Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-26 / 21. szám

2000. január 26., szerda hniir HiHiiYnifflfttTiiii f Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Világbajnokok. Szabó Szilvia és Viski Er­zsébet világbajnok kajakozok lesznek a vendégei a miskolci Teleki Tehetséggon­dozó Kollégium által szervezett Siker-föl­dön, vízen, levegőben című sorozat első beszélgetésének ma, szerdán este fél 7-től. • Utazók klubja. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezetének utazói klubja ma, szerdán délután 5 órá­tól találkozik a Széchenyi út 14. szám alatti épület első emeleti oktató termé­ben. Ezúttal Magyarország gyógyfürdői­ről hallhatnak előadást. Szigorított feltételek Ózd (ÉM - ÓKI) - Mivel a humánus intéz­kedések nem vezettek eredményre, a vá­ros adósságállománya pedig már a kezel- hetetlenség felé közeledik, intézkedésre volt szükség az önkormányzati bérlaká­sok bérbeadásáról. Kegyeleti közszolgálati szerződés megkötésére is sor került a teg­napi testületi ülésen. Ózdon továbbra is komoly gondok van­nak a bérlakások lakóival, ezért a tegnapi ülésen módosították a bérleményekről, il­letve a bérleti díjakról szóló önkormányzati rendeletet. Sok bérleti szerződés lejárt a kö­zelmúltban, és a testület csak azok szerző­dését kívánja megújítani, akik nem halmoz­tak fel tartozást. Elég gyakori eset, hogy a befizetendő óvadékot leteszik az igénylők, majd néhány havi bérleti díj befizetése után semmiféle kötelezettséget nem teljesí­tenek. Az új rendelet szerint olyan személy licitálhat önkormányzati bérlakásra, aki végrehajtható jövedelemmel rendelkezik, és a fenntartási költségeket előreláthatóan fe­dezni tudja. Komfortos lakás esetén például az öregségi nyugdíj 150 százalékát, össz­komfortos esetén pedig 180 százalékát kell rendszeres nettó jövedelemmel igazolni. A közhasznú munkavégzés tapasztala­tairól a gazdasági bizottság tartott beszá­molót, ahol kiderült: 1999-ben a pénzügyi korlátok miatt 35 százalékkal csökkent az ózdi Komszolg Kht.-n belül a közhasznú foglalkoztatottak létszáma. Erre az évre viszont a költségvetés terhére 141 fő ré­szére biztosított támogatást az önkor­mányzat 4,8 millió forint értékben. Döntöttek a város temetőinek üzemelte­tői jogáról is. Ezt a tevékenységet a követ­kező tizenöt évre az Ózdi Komszolg Köz­hasznú Társaság kapta meg a testülettől. A megbízás hét köztemetőre terjed ki és ma­gában foglalja a kegyeleti szolgáltatások teljes körét, az infrastrukturális kiszolgá­lást, valamint a temetők tisztán tartását. Felülvizsgálták az önkormányzati tulaj­donú építési telkek eladási árát is, ahol kiderült: 1995 évtől évente mindössze 5-6 építési telekre volt Ózdon kereslet, de csak 2-3 telket tudott az önkormányzat ér­tékesíteni. Nem történt előrelépés Kazincbarcika (ÉM - KBA) - Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülést tartott ja­nuár 25-én Berente képviselő-testülete, ahol elsőként a Kazincbarcikával való tárgyalások alakulásáról számolt be Kal- lus Lászlóné polgármester. Eszerint január 13-i dátummal érkezett meg a kazincbarcikai polgármesteri hiva­taltól a Berente által még a múlt évben kért könyvvizsgálói teljességi nyilatkozat, amely tartalmazza a város 1998. évi pénz­ügyi beszámolójából készített feljegyzést. A feljegyzés zárszava szerint az 1998. évi beszámoló megbízható és valós adatokat tartalmaz. Kallus Lászlóné szerint nem ezt kérték a barcikai önkormányzattól, hanem a te­lepülés teljes vagyoni körét érintő nyilat­kozatot. Válaszukban később jelezték is a problémát dr. Király Bálint polgármester felé, hangsúlyozva, hogy a berentei testü­let a tárgyalás mellett tette le a voksát. Javaslatot tettek arra, hogy január 26-án tartsanak egyeztető tárgyalást Kazincbar­cikán, amelyet a másik fél előbb elfoga­dott, majd 24-én lemondott, megírva azt, hogy a berenteiek egyetlen alkalommal sem fogalmazták meg pontosan, mit kér­nek. Ettől eltér a berenteiek véleménye, akik szerint Kazincbarcikának kellene vagyonmegosztási javaslatot tennie annak ellenére is, hogy nem áll a község rendel­kezésére adat a teljes vagyonról. Dr. Király Bálint levelében azt a javas­latot tette, hogy a konkrét berentei aján­lat megérkezése után, egy hét felkészülési időt követően megállapodhat új tárgyalási időpontban a két önkormányzat. Hajléktalan betegek - ráadásul papírtalanok cipő nélkül, fagyott lábbal Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - SzK) - A hajlék­talanok egészségügyi ellátá­sával kapcsolatos gondok or­voslására hívott életre egy ke- rekasztal-megbeszélést teg­nap a Semmelweis Kórház. A Hajléktalanok segítése kórhá­zi szemmel című rendezvény összehívására az adott okot, hogy a kórházban évente 100-120 olyan hajléktalant kénytelenek ellátni, akik legszükségesebb pa­pírjait, legfőképp a taj-számukat tartalmazó hatósági igazolvá­nyát utólag sem lehet beszerez­ni. Márpedig az egészségbiztosí­tó kizárólag ennek alapján fi­nanszírozza az ellátást, így az intézménynek ebből évente mil­liós nagyságrendű kára szárma­zik - indította a beszélgetést Ko- leszár Lajos kórházigazgató. Cipő nélkül nem megy A Semmelweis Kórház vezető szo­ciális munkása, Szögeczki József elmondta: a mentők által utcáról beszállított hajléktalanok szinte kivétel nélkül fertőtlenítést igé­nyelnek, ami legalább kétórás munka az ápolóknak, akiket a többi beteg ellátásától von el a feladat. Elsorolták azt is: a leve­tett ruhák egyetlen járható útja a megsemmisítés, pótlást a szeretet­szolgálattól szoktak kérni. Azon­ban a cipő hiánycikk, így gyakor­ta megesik, hogy emiatt nem si­kerül elbocsátani a beteget. Az orvosok dilemmája: „Milyen álla­potban merjék elbocsátani a haj­léktalant? „Utcaképesen?” Kit ter­hel a felelősség, ha mondjuk még aznap holtan találják a kórház közelében? Meddig tarthatják benn, tudván, hogy ezzel intézmé­nyüknek anyagi kárt okoznak?” Utógondozó utópia A Vöröskereszt Baross utcai haj­léktalanszállójának igazgatója, Arday Zsolt ennek kapcsán fel­vetette a hajléktalan-utógondozó szükségességét. Mint mondta, a szálló nem alkalmas e feladatra, egyrészt körülményei miatt, másrészt pedig azért, mert az ot­tani egészségügyi ellátást nem finanszírozzák. így fordulhatott elő, hogy miután közölték a mentőkkel, hogy ápolási kapaci­tás híján nem tudják felvenni a combnyaktöréssel frissen műtött beteget, azt a szállótól 200 méter­re tették ki az autóból. Az igazgató felvetette egy álla­milag finanszírozható kategóriába tartozó fertőtlenítőállomás szüksé­gességét is, amelyhez hiába for­dulnak pályázati támogatásért a Szociális és Családügyi Miniszté­riumhoz. Az elutasítás indoka: a fertőtlenítés egészségügyi ellátás. Róka fogta csuka Többen nehezményezték: a taj- kártya igénylésének novembertől megszűnt a méltányossági ala­pon történő illetékmentessége. Egy körlevél alapján ez kizáró­lag két fővárosi alapítvány párt- fogoltjait illeti meg. Márpedig 1500 forintot a hajléktalanokat pártfogoló, ellátó helyi szerveze­tek, intézmények nem tudnak szerény költségvetésükből kiszo­rítani. Taj-szám nélkül az ön- kormányzathoz sem fordulhat­nak szociális segélyért, így még annak is elveszik az esélyét a jobb útra téréstől, akinek segítői akadnak, s aki beléjük kapasz­kodva elszánná magát a változ­tatásra. A jelenlévők megállapodtak a velük kapcsolatba került hajlék­talanok beleegyezésével történő adatcserében. Ezen túlmenően pedig abban: a beszélgetésekből leszűrhető tanulságokat, javasla­tokat írásban rögzítik, aláírják, azt remélve, hogy a közös szó messzebbre halatszik. Korlátozott nyitva tartás A korábban hétköznap napi 24 órán át nyitva tartó diós­győri melegedő hétfőtől már csupán reggel 8 és este 6 óra között fogadja a betérőket (munkaszüneti napokon vál­tozatlanul reggel 8-tól déli 12-ig). Az intézkedés oka: fel­szerelés és finanszmozás hí­ján a melegedő nem alkal­mas alvásra. Ezzel szemben a Baross utcai hajléktalan- szálló továbbra is mindenkit befogad, éjszakára is. Az érdekvédelem megtörése a cél A vasutas-szakszervezetek megyei vezetői szerint a bérkérdés „másodlagos” Miskolc (ÉM - KI) - A MÁV Rt. vezetése ma azokat az ered­ményeket rúgja fel, amelye­ket a korábbi években a szak- szervezetekkel közösen ért el- nyilatkozták érdeklődésünk­re a vasutas-szakszervezetek megyei vezetői, akik szerint úgy tűnik: egyelőre elkerül­hetetlen február 1-től a meg­határozatlan idejű sztrájk.- A megegyezés meghiúsításval szándékosan sztrájkba kényszerí­ti a szakszervezeteket a MÁV Rt. vezetése - mondta érdeklődé­sünkre Kovács Ferenc, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezeté­nek területi vezetője. Szerinte ennek hátterében az áll, hogy a soron következő privatizáció előtt megtörjék a szakszerveze­tek érdekérvényesítő erejét. Erre utal az is, hogy a MÁV vezetése által előterjesztett kollektív szer­ződésből hiányzik, hogy a válla­latot érintő kérdésekben a szak- szei'vezeteknek véleményezési jo­ga van. Talpas József, a Mozdonyveze­tők Országos Szakszervezete te­rületi ügyvivője elmondta: a MÁV egyoldalúan megkezdte a bérfejlesztést, amelynek mértéke 6 százalék, ehhez 1,5 százalékos differenciált bérfejlesztés társul.- Arra szólítjuk fel tagságun­kat, hogy ezt ne fogadják el, mert a korábbi gyakorlattól el­térően erről nem egy értesítést vehetnek kézhez, hanem egy megállapodást, amelynek alá­írásával a munkavállaló elesik a fellebbezés minden jogától - magyarázta Talpas József, aki kijelentette: ebben az ügyben a vasút vezetésének és az ér­dekképviseletnek kell megálla­podnia, nem pedig minden egyes dolgozónknak és a me­nedzsmentnek.- Az eredeti 14 százalékos bér- fejlesztés helyett ma már azt mondjuk, hogy az legyen két számjegyű - tájékoztatott Szend- rei Géza. A Vasutasok Szakszer­vezete Miskolc területi képvise­lője szerint a differenciált bér- fejlesztés csak konfliktusokat szül, mert olyan csekély, hogy jó teljesítmények értékelésére al­kalmatlan. A megyei szakszervezeti veze­tők arról számoltak be, hogy a velük kapcsolatban álló más szakszervezeti vezetők szolidári­sak, támogatják őket. Úgy vélik: a konfliktus - a ki­menetelétől függően - remélhe­tőleg minden munkavállaló ér­dekképviseleti esélyeit befolyá­solni fogja. Kilakoltatási ügyben valaki csúsztatott Életveszélyes fenyegetést kapott az Ózdi Ingatlankezelő Iroda igazgatója Ózd (ÉM - ÓKI) - Egy országos napilap állításával szemben Ózdon nem volt kényszer-ki­lakoltatás - tudtuk meg dr. Papp Annától, az Ózdi Ingat­lankezelő Iroda igazgatójától. Az viszont igaz, hogy az állan­dó zaklatás, fenyegetések so­ra után hétfőn életveszélyes fenyegetést kapott. Horváth Aladár nyilatkozott a lapnak és elmondta: Ózdon egy ötgyermekes családot lakoltatott ki az önkormányzat a hófúvás ellenére. Ezt tovább fokozta, mert elmondása szerint a gyere­kek kis híján állami gondozásba kerültek. Végül rokonoknál ta­láltak menedéket. Korábban a Roma Polgárjogi Alapítvány kér­te az önkormányzatokat, hogy az adósokat és az önkényes beköltö­zőket a tél folyamán ne költöz­tessék ki. A szociális és család­ügyi miniszter, Harrach Péter viszont erre a megoldásra nem látott törvényi lehetőséget. Már elköltöztek Az ózdi IKI igazgatójától kérdez­tük, igazak-e az Ózdról szóló hí­rek?- A cikket elolvasva teljesen igaza van Horváth Aladárnak, aki Ózdot egyre többször tünteti fel rossz színben. Tényleg aggá­lyos a kilakoltatás szabályozása, ami az ominózus cikk címében szerepel, csak teljesen más mi­att, mint ahogy ő azt nyilatkoz­za, Szó sem volt kilakoltatásról ebben az esetben, mindössze az történt, hogy humánus szempon­tok alapján az adósok ellen télre felfüggesztettük az eljárást, és azt tavasszal folytatjuk. Az önké­nyes foglalókkal szemben vi­szont nem lehetünk elnézőek. L. Zsolt és J. Mária már többszörös önkényese lakásfoglaló volt Ózdon és a bírósági végrehajtás január 21-re volt kitűzve. Eddigi felhalmozott tartozásuk 217 ezer forint volt. A 10 órára kitűzött kilakoltatáskor a lakás már üre­sen állt, tehát az értesítés és a végrehajtás közötti időben elköl­töztek. Vagyis a kilakoltatásról Az Árpád vezér úti lakás szóló hír szemenszedett hazug­ság. Meghívnám viszont Hor­váth Aladárt a hátrahagyott la­kás bejárására. Egyedül a fürdő­kádat hagyták meg a falakon kí­vül. Gázbojler, villanykapcsolók, konnektorok, ajtók hiányoznak. A felújítás 700 ezer forintjába kerül majd a városnak. Ki fogja megtéríteni? De hadd meséljem el, mikorra jutottunk el idáig, hogy a törvénytisztelő állampol­gárok érzékeljék helyzetünket. Önkényes lakásfoglalók- Az élettársak 1997 júniusában költöztek be önkényesen az Árpád vezér út 12. számú épület egyik lakásába. Júliusban felszó­lítottuk őket a lakás elhagyására. Fotó: Kovács István Bíróságra adtuk az ügyet, szep­tember 16-án pedig a bíróság kö­telezte őket arra, hogy 30 napon belül költözzenek ki. Énnek nem tettek eleget, amiért tízezer forint pénzbüntetést kaptak. 1998-ban ombudsmani ajánlásra minden ilyen ügyet leállítottunk, majd novemberben végrehajtást kér­tünk. Ez lett kitűzve 2000. január elsejére. Közben számtalan fel­szólítás, majd ismét bíróság, újabb tízezres büntetés, vagyis fárasztó, hosszú folyamat. A hét­fői események után a család egyik rokona berohant és felrob­bantással fenyegette meg irodán­kat, sőt említette a lakásomat és engem is ezzel kapcsolatban. Munkatársaimmal együtt egyre nagyobb félelemben élünk, és minden intézkedésünk után om- budsmannal és a kereskedelmi televíziók lehívásával fenyegető­zik az adós réteg. Filipcsin Károly, az önkor­mányzat gazdasági bizottságá­nak elnöke: - Ismét kisebbségi ügyet akarnak kreálni abból, hogy egyesek semmibe veszik a hatályos törvényeinket? Nem csak a jogait kellene már han­goztatnia az érintett rétegnek, hanem a kötelességeit is illene ismernie. Ózdon már százmillió fölötti adósságot gyűjtöttek össz- e az IKI felé. Arról kellene in­kább gondolkozni, mi lehet en­nek a folyamatban a vége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents