Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-08 / 32. szám

2000. február 8., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Farsangi játszóház. Kismesterek játszó­háza várja az ovisokat és az alsó tagoza­tosokat február 9-én, szerdán délelőtt 10 órától a kazincbarcikai Gyermekkönyvtár­ban. A foglalkozás a farsangi előkészüle­tek jegyében telik. • Folton folt. A foltvarrás technikáját ta­nulhatják meg az érdeklődők Miskolcon a Vasutasok Vörösmarty Művelődési Há­zának 24 órás alapfokú tanfolyamán. Bő­vebb felvilágosítás a 46/357-421-es tele­fonszámon kérhető. Kalákás rajzok Budapest (ÉM) - Rajzpályázatot hirdet óvodások és általános iskolások számára a Kaláka Alapítvány és a Pesti Est Juni­or. A szervezők azt kérik a gyerekektől, rajzolják le saját környezetüket (iskoláju­kat, óvodájukat, családjukat, falujukat, városukat), ahogy az ezredfordulón látják, vagy amilyen lesz a következő évezred­ben. A rajzok tetszőleges technikával, de legfeljebb A/4-es (210x297 mm) méretben készülhetnek. Egy pályázó több alkotást is beküldhet, de a rajzokat kasírozni, ke­retezni nem szabad. A hátoldalra rá kell írni pályázó nevét, életkorát, címét, tele­fonszámát, iskoláját vagy óvodáját. Bekül­dési határidő: február 11. Cím: Kaláka Alapítvány, 1146 Budapest, Petőfi Csar­nok, Zichy Mihály u. 14. A borítékra rá kell írni: „A 2000. év". Kétszáz nyertes rajzból kiállítást ren­deznek március 4-én a VIII. Budapest Ma­táv Kaláka Folkfesztivál keretében a Pető­fi Csarnokban. A nyertes pályázók - feb­ruár 25-ig értesítik őket - ajándékokat kapnak, és meghívást a fesztivál délelőtti gyermekprogramj ára. A miskolci színházról Budapesten Budapest (MTI) - A Miskolcon 2001 nya­rára tervezett első nemzetközi operafeszti­vál szervezését lebonyolító közhasznú tár­saság létrehozásáról márciusban dönt a városi közgyűlés - mondta Müller Péter Sziámi, a rendezvény egyik fő kezdemé­nyezője, a Miskolci Nemzeti Színház Buda­pesten tartott sajtótájékoztatóján hétfőn. Müller Péter Sziámi emlékeztetett arra, hogy - mint arról lapunkban is többször beszámoltunk - elképzelésük szerint 2001 nyarán Bartók + Verdi címmel szeretnék megrendezni az első nagyszabású opera- fesztivált. A rendezvény anyagi hátterével kapcsolatban kitért arra, hogy a lehetsé­ges magyarországi - állami, önkormány­zati, gazdasági és üzleti - támogatókon kí­vül pályázatok révén európai uniós pén­zeket is szeretnének elnyerni. Hegyi Árpád Jutocsa, a színház igazga­tó-főrendezője az operatagozatot mutatta be. A Bohémélet közelgő premierje kap­csán elmondta: az opera ebben az évad­ban magyar nyelven szólal meg, jövőre már az eredeti nyelven is hallható lesz. Elhangzott az is, hogy civil kezdemé­nyezés nyomán rövidesen megalakul a Miskolci Operabarátok Egyesülete. '-'J ------------------------­rosház téren a közelmúltban megnyílt Belvárosi Szépmíves Antikvárium a nevé­hez híven csak valóban értékes régi köny­vekkel kereskedik, elsősorban a gyűjtők és a szép iránt -fogékony vevők kiszolgálá­sát tűzte ki célul. Hamarosan valódi régi­ségek, képeslapok, gramofonlemezek, tér­képek is megtalálhatók lesznek a kis üzlet kínálatában. Nem a verseny, hanem mi­nőség a fontos, vallja Novák Attiláné, a könyvkereskedés vezetője. Fotó: Farkas m. A kultúra lovagja és fegyverhordozója Utry Attila, a Rónai Művelődési Ház igazgatóját a magyar kultúra lovagja Utry Attila a Magyar Kultúra Lovagja-díj plakettjével Fotó: végh Csaba Miskolc (ÉM - FG) - Főállása a városhoz köti, de olyan a munkája, hogy a falvakban is „otthon van". Utry Attila, a miskolci Rónai Művelődési Ház igazgatója megkapta a Falvak Kultúrájáért Alapít­ványtól a Magyar Kultúra Lovagja-díjat. A magyar kulturális örökség ápolása és fejlődésének elősegí­tése érdekében kifejtett tevé­kenységéért a Falvak Kultúrájá­ért Alapítvány a Magyar Kultú­ra Lovagja-díjjal tüntette ki Utry Attilát, a miskolci Rónai Művelődési Ház igazgatóját. A kitüntetéssel járó oklevelet és plakettet a magyar kultúra nap­ja alkalmából Budapesten ren­dezett ünnepségen vette át az igazgató, és az ekkor megtartott ceremónia keretében - 19 köz- művelődési szakemberrel együtt - lovaggá is fogadta Nick Fe­renc, az alapítvány kuratóriu­mának elnöke. Ugyancsak a magyar kultúra napja alkalmából Miskolcon a Rónai Művelődési Ház ismét megrendezték a város kultúra- közvetítő intézményeinek, művé­szeti csoportjainak gálaműsorát. A Rónai ugyan soha nem tarto­zott szervezetileg sem a város­hoz, sem a megyéhez; hiszen egy­kor a szakszervezet tartotta fenn az intézményt, ma pedig egyesü­leti formában dolgoznak, mégis fontosnak tartják ezt a városi összefogást, hiszen mindannyian a kultúrát szolgálják, az itt élő emberek közművelődési igényeit igyekeznek kielégíteni. A Rónai Művelődési Házban talált otthonra a Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület, az Avas Néptáncegyüttes, a Forrás Kamarakórus, több százan jár­nak az itt működő balettiskolá­ba, a különböző tanfolyamokra, a színházteremben tartott kon­certekre, előadásokra. Mindezt látva azt mondhat­nánk, a Rónai Művelődési Ház és vezetője, Utry Attila sokat tesz a város kultúrájáért. De ő most a Falvak Kultúrájáért Ala­pítvány díját kapta meg. Utry Attila számára nem is­meretlen a falvak kulturális éle­te sem. Pályakezdőként először Ónodon dolgozott. De később sem szakadt meg a kapcsolata a kisebb településekkel. A Kelet tiszteletbeli elnökeként, a Ma­gyar Orthodox Művészeti Ala­pítvány elnökeként, a B.-A.-Z Megyei Közgyűlés Térség Képzé­si Alapítványának kuratóriumi tagjaként is átfogó ismeretekre tett szert. Kutatóként sem a vá­ros kultúrájával, hanem a kultú­rával foglalkozik. Mindezt a tu­dást nagyon jól hasznosította egyetemi oktatóként is. Most pe­dig a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának közműve­lődési szakértőjeként vesz részt abban a revitalizációs program­ban, melynek keretében meg­próbálják újraéleszteni, új tarta­lommal megtölteni a települések közösségi színtereit. Legutóbb éppen Négyes és Lak közműve­lődési szakembereit segítette ab­ban, hogy miként lehet felújíta­ni, korszerűsíteni a régi művhá- zakat, úgy átalakítani a meglévő épületeket, hogy minél jobban szolgálják az ott élők igényeit. Tehát a minisztérium ellátja fel­adatokkal, de bárkinek szívesen segít, aki tanácsért fordul hozzá. Saját munkahelyén is kénytelen volt megtanulni, miként lehet és kell átalakítani egy régi, elavult, felülről erőltetett elképzelés sze­rint épült művelődési házat, ho­gyan lehet összeegyeztetni a kü­lönböző érdekeket, a gazdasági kényszert és a közművelődési igényeket. Utry Attila a kultúra közkato­nájaként, hűséges szolgálójaként jutott el oda, hogy a Falvak Kul­túrájáért Alapítvány elismerte: lovagként védelmezi a magyar kultúrát. Európai hálózathoz csatlakozna a Cine-Mis Miskolc (ÉM) - A pénzügyi támogatáson túl egyéb fon­tos lehetőségeket is jelente­ne, ha a miskolci Cine-Mis Kft. tagja lehetne az Európa Cinemas Hálózatnak. A csat­lakozás feltételekhez kötött - ezek teljesítését vizsgálta a napokban két szakember. Claude-Eric Poiroux, az Európa Cinemas Hálózat elnöke és Dr. Mario Liggeri, a szövetség el­nökségének tagja, az Olasz Kul­turális Minisztérium nemzetkö­zi kapcsolatokért felelős munka­társa látogatott múlt pénteken Miskolcra, a Cine-Mis Kft.-hez. A Cine-Mis Kft. egy évvel ez­előtt adta be jelentkezési kérel­mét az Európa Cinemas hálózat­hoz, tudtuk meg Bíró Tibortól, a Cine-Mis Kft. ügyvezetőjétől. Az Európa Cinemas az Európai Unió Média II. programjának része, en­nek célja a kiválasztott mozikban az európai gyártású filmek arány­számának növelése, az amerikai filmek túlsúlyának ellensúlyozá­sa. A hálózat azokat a mozikat fo­gadja tagjául, amelyek az európai gyártású filmeket kiemelten keze­lik műsoraik összeállításánál. Az Európa Cinemas-nak összesen 344 tagmozija van, melyek elsősorban az unió tagállamaiból kerülnek ki, de már pályázhatnak a Média Programban részt vevő, jövendő uniós országok is. A Cine-Mis Kft. Kossuth és Hevesy filmszínházai felvételé­nek ügye most ért abba szakasz­ba, hogy a szövetség vezetői sze­mélyesen a helyszínen győződ­tek meg arról, a mozik és műso­ruk megfelel-e a rendkívül szi­gorú előírásoknak. A vendégek aprólékos részle­tességgel először a mozikat te­kintették meg, a gépházak tech­nikai felszereltségétől a vetítő- vászon minőségéig. Ezt követő­en tárgyalást folytattak Bíró Ti­borral, akinek tájékoztatása alapján a vendégek kedvező ta­pasztalatokkal távoztak, döntés az ügyben ez évben várható. Amennyiben sikerül a Cine- Mis Kft.-nek az Európa Cinemas hálózatba felvételt nyernie, úgy pénzügyi támogatáson kívül le­hetősége lesz az európai filmek promóciós tevékenységébe be­kapcsolódni, módszertani segít­séget kapni és különböző prog­ramok cseréjében részt venni. * Mint korábban hírül adtuk, nyár elején két multiplex mozi is nyí­lik Miskolcon, és az országos ta­pasztalatok alapján ez várhatóan igen negatívan érinti majd a ha­gyományos mozik forgalmát. Ha a látogatottságuk nagy mérték­ben visszaesne, a Béke mozi épü­letének átmeneti időre más fel­adatokat kellene ellátnia. Az Európa Cinemas hálózati tagság igen komoly lehetőség a két (vagy legalább az egyik mozi) magas színvonalú működtetésére. Ezért is van külön jelentősége annak a mintegy 10 milliós tételnek, ami igényként szerepel a városi költ­ségvetésben, és ami azt segítené, hogy gazdasági szempontból biz­tosan átvészelje a Cine-Mis a vál­tozást. Mint Üszögh Lajostól, a városi képviselő-testület kulturá­lis bizottságának elnökétől meg­tudtuk, a költségvetés formáló­dik, egyelőre nem mondható sem­mi biztos erről az összegről, ám a bizottság mindent megtesz a költ­ségvetés tárgyalásakor is a Cine- Mis jövőjének biztosítására. Ma véget ér a teltházas Magyar Filmszemle Budapest'(MTI) - Élet van a 31. Magyar Filmszemlén, és ez a legfontosabb, mondta Miskolczi Péter, a szemleta­nács elnöke gyorsértékelés­ként hétfőn, egy nappal a fil­mes seregszemle zárása előtt. Miskolczi Péter közlése szerint eddig minden versenyfilmet ha­talmas érdeklődés kísért.- Nemcsak a nagyjáték-, ha­nem a dokumentum- és a kísér­leti, illetve a kisjátékfilmes ka­tegória alkotásait is teltházas közönség előtt játszották. Mint elmondta: nem egyszer előfordult a szemle eddigi négy napja alatt, hogy még a kong­resszusi központ legnagyobb, 1700 nézőt befogadó terme is zsú­folásig telt, minden talpalatnyi helyet elfoglaltak az érdeklődők. így történt ez például Deák Krisztina Jadviga párnája című filmjének vetítésekor, a becslések szerint valamivel több mint 2,5 ezer ember látta. Ugyancsak megteltek a széksorok Pacs- kovszky József A mi szerelmünk, Surányi László Film... című alko­tásának és Gödrös Frigyes Gla- mour című filmjének a vetítésén. Miskolczi Péter hangsúlyozta: a filmekről szervezett vitákat nagy érdeklődés kísérte, ami azt mutatja, hogy mind a közönség, mind a szakma, mind pedig az alkotók ki vannak éhezve az el­ső reakció lehetőségére, a reális vélemények megismerésére.- A világ filmgyártásában az utóbbi néhány évben megfigyel­hető egy bizonyos romantikus hullám - nyilatkozta Miskolczi az egész estés játékfilmekkel kapcsolatban -, amely valami­lyen szinten a magyar filmkészí­tést is elérte, de csak annyira, hogy az érzelmek, az emberi mély érzések bemutatása felé kö­zelednek a rendezők. Hozzáfűzte: jelentős és ígéretes az a filmter­més, amelyet az elsőfilmes alko­tóktól láthatott a közönség. A szemle versenyprogramjá- ban szereplő játékfilmeket a nagyközönség a szemle ideje alatt a Puskin moziban tekint­hette meg. A szemle sajtóirodá­jának tájékoztatása szerint a hétvégén a Puskinban vetített szemlefilmekre több mint ezren voltak kíváncsiak, a jegybevétel meghaladja a 473 ezer forintot. Sas Tamás a Rosszfiúkról- Óvatosan viszonyuljunk a ha­talomhoz, mert egyetlen célja, hogy eszközzé változtasson ben­nünket, erre próbáltam meg felhívni a figyelmet legújabb filmemmel, a Rosszfiúkkal - nyilatkozta Sas Tamás rendező. A német-magyar kooproduk- cióban készült Rosszfiúkat a 31. Magyar Filmszemle ver­senyprogramjában, teltházas közönség előtt mutatták be.- Nem az a lényeg és nem at­tól sikeres egy produkció, hogy mennyien néznek meg egy fil­met, hanem hogy értékelhető nézőszámot ér-e el, és értékké tud-e válni a közönsége számá­ra - fogalmazott Sas Tamás. Elmondta: a nemzetközi díj­nyertes Presszó, és a tavalyi filmszemlére készült Kalózók után egy szóhasználatában, kö­zegében, és témaválasztásában- feldolgozásában keményebb film lett a Rosszfiúk.- Nem feltétlenül azért ke­mény, mert trágár szavak röp­ködnek a levegőben, hanem mert illusztrálja mindazt az erő­szakot, durvaságot, bűnt, amely véleményem szerint jellemzi az ezredfordulós Magyarországot.- A Rosszfiúk filmje egy kép­zeletbeli kisvárosban, Szacsán, a fiatalkorúak javítóintézeté­ben játszódik, és egy felkavaró, kortárs zenés film - ismertette. A Rosszfiúk főbb szerepei­ben a közönség Bodó Viktort, Stohl Andrást, Máté Gábort, Rajkai Zoltánt, Fullajtár And­reát, Szirtes Ágit, Söptei And­reát, Szacsvay Lászlót láthatja. A film zenéjét Ganxsta Zolee és a Kartel szerezte, az operatőr Pohárnok Gergely volt.

Next

/
Thumbnails
Contents