-ban létrehozott Fruco Kft. húszmillió forint hi­telhez jutott az önkormányzat készfizető kezességvállalásának segítségével. A törlesztőrészlete­ket azonban a kft. nem fizette, ezért a város büdzséjéből kellett azt állni. Ráadásul a város to­vábbi tízmillió forint hitel felvé­teléhez vállalt hitelgaranciát. Ezt az összeget már a város számlájára utalták át a kft. bele­egyezésével, és ebből fizették az aktuális hitelrészt. A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Főügyész­ségen tavaly emelt vád szerint (az 1999. február 10-én rögzített adatok alapján) csaknem 18,7 millió forint kár terhelte a ke­zességvállaló város büdzséjét. Tegnap délelőtt a szakértőt hallgatta meg a bíróság, mérle­gelendő: a rendelkezésre bocsá­tót iratok alapján kimutatható-e vagyoni hátránya a városnak a kezességvállalás miatt, okozott-e likviditási gondot a hitelvissza­fizetés Sárospataknak vagy sem. Dr. Jánosdeák Gábor szerint semmiféle hátrányt nem okoz­hatott a kft. helyetti törlesztő­részletek visszafizetése a telepü­lésnek. 1993 decemberében is csak azért vett fel hitelt a város, mert a 13. havi bérek kifizetése érdekében nem akartak hozzá­nyúlni a település lekötött beté­teihez. A polgármester elmond­ta: 1994-ben 120 millió forint, 1995-ben pedig 115 millió forint lekötött betétállománnyal ren­delkeztek. Az egymilliárd forin­tos nagyságrendű éves költség- vetésű városnak nem okozhatott gondot a törlesztés fizetése - mondta. A tárgyaláson ismét fel­vetődött a korábbi tárgyalási napról ismert nézetkülönbség a bíróság, valamint a védelem és vádlott között. A bíró ugyanis nem értette: ha a város három­szor tízmillió forint hitelért vál­lalt készfizető garanciát, és eny­nyi pénzt a hitelező pénzintézet ki is fizetett (a harmadik tízmil­liót az önkormányzat számlájá­ra utalták, hogy fizesse a kft. ál­tal nem teljesített törlesztést), akkor miért csak húszmilliós adósságról (plusz kamatairól) beszél a védelem. A védelem egyébként a szakértő vélemé­nyéből azt olvasta ki, hogy kár nem érte a várost. Sőt, ha a még el nem árverezett gödi ingatlan összege meglenne, akár pozití­vummal is zárulhatna az ügy. Az ügyész azonban másképp ér­telmezte a szakértőtől hallot­takat. A tárgyalás délután a vádlott további vallomástételével folyta­tódott, és a bíró dr. Jánosdeák Gábor elé tárta a rendelkezésére álló nyomozati iratokat.

Next

/
Thumbnails
Contents