Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-27 / 22. szám
2000. január 27., csütörtök Aktuális / Hitélet 4 hírcsokor • Előadás társasháziaknak. Előadást szervez a társasházak közös képviselőinek a Miskolci Társasházak Egyesülete az idei adóval és járulékokkal kapcsolatos jogszabályok változásáról, pénteken délután 4 órától Miskolcon, a Vologda utca 4.-ben. • Fogad a képviselő. Cserépváralján, majd Tardon tart fogadóórát Tállai András (Fidesz) országgyűlési képviselő pénteken délelőtt 10-től, illetve 11-től, a helyi polgármesteri hivatalokban. Újságrész eladó... Miskolc (ÉM - BA) - A hazai sajtóban szokatlan módon kínálja eladásra egy megyei hetilapban birtokolt tulajdonrészét az újság főmunkatársa. Apróhirdetésben tette közzé Pusztai László, az Új Hírnök főmunkatársa: eladná a hetilapot kiadó kft.-beli, 15 százalékos tulajdonrészét. Érdeklődésünkre azzal a magyarázattal szolgált, hogy információi szerint nagy mozgások várhatók a helyi médiapiacon, a jelenlegi viszonyok újrarendeződésére számít. Azt kívánta kipróbálni: mennyit érhet a tulajdonrésze, ami az Új Hírnök ügyeibe való érdemi beavatkozásra nem elegendő, arra viszont igen, hogy a lapot érintő döntésekbe valaki betekintést nyerjen. A hirdetésre már kapott ajánlatot. „Ha nem tudod legyőzni...” Megkérdeztük a találgatásokról, amelyek szerint az általa említett feltételezett médiaváltozások révén egybeolvadna a Színes és az Új Hírnök. A következő, talányos választ kaptuk: „ha nem tudod legyőzni a konkurenciát, csinálj vele közös üzletet”. Ugyanerről Fónagy István, a Színes Hírnök főszerkesztője elmondta: valóban igent mondott az együttműködés lehetőségeit felmérő tárgyalássorozatra. A megyénkben lehetőségek nem elegendőek arra, hogy két hetilapot eltartsanak. Ez a felismerés már másfél évvel ezelőtt megszületett, ám akkor a két rivális lapnál dolgozók személyi ellentétei nem tették lehetővé az együttműködést. A Gyermekváros-igazgató nyugdíjba megy Dobos László: Ragaszkodtam hozzá, mint anya a nehezen világra hozott gyermekéhez Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - A miskolci közgyűlés jövő heti ülésén dönt Dobos László közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről. Az ok: immár 42 év köz- szolgálat és 30 év igazgatás után a Gyermekváros alapítója nyugdíjba vonul. Beszélgetésünk előtt arra gondolok, valószínűleg azt hallom majd Dobos Lászlótól, hogy egészen fiatalon elhatározta: életét a gyermekeknek szenteli. Mint kiderül, ez eszébe sem jutott hajdan. Átirányították- Érettségi után jogász vagy orvos szerettem volna lenni, de származásom miatt elutasítottak- meséli az igazgató. - Édesanyámmal ekkor Miskolcra költöztünk, rokonokhoz. Hallottam róla, hogy a Semmelweis Kórháznak - az akkor lezajlott gyermekbénulás-járványt követően - gyógytornászokra van szüksége. Megszereztem az okleveles gyógytomász-gyógymasszőr végzettséget. Hat éven át foglalkoztam a paralízisen átesett gyermekekkel. Ám az egyetemről nem mondtam le, végül - hetedszerre - az ELTE jogi karáról jól megfelelt minősítésemmel átirányítottak a gyógypedagógiai tanárképzőre. Az ötéves főiskolát négy év alatt befejezte. Ráadásul felvették a jogi karra is, így egyszerre volt utolsó- és elsőéves. Közben elhelyezkedett a Károly utcai kisegítő iskolában. „Élvezet téged nézni...”- Az igazgatóm, akit igen tiszteltem, egyszer megjegyezte: „Élvezet téged nézni a gyerekek között.” S ez a kijelentése megAz igazgató a gyerekek között határozó volt abban, hogy elköteleztem magam a gyermekekkel való foglalkozás mellett - fejti vissza emlékezete fonalát Dobos László. Ezen elkötelezettségnek már kezdetben számos tanújelét adta, többek között egy sor, az ő kezdeményezésére létrejött, fogyatékos gyermekek számára szervezett kulturális, sport- és tanulmányi versennyel. Még Csillebércre is elvitte őket táborozni. Nem csoda, ha felfigyeltek rá, s felkérték, legyen a városi művelődési osztály gyermekvédelmi és gyógypedagógiai előadója. E minőségében egyik alapítójaként jegyzi az első miskolci gyógypedagógiai óvoda. De nevéhez fűződik a logopédiai hálózat, egy kisegítő iskola és a nevelési tanácsadó létrehozása is. Időközben megbízták a Gyermekváros építésének előkészítésével, majd 1971-től, az építkezés elindulásától, kinevezték az intézmény igazgatójának. Két évig párhuzamosan látta el ezt és az előadói funkciót.- Közben elvégeztem az egyetemet, s jogászként többféle lehetőségem is adódott volna a fiatalkorúak jogaival való foglalkozásra. De akkor már az évek során annyi energiát fektettem ebbe az intézménybe, s úgy ragaszkodtam hozzá, mint az anya a nehéz vajúdás árán született gyermekéhez. Ismerős történetek Az első lakók 1973 decemberében érkeztek a Gyermekvárosba. Azóta közel ötezer gyermeket bocsátottak szárnyra. Dobos László kivétel nélkül mindegyikükre emlékszik.- Sokan visszajárnak, több-kevesebb folyamatossággal tartják a kapcsolatot. Vannak, akikkel több tíz év után, véletlenül találkozom. De elég egy mosoly, egyetlen kiejtett mondat, s márFotó: Vajda János is eszembe villan az illető neve, beceneve, gyermekkori arca, története. A hallgatónak nehéz elhinni, hogy kivétel nélkül mindenki ragaszkodik egy ilyen nagy intézményhez.- Időnként akadnak olyanok is, akik kijelentik: alig várják, hogy betöltsék a tizennyolcat, hogy végre elmehessenek. De hát a közösség szabályait nem mindenki viseli el - ismeri el Dobos László. Ezt azonban nem tekinti kudarcnak, inkább természetesként könyveli el. Amit nehezen emésztett meg pályafutása alatt az a gyermekvárosi iskola közelmúltban történt megszüntetése. Mint mondja: noha az eszével maga is elfogadja, hogy a kis iskolák fenntartása gazdaságtalan, csak hát a gyerekeket - pláne ezek a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb gyermekvárosi gyerekeket - nem lenne szabad forintban mérni. Január 27. Merici Szt. Angéla, Angelika Január 28. Aquinói Szt. Tamás, Szt Károly, Karola Január 29. Szt. Adél, Szt. Valér Január 30. Évközi 4. vasárnap Jácinta, Martina, Gerda Január 31. Bosco Szt. János, Szt. Marcella Február 1. Szí Ignác, Szt. Brigitta Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony Karolina, Karola, Virgínia, Aida mmtmimam Szent Kelemen Kr. u. 90-100 (?) Római Szent Kelemen (Clemens Romanus) Szent Péter harmadik utódja. Az őskeresztény idők nagy alakjai közé számíttatik, ki Szent Ireneus szerint „még látta az apostolokat (Pétert és Pált), érintkezett velük, hallotta prédikálásukat és szeme előtt volt az apostoli hagyomány.” Origens, Euzebi- us, Szent Jeromos szerint azonos ama Kelemennel, kit Szent Pál a filippiekhez írt levelében segédjének nevez, „kinek neve be van írva az élet könyvébe.” (Filipp 4.3.) Ezek dacára életadataira, sőt pápaságának idejére nézve is különféle adatok maradtak fenn. A „Liber Pontificalis” római születésűnek mondja. Abból, hogy Szent Pál a filippiekhez írt levelében említi, némelyek Filippit tartják szülőhelyének, mások az ószövetségi Szentiratokban való jártassága miatt és azért, mert Ábrahámot „atyánknak” nevezi, zsidó származására következtetnek. A katalógusok azt írják róla, hogy Rómát egyházilag hét kerületre osztotta és minden kerületbe jegyzőt rendelt, kiknek dolga volt a vértanúk adatait felkutatni és összeírni. Porga Zsolt Az ünnepek színei és virágai Az egyházi textíliák a Papszeren látható úrihímzés-kiállításon A dédesi református egyház számára készült térítők előtt. A kollekció tervezője és kivitelezője a miskolci Dr. Déri Lászlóné. Miskolc, Sárospatak (ÉM - FG) - Úrihímzések és egyházi textíliák címmel látható kiállítás Miskolcon a Hermán Ottó Múzeum papszeri épületében. A bemutatott térítők többsége valamelyik templom számára készült. A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeumában legalább 1000 egyházi textíliát, úrasztali térítőt őriznek, ezek közül 300 úrihímzéssel készült. A legkorábbi, a ragályi eklézsiáé 1548- ból származik. Ezt a térítőt is bemutatják a miskolci Hermán Ottó Múzeum papszeri épületében látható, a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet által szervezett, és a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal által támogatott Úrihímzések és egyházi textíliák című kiállításon. A muzeális darabok mellett ott vannak a tárlaton azok az alkoA tarcali római katolikus egyház számára Schneider Imréné tervezte ezt a térítőt. A kivitelezők a Tarcali Népművészeti Egyesület tagjai. Fotó: f.m. tások is, amelyek az eredeti minták alapján, de már napjainkban készültek.- A régi térítőkét ma már muzeális értékük miatt sem használhatjuk, de én is arra biztatok mindenkit, hogy őrizzük az ősi motívumokat. Vannak olyan iparművészeink, hímzőink, akik ma is készítenek úrihímzéssel egyházi textíliákat, úrasztali térítőkét - fogalmaz Pocsainé Eperjesi Eszter, a pataki múzeum vezetője. A mai kézimunkákon, és a sárospataki múzeumban őrzött térítőkön kívül láthatjuk a papszeri kiállításon a miskolci avasi református egyház 17. és a 18. századból származó úrasztali térítőit is. Persze, a református templomokban sem csak úrihímzéssel készült textíliákat használnak. A különböző korok divatját, és a tájegységek népi iparművészeiének hagyományait is őrzik az úrasztali térítők. Ezek többségét a hívek ajándékozták a gyülekezeteknek, és elvárják, hogy időnként az istentiszteleteken viszontlássák adományaikat. De az ünnep jellegétől is függ, hogy milyen terítő kerül az Űr asztalára. A nagyböjti úrvacsoraosztáshoz a fekete fonállal hímzett térítőkét használják, a húsvéthoz és a pünkösdhöz valamilyen világos szín illik, az új kenyérhez kalászos, az új bor tiszteletére általában szőlőfürtös térítőkkel díszítik a református templomokat. A katolikus templomokban nemcsak a térítők, de a miséző pap ruhája is az ünnepektől függően változik. Az öröm színe a fehér (karácsony, húsvét, a Szent Szűz és a nem vértanú szentek ünnepei), a vértanúságé és a Szentiéleké a piros, a bűnbánaté a lila, a gyászé a fekete. EGYHÁZI HÍREK • Megszentelt élet. A szerzetesség, a megszentelt élet világnapja (február 2.) alkalmából lelkigyakorlat lesz a miskolci kármelita templomban (Kiss Ernő u. 9.). A délután 5 órakor kezdődő szentmisék keretében szentbeszédet mond január 30- án, vasárnap Hess István jezsuita, 31-én, hétfőn Bogdán Adamczyk minorita atya, február 1-jén, kedden Pehm Antal ferences kistestvér, és február 2-án, szerdán Szűcs Sándor kármelita atya. • Egy százalék. A személyi jövedelemadó bevallása során az idén is adónk 1 százalékával támogathatjuk az egyházakat. Ugyancsak az adónk 1 százalékát utaltathatjuk át a különböző alapítványok javára. így az Egerben induló rádió számára is felajánlhatják adójuk 1 százalékát azok, akik fontosnak tartják a katolikus értékek közvetítését: Egri Katolikus Rádió Alapítvány 18578726-1 10. • Nyílt nap. A lelkészi vagy vallástanári pályára készülő fiatalokat várnak a Károli Gáspár Református Egyetem Hit- tudományi Karának (Budapest, IX. Ráday u. 28.) február 19-én, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődő nyílt napjára. • Hittantervek. Az új 1-12. osztályos hittantervekről rendeznek lelkészek és hitoktatók számára szakmai vitanapot február 4-én, pénteken délelőtt 10 órától Budapesten a Református Zsinati Irodában (Budapest, XIV. Abonyi u. 21.). Jelentkezni lehet a következő telefonszámon: 1/351-9842.
