Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

2000. február 11., péntek Aktuális 3 Emberi hétköznapok Miskolc (ÉM) - Megnyílt Tóth Sándor szobrász életmű-kiállítása a Miskolci Ga­lériában. A művész érméi és kisplasztikái révén vált nemzetközileg is ismertté. Igazán gazdag életművel büszkélkedhet a Miskolcon született képzőművész. A most bemutatott több száz érme mellett szép számmal láthatók kisplasztikái, bronz faliképéi sőt, még néhány kőfaragásával is megismerkedhet a közönség. A szobrok tiszta, egyszerű embereket, emberi érzel­meket ábrázolnak, nem egyszer a legben­sőségesebb pillanatokat megörökítve. A plaketteket is ez a visszafogottság jel­lemzi, ám a precíz, aprólékos munka sem kerülheti el a látogatók figyelmét. Nem véletlenül jegyezte meg bevezetőjében Dobrik István, a galéria igazgatója: - Eb­ben a városban nemcsak a grafikusok és a festők nagyszerűek, de a szobrászok, köztük Tóth Sándor is. Nevét az időseb­bek ismerik jobban, de éppen itt az ideje, hogy a fiatalok is találkozzanak munkás­ságával. A ma Nyíregyházán élő Munkácsy-díjas szobrász Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanít­ványaként végzett a Képzőművészeti Főis­kolán. Azóta élt és tanított már Egerben, Szegeden is. Ahogy ő az országot, munkái a világot járják. Az Egyesült Államokban és Európa nagyvárosaiban is megismer­hették már Tóth Sándor munkáit.- Nagy művész, alázatos művész, a szakmával szemben is - jellemzte a szob­rászművészt megnyitójában Obbágy Mik­lós görög katolikus konzurtor. MŰ és látogatója Fotó: Bujdos Tibor Pótszilveszter Miskolc (ÉM) - Pótszilvesztert és farsan­gi bált tartanak ma este 7 órától a Diós­győri Vasas Művelődési Központban. A bálon fellép a Dance Stúdió, valamint Lé­vai Joli és Ábrahám István színművész. Legfontosabb a lakókörnyezet minősége Miskolc (ÉM - BAL) - Az urbanisztikát, a városépítészetet a 20. század tudomá­nyának nevezik. A tételt igazoló esszékből és tanulmányokból állt össze az Urbanisz­tika 2000 című akadémiai kiadvány, ame­lyet tegnap mutattak be Miskolcon. „A nyolcvanas években a városok és régiók egymással versengtek azért, hogy a globális tőkét magukhoz vonzzák, s en­nek érdekében áruba bocsátották a várost és annak identitását, a levegőminőséget, a vízminőséget, az erőforrásokat és az ener­giát csupán azért, hogy a befektetéseket megkaparintsák. A kilencvenes években a városok lassan megértették, mitől lesz vonzó egy adott terület a tőke számára. Ez a lakókörnyezet minősége.” A fenti idézet Leonie Sandercocktól származik. A melbourne-i professzorral és a világ más neves várostervező szak­embereivel Csontos János és Lukovich Tamás készített interjúkat. A beszélgeté­seket kötetbe gyűjtötték, s nemzetközi szaktekintélyek, illetve neves hazai szak­emberek tanulmányaival kiegészítve meg­jelentették az Akadémiai Kiadónál. Az Urbanisztika 2000 című könyvet bemuta­tandó hívta meg Miskolcra a szerkesztő­párost a Magyar Urbanisztikai Társaság helyi szervezete. Csontos János a tegnapi beszélgetésen - akárcsak az urbanisztika közel százéves létezése kapcsán „jubileumi hármas­könyvnek” nevezett alkotásuk előszavá­ban - egyik interjúalanyukat idézte. Jón Láng így nyilatkozott: „A város minden időben a kultúra kifejeződése. Ha ráné­zünk a városra, és azt mondjuk, nem tet­szik, akkor azt állítjuk, hogy nem tetszik a kultúra, ami kialakította.” A változás a változatlanságban maradt A nyelvvizsgáztatás rendszerében alapvetően nem történt változás Miskolcon Miskolc (ÉM - NyZ) - A Nyelv­vizsgát Akkreditáló Testület február 11-ig hozza meg dön­tését a Rigó utca és a hozzá kapcsolódó vidéki vizsgaköz­pontok akkreditációjáról. A Miskolci Egyetem nyelvvizs­gahelyként szerepel. A Miskolci Egyetem önálló nyelv­vizsgaközpontként nem pályázott akki'editációra. Deák László, a Miskolci Egyetem adjunktusa, nyelvvizsga-tagozatvezető úgy tá­jékoztatta lapunkat, hogy két ok játszott szerepet ebben a dönté­sükben. Az anyagiakat és a szelle­mi munkát mérlegelték: az intéz­mény nem engedhette meg magá­nak, hogy milliós tételeket áldoz­zon az akkreditációra, a nyelvizs- gáztatás rendszerét pedig csak hónapokon át tartó szellemi mun­kával tudták volna kidolgozni. Központ nem, hely igen Marad azonban - értelemszerű­én a február 11-ei döntéstől füg­gően - a Miskolci Egyetem vidé­ki nyelvvizsgahely. A változás csak a formákban jelentkezik: akkreditált nyelvvizsgahely­ként, és nem a budapesti Rigó utcai Idegennyelvi és Tovább­képző Központ (ITK), hanem az O-RIGÓ vidéki vizsgaközpontja­ként működik majd. A tartalom­Nyelvvizsgára készülők bán, vagyis a nyelvvizsgázás módjában azonban semmiféle változás nem lesz. Ugyanúgy há­rom szinten - alap-, közép- és felsőfok -, három kategóriában - szóbeli (A), írásbeli (B), vagy egyszerre mindkettő (C) - és négy nyelvből - angol, német, francia, orosz - lehet pályázni. A sikerhez - mint eddig is - hat­van százalékot kell teljesíteni. A feladatok típusa is változatlan marad: vizsgálják például a nyelvhelyességet, a szókincset, a szövegértést, a kiejtést, a fordí­tási képességet, a nyelvtani sza­bályok ismeretét. Fotó: Vajda János A kisebb nyelvekből azonban ezután sem lehet vizsgát tenni Miskolcon. A jövőben esetleg spanyol vagy olasz vizsgát tud­na vállalni a Miskolci Egyetem, románból, szlovákból vagy finn­ből csak az írásbeli vizsgáztatást tudnák megoldani, hiszen ilyen nyelvekből még szakos tanára sincs az egyetemnek. Akik nem pályáztak Az ITK monopóliumát megtörni szándékszó kormányrendelet le­hetővé tette, hogy nyelviskola is akkreditáltassa magát, mint ál­lamilag elismert bizonyítványt kiállító nyelvvizsgaközpont. A nyelviskolák mégsem jelentkez­tek. - A mi nyelviskolánk nem­zetközi nyelvvizsgaközpont. El­gondolkodtat, hogy egy nemzet­közi nyelvvizsgát miért kell itt­hon honosíttatni?! Az Európai Unióban különben nem az adott ország államilag elismert nyelv­vizsgarendszerét részesítik előny­ben, hanem a nemzetközi nyelv­vizsgákat. Valószínűleg hamaro­san szükség lesz a magyar vizs­garendszer újragondolására - magyarázza Havrán Zoltán, egy miskolci nyelviskola vezetője. Kérelmüket egyébként azért sem adták be, mert szakmai kifo­gásaik vannak a magyar állami nyelvvizsgáztatás célkitűzéseivel, mérési módszereivel kapcsolatban.- Ha több vizsgaközpont van, az jó, de a Rigó utcai komoly mérce nem mehet lentebb. Ha megszűnik a monopólium, a színvonal csökkenhet. Elszapo­rodhatnak a visszaélések - mondja Lévai Istvánné, egy má­sik nyelviskola vezetője. Ők azért nem adták be az akkredi- táció iránti kérelmüket, mert kis nyelviskolaként sokallták a másfél millió forint eljárás­lefolytatási költséget, és a nyel­venként! százezreket. Diplomához kell-e nyelvvizsga? Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetemen jelenleg csak a műszaki és a gazdaságtudo­mányi karok hallgatóinak szükséges az államvizsgájuk letétele előtt nyelvvizsgával bírniuk. A műszaki karokon a jelenleg 1-3. évfolyamos hallgatóknak egy nyelvből, legalább középfokú C-típusú nyelvvizsgával, a jelenleg 1-4. évfolyamos közgazdász hallgatóknak pedig két nyelvből, szakmai anyaggal bővített, legalább középfokú C-típusú nyelvvizsgával kell rendelkezniük a két-három év múlva esedékes állam­vizsgájuk előtt. Legközelebbi nyelvvizsgák Miskolc (ÉM) - Legközelebb március 4-11-e között lehet nyelvvizsgát tenni a Miskol­ci Egyetemen. Angol, német, francia és orosz nyelvből, alap-, közép- és felsőfokú, írásbeli, szóbeli és írásbeli­szóbeli típusú, valamint szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgát rendeznek az intézményben. A vizsgákra még ezen a héten lehet je­lentkezni, érdeklődni a kö­vetkező telefonszámon is le­het: (46) 360-155. Kevés óra, nagy csoportokban Miskolc (ÉM - NyZ) - A Mis­kolci Egyetem hallgatóinak 55 százaléka angolul, 30 százalé­ka németül tanul. A 15 száza­lék pedig osztozik a francia, az olasz, a spanyol és az orosz órák között. A hallgatóknak kötelezően egy nyelvet kell tanulniuk, hat féléven keresztül heti három órában, ez összesen körülbelül 270 óra. Kezdő szintről indulva azonban 800-1200 óra szükséges egy középfokú nyelvvizsgához - mondta Bártfai István, a Mis­kolci Egyetem Idegennyelvi Oktatási Központ vezetője. Hogy megfelelő-e a nyelvok­tatás, arra a kérdésre pedig így válaszolt Bártfai István:- A rendelkezésre álló nyelvtanári gárda válogatott. A komolyabb gond a hallga­tók nyelvi affinitásából adó­dik, és abból, hogy kevés az óraszám, a csoportok pedig nagyok. A megoldás abban rejlik, hogy a közoktatás­ban a diákok eljuthassanak egy erős középszintre. Az egyetemen már csak szinten tartásra, szakmai kiegészítés­re, kisebb fejlődésre volna szükség. Brutális gyilkosság Miskolc, Alsótelekes (ÉM - PT) - Amikor beléptünk a szobába, meg akartam moz­gatni az öreg lábát, hogy keljen föl. A doktor úr zseb­lámpájával az ágyon fekvő test fejrészére világított, vértócsát pillantott meg. Ek­kor vált világossá előttünk: gyilkosság történt. A szerdán délután történtekről Juhász Árpád, Alsótelekes pol­gármestere beszélt lapunknak. A község elöljáróját azért hívta fel valaki az otthonában, mert az egyik helybeli 44 éves férfi emberi ürülékkel összekenve, véres fejjel, és kezében baltát tartva kóborolt az utcán. A há­zak kapuit is fekáliával kente be- idézte fel a történteket.- Akkor gondoltam arra, hogy orvost hívok, amikor a be­jelentő az illető véres fejéről szólt - mondta. A polgármester ekkor hívta fel a doktort. Ami­kor az orvos megérkezett, együtt mentek el a furcsán vi­selkedő férfi lakására, ahol az ember az édesapjával élt.- Amikor kiléptünk a házból - mondta még tegnap délután is érezhetően izgatott hangulatban a falu első embere az udvar hátsó részéből, a csűr felől tűnt elő a 78 éves halott férfi fia, ke­zében a baltával, és egy nyúllal, a telefonbejelentés szerint leírt állapotban. Majd elindult felénk- mondta a polgármester. Mi pe­dig nem kockáztathattuk testi épségünket, hanem elhajtottunk, és értesítettük a rendőrséget. Az emberölés alapos gyanúja miatt őrizetbe vett férfi ügyéről tegnap délelőtt a megyei rendőr­főkapitányságon tartott sajtótájé­koztatót dr. Solymosi István alez­redes, a nyomozóosztály vezető­je. A szakember szerint a gyil­kossági helyszíneléshez szokott, edzett emberek számára is félel­metes látvány fogadta a helyszí­nelőket és a forrónyomosokat. A szobában fekvő holttest fejét bal­tával szétvágta az elkövető, éá az áldozat nyakát is szinte csontig áthasította - kezdte beszámolóját az osztályvezető. Mivel nem le­hetett kiszámolni, hogy az elbo­rult elméjű férfi mire készül még, vagy mit tenne elfogásakor, ezért alaposan meg kellett ter­vezni az akciót. A mentőket, tűz­oltókat, rendőröket, a speciális beavatkozó csoport tagjainak munkáját összehangolták. Az újabb vérontást azonban min­denképpen el akarták kerülni.- Ezért utasításba adtam: úgy kell elfogni a gyanúsítottat, hogy a rendőrök a fegyverüket nem használhatják. A kockázat nagy volt. Már sötét volt, ami­kor körbe fogtuk az ingatlant, majd behatoltak a beavatkozók, és elfogták a csűrben, kezében baltával ülő illetőt. A megdöb­bentő az volt - tette hozzá a sza­kember -, hogy az elmeháboro­dott ember a saját lábujjait is egyenként elkezdte levágni. Négy már hiányzott... A sérült személyt az egyik miskolci kór­házba szállították, és egyelőre a rendőrség őrzi. A büntetőeljárás mindeneset­re emberölés bűntette miatt elindult. A gyökerek elég erősek Putnok (ÉM - ÓKI) - A jelen­legi magyar és szlovák kor­mány nem hogy gátolná, in­kább támogatja a kétoldalú kapcsolatok kialakítását - de­rült ki tegnap Putnokon a vá­rosháza dísztermében, ahol a helyi és a tornaijai polgármes­ter aláírta a testvérvárosi kap­csolatok felvételéről szóló szer­ződést. - Fordulóponthoz érke­zett ez a két, Gömör szélén fek­vő város, melyek azonos prob­lémákkal küzdenek, miközben bíznak a jövőben - mondta be­vezetőjében Tamás Barnabás, Putnok polgármestere. - Jel­lemző mindkét régióra az el­maradottság, közel azonosak a foglalkoztatási problémák, ezért az unió felé való masíro- zás közös kell, hogy legyen. Schwartz Árpád, Tornal’a- Tornalja polgármestere hazája nyelvén, szlovákul mondta el köszöntőjét. - Örömmel fogad­tuk a kapcsolatfelvételre tett kezdeményezést, amely talál­kozott akaratunkkal. Ma 50 százalékot meghaladó munka- nélküliség van városunkban. Az Európai Unió által kínált perspektívák adnak némi re­ményt a kitörésre, de ezt az utat már Putnokkal közösen akarjuk végigjárni. Padkat fogott. A Miskolc felől, a harsányi úton Har­sány felé haladó személygépkocsi jobb első kereke lecsúszott a padkára. Az autó megpördült és az úttestre visszakerülve összeütközött a szabályosan haladó kocsival. A baleset csütör­tökön délelőtt történt. A mentők három súlyos sérültet szállí­tottak a miskolci kórházba. Az anyagi kár jelentős. Fotó: f.t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents