Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-08 / 32. szám
2000. február 8., kedd iSZM-NUBVMMNISZie* Aktuális / Hirdetés 6 JEGYZET Zsoldba állni Udvardy József Katona ez a legény, de civilben érkezett haza hétvégi eltávozásra valamely dunántúli helyőrségből forrói családjához, de legfőképpen szive hölgyéhez. Az egyenruhát a katona a laktanyában hagyta, és az ertcsi állomáson büszkén menetel itt-ott kifényesedett szövetnadrágjában, vékony dzsekijében, kitömött nej- lontasakja fülét markolva a helyi járatú autóbusz felé. A vasútról Forróig ugyanis vagy negyedórát még buszoznia kell. A katona örül, hogy levethette a mundérját, s néhány perce, még a vonaton büszkén jelentette ki, akkor sem állna hivatásosnak, ha kétszer annyi pénzt kapna, amennyit egyébként ígértek neki. Nincs ő egyedül, katonának lenni nem divatos foglalkozás ma Magyarországon. Az egyenruhának, hacsak nem csillog rajta már az őrnagyi csillag, nincs ma túl nagy becsülete Magyarországon. Bajos lesz így a valódi, profi, NATO-kompatibilis zsoldos hadsereget felállítani hazánknak. Még a vonaton, amíg a civil ruhás katona saját seregundoráról beszélt, azon gondolkoztam, ha lehetne, én visszamennék zsoldosnak. Tudom persze, közel az ötvenhez, egészség- ügyi gondokkal terhelten a kutyának sem lenne szüksége rám. Ám a súlyosabbnál súlyosabb élettapasztalatokkal a hátam mögött ma már biztos vagyok benne: a seregben szabályozott körülmények között szolgálatot teljesíteni, ezerszer egyszerűbb, Idegileg és fizikailag kevésbé megterhelő feladat, mint a civil élet dzsungelében, a kenyérharc, a hazugságok, az árulások őserdei szabályai között helytállni. Hiszen zsoldos vagyok most is, mint tengernyi más ember, akinek a rendszerváltás zavaros körülményei között nem sikerült tulajdonhoz jutni. Zsoldosa vagyok saját kisvállalkozásomnak, harcos a megrendelésekért folyó kíméletlen versenyben. Egy folyosó felmosása, délutáni krumplipucolás, szilveszteri őrszolgálat pedig kismiska ahhoz a szívatáshoz képest, amelyet az elmúlt években kellett elviselnem. A civil életben zajlik csak az igazán vérre menő harc. Ráadásul még az ombudsman is fütyül rám, ha elered az orrom vére. HÍRCSOKOR • Megemelt bírság. Encs képviselő-testü- lete módosította a piacokról és a vásárokról szóló önkormányzati rendeletet. A szabályozás szerint a piacokon elkövetett szabálysértésekért a korábbinál magasabb, 30 ezer forintos bírságot is kiszabhat a hatóság. • Jubileumra készülnek. Az idén tizedik éve folytatja munkáját Szerencsen az Egyesült Szocális és Egészségügyi Intézet. Az évfordulóról - várhatóan szeptemberben - prominens személyek részvételével emlékeznek majd meg. Kéménybontás Ózd (ÉM - ÓKI) - Megkezdték az acélműi gyárkémények bontását Ózdon. A nyolcas számúnak, vagyis az egyik szélsőnek nap mint nap csökken a magassága. A magasban lógó, dolgozó alpinisták munkájának biztosítására munkanapokon reggel héttől délután két óráig a Gyár útnak ezt a szakaszát lezárták a forgalom előtt. / Aranylakodalom Ozdon Ózd (ÉM - ÓKI) - ötven évvel ezelőtti fogadalmát erősítette meg Balogh Sándor és Sallai Gizella. A házaspár a napokban ünnepelte aranylakodalmát, és az eltelt fél évszázad után is lényegesnek tartották, hogy tíjra az oltár elé álljanak. Illetve házasságkötésükkor erre nem volt lehetőségük, mivel Űjszentmargitán akkoriban nem volt református templom, így az általános iskolában tartott egyik hittanórán mondták ki a holtomiglan-holtodiglant. Most még ráadásul Ózd város anyakönyvvezetője is hitelesítette a frigyet, így most már teljes törvényességben élhetik le a gyémántlakodalomhoz hátralévő, és a további éveket. A szívjóság többet ér, mint az igazság A sajószentpéteri ház, Szabónéval Fotó: kba Kazincbarcika (ÉM - KBA) - Előfordulhat, hogy mire ez a cikk megjelenik, egy asszony és két fia az utcára kerülnek. Hogy mi a bűnük? Megbecsülik azt a keveset, amijük van. Tisztes szegénységben próbálnak helyt állni, élni, tanulni, dolgozni... már ha hagyják őket. Egyetlen „bűnük”, hogy 1997-ben kihozták a nagymamát a szociális otthonból, és innen kezdődik a kálváriájuk is. Kilátástalan helyzetük egyetlen oka érthetetlen emberileg, de a törvény szava úgy ítélkezik: nincs igazuk. Menniük kell, költözni akár télvíz idején, akkor is, ha nincs hová... Végső kétségbeesésükben fordultak a nyilvánossághoz, hátha lesz itt a környéken valaki, aki megszánja őket, és befogadja akár nyári konyhába, akár víkendház- ba a családot. Jó emberek akadnak. Ilyen volt a Fókusz műsora után az a világtalan férfi is, aki befogadná Szabónét és gyermekeit. Az asz- szony azonban nem mer dönteni: fél a kiszolgáltatottságtól, az idegentől... „Nem az a legrosszabb a tévedésben, hogy hamisságokat tartalmaz, hanem az, hogy konok, vak és szenvedélyes”. Sajószentpéter, január vége, úgy mínusz 10-15 fok körül. Autóval sem könnyű a csúszós Bocskai úton közlekedni. Régi stílusú ház, rendezett udvarral, macska vár az ajtó előtt, hogy beengedjék. Itt lakik Szabóné és két fia azzal a rettegéssel a szívükben, hogy bármikor pakolniuk kell. Nekik ezt hozta az új évezred küszöbe: szomorúságot, bizonytalanságot - talán a család szétszakadását. De hogyan jutottak idáig? Szabóné - látszik, hogy nem először - ma már indulatok nélkül idézi fel hányattatásuk történetét:- Édesanyámat 1997-ben saját Gondoskodás Miskolc (ÉM) - Feleségemnek lejárt a „Gondoskodás” nevű biztosítása, ezért a múlt év végén bement a biztosítóhoz annak reményében, hogy a neki jogosan járó összeget felvegye, ám meglepetések érték - közölte lapunkkal Kletz László. Az alábbi „sztoriból” a TÉR(SÉG) is tanulhat, vagy okulhat. Hatalmasat tévedett! Miután madárnak nézték, villámgyorsan reptették vissza fészkére írja rovatunknak Kletz László, a Diósgyőri Képzőművész Stúdió vezetője. - Na, nem a kakukkot, hanem a nejemet. Bejelentése pillanatában elvették tőle szerződését, aztán arra hivatkozva elkezdték húzni az időt, mivel a pénz addig is nekik, azaz AB Aegonnak kamatozik. Mármint a párom pénze. (Mit mondjak - ügyes!) Fizetni Miskolcon nem tudnak, csak Budapesten, jelentette ki a rutinos ügyintéző hölgy, majd a számítógépbe megnézve(?) közölte, hogy nem kell nyugtalankodnunk, mert az összeg már tizedikén postázva lett, „csak hát a posta...”, kezdte mószerolását. Ingyenes számon felhívtuk budapesti központjukat, ahol a szintén „rutinos” hölgy eldicsekedve, - tizenharmadikán (!) lett postázva a pénzünk, és ez már biztos, mert (ő is) megnézte a gépben. Mi meg magunkat a tükörben, hogy mitől, vagy miért néznek megint madárnak minket? Mi emberek vagyunk, akik eddig becsületesen és lelkiismeretesen teljesítettük a ránk - illetve feleségemre - szabott, vagy kirótt feltételeket. Egonka soha nem érdeklődött nálunk arról, hogy ezt hogyan sikerült nekünk. Teljesítenünk kellett, és meg is tettük. Most a biztosítón (lenne) a sor, és engem sem érdekel, hogy ezt hogyan tudja megoldani. Végezetül még csak annyit, biztosításra valóban szükség van, de egyben a családunk - most már - teljesen egyetért: Nem ilyenre! felelősségemre hoztam ki az ede- lényi szociális otthonból. Ettől kezdve együtt laktunk ebben a házban, amelynek én vagyok a tulajdonosa, édesanyám haszonélvezeti jogával terhelten. Ő már az első napoktól kezdve furcsán viselkedett, többször megfenyegetett, hogy felgyújtja a házat, így gyakori vendég volt nálunk a rendőrség, önkormányzat, sőt a polgármester személyesen is járt itt. Később vett magának Szuha- kállóban egy házat, oda is költözött, de ebből a sajószentpéteri házból ki akar bennünket tetetni. Mivel ő a haszonélvező, joga van hozzá, neki adott igazat a bíróság is. Felajánlottam, hogy részletekben megveszem tőle a házat, de azt sem fogadta el. Bordács Mihálynét - a nagymamát - ideg- és elmeorvos is vizsgálta 1998-ban, aki megállapította, hogy az „elmebetegség szintjét csaknem elérő vonatkoz- tatásos személyiségzavarban szenved... ügyei önálló viteléhez belátási képessége tartósan és nagymértékben csökkent”. Ezt a vizsgálatot két év múlva lehet Hirdetés-------------------------------------megismételni, vagyis a leghamarabb idén. így esetleg gondnokság alá kerülhetne, de hogy ez hozna-e megoldást? „Egy igazság, amely összezavarja a többit, nem lehet igazság”. Történetünkben két igazság ütközik: a törvény szava, amely az idős asszony mellé áll, az édesanya és a gyermekek igazsága, akik csak nyugalmat szeretnének. A nagyfiúé, aki leszerelése után hiába kopogtat a munkahelyeket, a kisebbé, aki még a hercehurca mellett is jó tanuló, hamarosan megkapja „Sajószentpéter város 1999. év Ifjúsági sportolója” címet. Az édesanyáé, aki rokkantnyugdíja mellett havi néhány ezer forintért Kinder-tojásfigurákat rak össze. Hármójuk jövedelme alig több mint 30 ezer forint, a ház tiszta, rendes, gondozott - de hideg, hiszen a tüzelő is fogytán, csupán este tudnak valamennyit fűteni. A jog azonban ezt nem nézi: a haszonélvezet erősebb mindennél, ha a nagymama úgy akarja, menni kell. Mint ahogyan ügyvédje december 15-én kelt levelében írja: „Folyik tehát tovább a végrehajtás”! Az ügy megjárta már az om- budsmant is, eredmény nélkül, így aztán Damoklész kardjaként függ a fejük fölött a kilakoltatás veszélye, amelyet a B.-A.-Z. Megyei Bíróság határozata erősít meg: „Bármikor kérheti a felperes, hogy az ingatlant bocsássák birtokába, mert élni kíván a haszonélvezeti joggal.” „...a szív durvasága”. Hallgattassák meg a másik fél is - követeli az újságírói tisztesség. Munkatársammal elindultunk hát Szuha- kállóba, ahol a Petőfi úton, fehér, nagyudvarú házacskában él Bordács Mihályné - a felperes. A kapun vaslánc, de a függöny mintha lebbenne, ahogy zörgetünk. De minden hiába, Bordácsné senkivel nem akar beszélni. Ezt erősíti meg a szomszéd, aki szerint sokszor napokig nem látni az idős asz- szonyt, de szóba állni nem igen szokott senkivel. Persze, hallottak róla, hogy Teri néni miatt a lányá- ék az utcára kerülhetnek... Kezdődik egy új hét, új hónap. Vajon mit hoz Szabóéknak? Mert: előfordulhat, hogy mire ez a cikk megjelenik, egy asszony és két fia az utcára kerülnek... A kör bezárult 1999. január 06. „Bármenynyire is megértem nehéz családi és lakáskörülményeit - hatáskör hiányában - nem tudok segíteni, ugyanis a végrehajtás is a bírósági eljárás része... A fentieket figyelembe véve csupán azt tanácsolhatom, hogy problémájával forduljon a B.-A.-Z. Megyei Bíróság elnökéhez”. Dr. Polt Péter, állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A telefon Uá 1 W km 0/T" / 1 * Ügyes-bajos dolgainak ne járjon utána, inkább intézze el telefonon! Ezt könnyen megteheti, hiszen mostantól a telefon nemcsak a lábát, hanem a pénztárcáját is kíméli. A helyi hívások ugyanis ezentúl nappal 10,SO Ft helyett csak 9 forintba kerülnek percenként'. A jövőben tehát könnyen 15%-kal könnyebben. Azért a cipőjéről nehogy megfeledkezzen! Ráfúj, töröl, ráfúj, töröl.. könnyen ) beszélhet. a lábat ‘Ehhoz /ön st sikeres hívások utáni egyszeri kapcsolási díj, amely most 7,50-lorlntra csökkent. Az arak az áfát is tartalmazzak. 1212 www.matftv.hu ... *000^ További információk a díjmontesen hívható 1212-as telofonszámon és 3 MÁTAV Pont boltokban. Egymás közt MATAV
