Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-26 / 21. szám
2000. január 26., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # Kultúra / Hirdetés 8 HÍRCSOKOR • Páros tárlat. Raffai Kinga festőművész és tanítványa, Csirke Nikoletta alkotásaiból nyílik kiállítás január 27-én, csütörtökön délután 5 órakor a miskolci Karacs Teréz Kollégiumban (Győri kapu 156.). A tárlatot Cseh Károly költő nyitja meg. • Tátika. A gyerekeknek rendezett Tátika című sorozatnak immár a döntőjét láthatja a közönség január 29-én, szombaton délután 3 órától és fél 6-tól a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. Jubileumi biennálé Miskolc (ÉM) - Jubileumi Téli Tárlat után jubileumi, a XX. Országos Grafikai Biennálé nyílik meg májusban a Miskolci Galériában. A biennálé célja, hogy az előző két évben született értékes műveken keresztül áttekintést adjon a hazai sokszorosított grafika helyzetéről. A szervezők a klasszikus grafikai technikák mellett várják az új médiumok segítségével készített nyomatokat is. Beküldhető két évnél nem régebbi sokszorosított eljárással készített nyomat; egy művész 3 művel szerepelhet. Minden műből 1 darab, szabályosan aláírt nyomatot lehet beadni, keret nélkül, paszpartúban. A műveket Miskolcon á galéria Rákó- czi-házában (Rákóczi u. 2.) lehet beadni február 14-15-16-án, délelőtt 10 és délután 3 óra között. Fogadják az alkotásokat Budapesten a Műcsarnokban is (Dózsa György u. 30.) február 15-16-án, szintén délelőtt 10 és délután 3 óra között. A Miskolcra postán feladott művek beérkezési határideje: február 16. Postacím: Miskolci Galéria 3530 Miskolc, Rákóczi u. 2. Ugyanezen a címen, illetve a 46/500-682 és 46/500-680-as telefonokon bővebb felvilágosítás is kérhető. A XX. Országos Grafikai Biennálét május 27-én, szombaton délelőtt 11 órakor nyitják meg. Ekkor adják át Miskolc város nagydíját, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az önkormányzatok, vállalatok, intézmények, társaságok díjait, amelyek odaítéléséről a szakma és a díjalapítók képviselőiből álló zsűri dönt. A Parnasszus tele Miskolc (ÉM - FG) - A Parnasszus a görög mitológia szerint Apolló és a múzsák kedvenc tartózkodási helye. A költészet szimbólumává lett szent hegy nevét őrzi a Parnasszus című, Budapesten megjelenő költészeti folyóirat is. A Parnasszus esetében a helymegjelölésnek nincs igazán jelentősége: a múzsák minden művészt „homlokon csókolhatnak”, halhatatlanok - nem törődnek idővel, hely- lyel, határokkal. (Mint ismeretes, csak a háborúban hallgatnak...) A folyóiratban is hiába keresnénk a szerzők - földi - lakóhelyét. A főszerkesztő, Turczi István értékítélete szerint azoknak a költőknek, akiknek helyük van a Parnasszuson, bekerülhetnek a Parnasszusba. A versek utáni egy-két soros ismertetőből csak annyit tudunk meg a szerzőről, hogy mikor született, és melyik a legújabb kötete. Nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy éppen hol él a költő. A Parnasszuson, a Parnasszusban csak a mű számít, a vers, a költészet. Nem jegyzik meg például Bállá D. Károlyról, hogy kisebbségben, Ungváron él, ott dolgozik mint szerkesztő, ott jelenik meg verseinek többsége is. De nem közlik azt sem, hogy Lász- lóffy Aladár Kossuth-díjas író, költő, műfordító Kolozsvárott írja verseit. Nem jegyezték meg - vegyük például a negyedévenként megjelenő folyóirat legutóbbi, téli számát -, hogy a „nyújork pszihoteknikum” című vers szerzője, Zemlényi Attila Miskolcon él. Nem jegyezték meg, hogy Béki István és Nyilas Atilla ugyancsak kötődik ehhez a városhoz, itt tanultak, itt alakították meg a Bruthália kört, itt jelentek meg első verseik. Vass Tibor, akinek Lelépő című versét közli a téli Parnasszus, ma is miskolci lakos, Fecske Csaba avasi otthonából küldi verseit a szerkesztőségekbe, a Gá- nóczy György néven publikáló költő pedig mezőkövesdi. De ez nem derül ki a lapból. Persze, nem is fontos. Ha a Parnasszuson nem is számít, ki honnan érkezett, ha nem jegyzik meg a költők lakhelyét, mi azért jegyezzük meg a nevüket, és keressük a verseiket: Zemlényi Attila, Béki István, Nyilas Atilla, Gá- nóczy György, Vass Tibor, Fecske Csaba... Szolgálat és szolgáltatás - alázattal Találkozás Riz Gáborral, a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet igazgatójával Miskolc (ÉM - FG) - A megye közművelődésének szolgálata és saját szakmai elképzeléseinek megvalósítása miatt tartotta fontosnak a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet igazgatói posztjának megpályázását Riz Gábor. • Hogy miért jelentkeztem az igazgatói pályázatra, annak több oka is volt. Az egyik félig-meddig személyes jellegű. Még 1992-ben készítettünk egy tanulmányt a megye közművelődésének fejlesztéséről. Hárman vetettük papírra a terveket: Sajó Attila, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, Stumpf Gábor, aki Sárospatakon A Művelődés Háza igazgatója és én. Kiderült, az önállóvá lett köz- művelődési intézet új vezetőjének ennek szellemében kell dolgoznia, így személyesen felelősnek éreztem magam ezért a munkáért. □ Hogyan tudná röviden megfogalmazni a megyei közművelődési intézet célját? • Célunk a szakmai szolgáltatás. A szolgáltatást én a szó legnemesebbik értelmében használom. Szolgálni és szolgáltatni csak kellő alázattal lehet. Kérjük, keressük valamennyi település önkormányzatának vezetőit, Hogy segítsenek az információáramlásban. Segítsenek abban, hogy megismerjük a megye kulturális adottságait, hogy az információk eljussanak hozzánk, és hozzájuk is visszajussanak. A kollégák között felosztottuk a megyét, mindenki személyesen tartja a kapcsolatot az adott terület polgármestereivel, jegyzőivel, a közművelődési feladatokkal megbízott fő- vagy mellékállású szakembereivel. Ismernünk kell a különböző együtteseket, művészeti csoportokat, azokat az embereket, akik meghatározó szerepet játszanak a teleISKOLÁI József Attila Gimnázium, Ózd (1970-74) Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak (1979-1982) Svájci-magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - vállalkozásvezetői tanfolyam (1991) Kossuth Lajos Tudományegyetem, felnőttképzési és művelődési menedzser szak (1994-1997) Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, informatika - intenzív továbbképzés (1993) _______ ____ Munkahelyei Általános Iskola, Arló -tanár (1974-1979) Általános Iskola, Arló-tanár (1982-1986) Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház, Ózd -népművelő (1986-1989) Bükk Művelődési és Vendéglátó Ffáz, Ózd - igazgató (1989-1996) BÖKIK, képviseletvezető, Ózd - (1996-1999) B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet, igazgató (1999-) RÍZ Gábor Fotó: Farkas Maya pülés közművelődésében, ismerik a hagyományokat, hozzájárulnak továbbéltetésükhöz. Olyan kérdőívet juttattunk el az önkormányzatokhoz, amelynek összegzése után elkészülhet a megye kulturális térképe. Azt vallom, megyénk rendkívül sokszínű. Ez a kultúra itt van előttünk, csak elmegyünk mellette, nem vesszük észre, vagy nem a jelentőségének megfelelően bánunk vele. Azért dolgozunk, hogy átfogó képet kapjunk a megye kulturális kincseiről, és hivatásunknak tekintjük, hogy ezeket az értékeket, mint egy hídon, átvigyük a jövőbe. □ A megye közművelődési szakemberei nyilván ettől az intézettől várják a szakmai információkat, a továbbképzési lehetőségeket is. Lesz-e erejük mindenre?! • Egyetlen központból nem lehet átfogni a megye közművelődési életét. Ezért jönnek létre a decentrumok és a módszertani bázishelyek. A kisrégiók központjában lévő decentrumokat bízzuk meg azzal, hogy úgynevezett kistérségi feladatokat lássanak el. Elvárjuk, hogy egy decentrum gyűjtse, rendszerezze, minden irányba továbbítsa az információkat, és tartsa a kapcsolatot a megfelelő szakmai apparátussal. A módszertani bázishely pedig szakembereinél és infrastruktúrájánál fogva alkalmas a szakmai központ feladatainak ellátására. Azokkal a szakemberekkel akarunk dolgozni, azoknak az ismereteire akarunk építeni, akik dz adott szakterület legjobb ismerői. □ A folyamatos információáramlást, a kapcsolattartást hivatott szolgálni a Kapocs is? • A Kapocs rendkívül lazán szerkesztett kiadvány, elsősorban a szakmai tudnivalókat - műsornaptárt, pályázati lehetőségeket, törvénymódosításokat, felhívásokat - közlünk ezeken a lapokon. Ennél maradandóbb formában és tartalommal készül az úgynevezett Közművelődési Tájékoztató. Ebben a kiadványban hosszabb tanulmányok, igényesebb írások is megjelennek. De a szakmán és a megyén belüli kapcsolattartás mellett rendkívül fontosnak tartjuk a megyei informatikai rendszer adatbázisának feltöltését. Azt szeretnénk, ha valaki a megye iránt érdeklődik a világhálón, az találja meg, hogy milyen szokások élnek egy-egy településen, hol tartanak szüreti mulatságot, kihez fordulhat, aki kíváncsi a Tokaji írótáborban folyó munkára... □ Lesz-e ehhez a tervhez anyagi fedezet? • Lennie kell... A megye régi képeslapokon: Abaúj az első Miskolc (ÉM) - Régi abaúji képeslapok láthatók holnaptól egy kiállítássorozat első részeként a Megyeháza Galériában. Sajátos tárlatsorozatot rendez a megyeháza: régi képeslapok segítségével mutatja be a történelmi megyék ma Borsod-Abaúj- Zemplénhez tartozó településeit. A sorozat első része az abaúji vidéket bemutató kiállítás, amely január 27-től, csütörtöktől egy hónapon át (az érdeklődéstől függően akár tovább is) látogatható. A képeslapok a Zempléni Múzeum híres gyűjteményéből valók. Fazekas Lászlóné igazgatótól megtudtuk, a kiállításon azok a lapok szerepelnek, amelyeket a magyar képeslapkiadás kezdetétől, 1898-tól 1945-ig adtak ki. Több száz lapot mutatnak be, ám így sem szerepel minden abaúji település - viszont amelyikről jelent meg lap, és az szerepel a gyűjteményükben, annak a képével találkozhatnak a látogatók. Hirdetés gy hektó 95-ös SUZUKI Ha február 29-ig bármilyen új, hazai gyártású Suzuki Swiftet vásárol, Ön és az új autó vendégünk kb. egy hektoliter* 95-ös oktánszámú, ólommentes benzinre. Fogyasszák mértékkel és egészséggel, a kilométerekkel és a márkakereskedői ajándékkal* együtt *Az akció részleteiről érdeklődjön márkakereskedőinknél! Suzuki. A mi autónk.
