Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-07 / 5. szám

2000. január 7., péntek ÉSZU-NU6VHR0RSZÁG # Aktuális 6 HÍRCSOKOR • Minőségbiztosítás a hivatalban. Mező­kövesd intézményeiben fokozatosan be­vezetik a minőségbiztosítási rendszert. A polgármesteri hivatalt és a Városüzemel­tetési Szervezet világítja át először a Controll Rt. elkészíti a dokumentációt, a kézikönyvet. Az elő-auditot 7-8 hónapos munkafolyamat előzi meg. • Jeges utak. Nehezen tudnak közleked­ni a bükki falvak között az autósok. Sok panasz érkezik a Bükkzsércet Cserépfalu­val összekötő út állapotáról, melyet a nyékládházi Közútkezelő Kht.-nak kelle­ne letisztítani. A vastag jégbordákon igen veszélyes a közlekedés, s úgy tűnik, csak az olvadás rendezi majd az állapotokat. • Gyermekvédelem. Gyermekjóléti szol­gálat alakult hat község társulásával, szo- molyai székhellyel. Hárman látják el a gyermekek védelmét, a családok ügyei­nek intézését Bogács, Cserépfalu, Cserép- váralja, Szomolya, Bükkzsérc és a heves megyei Noszvaj területén. m // • • / . * 1 Tuzijatek - humoristával Felsőzsolca (ÉM) - Természetesen az idén is lesz szilveszteri rendezvény a fel- sőzsolcai Pokol étteremben, hiszen a mostani nagy sikert aratott. A harmin­cegy éve megnyitott étteremben fellépett a humorista Ihos József és Karda Beáta, s volt tűzijáték is. Acsarkodás a magánszeszfőzdékre A vidéki pálinkafőzők bezárásával eltűnne a nemzeti ital, a kisüsti Ózd (ÉM - ÓKI) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pá­linkafőzők Társadalmi Szer­vezete mára országos érdek- képviseleti szintre emel- \ kedett. Szükségük is volt az összefo­gásra a kis szeszfőzdéknek, mert a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács azt javasolta, szűkítsék le a szeszgyártók kö­rét. Indoklásul a fekete és szür­kegazdaság visszaszorítását je­lölték meg, mintha a fináncok által folyamatosan ellenőrzött kis üzemekben tűnnek el évi 20 milliárd forint jövedéki adó. A Szeszipar című lap 1999. márciusi számának 4. oldalán közölte a szeszipar illetékesei­nek javaslatát a jövedéki tör­vény zártabbá tételére. A jöve­déki adótételek változtatásánál a következő olvasható: „A folya­matos adónövelés helyett azt szükséges a PM-mel (és társszervekkel) megértetni, hogy a beszedett összes adó ab­szolút számban akkor növek­szik jelentősen, ha az adózási kört szélesítjük, a kedvezmé­nyezettek körét (bérfőzés) szű­kítjük.” Hivatkoznak ott külön­böző Európai Uniós jogszabá­lyokra és a nemzetközi kapcso­latokra történő odafigyelésre. Császár Antal Fotó: óki Ebből kiolvasható az a mar­xizmusból jól ismert dogma, miszerint a nagyhalak felfalják a kishalat, vagyis a kis szesz­főzdék bezárásával még inkább monopolhelyzetbe kerülnének a nagy szeszgyárak, s megszűnne a konkurenciájuk. Eközben persze egy nemzeti ital lekerül­ne a színről: a kisüsti pálinka. Ezt a helyzetet látta át Császár Antal, akinek Tárcái melletti külterületen működik a szesz­főzdéje. Szervezkedésbe kezdett és 1999. június 30-ai dátummal megalakította a B.-A.-Z. Megyei Pálinkafőzők Társadalmi Szer­vezetét, amely a pálinkabérfő- zők és pálinka-előállítók érdek- védelmi képviselete. Császár Antal lapunknak nyi­latkozva elmondta, hogy me­gyénkén belül érdekes módon nem kapta meg a kellő támoga­tást a szakmabeliek részéről, mindössze 25 százalékra sikerült a szervezettség. Sokan a majd­csak lesz valahogy elvnél marad­tak, kitéve magukat a létbizony­talanságnak. Már az is nagy ér­vágás volt a kisvállalkozóknak, hogy egymillió forint jövedéki biztosítékot kellett letenniük, és még ehhez adódott a szeszipari­ak legújabb ötlete... Emiatt au­gusztus 23-án megalakította a Gyümölcsszesz és Pálinkafőzők Országos Érdekvédelmi Közössé­gét, melynek már 85-90 százalék között mozog a taglétszáma. Elérték, hogy a bérfőzött borpár­lat és a gyümölcspálinka adója hektoliter fokonként a két ter­mék mindenkori normál adójá­nak 40 százaléka legyen. Az EU-val mint magyar sajá­tosságot kell elismertetni a ter­melői pálinkát és mivel az egész rendkívül ellenőrzött közegben működik, ne tegyék kötelezővé a nagy kiadással járó számítógé­pes rendszer bevezetését. A bér­főzést végzők kapjanak enge­délyt palackozásra a pálinkatu­lajdonos megbízásából. Érdekes láncolata a folyamatnak, hogy a bérfőzővei szedetik be az adót, melyet az adóhatóság vagy az ál­lam visszafelé nem kompenzál. Ez idáig a lehullott, romlott gyümölcsöt összegyűjtötték az őstermelők, és azt erjesztés után kifőzték. Császár szerint tudták az emberek, mit isznak, mert gyümölcsből csak gyümölcspá­linkát lehet készíteni. Arra a kérdésre nem kapunk választ tő­le, a szeszipar nagy üzemei mi­ből állítanak elő olyan horribilis mennyiségben szeszes italt? Hol tudnak akkora mennyiségű gyü­mölcsöt felvásárolni? Ezen túllépve elmondja, sza­badalmaztatta a tarcali üzemé­ben gyártott törköly pálinka ál­tala kitalált lepárlását, melyet egy neves vállalkozóval hamaro­san palackozni fognak. Magyar nemzeti színekkel díszítik majd és nemzetközi sikerre számíta­nak, mivel a hegyaljai szőlő pár­lata csak jó lehet. Nagyobb sikerként viszont azt könyvelné el, ha a megye 86 szeszfőzdéje közül nemcsak 14- ből támogatnák elképzeléseik­ben és nem a csodára, illetve ar­ra várnának a vállalkozók, hogy más oldja meg gondjaikat - nyi­latkozta lapunknak, a Gyümöl­csszesz és Pálinkafőzők Orszá­gos Érdekvédelmi Közösségének elnöke egy általa bérelt szeszfőz­dében, Sajónémetiben. Ismét fenyeget a belvíz a Bodrogközben Nagyrozvágy (ÉM - BSZA) - A hóolva­dással ismét kritikus belvízhelyzet alakulhat ki a Bodrogköz több terüle­tén. A Tisza és a Bodrog által körbe­zárt kistérségben már most is műkö­dik a belvíztársulat, valamint az észak Magyarországi Vízügyi Igazga­tóság több átemelő szivattyúja. Különösen veszélyes a helyzet a Bodrog­köz legmélyebb pontján, Kis- és Nagyroz­vágy határában, ahol a Tiszakarádi-főcsa- torna felé eső mezőgazdasági területek egy része még tavaly művelhetetlenné vált a belvíz miatt, s most úgy látszik, hi­ába javították meg a falu határában álló szivattyúberendezést, a helyzet idén sem javul majd. Mint a lapunkhoz eljuttatott dokumen­tumokból kiderül, Nagyrozvágyon például a Dózsa és a Lázár utcák mélyebben fek­vő részei már most vízzel borítottak, s az olvadás után a helyi emberek a helyzet romlásával számolnak. Ezt a részt a tava­szi belvíz is veszélyeztette. A két társult település önkormányzata nemrégiben külön foglalkozott ezzel a té­mával. A képviselő-testületek azt a hatá­rozatot hozták, hogy a kialakult helyzet­ről tájékoztatják az illetékes szerveket, egyben segítséget is kérnek tőlük. A té­mával kapcsolatos ügyek intézésével Bá­nyász Mihályt, Nagyrozvágy polgármeste­rét bízták meg. A Komlóska-patak mint Jordán folyó Komlóska (ÉM - BSZA) - A görögkato­likus vallás egységbe fogja Komlóska lakóit, segít a hagyományok megőrzé­sében - vélekednek a település lakói. A fenti kijelentés egyik ékes bizonyítéka a minden év januárjának hatodik napján, Vízkereszt alkalmából megtartott vízszen­telés, amelyet ősidők óta a településen át­futó pataknál végez el a helyi lelkipásztor. Ilyenkor a templomban megtartott misét követően mindenki a patak partjára vonul, ahol Iski István, a falu görögkatolikus lelki- pásztora rövid szertartás keretében még­szenteli a patak vizét, amely ilyenkor a Jor­dán folyót jelképezi. A vízfolyáshoz minden­ki kis edénnyel a kezében érkezik, azt meg­merítik a megszentelt vízben, majd az edény tartalmát hazaviszik. Azzal aztán otthon megszentelik a házat, a jószágokat, a beteg családtagokat és az értékeiket. A szertartá­son kevés kivétellel mindenki részt vesz és a helyi emberek rendkívül büszkék arra, hogy a vízszentelést soha nem vitték be a temp­lomba, hanem a természetben tartották meg. Hová szemeteljen 19 település? A gesztor polgármester érvelése a hulladéklerakó mellett - az abaújkéri döntéshozatal előtt Monok, Abaújkér (ÉM) - Mint ahogy az lenni szokott kishazánkban nem egyértel­műen fogadják az új születését. Érvényes ez az Abaújkér mellett megvalósuló hulladéklerakóra is. Pró és kontra ádáz csatározások folynak az ügyben. A demonstrá­lástól sem riadtak vissza az érintett lakók. Megszólal most e- közérdeklődésre számottartó témában a beruházást akaró gesztor polgármester, Csordás Ferenc, aki levélben is kérte az abaújkériek támogatását. Három­éves térvezési, vizsgálati és enge­délyezési idő eltelte után került a 19 társult község oda, hogy a támogatási határozatok birtoká­ban elkezdhesse az Abaúj szántó és térségi szilárd kommunális hulladéklerakó kivitelezését - közölte lapunkkal Csordás Fe­renc, Monok polgármestere. A helyet, amelyet 7 megtekin­tett változatból a hatóságok vá­lasztottak ki, és engedélyeztek, csak ismételt, mintegy 2,5-3 éves eljárási időtartammal lehetne módosítani, amely közben a tá­mogatások örökre elvesznének, sőt büntetési költségeket is fel­számítana az állam a községek­re - írja az abaújkérieknek szánt levelében Monok polgár- mestere. - Ezért kérem, hogy döntések előtt vegyék figyelem­be a következő gondolatokat: A hosszabb szállítási távolságú encsi lerakó rövid időn belül betelik, és a bővítéshez Abaúj­kér községnek.jelentős összeg­gel hozzá kell járulnia. Ezzel szemben az épülő hulladéklera­kó költségei önöket nem érinte­nék, sem beruházási, sem üze­meltetési szinten. így a mosta­ni bizonytalanság és a várható nagy költséggel szemben biztos elhelyezés és költségmentesség állna. Az európai előírásoknak megfelelő lerakó zárt rendsze­re, rendszeres földtakarása, zárt kerítése, védőfásítása, he­gesztett fóliazárása és csurga­lékrendszere tisztiorvosi ellen­őrzés teszi megnyugtatóvá az önök számára. A kerítés és őr­zés a guberálást teszi lehetet­lenné. A zárt rendszerű csurgalék- vízrendszer kizárja a talaj és a Szerencs-patak szennyezését, mert a rendszerből víz nem ke­rülhet ki. Az uralkodó szél­irány a községtől fúj Abaúj- szántó felé, de a földtakarás és a védőerdő még az így esetleg keletkező kellemetlen szagok távozását is meggátolja. A tény­leges távolság 630 m, a szélső ház és a lerakógödör között, amely olyan mértékű, hogy a lerakó üzemeltetése nem zavar­ja az ott lakókat, közötte egy te­lepített és egy meglévő erdősáv lesz elválasztóként. A lerakó a vasútról és a köz­útról egy fűvel bevetett zöld ré­szűként lesz látható, a hulla­dékból mellette állna és csak a rendszeres földtakarás után be­hordott fog látszani. A talaj és talajvízszennyezés kizárására megfigyelőkutak létesülnek, amelyekből vett rendszeres víz­minták hatósági laboratórium­ban kerülnek ellenőrzésre és értékelésre. Az üzembe helye­zés csak az összes hatóság en­gedélyezése és a jóváhagyott üzemeltetési utasítás után tör­ténhet, amelyben a rendszeres hatósági ellenőrzés is benne foglaltatik. Természetesen állí­tásaim ellenőrzésére a község megbízottaiból létrehozott bi­zottság mind az építés, mind az üzemeltetés során megbizonyo­sodhatnak, akár hatósági szak­ember segítségét igénybe véve is - jelentette ki Csordás Fe­renc, aki egyben gesztor pol­gármester is. Csordás Ferenc egyben azt is kéri az abaújkéri lakosoktól, hogy döntésük előtt gondolják végig mindezt, és tudva azt, hogy az egész létesít­mény az érintettek részére is felajánlottam, ennek tudatában hozzák meg határozatukat. Döntésükig a létesítmény mun­káit szüneteltetem. Vállalkozásban üzemel a posta Kondón Nemcsak múltja, jövője is van ennek a mesterségnek - vallják az érintettek Kondó (ÉM - MA) - A zengő hangú Pitypalatty völgyben található település érdekes­sége, hogy vállalkozásban működik a posta évek óta. Kondó - ha a távolságot nézzük - nincs túl messze Miskolctól, a megyeszékhelytől. De ha a közle­kedést vizsgáljuk, akkor akad mi­re panaszkodni. így aztán fontos szempont, hogy az emberek hely­ben tudják elintézni az ügyes-ba­jos dolgaikat. Üvegesné Berecz Hona, Kondó postamestere is azt tartja: a legfontosabb szempont az ügyfelek maximális kiszolgálá­sa. Ne érezze senki sem (legalább is a postaszolgálat szempontjá­ból), hogy hátrányban lenne a vi­déken élő a városiakkal szemben.- Arra törekszem, hogy min­dent helyben intézzek a kondói- aknak, ne kelljen nekik egy bankszámlanyitásért, biztosítás megkötéséért a városba utazni - mondja Üvegesné Berecz Ilona. - Ahhoz, hogy „jól menjen a bolt”, meg lehessen élni a vál­lalkozásból, bizony ismerni kell az embereket, alkalmazkodni, akár a rugalmas nyitva tartás bevezetésével is. A kondói postamester 1997. óta látja el munkáját vállalkozásban. Mindig is postás volt - a kondói az első munkahelye - ezért ter­mészetes volt számára, hogy a privatizáció után is itt folytatja.- Amikor felkínálták a lehe­tőséget, bizony a férjem biztatá­sa kellett hozzá, hogy elvállal­jam - emlékszik vissza a kezde­tekre Üvegesné Berecz Ilona. - Biztos volt benne, hogy meg tudjuk csinálni. Ma is nagyon sokat segít nekem az árubeszer­zéskor és abban is, hogy hoz- visz, reggel és este, hiszen mi a szomszédos Varbón lakunk. Ügy érzem a vállalkozási szellem serkentőleg hatott a saját mun­kámra is. Az ember soha sem kényelmesedhet el. A sikerhez a családi háttéren túl az is hozzá­járult, hogy egy remek kézbesí­tővel dolgozom együtt Sztolár Gyuláné személyében. De meg kell említenem a helyi önkor­mányzatot is, akik szintén tá­mogatnak. Kondón hatszázan élnek. Üve­gesné Berecz Ilona arról beszélt, nem egy elöregedő, remény nél­küli falu ez, pedig a lélekszám­ból sokan erre következtetnek. Az itt élők szeretik a szépet, a jót, több vállalkozás is működik a faluban. Ez a mentalitás meg­látszik a forgalmon is. így itt már nemcsak múltja, de jövője is van a postamesterségnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents