Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-21 / 17. szám
2000. január 21., péntek Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Rendhagyóan. A Bódva-völgy műemlékeiről tartanak rendhagyó diavetítéses történelem órát január 24-én, hétfőn az edelényi Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskolában délelőtt 9 órától. • Félévi táncvizsga. A Diósgyőri Táncművészeti Iskola kihelyezett tagozatának félévi vizsgáját láthatják az érdeklődők január 27-én, csütörtökön délután 5 órától az edelényi Városi Rendezvények Házában. • A művészet története. Megjelent a Magyar Könyvklub gondozásában A művészet története sorozat első két darabja, A korai civilizációk, valamint A klasszikus ókor című. A tizenhat kötetből álló sorozat a barlangfestészettől a legújabb művészeti irányzatokig tekinti át az egyetemes képzőművészet alkotásait. Dalolva Mohácsig Miskolc (ÉM) - A II. Országos Mohácsi Népdaléneklési Verseny területi elődöntőjének ad otthont a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép- iskola január 22-én, szombaton délelőtt fél 10-től. Az államalapítás ezredik évfordulójára hirdetett versenyre öt megye - Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nóg- rád és Szabolcs-Szatmár-Bereg - küldi el a helyi elődöntőkön már túljutott 9-18 éves versenyzőit. Azért éppen ötöt, mert pontosan ennyi korcsoportban lehetett nevezni, három lány, és két fiú kategóriában. A legjobbak bejutnak a márciusi mohácsi döntőbe, ahol a határokon túlról érkezett kortársaikkal is össze fogják mérni tudásukat. Mindezért kettő szabadon választott és kettő zsűri által kijelölt népdalt kell előadniuk repertoárjukból. Az ősbemutató Istvánfíy Benedek-díja Budapest (MTI) - Bánkövi Gyula zeneszerző kapta az első alkalommal odaítélt Istvánffy Benedek-díjat. Az 1733 és 1778 között élt első magyar klasszikus komponistáról elnevezett díjat a Magyar Zeneszerzők Egyesülete alapította a 40 éven aluli zeneszerzők ősbemutatóként előadott műveinek elismerésére. Az Istvánffy Benedek-díjat évente egy alkalommal adják át, elsőként az 1999-ben megrendezett ősbemutatókat figyelembe véve ítélte oda az egyesület elnöksége. A díjazott személyéről a Magyar Zeneszerzők Egyesületének mindenkori elnöksége dönt. A díjat - az alapító okirat értelmében - a Magyar Kultúra Napján, január 22-én adják át. Bánkövi Gyula 1966-ban született Dunaújvárosban. Zeneszerzői tanulmányait Ko- csár Miklósnál kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bozay Attilánál folytatta. Első nagyobb sikert aratott kompozíciójának címe, a Hidrofónia, amelyben a víz örök körforgását jelenti meg, a természethez kötődését sugallja. Bánkövi Gyula nyolc éve a Magyar Rádió Bartók adójának munkatársa, ahol sorozatokat szerkeszt. Millenniumi színműíró pályázat Kisvárda (MTI) - Millenniumi színműíró pályázatot hirdet a Kisvárdai Várszínház, illetve az intézmény keretében működő Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválirodája. Az államalapítás ezredeik évfordulója alkalmából olyan vígjátékok megírását várják a pályázóktól, amelyek történelmünk, életünk eseményei nyomán jókedvű ünneplésre adnak lehetőséget. Pályázni magyar nyelven írott, egy, vagy több felvonásos darabbal lehet. A benyújtási határidő: 2000. augusztus 20. Cím: Kisvárdai Várszínház, 4600 Kisvárda, Flórián tér 20. A pályázatokat felkért szakmai zsűri bírálja el. Az eredményhirdetés 2000. október 25-én lesz. A legjobbnak ítélt színműíró 200 ezer, a második helyezett 150 ezer, a harmadik 100 ezer forint díjazásban részesül. A legsikeresebb műveket 2001-ben, a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiválján mutatják be. Vers, zenemű, jelkép, kötelező tananyag A zeneművész, a költő, a festőművész és a pedagógus a Himnuszról Miskolc (ÉM - FG) - Az én Himnuszom címmel beszélgetést rendezett a magyar kultúra napja alkalmából a Teleki Tehetséggondozó Kollégium. Mindenkinek megvan a maga Himnusza. De csak akkor lesz igazán a sajátunk, amikor megértjük: mindannyiunké - akik magyarok vagyunk, akiknek közös a múltunk, a nyelvünk, a kultúránk, a reményünk... Erről szóltak a Teleki Tehetséggondozó Kollégium által szervezett összejövetel résztvevői: Fecske Csaba költő, Bócz Sándor zenész, Máger Ágnes festőművész, Szabó Árpád pedagógus, valamint a beszélgetést vezető Zemlényi Attila költő, a kollégium tanára. Tiszán innen és túl Fecske Csaba, Bócz Sándor, Máger Ágnes és Szabó ÁrpádFotó: Végh Csaba- Talán nem bántok meg senkit, de úgy érzem, a trianoni határokon kívül rekedt magyarság számára fontosabb a Himnusz, mint az anyaország lakóinak - mondta Szabó Árpád tanár, aki 1992- ben települt át Ukrajnából hivatalosan is Miskolcra, és lett a Teleki Tehetséggondozó Kollégium tanára. Magyarnak született, de már a szovjet hatalom alatt orosz gimnáziumban kellett érettségiznie. Több mint negyven évig úgy élt, hogy büntetendő cselekménynek számított volna, ha elénekli a Himnuszt.- Amikor édesapámnak rádiója lett, a Himnusz miatt sokszor megvártuk az adás végét, és azért hallgattuk a sportközvetítéseket, hogy hátha elhangzik a magyar Himnusz. Természetesen a magyar sportsikereknek is örültünk, soha sem felejtem: az 1952- es helsinki olimpián 16 magyar győzelem született, és 16 alkalommal hangzott el a Himnusz... De számomra a legdöbbenetesebb élmény talán az volt, amikor bejöttek az oroszok, és a leventékből alakult fúvószenekar tagjai - nagyon sokan már menyasszonyukkal - átszöktek a határon, és amikor biztonságban tudták magukat, a Tisza innenső, nekem akkor még túlsó partján eljátszották a magyar Himnuszt... Templomi áhítat Fecske Csaba költő szülőfalujában, a szögligeti katolikus templomban hallotta először a Himnuszt.- Gyermekként talán nem tudtam felfogni a Himnusz értelmét, de számomra összefonódott az ünnepélyességgel, az orgona hangjával, a templomi áhítattal - emlékezett vissza a költő. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint Kölcsey Ferenc nem a legjobb magyar költő. Irodalmunkban születtek szebb versek, jobbak is mint a Himnusz, Kölcsey munkásságának sem ez a legjobb alkotása, de ha csak ezt az egyetlen verset írta volna, akkor is megérdemelné, hogy emlékezzünk rá, fejet hajtsunk emléke előtt. Azt is elmondta Fecske Csaba, mennyire szé- gyellte, hogy amikor kötelező tananyag volt, nem tanulta meg kívülről a Himnuszt... Tabló és tánc Máger Ágnes festett már történelmi tárgyú képeket, templomfestőként bizonyította fogékonyságát a magasztos témák iránt, de a Himnusz „megfestésére” nem vállalkozna. Versszakról versszakra, sorról sorra bizonyította, ha az egyes költői képek vizuálisan meg is jelennek előttünk, az egész mű lényege nem adható vissza egy leiró jellegű festménnyel. Arról is szólt, hogy a magyar képzőművészet egészében a történelmi festészet elég sikertelen. Elsősorban tablók, az elbeszélésekhez hasonlatos „leíró” képek őrzik múltunk eseményeit. A meghívott festő tehát nem festené meg a Himnuszt, a meghívott zenész pedig nem merné elénekelni. Bócz Sándor csellista, az Egressy Béni Zeneiskola igazgatója bevallotta, a magas hangok kiéneklésére nem vállalkozna. Arról viszont rendkívül színes előadást tartott, miként született meg a Himnusz zenéje, hogyan tükröződik a kor divatja Erkel Ferenc muzsikájában, miképpen lett a lelassított tánczene nemzeti imánk dallama. Ajánlás Minden magyar ember fülét bántja, ha valahol rosszul játsz- szák Erkel muzsikáját. De legalább ilyen kegyeletsértő, ha egy magyar ember nem ismeri Kölcsey versét. Zemlényi Attila ezért figyelmeztette a diákokat: a tátogás nem segít, attól nem zeng bennünk nemzeti imánk. Mindenkinek mondhat újat A versmondó szerint a Himnuszt illik fejből tudni Sátoraljaújhely (ÉM) - A hagyományokhoz híven az idén is megrendezték a Himnusz-mondó versenyt Sátoraljaújhelyen. Ezúttal Kőmíves Sándor bizonyult a legjobbnak. Idén tehát a verseny szervezője, a Petőfi Sándor Általános Iskola nyolcadik osztályos versmondója fogja a Himnuszt elszavalni ma, a magyar kultúra napja sátoraljaújhelyi városi ünnepségen, hiszen ez a győzelemmel jár. És hogyan adja elő? Ahogy a versenyen.- Mivel Kölcsey fohászként írta ezt a verset én is imádságosan adtam élő - meséli Kőmíves Sándor. - Iskolai elődöntőn kellet átesnem a döntő előtt. A végén mindenki kapott kritikát, hogy mire kell figyelnie. A tanárok általában azt mondták, hogy ne harsogjuk túl, és próbáljuk meg szépen tagolni a Himnuszt. Erre kellett a legjobban figyelnem. A versenyen a többieket is meghallgathatta. Természetesen összevetette az ő produkciójukat a sajátjával.- Sokan adták elő imádkozó hangon a Himnuszt úgy, mint én, valaki jobban, valaki nem annyira jól. Volt, akiét túl nyersnek találtam. A legnehezebb - legalábbis nekem - az volt, hogy ne keverjem a Himnuszt a Szózattal. Szerencsére csak a próbákon történt meg, hogy rossz versszakkal folytattam. Himnuszunkat számtalanszor halljuk életünk során. Azt gondolnánk, nem is tud már újdonsággal szolgálni, de Kőmíves Sándor szerint éppen az ellenkezője igaz.- Szerintem mindenkinek tud újat mondani, csak alaposan el kell olvasni. Én is sok időt töltöttem azzal, hogy értelmeztem magamban. Rájöttem, hogy Isten is fontos az életünkben és a történelmi múltunk is. Sok bűKőmíves Sándor Fotó: Bódisz Attila nünk volt régen, de most még több megbánandónk lenne. Kőmíves Sándor meglehetősen nagy rutinnal vágott neki a versenynek. Negyedikes kora óta vesz részt szavaló, illetve mesemondó versenyeken. Bár prózában jobbnak tartja magát - hiszen tavaly megnyerte a megyei mesemondó versenyt Ónodon - legnagyobb eredményei között tartja számon a mostani trófeát.- Ezt a verset minden magyar embernek illik kívülről ismernie. Ezért is vagyok nagyon büszke arra, amit elértem, és nem hiszem, hogy egyszer megfeledkeznék róla. * A Petőfi iskola 1993 óta rendezi meg évenkénti váltással a Szózat-, illetve Himnusz-mondó versenyt. A zsűribe mindig független szakértőket hívnak meg, az idén például a Duna Televízió két munkatársát, Baleczki Ivánt és Ba- leczki Ivánnét, akik egyébként a Pest-környéki Himnusz-mondó verseny szervezői is. A Duna TV január 23-i, vasárnapi Millenniumi krónika című műsorában hatperces összeállítás látható az újhelyi verseny döntőjéről. Wajda Oscar-díja? Varsó (MTI) - Andrzej Wajda, a világhírű lengyel filmrendező egész életművéért Oscar-dí- jat kap. Az Amerikai Filmakadémia 39 tagú kormányzótanácsának többsége szerdára virradóra úgy döntött, hogy Hollywood és az egész világ legfontosabb filmes elismerését idén a lengyel rendezőnek ítélik - írja a Gazeta Wybor- cza hitelt érdemlő Los Ánge- les-i forrásokra hivatkozva. A lap szerint a döntést néhány napon belül nyilvánosságra hozzák. A PAP-híríigy- nökség érdeklődésére az Amerikai Filmakadémia mindenesetre egyelőre nem erősítette meg a hírt. Hirdetés otalgaz.hu ‘ajánlott fogyasztói ár Érdeklődjön ingyenesen hívható zöld számunkon: 00-80/322 223 Kényelmet kapcsolunk a gázhoz. Mi így kezdjük a 2000. évet. Sokoldalú szolgáltatásainkhoz most kedvező árakat ajánlunk. Egész évben akciókkal várjuk minden kedves vásárlónkat. Aki a TOTÁLGÁZ szolgáltatásait választja, biztos lehet abban, hogy mindig választ kap kérdéseire, sőt hasznos tanácsokkal látjuk el a gázüzemű berendezések használatával, karbantartásával kapcsolatban is. Látogasson el hozzánk, mert nem csak a pénztárcája látja ennek előnyeit. TOTÁLGÁZ
