Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

2000. január 31., hétfő Aktuális 6 JEGYZET A betörő meg a cicuskái Mészáros István A betörő pitiáner szer­számaival: egy maga esz- kábálta fúróval, s rövidke drótdarabbal végezte egyébként furfangos, ám áldásosnak korántsem nevezhető munkáját- tudhattuk meg a nem kereskedelmi tévé bűnügyi magazinjából. Az előkelő negyedben éjszaka, úgy egy és két óra tájban a lehető legegyszerűbb módon fúrta meg az erkélyajtókat, esetenként a föld­szinti ablakokat, miközben a tulajdonosok az emeleti hálószobában az igazak álmát alud- ták. Odabent aztán annak rendje, s módja szerint összepakolt nehány műszaki s egyéb fogyasztási cikket, melyekhez ő maga sosem jutott volna hozzá, majd mint aki jól végezte dolgát, hátára vette kis motyóját, s hazasétált a sűrű setét éjszakában. Otthon már várták cicái, kiknek mindent megvett, kiket dédelgetett, simogatott. Mert emberünk bizony élt-halt a cicusokért, s nem­telen cselekedeteit is nagyrészt őérettük kö­vette el. Hogy legyen mit enniük, s úgy általá­ban, hogy jól éljenek. Persze, némi csalódást kell okoznom most azoknak, akik jelen eset­ben holmi cicababákra gondoltak, ugyanis szó nincs semmiféle háremről, a cicák való­ban cicák: cirmosak, feketék, fehérek, folto­sak, és nem tudni még milyenek, mert összesen tizenketten, ha nem tizenhármán várták nap mint nap haza gazdájukat. A fóliából és másfajta, ám semmi esetre sem télvíz idején alkalmas és használatos „építőanyagból" összetákolt lakhelyén cicu- saival éldegélő hajléktalan betörőnk az eddigi számítások szerint mintegy hatvanmilliónyi értéket gyűjtött az előkelő házakból össze. Cselekedetéért - előre láthatólag - kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphat. Hál ' istennek - sóhajtott fel hajléktalan bű­nözőnk, mikor e tényről tájékoztatták. Vállalja ő, persze, hogy vállalja a következményeket: a jó meleg cellával, koszttal, ruhával s mindenfé­le kulturális elfoglaltsággal járó börtönbéli idő­töltést, ám a tisztelt bíróságon elképzelhető, hogy megérdeklődi, nyilván nagy tisztelettel, hogy vajh' kedves cicuskáit nem lehetne-é ha­sonló időtartamra megbüntetni?... HÍRCSOKOR • Stratégiai munkacsoport. A helyi gazda­ság fejlesztése, a vállalkozások élénkítése a célja annak a stratégiai munkacsoport­nak, amely a Dél-borsodi Regionális Fej­lesztési Társulás berkein belül jött létre. • Horn Gyula Borsodban. Horn Gyula tart lakossági fórumot az edelényi Rendezvé­nyek Házábán ma délután 4 órától. Előtte a város kis- és középvállalatainak vezetőivel folytat kerekasztal-beszélgetést a szocialis­ta politikus. Programja délután fél 6-tól a barcikai Egressy művelődési házban folyta­tódik, ahol Azok a kilencvenes évek című könyvét dedikálja, majd fórumon vesz részt. Fazekas Gyula az új bútorok között Fotó: Bódisz Attila Bútorcsere a középületekben Viss (ÉM - BSZA) - Ötszázezer forint ér­tékben vásárolt bútort nemrégiben a köz- intézményeinek a vissi önkormányzat. Mint Fazekas Gyula polgármestertől meg­tudtuk, az elavult eszközök cseréje vált mar esedékessé. Most új székek, szekré­nyek és irattartó bútorok kerülnek az is­kolába, az orvosi rendelőbe, valamint a polgármesteri hivatalba. Elmaradt térségek vállalkozói övezetei „Az ózdiak mindig is jobban ragaszkodnak Egerhez, mint Miskolchoz!” Az ózdiak a nehézségek ellenére is bíznak sorsuk jobbra fordulásában Fotó: Kovács István Pétervására, Ózd (ÉM - ÓKI) - A Heves megyei Pétervásá- rán tartotta soros ülését az ózd-putnok-észak-hevesi vállalkozói övezet képviselő­testülete, ahol a kormány miniszteri és államtitkári szinten képviseltette magát. A vállalkozási övez,éti konferen­cia megszervezésének az volt a célja, hogy segítséget nyújtson egy nagyobb mértékű fejlesztési folyamat megindításához, a vál­lalkozások élénkítéséhez. Csak­nem 150 személy kapott meghí­vót a három érintett - Zemplén, Ózd-Putnok-Észak-Heves, vala­mint Salgótarján-Bátonyterenye - vállalkozói övezet gondjainak megvitatására. Sós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke ecsetelte a tér­ség helyzetét, körbeírta a határo­kat és elmondta a gondokat. A 33 hevesi és 29 borsodi település kö­zös problémája a nagyfokú mun­kanélküliség, amely a kohászat, a bányászat és a mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése után alakult ki. Ennek velejárója, hogy rendkívül alacsonyak az övezet­hez tartozó térségben a gazdasági mutatók. Jellemző továbbá az el­zártság, a rossz megközelíthető­ség, amelyből kitörést jelentene egy Ózd-Eger-Füzesabony irányú gyorsforgalmi út a megépülő au­tópályához. Ha ez létrejön, megnő az érdeklődés a befektetők részé­ről is a régiók iránt. Fónagy János, már a Minisz­terelnöki Hivatal (MÉH) állam­titkáraként vett részt a fóru­mon, aki hangoztatta, hogy azért volt jó dolog ennek a vál­lalkozói övezetnek a megszervezé­se, mert az ózdiak mindig is job­ban ragaszkodnak Egerhez, mint Miskolchoz - hangoztatta. Ennek okaként a két kohászat vetélkedé­sét, rivalizálását jelölte meg. Az elmaradottság jelei egyébként nem a közelmúlt eseményeinek hatására kezdtek mutatkozni, ha­nem a trianoni határok meghúzá­sa után, ami a jól prosperáló Salgótarján-Rimamurány ipari övezetet feldarabolta. A Székesfehérvárról érkező Balsay István, az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságának elnöke sok fontos tanáccsal szol­gált a fejlesztéseket illetően. Mint az egykori Székesfehérvár koráb­bi polgármestere ezen a téren je­lentős tapasztalatokkal rendelke­zik, hiszen vezetése alatt állt talp­ra, a Fejér megyei város. Bizott­ságuk egyébként most elemzi a 11 vállalkozói övezet eredményeit és arra keresik a választ, miért nem történt előremozdulás ezen a téren. Egyúttal megvitatják a fejlesztendő területeket, amelyek színvonalas projektekkel, jó esély- lyel pályázhatnak fejlesztésekre szánt pénzekre. Boros Imre tárca nélküli mi­niszter arra hívta fel a figyel­met, hogy az Európai Unióban csak programok és projektek lé­teznek, amelyekhez pénzt lehet pályázni. A kiváló ötleteket eb­ben az évben várhatóan 20 milli­árd forinttal tudja támogatni az EU. Elhangzott még, hogy egysé­ges kedvezményrendszert kell kidolgozni az övezetekre, mert másképpen egymás konkurense­ivé válnak. Az Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet központjá­nak kialakítását az Ózdi Gazda­ságfejlesztő Irodában látják az érdekeltek, amelynek Deák Já­nos a vezetője. Ennek felfejlesz­tése napirenden van, és a térsé­gi feladatok mellett megfelelő szakemberekkel megerősítve segíteni tudják majd az övezet 62 településének fejlődését is. Ózdon az iroda már letette név­jegyét az új munkahelyek szer­vezésénél, a nagy cégek betele­pítésénél. Tiszaújvárosi Citrom Klub: savanyú a szőlő? Tiszaújváros (ÉM - SzP) - A nemrégiben megalakított Citrom Klub első rendezvé­nyének vendége Kovács Atti­la volt. A Magyar Labdarúgó-szövetség volt elnöke január 20-án, a váro­si könyvtárban, egy több mint másfél órás kötetlen beszélgeté­sen találkozott a sport, a gazda­ság és a politika kapcsolatára kíváncsi tiszaújvárosiakkal. A klub szervezője, Zsuga Zsolt újságíró a beszélgetés irányvo­nalát meghatározó kérdéseket tett fel, ám később a hallgatóság is aktív szerepet vállalt a néhol egész paprikás polémia alakítá­sában. A magyar labdarúgás kor- és kórtörténeti elemzésén túl a publikum kíváncsi volt az egykori elnök gazdasági tevé­kenységét érintő, sikamlósabb történetekre is. Kovács Attila, az ellene indí­tott APEH-vizsgálatot - mely eredménye szerint adócsaló: összesen 500 millió forinttal ká­rosította meg az államot - a ki­készítését célzó, gestapós eszkö­zökkel elkövetett politikai me­rényletnek nevezte. Hozzátette: „Az utóbbi egy évet diktatúrá­ban éltem le, de ha végül bebizo­nyosodik, hogy nem csaltam, óri­ási összegű kártérítéssel élek az állammal szemben. Ugyanis ha­talmas kárt okozott azzal, hogy szétverte a vállalkozásomat.”- Deutsch Tamást nem isme­rem el miniszternek, számomra csak az ISM jelenlegi vezetője - hangoztatta többször is az exel- nök. A beszélgetést végül Kos- csó Lajos alpolgármester terelte békésebb, szakmai mederbe, mi­kor arról kérdezett, miként kép­zelhető el a labdarúgás jövőbeni finanszírozása. Szó volt még az utánpótlás-ne­velés és az edzőképzés problémá­iról is. Kovács szerint a magyar edzők többsége abban hasonlít egymásra, hogy egyikük sem igen tud többet kihozni a „gyere­kekből”, mint a másikuk. Kivé­telként Varga Zoltánt említette, akit jó szakembernek tart ugyan, de nem érti, hogy miért muszáj mindig belekötnie valakibe, ha már Jól megy a szekér”. A Citrom Klub februári ven­dége Aczél Endre újságíró lesz. Intenzív ellátás, lézeres fájdalomambulancia Ózd (ÉM - ÓKI) - Lassan befe­jezéséhez közeledik az ózdi kórház rekonstrukciója. En­nek része volt az intenzív szárny megépítése, amely­nek átadásakor a megjelent szakemberek elismerően nyi­latkoztak a felszereltségről, műszerezettségről. Hogy sikerült a modern műszer­parkot a gyakorlatban hasznosí­tani - kérdeztük dr. Bélteczki János főorvostól, az intenzív osztály vezetőjétől.- Úgynevezett felső kategóriás műszerekkel sikerült felszerelni az osztályt, ami a korábbiakhoz képest jelentősen több esélyt ad a hozzánk kerülő betegeknek a gyógyulásra. Huszonnégy órás megfigyelő monitorrendszerünk hét ágy mellett működik, de mo­dern altató, lélegeztető berende­zéssel, valamint vérgáz-analizá- torral is rendelkezünk. Vannak speciális diagnosztikai műszere­ink, így nyugodtan kijelenthe­tem, ebben a tekintetben több Budapest, vagy kisebb európai kórházat is megelőzünk.- Ehhez a kiváló felszerelés­hez adott az orvosi létszám is? Köztudottan kevés Ózdon az or­vos, márpedig nélkülük lehet akármilyen szuper felszereltség is, ha nincs, aki kezelje azokat...- Pillanatnyilag négyen dolgo­zunk az osztályon, eléggé leter­helve. Havonta 8-9 ügyelet esik egy emberre, de nekem még hozzájön 14-15 nap készenlét is. Ez még kiegészül a sürgős ese­tekhez történő behívásokkal. A műszereink tényleg magas szín­vonalúak, de jó lenne, ha a nagy értékű gépek karbantartására is Dr. Bélteczki János főorvos jutna pénz. Javítani kellene több osztály diagnosztikai felsze­reltségét, mert számunkra a hát­térbázis biztosítása fontos lenne.- Főorvos úr azon kevesek egyike, aki már a lézertechnikát is alkalmazna a gyógyításban...- Igyekszem fejlődni a korral, de ennek elősorban az a kiindu­ló pontja, hogy mindig, minden­nek keresem a magyarázatát. Meg szeretném fejteni a fájda­lom kialakulásának hátterét, Fotó: Kovács István ezért többek között már aku- punktúrás módszerek tanulmá­nyozásával is foglalkoztam. A megfelelő módszert a nyugati orvoslás alapjaiban találtam meg, amit a lézerkészülékes ke­zeléseknél hasznosítok. Ismerni kell ehhez ugyanis az első és másodlagos pontokat, a síkokat és meridiánokat, mivel célzottan kell irányítani a lézert. Vitatha­tatlan, hogy sok még a terápia körül az ismeretlen tényező. Egy litván professzorasszony ed­dig már a lézerfény 600 mikrobi­ológiai hatását elemezte ki. Az a tapasztalatom, hogy különösen mozgásszervi megbetegedések­nél, lumbágónál, ülő- és arcideg- zsábánál érhetők el rendkívül gyors gyógyulások, de említhe­tem a gerinc- és ízületi bántal- makat, vagy az övsömört is.- Ózdon milyen betegségek igényelnek leggyakrabban in­tenzív kezelést?- A listát a szívinfarktus ve­zeti, de gyakoriak a lég­zésszervi megbetegedések és a hasnyálmirigy-gyulladás. A tér­ség gondjai, az egészségtelen munkahely, illetve az alkoholiz­mus csapódnak le ezekben a megbetegedésekben.

Next

/
Thumbnails
Contents