Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

2000. február 11., péntek Kultúra 8 • Francia videóest. A Véra Belmont Mar- quise című francia filmet vetítik a miskol­ci Alliance Francaise-ben ma, pénteken este 6 órától. A történelmi mű főszerep­lője Sophie Marceau. • Színésznek készülhetnek. A miskolci Pé­csi Sándor Guruló Színház várja felvételi előkészítő műhelyébe a színművészeti főis­kolára más stúdiókba, illetve a Pál utcai fiúk musicalbe jelentkező, 15. évüket betöltött fiatalokat. Jelentkezni személyesen lehet hétfő, szerda és péntek délutánonként 4 órától a Vasas Művelődési Központban. A két legnézettebb film Budapest (MTI) - Eltérő időszakot vett fi­gyelembe az elmúlt év legnézettebb magyar filmjének meghatározásakor a Mozisok Or­szágos Szövetsége illetve az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), ezért nyerhe­tett ugyanazon a jogcímen díjat az Ámbár tanár űr és a Kalózok is - közölte Petróczy Sándor, a mozis szövetség elnöke. A mozisok a november 1-je után bemu­tatott filmeket nem a megjelenést követő, hanem az az utáni évben rendezett Film­szemlén értékelik, hogy a produkció kifut­hassa magát. Az ORTT ezzel szemben vél­hetően a naptári év adatai szerint ítélte oda a díjat. Adataik szerint az Ámbár ta­nár úrnak a bemutató óta 235 ezer nézője volt, míg a Kalózokat 1999 januárjától de­cember végéig összesen 181 ezren látták. Az ORTT által adományozott díj 25 millió forintvolt. A mozis szövetség egy márvány­lapon megörökített mozijegyet adott át. Vásáryra várva Miskolc (ÉM - FG) - Vásáry Tamás ve­zényli a hétfői mesterbérletes koncerten a Miskolci Szimfonikus Zenekart. A műsor­füzetben közölt szakmai életrajz természe­tesen csak röviden mutatja be a művészt. Vegyük például az első mondatot, mely­ből megtudjuk: Debrecenben született, Ko­dály asszisztense volt. Debrecenben született. „Az életem arany­kora ehhez a városhoz kötődik. A püspöki palotában laktunk, a Nagytemplommal szemben. A fekhelyemről a templom tor­nyait láttam, reggel a Rákóczi-harang éb­resztett fel. Nekem gyönyörűnek tetszett a város széles utcáival, méltóságteljes házai­val, strandjával, amelyet polgármester nagybátyám, Vásáry István építtetett, és ahová rendszeresen kijártunk fürdeni. Gyö­nyörű volt a Kossuth tér, a Református Kol­légium, ahol az elemi iskolát és a középis­kola néhány osztályát végeztem...” Kodály asszisztense volt. „... mindig úgy éreztem, mintha a Jóisten színe elé men­nék. Egyszer odamentem hozzá, és megkér­tem, hogy eljátszhassam neki a Marosszé­ki táncokat, amelyet akkor tanultam. Elhí­vott a lakására. Kék köntösben volt. Leült az egyik zongora mellé, én a másik mellett játszottam. Amikor befejeztem, odajött hoz­zám, kezet nyújtott, és azt mondta: 'Szer­vusz’. Soha többé az életemben nem mond­ta ezt nekem. Jelképes, nagy pillanat volt.”- A két idézetet abból a beszélgetésből választottuk, amelyet Fazekas Valéria ké­szített Vásáry Tamással. Ez az interjú tel­jes terjedelmében az „Elindultam szép ha­zámból” című összeállításban jelent meg. A debreceni Fábián Bt. gondozásában 1999 végén napvilágot látott kötetben tíz olyan magyar emberrel - Rost Andrea operaénekessel, Péterffy Árpád szívse­bésszel, Chrudinák Alajos külpolitikai szerkesztővel, Miske László színművész­szel, Vásáry Tamás zeneművésszel, Püski Sándor könyvkiadóval, Faragó Laura népdalénekessel, Hajdú Zoltán sebészor­vossal, Imre László irodalomtörténésszel, Makovecz Imre építésszel - készült inter­jú olvasható, akik külföldön is jelentős szakmai sikereket értek el. Pályájuk kü­lönböző, de valamennyien ragaszkodnak a szülőföldjükhöz. / A magyarság, a hazaszeretet szép példái mellett azért is érdemes elolvasni ezeket a beszélgetéseket, amit csak úgy „mellesleg” mondanak a megkérdezettek. Vegyünk a példamondatot ismét Vásáry Tamástól: „Én azt tartom a legfélelmetesebbnek, ha egy ember csak a saját kis énjével foglal­kozik. Persze ambícióra szükség van. De arra a „nagy ambícióra,,, afnely minél job­ban kiteljesíti bennünk az istenit, hogy magunkhoz viszonyítva legyünk minél tö­kéletesebbek, minél jobbak.” Gyerekelőadás - állampolgári jogon Gyermekszínházi törvény bevezetését szeretnék elérni a társulatok A gyerekek művészeti nevelésének fontos helyszíne a bábszínház Fotó: Dobos Klára Budapest, Miskolc (ÉM - MG)- Nincs jobb befektetés, mint a gyermekek szellemi táplá­lása - e gondolat jegyében (is) tanácskoztak az elmúlt hétvégén a hazai bábszínhá­zak és gyermekszínházak - köztük a miskolci Csodama­lom Bábszínház - képviselői a budapesti Kolibri Színházban megtartott tanácskozáson.- Magyar színházművészetről nem lehet beszélni a mi előadá­saink nélkül - mondta Novák János, a Kolibri Színház igazga­tója, akinek kezdeményezésére gyermekszínházi törvény beve­zetését szeretnék elérni a gyere­keknek játszó társulatok: min­den gyermek számára állampol­gári jog legyen, hogy évente leg­alább kétszer láthasson az ő kor­osztálya számára készült színhá­zi produkciót. Hiszen a gyermekszínház nem csupán szórakoztatás, célja nem csak a színházra nevelés, sokkal inkább a személyiségfor­málás, az etikai normák megfo­galmazása a gyerekek számára. Mégis, a találkozón elhangzott adatok, számítások e terület el­hanyagoltságáról, szakmai ki­szolgáltatottságáról árulkodnak. Például a Nemzeti Kulturális Alap színházi osztálya a pályá­zati pénzeknek csupán 9 százalé­kát fordította tavaly e területre. Vidéken pedig ugyanannyi hely­színen játszottak a gyerekeknek az elmúlt év decemberében, mint amennyin a fővárosban. Ez utóbbi anomália megszünte­tését segítheti az a szakmai és kormányzati elképzelés, amely szeretné, ha minden megyeszék­helyen működne önálló bábszín­ház (jelenleg tíz hivatásos társu­lat van az országban). Úgy tű­nik, leghamarabb Veszprémben születik új együttes. Ez utóbbi törekvés is megkö­veteli a kiöregedett bábszínházi szakma utánpótlását, a bábkép­zés kidolgozását, bábfőiskola lét­rehozását. A szakmai összefogás fontosságát hangsúlyozták töb­bek közt egy - a gyermekelőadá­sok rögzítését, terjesztését szol­gáló Nemzeti Kincsestár Video­téka megteremtéséhez, CD-ROM- ok kiadásához - a találkozó résztvevői bele is nézhettek a Kolibri Színház frissen elkészült kétnyelvű - a nyelvtanulást is segítő - CD-ROM-jába, amely több előadás alapján született. Különböző főiskolák, egyetemek pszichológiai karainak együtt­működésével tervezik az előadá­sok hatásvizsgálatát.- Nem szerencsés, hogy a tár­sulatok akkor fejezik be az éva­dot, amikor megkezdődik a va­káció, és a gyereknek a legtöbb a szabadideje. A kulcsos gyer­mekek problémájának megoldá­sa nagyon komoly társadalmi feladat - hívta fel a figyelmet Szilágyi Dezső, az UNIMA, a Nemzetközi Bábművész Szövet­ség Magyar Központjának elnö­ke. S ezt erősítette meg a kul­tuszminisztérium képviselőjé­nek állásfoglalása is: nagyon fontos, hogy mind a fővárosi, mind a vidéki önkormányzatok lehetőséget teremtsenek nyári gyermekszínházi programok szervezésére. Tartalmas tervek A miskolci Csodamalom Báb­színház művészei eddig is szí­vesen vállaltak nyári fellépése­ket.- A társulat tervei között szerepel egy dramatikus játé­kokra épülő nyári napközi szervezése is. Kedvben és ka­pacitásban nincs hiány, a to­vábbiakban is szívesen hozzá­járulunk előadásainkkal ah­hoz, hogy a gyerekek tartalma­sán töltsék el szünidejüket - mondja M. Németh Erzsébet, a társulat igazgatója. - Önerőből azonban ezt nem tudjuk meg­szervezni. Az egyik legfonto­sabb feltétel a lepusztult álla­potban levő udvarunk felújítá­sa, ám ezt csak külső segítség­gel, társadalmi összefogással tudjuk rendbe tenni. Á miskolci Ifjúsági és Szabad­idő Ház korábban is szervezett nyári ifjúsági színházi progra­mokat, de még többet szeretne.- Tavalyi jó tapasztalataink alapján úgy érezzük, hogy folytatni kell a gyerekeknek szóló nyári színházi progra­mokat - hallottuk Ádám Ibo­lya igazgatótól. - Bízunk ben­ne, hogy támogatókat is talá­lunk. Az ifjúsági ház udvarán szeretnénk felállítani egy sza­badtéri színpadot. Ha kiala­kulna az infrastruktúra, mi a szervezést szívesen . vállal­nánk, különböző előadásokat hívnánk. Az író - és az ifjú olvasók Miskolc (ÉM) - Fecske Csabát el­sősorban költőként ismerjük, hi­szen gyermekkora óta ír verse­ket, de szívesen mesél, és örömét leli abban is, ha jegyzeteket, glosszákat írhat. Pályájáról, iro­dalmi barangolásairól, az írás kényszeréről és szükségességéről legutóbb Miskolcon a komlóstetői általános iskola diákjaival beszél­getett. Fecske Csaba ismét meg­erősítette: „Az üres papír, a hall­gatás, a parlagon hagyott föld ma­ga a halál. Én viszont élek. Művé­szetek nélkül, amibe beletartozik a költészet is, elviselhetetlenül kopár volna az életünk. A filozó­fia nyelvén szólva a művészet az egyetlen erkölcsileg elfogadható Beszélgetés a kisdiákokkal Fotó: Farkas Maya védekezés a létezéssel szemben.” Szabadegyetem: tavaszi félév Miskolc (ÉM) - A Bocskai István Szabadegyetem tava­szi szemeszterének előadás- sorozata február 18-án, pén­teken délután 5 órakor kez­dődik a Miskolci Bölcsész Egyesületben (Vasgyári u. 18. sz., a kettes villamos vég­állomásánál). Bíró Zoltán előadó témája a „harmadik út”, a gondolat történelmi múltja, társadal­mi, kulturális gyökerei, a harmadik vagy saját út tar­talma a XX. századi magyar eszmetörténelemben. Az ok­tatás ingyenes és korhatár nélküli. Hubay-hegedűverseny: még lehet jelentkezni Budapest (MTI) - Az első or­szágos Hubay Jenő hegedű- versenyre április 15-éig meg­hosszabbították a jelentke­zési határidőt. A versengést meghirdető Hubay Jenő Társaság titkára, Csévi Ist­vánná elmondta: az eredeti, feb­ruár elsejei időpontig húsz fia­tal jelezte részvételi szándékát. A nevezések beadási határide­jének meghosszabbításától a szervezők azt remélik, hogy en­nél is több fiatal él majd a meg­mérettetésben való részvétel le­hetőségével. Az elődöntőket június 5. és 7. között a Vörösmarty utcai régi Zeneakadémián tartják. A versenyprogramban a köte­lező Bach, Hubay-művek válasz­tékán kívül a kortárs magyar da­rabok sorában Kocsár Miklós Szólószonátájának vagy Cse- miczky Miklós, ugyancsak Szóló­szonáta című művének első tétele közül választhat a művészjelölt. A döntőnek június 10-én és 11-én a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Egyetem nagyterme lesz a helyszíne. Á finisben Beethoven, Brahms és Csajkovszkij kompo­nálta D-dúr hegedűversenyek választhatók, illetőleg Mendels­sohn e-moll hegedűversenye sze­repel a programban. A hangver­senyen közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara. A díjkiosztó ünnepségre és a gálakoncertre június 12-én, a ré­gi Zeneakadémia épületébe vár­ják az érdeklődőket. A legjobbakat illető díjakról szólva Csévi István elmondta: az első helyezett 200 ezer, a máso­dik 150 ezer, a harmadik pedig 100 ezer forintos pénzjutalom­ban részesül. A jelentkezési lap és a kor­társ magyar mű kottája a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanulmányi Osztályán szerezhe­tő be. Kettős kiállítást rendezett a szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános és Művészeti Alapiskola: Bíró Konrád és Bodnár Gábor festményeit mutatták be galériájukba. A tárlat­tal - immár hagyományosan - az intézmény névadója halálá­nak évfordulójáról emlékeztek meg. De nemcsak művészek mutatkoztak be az iskolában, hanem a növendékek is. A mű­vészeti képzésben részt vevő gyerekek a félév zárásaként elő­adásokon adtak számot arról, mennyit gyarapodott tudásuk. Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents