Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-25 / 20. szám
2000. január 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Nagygyűlés, elnöki előadás. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) megyei szervezete január 29-én, szombaton Bodrog- keresztúrban nagygyűlést tart. Délután 2 órától Csurka István, a MIÉP elnöke Magyarország helye az Európai Unióban címmel tart előadást a helyi faluházban. • Marketingtalálkozó. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Marketing Egyesület marketingklubjának következő találkozóját január 26-án, szerdán délután 2 órától tartják Miskolctapolcán, a Pelikán Klubban. A rendezvényen többek között a Csereháti Településszövetség marketingprogramjával és terveivel, a miskolci utcabútorok telepítéséről, valamint a megye marketingdíjára pályázókról és a pályázatokról lesz szó. Rendeződött a ZTV anyagi helyzete Sárospatak (ÉM - BSZA) - Nehéz év áll a Zemplén Televízió Kht. (ZTV) mögött. A tévé kifizette minden adósságát, .visszafogta a költségeket, a biztos anyagi alap mellett pedig nagyobb figyelmet lehet szentelni a szakmai munkára - jelentette ki tegnap a sárospataki önkormányzat ülésén Illés István, a ZTV ügyvezetője. A városatyák a beszámolót meghallgatva elismerték a televízió vezetésének és a dolgozóknak a gazdasági stabilitás érdekében végzett munkáját. Ezzel együtt a hozzászólók többsége kinyilatkoztatta: a 2000- re kért 14 millió forintos támogatást soknak tartják. Az ülésen felvetődött, hogy az anyagi helyzet javítása érdekében a fenntartó három önkormányzat (Sárospatak, Sátoraljaújhely és Kisvárda) eladhatná a negyedik, 25 százalékos tulajdonrészt egy befektetőnek vagy egy másik városnak. Dr. Jánosdeák Gábor polgármester ettől is továbbment: hozzászólása szerint a tulajdonosok akár 49 százalékot is áruba bocsáthatnának, a maradék 51 százaléknyi rész még biztosítaná a tévé önkormányzatiságát. A városvezető szerint a nemrég elnyert frekvencia szerződése kényszerpályára állította a ZTV-t, amelynek finanszírozását meglátása szerint hosszú távon az önkormányzatok nem tudják vállalni. Mi lesz az érdekképviselet nélkül? Ózd (ÉM - ÓKI) - Több, a térséget érzékenyen érintő eseményről és azok megoldásáról tárgyalt tegnap Borsodnádasdon az Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesülete. A putnoki bánya bezárása és az abból fakadó foglalkoztatási, valamint egzisztenciális problémák megoldása sürgető feladat, melyet több milliárd forinttal támogat a kormány is. Erre készül egy térségi program, ennek részletei kidolgozás alatt vannak. A térség vállalkozóinak ez jó lehetőséget jelenthet különböző fejlesztések végrehajtására. Deák János, az Ózdi Gazdaságfejlesztő Iroda vezetője itt hívta fel a figyelmet az elképzelések mielőbbi kidolgozására, hogy az előkészületek megelőzzék a pályázati kiírást. Megvitatták a közhasznú foglalkoztatás szervezett együttműködésének elképzeléseit is, melyet Nyerges Tibor, az Ózdi Családsegítő Szolgálat vezetője és Sebők Ottó ózdi képviselő dolgozott ki. A kistelepülések nem tudnak megfelelni az előírt kritériumoknak, ezért a 29 érintett önkormányzat társulást hoz létre a megoldásra. A Sajó-Rima Unió nevet Sajó-Rima Euro- régióra kell változtatni a különböző minisztériumok ajánlása alapján - mondta Tamás Barnabás putnoki polgármester. Február 15-ig hivatalosak a szervezet magyar képviselői a szlovák minisztériumokba is, hogy egyeztessék és kidolgozzák a magyar-szlovák térségeket érintő együttműködési nyilatkozatot. Egyre sürgetőbb a térség hulladékelhelyezési problémájának megoldása is. Két alternatíva kínálkozik prre, mégpedig a saját, 29 települést átfogó regionális lerakó megépítése, vagy egy szelektálóudvar megépítése után a Sajókazán vagy Bélapátfalván történő elhelyezés. A talán legfontosabb napirendi pontnál elbizonytalanodtak a térségi polgármesterek. A regionális és megyei fejlesztési tanács személyi kérdéseinek megvitatására nem is került sor, mivel kész helyzet elé voltak állítva. A megyén belül működő 11 kistérségi társulásból három fő került a megyei területfejlesztési tanácsba. Lemondott a Diósgyőri Kórház igazgatója Miskolc (ÉM - SzK) - A Diósgyőri Kórház igazgatója, Lyócsa János benyújtotta lemondását a polgármesternek. A Diósgyőri Kórház évek óta fennálló gazdasági nehézségei - többek szerint - alapvetően a kórház rossz szerkezetére vezethetők vissza. Az átalakítás, úgy tűnik, ezúttal visszavonhatatlanul elkezdődött a két városi kórház közös gazdaságiműszaki ellátórendszerének kialakításával. A szerkezetátalakításra 8 millió forintot nyert egy pályázaton a miskolci önkormányzat. Ennek fényében az egészségügyben illetékes alpolgármester, Alak- szainé Oláh Annamária még tavaly decemberben elkészítettLyócsa János Fotó: Végh Csaba egy, a szerkezetátalakítás előkészítéséről szóló javaslatot Kohold Tamás polgármester számára. Ez - a korábbi javaslathoz képest, amely szinte teljes egészében a Bay Zoltán Intézetet bízta volna meg a program végrehajtásával - egy költségtakarékosabb megoldást kínál, a polgármester kérésének megfelelően. E szerint - mint azt az alpolgármester elmondta - a Bay Zoltán Intézetet csak a koordinálásra kérik fel, minden egyebet saját erőből végeznek el. A szerződés aláírásra vár. A Diósgyőri Kórház igazgatója, Lyócsa János az egészség- ügyi bizottság múlt heti ülésén - majd azt követően lapunknak is - kijelentette: a szerkezetátalakításra saját magát nem tartja képesnek, elsősorban amiatt, mert nehezen hoz meg bizonyos döntéseket, éppen mivel 28 éve dolgozik e kórházban; erre a feladatra egy jól felkészült, az egészségügyben jártas gazdasági szakember lenne inkább alkalmas. Ennek kapcsán megkérdeztük Alakszainé Oláh Annamária alpolgármestert: ké- szül-e a soron következő (február 3-ai) ülésre valamiféle előterjesztéssel a Diósgyőri Kórház vezetőjének felmentéséről? Az alpolgármester válasza: „Jobb lenne, ha az igazgató úr maga tenne lépéseket a változás érdekében.” Lyócsa Jánost szembesítettük e véleménnyel, mire kijelentette: „Már megtettem e lépést, írásban, a polgármester úrnak címezve. Kedden (azaz ma) tárgyalunk ez ügyben. 120 milliárd forint a raboskodásért Kártérítésért perlik az ‘56-osok az MSZP-t és a Munkáspártot Miskolc (ÉM - PTA) - A börtönbüntetésre ítélt '56-os forradalmárok nevében kártérítési pert indított az '56- os felkelők országos szervezete. A tárgyalást április 27-ére tűzte ki a Fővárosi Bíróság. A szervezetek összesen 120 milliárd forintot kérnek, a mintegy 33 ezer ártatlanul letöltött börtönévért. A perhez csatlakozott a POFOSZ, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség, az Egyesített Magyar Nemzetőrség, az ‘56-os Szövetség Országos Elnöksége.- Az MSZP és a Munkáspárt a jogelőd vagyonát fenntartás nélkül átvállalta, így vállalnia kell mindkét pártnak a szégyenteljes örökséget is - mondta el lapunknak Boroviecz László, a POFOSZ miskolci szervezetének elnöke. - Közel fél évszázadon át telepedett rá a politika az igazságszolgáltatásra. Ebben a perben viszont - a bíróság döntésétől függetlenül - megtapasztalhatjuk a jogállamiság egyik lényeges elemét: a törvény fölötte áll a politikai erőnek. A pártok A per elvi megközelítéséről az érintett pártok megyei vezetői is megkérdeztük. A Munkáspárt megyei elnöke nem tartja jogosnak az ‘56-osok igényét.- Ezeket a dolgokat a történelem hozta magával, nem hibáztatható érte a mostani párt - vélekedik Kozma Imréné. - Ugyan jogutódja vagyunk az akkori MSZMP-nek, tudomásom szerint a vagyonból semmit sem örököltünk. Bármilyen fájók a sérelmek, azokat el kell felejteni és megbékéléssel kell viseltetni. Szabó György, az MSZP B.-A.- Z. megyei szervezetének elnöke azt furcsállta: hogy miért épp mostanság hozakodnak elő kártérítési igényükkel a szervezetek.- Az érintettek sérelmei érthetők, csak azon csodálkozom, hogy ezek a kérdések miért nem az 1990-1994 közötti kárrendezési időszakban merültek fel - mondta Szabó György. - Az egykori atrocitásokat, sérelmeket ugyanis ekkor próbálta orvosolni az Antall-kormány. A nemrég 10 éves fennállását ünneplő MSZP már teljesen új pártnak tekinthető, az egykori elődjének elveitől, cselekedeteitől teljesen elzárkózik. A jogász A kártérítési per kapcsán egy jogi ügyekben jártas szakembert is megkérdeztünk. Szerinte ebben az esetben elsősorban politikai, és nem pártfelelősségről van szó.- Ha konkrétan felelőssé tehető bárki is az egykor történtekért, és nem évült még el az ügy, akkor sem pártbéli, hanem politikai kárfelelősségről van szó - mondja Boós Tibor. - Ugyanis nem egy párt, hanem a rendszer akarata érvényesült, igy a politikai szervezet helyett az állam tartozik felelősséggel. Azonban ezzel a kártérítési perrel is megvalósulhat egy fontos dolog: az „utódok” kénytelenek kimondani, hogy jogos kárigényről van szó, és mely fórum orvosolhatja azt. A Sajót sújtaná az olvadó hó Miskolc (ÉM - PTA) - Segítség! címmel az ár- és belvíz- védelmi helyzet kapcsán készített műsort tegnap a Magyar Rádió a regionális stúdiók bevonásával. A miskolci stúdióban Pados Imre, az Évízig igazgatója, és Sós Tamás a Heves megyei közgyűlés elnöke állt a hallgatók rendelkezésére. A műsorban az ár- és belvíz sújtotta országrészek vízügyi, közéleti vezetőinek, országgyűlési képviselőinek segítségével igyekeztek csokorba gyűjteni az eddigi eseményeket, a tennivalókat, a megoldási lehetőségeket. A rádió az ország 9 helyszínéről, stúdiójából tudósított. Mint azt Szenes István, a műsor társszerkesztője lapunknak elmondta: fontosnak tartotta, hogy az ár- és belvíz okozta helyzetre még a mai kormányülés előtt felhívják a figyelmet. A helyzetelemző műsorban szó volt arról is, hogy milyen károkat okozhatnak az idei havazások. Idén, várhatóan a Sajó vízgyűjtő területén lesznek majd gondok, míg kevésbé számíthat súlyos helyzetre a Bodrog környéke. A szakemberek a hirtelen olvadástól tartanak leginkább. A karitatív szervezetek a műsorban közös fellépéssel arra ösztökélték az embereket, hogy az adójuk 1 százalékával az árvízkárosultakon próbáljanak segíteni. Annál is inkább, mivel az 1998-99-es árvizeknek még most is vannak kárvallottjai. A műsorban konkrét esetre is volt példa: egy megyaszói hölgy kálváriájára közösen próbáltak megoldást találni. A beszélgetéseknek köszönhetően körvonalazódik egy úgynevezett koordinációs bizottság létrejötte, amely a segélyek, támogatások elosztását irányítaná. Tiszaújvárosban járt a legfőbb ügyész és a Legfelső Bíróság elnöke Tiszaújváros (ÉM - PT) - Karácsonyi ajándékként jutott el hozzánk decemberben a tiszaújvárosi önkormányzat döntése: a település anyagilag is hozzájárul egy új városi bíróság-ügyészség épületének létrehozásához. Erről dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész beszélt tegnap Tiszaújvárosban. Dr. Györgyi Kálmánt, és a Legfelső Bíróság, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) elnökét, dr. Solt Pált azért hívták a megyénkben városba, hogy megmutassák nekik: hol épülhetne meg az új igazságügyi épület, és tanúbizonyságot adjanak arról, hogy a felajánlott ötvenmillió forint nem írott malaszt csupán. A vendégek előbb zárt ajtók mögött tárgyaltak a település polgármesterével, és helyettesével. A beszélgetésen részt vett dr. Lukács Zsuzsa, a megyei bíróság elnöke, dr. Boholy Zoltán megyei főügyész, és a tiszaújvárosi bíróság és ügyészség két vezetője is. A két országos vezető a polgármester irodájában folytatott beszélgetés végén kérdésünkre elmondta: támogatásra érdemesnek tartják a szakma, és az önkormányzat által is dédelgetett tervek megvalósítását. Dr. Solt Pál hozzátette: már az ÓIT február 2-án tartandó ülése elé terjesztik a kezdeményezést. Az elképzelések megvalósítására két évet szabott meg. Szerinte ebben az évben a terv- készítés, -engedélyezés, tender- kiírás és pályáztatás ideje jöhet el, s esetleg elkezdődhetne az építkezés előkészítésének néhány fázisa is. A Legfelső Bíróság elnöke ugyanakkor megköszönte az ingyentelket, és a beruházásra két év alatt fordítandó ötvenmillió forintos önkormányzati felajánlást. Dr. Györgyi Kálmán ehhez hozzátette: az elmúlt néhány évben felértékelődött az igazságszolgáltatás árfolyama. Ezzel azonban együtt kell járjon az is, hogy a szakemberek a polgárok elvárásainak és a törvény sugallta tekintélynek megfelelő színvonalú épületekben teljesíthessék felelősség- teljes hivatásukat. Solt Pál (jobbról a negyedik) is ellátogatott Újvárosba Fotó: PuskárT.
