Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-25 / 20. szám
2000. január 25., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Edelényi gála. Az amatőr gála edelényi bemutatója várja a közönséget január 29- én, szombaton délelőtt 10 órától a Városi Rendezvények Házában. • Hármas koncert. Az S.K. zenekar, a Spasm és a Malária ad koncertet január 27-én, csütörtökön este 8 órától a miskolci Bartók Béla Művelődési Ház Zenész Klubjában. • Új magyar opera. Jézus születése címmel elkészült G. Nagy llián költő és ifj. Csoóri Sándor zeneszerző közös folk-operája. A kétfelvonásos, nyolc jelenetből álló mű a kereszténység 2000. évfordulója előtt tiszteleg. Az új opera, amelyet a szerzők tervei szerint még az idén ünnepi előadáson láthat a közönség, a magyar népzenére épül. Télköszöntő lesz a Kaffka szavalóversenye Miskolc (ÉM) - Már nyolc éve, hogy megyei szavalóverseny rendezésével emlékezik meg a magyar kultúra napjáról a miskolci Kaffka Margit Általános Iskola. A szervező intézmény természetesen névadója munkásságát helyezte előtérbe a versenyen, de mint Bodó Pálné igazgató fogalmazott, úgy látják, nagyon nehéz Kaffka Margit verseit mondani. Ezért jövőre változtatnak, télköszöntő lesz a vetélkedés. A kötelező verset ők adják majd meg, és a szabadon választottal szemben is lesz elvárásuk: vidám legyen. Az időpont azonban nem változik, és továbbra is megkapják az első helyezettek iskolái a vándorserleget, ismertette terveiket Bodó Pálné. Az idei Kaffka Margit megyei versmondó versenyen a következő eredmény született. 7. osztályosok: 1. Fekete Krisztián; Tibolddaróc (felkészítő tanára Magasváry Károlyné) 2. Madácsi Barbara; Encs, Petőfi Sándor Általános Iskola (Varga Istvánná) 3. Sivák Máté; Ózd, József Attila Gimnázium (Hamvas Tamásné) 8. osztályosok: 1. Albert Réka; Ózd, József Attila Gimnázium (Hamvas Tamásné) 2. Gurbán Eszter; Miskolc, Fazekas Úti Általános Iskola (Vályi-Nagy Gyuláné) 3. Varga Lilla; Encs, Petőfi Sándor Általános Iskola (Rácz Lászlóné) A fekete zongora Bujdos Attila Sehonnan sehová futó vonat, örök másodosztály, műbőrhuzat: Ady Endre, ma. Kultúranapi gyermekműsor az MTV2-n, Ady Endre írásaiból, Csányi János rendezte Cimbora. Személyvonat, bárhonnan bárhová tarthat a változatlan tájban. Hófödte mező, villanypózna, csenevész ligetek, újra és újra. Reménytelen és még reménytelenebb arcok, személyes ismerősök a tétlen utazások nagy közös emlékéből. Csak a zakatolás van, a gondolatban elzsolozsmá- zott szomorú sorok teszik élővé, átélhető- vé és így korszerűvé Adyt. Orrunkban az állott levegő, a fasírt és a kemény tojás, a felvizezett feketekávé illata. Testszag, fáradt kipárolgás. Ragad a padló, ragad az ülés. A minden egész eltörött érzése, s a kilá- tástalanságé, hogy ezt nem rakja senki össze már. A fohász beteljesülésének akarása, hogy adja meg az isten a száz bús vasárnap helyett a sok víg hétköznapot, és a tudaté, hogy nem adja meg sírásaink végét, lelkünk teljességét. Magunk vagyunk, egymás között is nagy magányunkban. Robogunk Csányi vonatán, lázadni képtelen emberek, magyar sorsunkba beletörődők. A bátorság hiányának foglyai, a nagy tettekre sarkalló mersz hiányába zártak. Behavazott táj, növendékerdők, a képet szétszabdaló szaladó póznák. Csupa fehér és fekete és még több fekete. Vágyak és tudások és kérdések: kit hibáztatnak a szívünkből ömlő keserű igék? Egy pillanat a klasszikus balettet és a néptáncot ötvöző koreográfiábólFotó: Vajda János Miskolc (ÉM - FK) - Nehéz a táncban újdonságot létrehozni, véli Tóth Evelyn mo- derntánc-oktató, koreográfus. Mégis előállt valamivel, amit eddig nem látott a közönség. Először a novemberi Formációs Táncversenyen, legutóbb az amatőr gála hétvégi, miskolci bemutatóján láthatta a közönség Tóth Evelyn koreográfus és csoportja Bohém című kompozícióját. • A visszajelzések alapján nemcsak nekünk tetszett ez a fajta tánc, hanem a közönségnek is - meséli Tóth Evelyn. - Az újdonság abban áll, hogy a klasszikus balettet és a néptáncot ötvöztem, ez pedig elég egyedi megoldásnak számít. Én mindenesetre nem hallottam még ilyenről. A hozzáértőket is meglepte a furcsa párosítás, de végül mindannyian értékelték. □ Hogy született meg a koreográfia? • Rám mindig a zene van hatással. Ez esetben a Deep Forest együttes Bohém című száma inspirált, és azonnal a balett-néptánc párosítást juttatta az eszembe. Jelenleg az ötlet továbbfejlesztésén dolgozom. Nehéz lesz, mert rengeteg munka van benne és csak nagy tudással rendelkező táncosokkal lehet jó színvonalon előadni. A balett és a néptánc stüusa egymástól távolinak tűnik, pedig nem az. A balett alatt nem csak a Hattyúk tavát kell érteni, sokkal inkább minden tánc technikai alapját. Mindenesetre amit mi csinálunk, még nem önálló stílus. □ Mi kell ahhoz, hogy új stílus jöjjön létre? Az egyediség nem elég? • Évekbe telhet, míg stílus lesz egy ötletből. Meglehetősen sok rögtön felismerhető tánctechnika van, mindegyik hosszú időn át csiszolódott, komoly szabályrendszert alkotva. Például: a Limon- technika a gravitációt és a test lendületeit használja a mozgáshoz, a legkevesebb izommunkával lehet csak jól, rögtön felismerhetően táncolni. Ebből is látszik, hogy az anatómia és a fizika is a birtokában kell, hogy legyen tanárnak és táncosnak egyaránt. A táncoktatónak pedig rá kell tennie az életét, ha azt akarja, hogy gyökeret verjen a stílusa. □ Olyat érdemes kitalálni, ami gyorsan tovaterjed, hogy minél többen ismerjék? • Minél többen ismerik, annál inkább nevezhető stílusnak. Iskolákban kell tanítani, ismertnek kell lennie több országban. Addig viszont nem ismerhetik meg, amíg csak ritkán látható. Ez az új koreográfia még csak kevés nézőt köt le. Egy szélesebb közönség előtt is sikerre számító stílus, például a hip-hop jobban eladható, tehát gyakrabban is találkozunk vele. Mivel moderntánc-oktatóként dolgozom, azt is tudom, hogy aki táncolni szeretne, olyat akar tanulni, ami társaságban is érvényesül, nem csak a színpadon. □ Hogyan sikerülhet akkor megismertetni egy művészibb stílust? • Magyarországon sajnos csak a fővárosban van nagyobb igény a művészi táncra. Sok olyan amatőr moderntánc iskola van mint az enyém, és ezek közül többen is próbálkoznak egyedi produkciók létrehozásával. Azt találta ki ezért a táncszövetség, hogy bérel egy kis kamaratermet, ahol bárki bemutathatja a koreográfiáját. Lehet, hogy csak húszán mennek el megnézni, de akkor is közönség előtt mutathatják be a produkciót. Ugyanakkor azt tapasztalom, Miskolcon nincs igény erre a fajta táncművészetre. így itthon leginkább táncszeretetből születnek az új ötletek. Könyv készülne az Édes családról A monográfiát író tiszatarjáni tanár olvasóink segítségét is kéri Tiszatarján (ÉM) - Édes Gergely lelkész és költő 1763. január 24-én született Madáron, és Ti- szatarjánban hunyt el 1847. október 20-án. Családja is kötődik a településhez, a megyéhez. A róluk könyvet író tiszatarjáni tanár, Máté István olvasóink segítségét is kéri. Bár a lexinokban a család tagjai közül a legtöbb feljegyzést Édes Gergelyről találni, az ő irodalmi tevékenységéről is csak kevesen tudnak. Tiszatarján azonban őrzi emlékét. És nemcsak a temetőben a sír - amit egy sikeres pályázat révén a helyi népdalkor rendbe tett, virágokkal beültetett. Az önkormányzat és az egyház szervezésében hivatalosan is megemlékeztek a lekész-költő- ről, a családról. Irodalom, történelem Édes Gergely életének utolsó másfél évét töltötte Tiszatarján- ban. Fia, Albert 1843-tól volt ott lelkész 1863-ig, akkor került a tiszatarjáni református egyház lelkész! állásába Vince, és maradt ott hosszú ideig, 1900-ig. Közülük a magyar irodalom Gergely munkásságát tartja számon, az egyházi irodalomban inkább a többiek jeleskedtek. Édes Ábrahám és Vince pedig még tizenévesként részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. Pataktól Sályig A család nemcsak Tiszatarján- hoz kötődött, a megye más települései közül ki kell emelni Sárospatakot, ahol tanultak az Édes fiúk. Gergely Sátoraljaújhelyen pénzt keresett, iskolatanító és rektor volt Mezőszántón (amely név Abaújszántót fedi), de kötődik hozzá Nagykinizs és Me- gyaszó is. Édes Albert Miskolcon tanított, amíg 1835-ben lelkészként Tiszakeszibe nem került. Fia, Ábrahám nevéhez Bőcsöt, a mai Bükkábrányi, Hejőbábát, Sályt lehet kapcsolni. Segítség a kutatónak Tiszatarjánban két sírkő áll. A bevésett sírkő Édes Gergelynek állíttatott, a szöveg nélküli Édes Albertnek. A kutatások kiderítették, más családtagokat is fed a hant. Édes Vince és családja sírja pedig jeltelen maradt. Máté István tanár kéziratokat kutatott, ám a családfát nem sikerült végigvinnie, az adatok az 1900-as évekkel megszakadtak. Következő terve egy könyv, ehhez kéri olvasóink segítségét, hiszen bizonyára vannak a családról tudók, a családból ma is élők, akik segíthetnének. A majdani munkában természetesen adatközlőként szerepelnének, és ugyanez lenne mindazoknak a köszönet, akik bármilyen hasznos, érdekes, felhasználható adattal működnek közre. A pontos adatokat, adalékokat, a levéllel, másolattal való segítséget a cikkíró a következő címre kéri: Máté István tanár, 3589 Tiszatarján, Árpád u. 11. sz. Bohémélet. Puccini Bohémélet című operáját február 18-án, pénteken este 7 órától láthatja a premierközönség a Miskolci Nemzeti Színházban. Felvételünk a próbaidőszak elején, a tervelfogadáson készült. Képünkön Dávid Attila díszlettervező (balra) és Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező a Bohémélet díszletének makettjével. Fotó: Éder Vera Az ókori civilizáció könyve Miskolc (ÉM) - Kovácsné dr. Szigeti Klára Az ókori kelet civilizációtörténete című könyvét a magyar kultúra napja tiszteletére rendezett ünnepségek keretében mutatták be Miskolcon a Rónai Művelődési Központban. Kovácsné dr. Szigeti Klára jelenleg Tiszafüreden tanít, de több szállal kötődik megyénkhez is. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-népművelés, majd pedig néprajz szakos diplomát. Rövid ideig Szekszárdon volt népművelő, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem munkatársa lett, ezt követően pedig Tiszafüreden tanított. Onnan került Mezőkövesdre, ahol 1990-től 1993-ig a Matyó Múzeumot vezette, de tanított a Miskolci Bölcsész Egyesület történelem tanszékén is. Eddig megjelent könyvei: Gondolatok a szabadidőről (társszerző, 1978), Kis Jankó Bori rajzai (1992), Tér-idő modell a történelemben (1993), „Itt élned, halnod kell” (társszerző, 1996), Kultúraelméleti szöveg- gyűjtemény (társszerző, 1998). Fogadó a múzeumfaluban Szentendre (MTI) - Új tájegységgel gyarapodik az év második felében a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, megnyílik a Bakony-Balaton-felvidéki tájegység épületegyüttese. Továbbépül az alföldi tájegység is egy jászárokszállási, XIX. századi hangulatos fogadóval, ahol rendszeresen lakomákat rendeznek majd.
