Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

2000. január 27., csütörtök HÍRCSOKOR • Kamarai felmérés. A Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara legutóbbi felmérése szerint a kötelező kamarai rendszer meg­szűntével a tagság 32,7 százaléka valószínű­leg tagja marad a kamarának, 20,3 százalé­ka egyértelműen elzárkózott a tagsági vi­szony fenntartásától, és 45,2 százalék még nem döntött. A felmérése szerint a kamarai tagság mellett döntők 46,7 százaléka az építőiparban dolgozó cégek közül került ki. • Várda-tervek. A Várda-Drink Rt. terve, hogy az idén nemcsak Magyarországon, hanem a nyugat-európai piacon is elad­ható termékeket vezet be. A múlt évben az rt. exportpiacainak elvesztése miatt nem zárt jó évet, ugyanis árbevétele min­tegy kétmilliárd forinttal csökkent az elő­ző évhez képest, az előzetes számítások szerint hatmilliárd forint körül alakul. Jó Nestlé-év Budapest (MTI) - A szerencsi és a diós­győri csokoládégyárat is tulajdonló Nestlé Hungária Kft. kifejezetten jó évet zárt 1999-ben: a cég értékesítési volumene a tervezett 10 százalék helyett 14 százalék­kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A Nestlé S.A. magyarországi leányválla­lata 1998-ban 21,3 milliárdos árbevételt és 637 millió forintos nyereséget könyvelhe­tett el. A konszolidált árbevétel - amely az állateledelek és a reggelizőpelyhek for­galmát is tartalmazza - 25 milliárd forin­tot tett ki, ebből 20 milliárd forint volt a belföldi, 5 milliárd forint az export árbe­vétel. A szerencsi és a diósgyőri csokolá­dégyár mellett 1998 óta a cég tulajdoná­ban van a büki állateledel-gyár is. A ma­gyarországi üzemek a Nestlé üreges cso­koládéfigura, instant csokoládéital és ál­lateledel gyártásának regionális köz­pontjai. Westel-teljesítmény Budapest (MTI) - A Westel Rádiótelefon Kft. sikeres pénzügyi évet zárt tavaly, telje­sítette üzleti tervét - közölte Jécsy Nor­bert, a társaság ügyvezető igazgatója, aki a terv teljesítéséről részleteket nem árult el arra hivatkozva, hogy a 06-60 a tőzsdén sze­replő Matáv Rt. többségi tulajdonában van, annyit azonban közölt: tavalyi nyereségük várhatóan megegyezik a tavalyelőttivel. A társaság mérlege szerint az 1998. évi értékesítési árbevétele 14,7 milliárd forint volt, adózás utáni eredménye pedig 1,9 mil­liárd forintot tett ki. Az elmúlt évben egy milliárd forintot költöttek hálózati beruhá­zásokra. Negyven új bázisállomást éptettek, s ezáltal javult szolgáltatásaik színvonala. A társaság tavaly 7 százalékkal bővítet­te előfizetői táborát, s jelenleg 100 ezer ügyfele van. Ezek 20 százaléka a főváros­ban, 80 százaléka pedig vidéken található. 8-10 százalékos húsáremelés? Budapest (MTI) - A húsipari termék árának 8-10 százalékos emelését java­solja tagjainak éves szinten a két, hús- feldolgozókat képviselő érdekképvi­selet, a Magyar Húsiparosok Szövetsé­ge (Hússzövetség) és a Húscéh. A két érdekképviselet vezető testületének tagjai megállapították: megengedhetetlen, hogy gazdasági szempontból a tavalyi esz­tendő megismétlődjön. A múlt évben ugyanis annak ellenére, hogy jelentős mértékben nőtt a húsipari feldolgozó üze­mek által eladott termékek mennyisége, árbevétel-arányos nyereségük mindössze 1 százalék körül mozog. Ennek oka a szakértők szerint, hogy a vágósertésre és -marhára vonatkozó agrár­piaci szabályozás szakaszos és év közben változó jellegű, valamint késve követi a bel- és külpiaci eseményeket. Ezért előre tervezni szinte lehetetlen. Emellett a szabá­lyozás ellentmondásokat tartalmaz, mivel a rögzített alapanyag-beszerzési árakkal szemben a húsipari cégek eladási áraira semmilyen szabályozás nem vonatkozik. A Hússzövetség és a Húscéh vezető tes­tületé ezek alapján tagjainak azt ajánlja, belföldi áraikban a megnövekedett költsé­geket - például energia, üzemanyag, bér, melléktermék-feldolgozás - haladéktala­nul érvényesítsék. Ez az érdekképvisele­tek szakértői szerint éves szinten 8-10 szá­zalékos áremelést jelentene. Gazdaság 7 / Vitát váltott ki a MAY egyoldalú béremelése Miskolc (ÉM - FL, KI) - A MÁV Rt. január 24-én, hétfőn egyoldalú bérfejlesztésbe kezdett, amelyet a szakszer­vezetek kifogásoltak, mert annak mértéke szerintük mindössze 6 százalék, a MÁV által hangoztatott 8,5 száza­lékkal szemben. A MÁV évek óta tartózkodik at­tól, hogy nyilvánosságra hozza az egyes munkavállalói csopor­tok bérarányait, mert nem érde­ke, hogy a vasúton belül feszült­ségek alakuljanak ki - áll a vas­úttársaság közleményében. Az egyre erőteljesebb szakszerveze­ti támadás miatt azonban kény­telen közzétenni, hogy tavaly 17 százalékkal 76 ezer 555 forintra emelkedett a vasutasok kerese­te, ennek következtében 6,5 szá­zalékkal nőtt a reálkereset. A mozdonyvezetők átlagkeresete 1999-ben 105 ezer 248 forint volt, ezen belül a főmozdonyvezetőké 116 ezer 465 forint. (Az adat a mozdonyvezetők és a főmoz­donyvezetők keresetének súlyo­zott átlaga.) Hozzá kell tenni, hogy ez a munkavállalói csoport a heti 40 órás munkaidővel szemben 37,5 órát dolgozik, és korkedvezménnyel, az átlagos­nál hamarabb mehet nyugdíjba. A MÁV 8,5 százalékos bérfej­lesztése az idén is reálkereset­növekedéssel jár a vasutas mun­kavállalók számára. A legmosto­hább körülmények között dolgo­zó 4200 alkalmazott, amennyib­en balesetmentesen végzi mun­káját, további 4 százalékos fize­tés-kiegészítésben részesül. Emellett az infláció fölötti bér­emelést három évre garantálni akarja a vasúttársaság, föltéve, hogy a szakszervezetek a vasút- reform végrehajtása érdekében munkabékét hirdetnek, és le­mondanak kiváltságaikról. Ki szerint, ki mennyit visz haza? A vasutasok három reprezen­tatív szakszervezete elítéli, hogy a vállalatunknál a munkaügyi konfliktusok, a tárgyalások so­rán keletkezett feszültségek a vasutas-társadalom megosztását célozzák. Rosszul számol a MÁV A MÁV Rt. keresetemelése fi­gyelmen kívül hagyja azt az üzemgazdasági, bérgazdálkodá­si szakmai elvet, hogy valós összehasonlítást csak az alapbé­rek összevetésével lehet készíte­ni - nyilatkozta érdeklődésünk­re Talpas József, a Mozdonyve­zetők Szakszervezete (MOSZ) területi vezetője. Hozzátette: te­hát a mozdonyvezetők, főmoz­donyvezetők 70-72 ezer forintos átlagos bruttó alapbérét kell Fotó: Bujdos Tibor például a felsőfokú végzettségű ügyintézők több mint 100 ezer forintos átlagos bruttó alapbé­réhez viszonyítani. Amint szük­ségessé válik, hogy az ügyinté­zők, ügyviteli alkalmazottak, előadók nappal és éjszaka, szol­gálatról szolgálatra, eltérő idő­pontban és időtartamban dol­gozzanak - ahogy teszik azt a mozdonyvezetők -, akkor jöve­delmük is a hatályos törvények alapján, munkáltatói akarattól függetlenül, akár 30-40 százalék­kal is nőni fog. Érthetetlen a szakszervezet számára egyes előadói, közép- és felsővezetői, igazgatói állomány- csoport béreinek célzatos elhall­gatása a közvélemény előtt. Ezek ismerete nélkül nem lehet meg­alapozott következtetésekre jutni a bérarányok „helyességéről”. A MÁV-nak nem az átlagbére­ket, hanem az alapbéreket kel­lett volna megadnia - mondta Kónya Zsuzsanna, a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszervezete miskolci területi jogsegélyszol­gálatának vezetője.- A szakmunkások esetében megadott 67 ezer forint a bruttó átlagbér, amelyhez már az alap­bér 30 százalékát kitevő műszak- pótlékot is hozzászámolták. Ez pedig megtévesztő, hiszen egy szakmunkásnak 20-30 éves mun­kaviszony után mindössze 47 ezer forint körül van a bruttó alapbére, ami rendkívül ala­csony. A szakszervezet azt szeret­né - hangsúlyozta Kónya Zsu­zsanna -, ha a MÁV vezetősége arról is tájékoztatná a közvéle­ményt, hogy a vezérigazgatóság­tól az igazgatóságokon át egészen az osztályvezetői szintig a bér­megtakarításokból saját maga ré­szére milyen összegű pénzeket osztott ki különböző jogcüneken. Jl A'íuLW* i 1 1 \ 1 Állománycsoport Átlagbér 1999 tény (Ft) Átlagbér 2000 várható (Ft) Mester szakmunkás80 45787 296 Szakmunkás 67 22772 941 Betanított munkás 51 97456 392 Segédmunkás34 61337 555 Főmozdonyvezető116465 126 365 Mozdonyvezető 104 665113 562 A Mól megszakította tárgyalásait a TVK-val Budapest (ÉM) - A Mól Rt. megszakította a tárgyaláso­kat a TVK Rt. vezető testüle­téiben való részvételéről, mivel a TVK igazgatósága nem támogatta azt - áll a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. lapunkhoz eljuttatott közle­ményében. A Mól Rt. a bejelentést azzal in­dokolta, hogy a TVK Rt. igazga­tósága nem támogatta a Mól részvételét az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban a társa­ság számára elfogadható és fel­vállalható feltételek mellett. To­vábbá a TVK igazgatósága nem találta kielégítőnek a Mól által felkínált széleskörű garanciákat, amelyek a fennálló üzleti kap­csolatokból eredő konfliktus- helyzetek kezelését szolgálták volna - olvasható a Mól közle­ményében. A Mól vezetése úgy véli, hogy javaslatai kellően megalapozot­tak voltak, és azok a TVK és összes részvényese érdekeit szol­gálták. A javaslatokat azonban a Mól kizárólag a TVK igazgatósá­gának támogatásával kívánta a többi részvényes elé terjeszteni. A Mól közölte azt is, hogy to­vább folytatja a megbeszéléseket a TVK tervezett kapacitásbőví­tésének és a Mól finomítói fej­lesztési programjának össze­hangolásáról. A most megszakí­tott tárgyalások kimenetelétől függetlenül a Mól szorgalmazza a szoros kereskedelmi kapcsola­tok továbbfejlesztését, mint ami­lyen a múlt hétvégén aláírt 2000- re megújított alapanyag szállí­tás, valamint a 2000-2002 közötti propilén-szállítási megállapodás. A tőkepiacon elterjedt speku­lációval kapcsolatban a Mól megerősíti: nincs szándékában a belátható jövőben nyilvános ajánlatot tenni a TVK Rt.-re. A Mól a tavaly szeptember 21-i be­jelentése szerint 19,61 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a TVK Rt.-ben, a befektetés a Mól hosszú távú üzleti céljait szol­gálja. A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. rendkívüli közgyűlését január 27-re hívták össze a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (Mól) rész­vényesi kezdeményezésére töb­bek között a Mól TVK-beli be­fektetési hátterének, illetve az olajtársaság igazgatósági és felü­gyelőbizottsági képviseletének rendezésére. A Mól kifogásaival kapcsolat­ban megkerestük a TVK Rt. ve­zetőségét is, ám lapzártánkig nem adtak választ kérdéseinkre. Sikeres évet zártak a lakás-takarékpénztárak Budapest, Miskolc (ÉM) - A két lakás-takarékpénztár, Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár Rt. és a Lakáskassza Első Általános Lakás-takarékpénztár Rt. ta­valyi összesen kötött szerző­déseik számával a piac 59 százalékát fedték le. Sikeres évet zárt a fúzió előtt ál­ló Fundamenta Magyar-Német Lakás-takarékpénztár Rt. és a Lakáskassza Első Általános La­kás-takarékpénztár Rt. A Funda­menta tanácsadói és értékesítési partnerei több mint 64 ezer szer­ződést kötöttek, ami 53 százalé­kos növekedést jelent az előző évhez képest. Az átlagos szerő- désösszeg 500 ezer forint volt. A Fundamenta Rt. szerződéses ál­lománya tavaly 32,2 milliárd fo­rint volt, betétállománya pedig 11,9 milliárd. A Lakáskassza 33 ezret meg­Megyei növekedés és csökkenés A Lakáskassza észak-magyar­országi területi igazgatósága tavaly megduplázta szerződés- kötéseinek számát - tájékozta­tott Kovácsné Nagy Ilona igaz­gatósági vezető. 1998-ban 1839 szerződést értékesítettek He­ves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, addig tavaly már több mint 4 ezret. Két évvel ezelőtt még 410 ezer forint volt a szerződések átlagos összege, addig 1999-ben már 520 ezer fo­rint. Az igazgatósági vezető ér­deklődésünkre elmondta: a két megyében kiegyensúlyozott a cég értékesítése, bár pontos adatokkal annak megoszlásá­ról nem rendelkezik. A Fundamentától kapott adatok szerint Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 1998-ban 2900, ezzel szemben tavaly 1800 szerződést kötöttek. A szerződések átlagos nagysága 340, illetve 450 ezer forint volt. A rövid futamidő a legnépszerűbbFotó: Bujdos Tibor haladó szerződést értékesített, ezzel megháromszorozta előző évi teljesítményét. Szerződések átlagos összege 558 ezer forint volt, társaság szerződéses állo­mánya 18,7, betétállománya pe­dig 9,3 milliárd forintot tett ki. Mind a két társaság esetében a rövid futamidejű módozatok voltak a legsikeresebbek. A La­káskasszánál ezt választotta az ügyfelek 76, a Fundamentánál pedig 72 százaléka. A két cég tavaly októberi köz­gyűlésükön az egyesülés mellett foglalt állást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents