Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-21 / 17. szám
2000. január 21., péntek líaM-itiíiüí'iiiájjjiiíü'ifi# Miskolc és környéke 5 HÍRCSOKOR • Jobb körülmények. A sajókeresztúri önkormányzat nagy súlyt fektet intézményeinek minél jobb állapotára, a működés körülményeinek jobbátételére. Ennek az elhatározásnak köszönhetően teljes belső felújítást végeztek a napközi otthonban, s a községi könyvtárban. • Ajándékutalvány. A 62. életévüket betöltött alsózsolcaiak az elmúlt év végén 2500 forintos vásárlási utalványt kaptak az önkormányzattól. A település érintett lakói között így összesen kétmillió forint értékű ajándékot osztottak ki. Átlátszó buszmegállók. Két elő re elkészített fedett buszmegállót helyeztek el nemrégiben Sajókeresztúron. Az idén még egy buszmegállót vásárol, s helyez el a sajókeresztúri önkormányzat a főutcában. Fotó: Mészáros István Pénz a civil szervezeteknek Alsózsolca (ÉM - MMI) - Az önkormányzat többletbevételéből több civil szervezet és egyház részesült az elmúlt év végén a nagyközségben. A sajóvölgyi település önkormányzata jól gazdálkodott az elmúlt évben, amit mutat, hogy a képviselő-testület év végén határozott arról, hogy 2,5 millió forintot oszt el a településen tevékenykedő civil szervezetek és egyházak között. A támogatásokat - melyek összege 80 ezer és négyszázezer forint között mozgott -, átutalták az érintett szervezeteknek. A döntés értelmében négyszáz-négyszázezer forinttal támogatták a katolikus és a református egyházakat, valamint az ifjúsági táncklubot. Az alsózsolcai mazsoretcso- port és az asszony kórus 150-150 ezer forintot, a kisebbségi önkormányzat 140 ezret, a helyi polgárvédelem 180 ezret, míg a metodista egyház nyolcvanezer forintot kapott. Ezeken túl 300-300 ezer forintot utaltak át az időskorúak év végi támogatására és a közgyógyellátási segélykeret kiegészítésére. Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást települése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeretné, ha erről szúkebb pátriájában, térségében olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Magyarország zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) rovatában ezt elmeséli. A legjobb sztorikat megírjuk majd, és közöljük azt is, hogy melyik olvasónktól származnak az információk. Ráadásképpen minden hónapban a legjobb sztori beküldőjét jutalomban is részesítjük. Az oldalt írta: Mészáros István Telefon: 20/326-5966 Felelős szerkesztő: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu Meglendült Kisgyőr fejlődése Az ABC-áruház kielégíti a helyi igényeket Fotó: Bujdos Tibor Kisgyőr (ÉM - NZ) - Bükkalja egyik gyöngyszeme a hegység lejtőire és dombkoszorú övezte katlanába épült település, Kisgyőr. Az infrastruktúráját tekintve korábban mostoha adottságú község mára a határozott fejlődés képét mutatja, rendezvényeivel, törekvéseivel mind gyakrabban hallat magáról.- Amikor ide kerültem a hatvanas évek közepén, meglehetősen mostoha adottságokkal találkoztam. Igencsak szegényes volt az ellátás, se jól ellátott bolt, se óvoda, napközi, se ravatalozó, semmi sem volt. Az öreg iskolában elég nyomasztó hangulatban tanítottunk. Szerencsére az utóbbi húsz évben az önkormányzat, a polgármester kezdeményezéseinek, a lakosság aktivitásának köszönhetően meglendült Kisgyőr fejlődése - emlékeztet a múltra Székely Bertalan, a helyi általános iskola igazgatója, aki 1964 óta lakik a faluban. A lakosság ellátottságának fejlődését bizonyítja, hogy ma a helyi igényeket jól kielégítő ABC- áruház, orvosi rendelő, óvoda szolgálja a lakosság jobb közérzetét. A vízhálózatot követően bevezették a gázt, sikerült kielégíteni a telefonigényeket, és most fogtak hozzá a szennyvízhálózat kiépítéséhez. Ha ez is meg lesz, napirendre kerülhet az új iskola megépítése, mivel a jelenlegi elavult, lévén nyolcvanéves. Bár a munkanélküliség a kis- győrieket is sújtja, sok a szegény család, de emellett a gyarapodás jelei is tetten érhetők. Szép új házak jelzik a helybéliek szorgalmát. Igaz, ezek korábban épültek, amikor a megyeszékhely minden munkáskéznek biztosította a rendszeres keresetet - négyszázötvenen jártak be akkoriban Miskolcra, jelenleg viszont százhúsz a munkanélküli -, a család otthonmaradt tagjai pedig a háztájiban tüsténkedtek. A kisgyőriek munkakedvét bizonyítja az is, hogy a háború előtti időkben még nyolcszáz számos állatot tartottak, gulya, csorda, ménes, makkos nyáj jelezte állattartási kedvüket. Éltek a környező erdők adta lehetőségekkel is, értettek a faszén, a mészégetéshez, a fakitermelés is hozott hasznot. Kovács Károly polgármester 1980 óta áll a község élén. Dinamizmusának köszönhetően sokat fejlődött Kisgyőr, bizakodik, mert már a fiatalok közül is többen maradnak a faluban, bár csak enyhén, de emelkedik a lakosság száma, jelenleg 1646-an laknak a községben.- Most a szennyvízberuházás megvalósulása után, ez térségi összefogással készül Ernőd gesztorságával, következik a megbolygatott utak rendbehozatala. Reméljük, hogy a ciklus végéig, 2002- ig teljesség válik az infrastruktúra, és sor kerülhet az új iskola építésére - mondja Kovács Károly. Jó levegő, szép környezet - kedvezőek tehát az adottságok itt a Bükkalján a kül- és belföldi idegenforgalom számára, ezt szolgálja magántörekvések mellett a kulturális központ szerepkörét ellátó faluház, újabban te- leház bővítése is vendégszobákkal. Több rendezvény, jó kezdeményezés szolgálja a fenti célt. Immár hagyomány a Kisgyő- ri Lovasnapok évenkénti megrendezése, fafaragó tábort szerveztek a régi hagyományok felelevenítésére, olvasótábor, az egyházközség szervezte fiatalok táboroztatása öregbíti a település hírnevét. A régi magyar község 1261-ben keletkezett oklevél bizonyítja múltját, bizakodóan kezdi a második évezredet. A legcsúnyábból az egyik legszebb lett Felsőzsolca (ÉM - MMI) - Egy település arculatát meghatározza az is, hogy milyen házakat építenek az adott helységben. Sok városban már státusban lévő főépítészek határozzák meg mindezt, alakítják tanácsaikkal, az önkormányzatnak javasolt és a testület által hozott határozatokkal a városképet. Régebben előfordult nem egyszer olyan eset, amikor a tervekben, a kiadott építési engedélyben foglaltakkal ellentétben teljesen más lett a „végtermék”, ez esetben a ház, mint ahogyan ott szerepelt. így születhettek meg a csúnya, a falu-, illetve a városképet nagymértékben rontó építmények. A szabályok be nem tartásáért büntetések kiszabhatok A Miskolchoz közeli városban is előfordult a fent leírtakhoz hasonló eset. Fehér Attila, Felsőzsolca polgármestere hívta fel figyelmünket egy ilyen épületre, amelynek sorsa azonban jóra fordult. A polgármester így fogalmazott: városunk legcsúnyább épülete volt, s az egyik legszebb lett. A szóban forgó családi házat megvásárolta egy háztartási eszközöket forgalmazó cég területi képviselője Szűcs Szilvia és férje, akit rajztanárként éppen az építmény csúnyasága fogott meg. Elképzelte, s papírra is vetette, hogy mivé lehetne azt alakítani. Az elképzelésből mára valóság lett. A régi építményre rá sem lehet ismerni sem kívül, sem belül. A bővítés, újraépítés során a település egyik főútján valóban szép ház „teremtődött”. voltak ugyan, sőt jelentős eltérés esetén akár lebontást is elrendelhettek (ám ez elég ritkán fordult, fordul elő), ám ha ki is fizették a bírságot, attól még továbbra is ott maradt az épület (kivéve természetesen, ha érvényt szereztek a bontásnak). Jótékonyan befolyásolja a városképet az átalakított családi ház Fotó: mmi Új címer a közösségi ház falán A múltat a mában megjelenítő, az összetartozást erősítő községi jelkép Sajópálfalán Sajópálfala (ÉM - MMI) - Sok településnek nincs, vagy már régen feledésbe merült a hajdani címere. A kilencvenes évek elejétől tendencia, hogy ezekben a helységekben ismét „felélesztik” a címerkultuszt, s használják ezt a jelképet, mely az ott élők valós közösséggé válását, összetartozását is kifejezi. Történelmi visszatekintések azt mutatják, hogy Sajópálfalá- nak sem volt igazi címere. Igaz fellelhető korabeli iratokon, a pecséten egy ábra, azaz címer- szerű jelkép. Ezt azonban - a heraldika nagyon szigorú szabályai szerint - olyasvalamivel kell kiegészíteni, ami a község egy jelentős múltbeli mozzanatára utal. A sajó-völgyi községet viszonylag későn említik írásos anyagok: egy oklevélen csak 1320-ban bukkan fel, amikor az Ákos nemzetség egyik ága osztozik a birtokokon, s Pálfalát a Csetneki család kapja meg. Sajópálfala későbbi birtoktörténete szinte áttekinthetetlen. Az biztosnak tűnik, hogy egyik birtokosa, a Keglovich család gondoskodott a település újratelepítéséről a Rákóczi-szabadság- harc után: északkelet-magyarországi birtokaikról tótokat telepítettek be. Róluk tudni kell, hogy nem szlovákokról, hanem ruténekről (ruszinokról, akkori kifejezéssel: oroszokról) van szó. Ezt korabeli dokumentumok is megerősítik, s erre utal az erős görög katolikus vallás is. Az 1930-as években például a lakosság körülbelül kilencven százaléka ehhez a felekezethez tartozott. Visszatérve tehát a címerré formálásra: az újratelepítés, illetve a nagy görög katolikus közösség szimbóluma, az orosz kereszt szerepel fő helyen a település új címerében. A leírás szerint: álló háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelyet arany hullámpólya harmadol (ez a folyót jelképezi). A felső mezőben jobbról élével kifelé, hegyével lefelé forduló arany ekevas, balról pedig arany orosz kereszt lebeg. A pajzs alatt egy szalag helyezkedik el, amelyen a község neve olvasható. A címert tavaly augusztus húszadikán avatták fel, ekkortól használják hivatalosan. A helység új címere a közösségi ház (polgármesteri hivatal) főbejáratánál Fotó: Mészáros István
