Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-20 / 16. szám

2000. január 20., csütörtök Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • Csúcspontos az olajár. Kilenc évi csúcs­pontra emelkedett szerdán a kőolaj ára Londonban. Az irányadó világpiaci alaptí­pus, a Brent hordója márciusi szállításra 26,30 dollárig emelkedett, ami 1991 janu­árja - az öbölválság csúcspontja - óta a legmagasabb árszint. Az előző kilenc évi árcsúcsot 26,15 dollárral december köze­pén mérték. • A Kékkúti vételára. A Perrier Vittel részvényenként 7,93 dollárért, azaz 2000 forintért vásárolja meg a Kékkúti Ásványvíz Rt. 70,2 százalékos tulajdonré­szét. A vételár alapján a Kékkúti Ásványvíz Rt. értéke 18,9 millió dollár. • Gazdasági-szociális adattár. A szakszer­vezeti tisztségviselőknek, aktivistáknak a gazdasági és szociális folyamatok közötti eligazodását segíti elő az a kötet, ame­lyet az MSZOSZ jelentetett meg a napok­ban. Az 1999. évi gazdasági és szociális adatokat összefoglaló Gazdasági és szoci­ális adattár című kötethez a konföderáci­óknál juthatnak hozzá az érdeklődők. • Pénz a közcélú foglalkoztatásra. Az ön­kormányzatoknak az idén 7,6 milliárd fo­rint áll rendelkezésére a közcélú foglal­koztatás működtetéséhez; ez az összeg elegendő valamennyi, jelenleg jövedelem- pótló támogatásban részesülő munkanél­küli egyhavi foglalkoztatásához - közölte szerdai, Egerben tartott tájékoztatóján Mohos László, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Módosult az 1998-as GDP számai Budapest (MTI) - A Központi Statisztikai Hivatal a korábbi 5,1 százalékos 1998-ra vonatkozó GDP-növekedési előzetes ada­tát 4,9 százalékra módosította - derül ki a KSH szerdai közleményéből. Végleges adatok 2000 első negyedévének végére várhatók. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1998-ban folyó áron 10 086 milliárd forintot tett ki. Ez - az infláció hatását ki­szűrve - 4,9 százalékos növekedést jelent, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint a korábbi számítások eredménye volt - ír­ja a jelentés. Egy főre vetítve a bruttó hazai termék összege 997 ezer forint volt, ez hivatalos kereskedelmi árfolyamon 4650 USA-dol- lárnak, illetve 4138 ECU-nak felel meg. Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a számításai szerint egy főre eső magyar bruttó hazai termék vásárló­erő-paritáson az unió átlagának 49 száza­lékát érte el. A KSH - az elmúlt évek gyakorlatától eltérően - a tárgyévet követő második év januárjában bocsátja közre a bruttó hazai termék (GDP) alakulásáról szóló második előzetes jelentését. Ebben az időszakban a bruttó hazai termék termelésének és fel- használásának meghatározásához szüksé­ges éves adatok már rendelkezésre áll­nak, de ellenőrzésük még nem fejeződött be. A jelenlegi információk - kisebb elté­résekkel - alátámasztják az évközi adat­gyűjtéseken alapuló negyedéves GDP-szá- mítások eredményéit, melyeket 1999 tava­szán publikált a KSH - írja a közlemény. Kelet-európai beruházások Ausztriából Bécs (MTI) - Az osztrák vállalatok közép- és kelet-európai közvetlen beruházásai mintegy tavaly 15-18 milliárd schillinget tettek ki a bécsi WIFO Gazdaságkutató Intézet szakértője, Jan Stankovsky sze­rint, mig 1998-ban ez az összeg 13,8 milli­árd schilling volt. A térségben az első számú célország az osztrák tőke számára a gyenge konjunk­túra ellenére a Cseh Köztársaság volt, Stankovsky szerint azért, mert ott javítot­tak a külföldi beruházások feltételein. Amennyiben az osztrák Erste Bank való­ban átveszi a Ceska Sporitelna bankot, ez nyilván újabb jelentős impulzust ad az ot­tani beruházásoknak. Második helyen Magyarország és Lengyelország áll. Stan­kovsky úgy vélte: Magyarországon érez­hetően csökken a külföldi beruházások volumene, mert, ellentétben például Cseh­országgal és Lengyelországgal, Magyaror­szágon kimerült a privatizálás lehetősége, s most a fáradságosabb zöldmezős beru­házások és a bővítések következnek. Fölfelé mozognak a tejtermékek árai A termelők 65-68 forintos felvásárlási árat tartanának indokoltnak Mélyebben kell a kasszánál a pénztárcába nyúlni Fotó: Bujdos Tibor Ernőd, Miskolc, Forró, Ózd (ÉM) - Az esztendő forduló­jával 8-10 százalékkal drá­gult a tej és a belőle készí­tett termékek ára. A terme­lők, feldolgozók és kereske­dők egybehangzó vélemé­nye szerint törvényszerűen, hiszen minden „hozzá­valónak" az ára emelkedett. Az Északtej Rt.-nél átlagosan 10 százalékkal emelték a tej felvásár­lási és a tejtermékek eladási árát. Mint Zurai Julianna kereskedel­mi igazgató elmondta, ezt az FVM rendelete értelmében tették, s amennyiben az energiaárak az év során nem nőnek, ők további áremelést nem terveznek. A Miskolc-Szirmán működő Szirmaterm Kft. extra minőségű tejét a miskolci Északtej Rt. ve­szi meg. - Literenként 61,50-et fi­zetnek, de mi legalább 65-66 fo­rintot remélnénk érte. A gáz, víz, az áram, a fehérjetakar­mány ára, az adó, tehát minden járulékos költségünk emelke­dett. de a kereskedők diktálnak. A boltokban akár 120 forintért adják majd a tej literjét, de ne­künk ebből csak csurran-csep- pen - nyilatkozta Schiller Ödön ügyvezető igazgató. Az emődi Holstein-Friz Tej­szövetkezet igazgatósági elnöke. Németh Ferenc azt kifogásolja, hogy a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) máig nem közölte, hogy az extra minőségű tej 60 forint 50 filléres felvásárlási árát mennyivel egészíti ki. - Költsé­geink szerint 68 forintos irány­árat tartanánk elfogadhatónak, ehhez az FVM részéről 7,50-es hozzájárulásra volna szükség, de csak 4,50-5 forintról beszél­nek - állította Németh Ferenc.- A tejfeldolgozók költségei éppúgy emelkednek, mint máso­ké: az energia, a szállítás, a nyers- és alapanyagok, a mun­kabér és járulékai - sorolja Be- luzsár Lajos, az Abaújtej Közös Vállalat vezetője. - Tavaly a gáz­Változó feltételekkel Az ózdi 505. sz. Kereknap ABC az olcsóbb üzletek közé tartozik. - Január 10-től gyű­rűznek be hozzánk az ár­emelések, szállítóinktól át­lag 10 százalékkal drágáb­ban kapjuk a tejtermékeket. Mi változatlan haszonku­lccsal dolgozunk, tehát nem teszünk hozzá az amúgy is bekövetkezett áremelésre. Borsodi tejfeldolgozók mel­lett a Kereknap üzletlánc a Hajdú megyeiektől is vásá­rol, gyakran kedvezőbb fel­tételekkel, ami olcsóbb árat jelent a vásárlóknak. Ezért rendezhetünk folyamatosan akciós, kedvezményes vásá­rokat akár tejtermékekből is - nyilatkozta Dózsa Zoltáné, a bolt vezetője. árak 25 százalékkal nőttek, az üzemanyag havonta 1-2 forinttal drágult. Hogy idén mennyivel emelkedik, azt csak a legjobb jósnő tudná megjósolni. Miért lenne kivétel az áremelések so­rában a tej? - kérdezi az Abaúj­tej igazgatója. A közvélemény a vasutasok sztrájkjáról Indokolt-e a vasutassztrájk? A decemberi sztrájk előtt a januári sztrájk után egyáltalán nem valakit igen kis mértékben jelentősen Forrás: ANOVA Bt. - Grafika: ÉM teljesen inkább igen is-is inkább nem c8y^|^n Forrás: ANOVA Bt - Grafika: ÉM Budapest (ÉM) - A január 10-re bejelentett vasutassztrájkot kö­vetően az Anova Bt. 2000. január 13. és 15. között telefonos közvé­lemény-kutatást készített. Ugyanazoknak az embereknek a véleményét kérdezték, akiket a december 20-i, illetve január- 10- én lezajlott sztrájk előtt. Az 550 fős telefonos interjú résztvevői a magyarországi felnőtt lakossá­got reprezentálták. Az eredményekből kitűnik a lakosság türelmetlensége: a sztrájk szükségességével egyre kevesebben értenek egyet. Az egyes sztrájkok után fokozato­san csökken a szimpatizánsok száma, a szembeálló (negatív) vélemények pedig a szélső érték felé tolódnak el. A január eleji felmérések óta több lett a bi­zonytalanok száma is, ami felte­hetően az információtömeg át­láthatatlanságát jelzi. Az emberek döntő többsége úgy látta, hogy a januári sztrájk - a szakszervezetek né­zőpontjából - eredménytele­nebb volt, mint a decemberi, amiből az a következtetés is le­vonható, hogy nem feltétlenül a sztrájkot tartják a leghatéko­nyabb eszköznek az egyéb­ként támogatott célok elérése érdekében. A sztrájkoknak inkább lélek­tani, mint konkrét következmé­nyei vannak. Ez derül ki abból, hogy az emberek többsége úgy látja: „könnyen meg tudja keiúil- ni a vasutat”, ha az akadályozza céljai elérésében. Egy újabb kérdésre adott vá­laszokból viszont az derül ki, hogy az emberek jobbára eluta­sítják a szakszervezetek által kilátásba helyezett újabb, im­már határozatlan idejű sztráj­kot. Az eredmények további vizsgálata szerint még a vas­utas-szakszervezetek törekvése­ivel szimpatizálók sem válasz­tanák ezt a megoldást. A hosz- szan tartó sztrájk ígérete (ad­dig kell sztrájkolniuk, ameddig el nem érik az összes céljukat) nagyobb ellenállást vált ki, mi­közben a dolgozók jogaiért ki­álló magatartás láthatóan szimpátiára lel. „Nem ismerik a valós körülményeket” Miskolc (ÉM - ML) - A vas­utasokat képviselő reprezenta­tív szakszervezetek a térségi képviselők reményei szerint egységes álláspontot alakítanak ki arról, miként szerezzenek ér­vényt a január 1-jétől érvényte­len korábbi kollektív szerződés megújítására, illetve ez évi bér- követeléseik érvényesítésére. A Magyar Államvasutak Rt. és a vasutas érdekképviseletek ma ismét tárgyalóasztalhoz ül­nek, hogy folytassák az ezévi kollektív szerződésről és a bé­rekről az egyeztető tárgyalást. A vasutas szakszervezetek Mis­kolc térségi képviselői remé­nyei szerint a reprezentatív szakszervezeteknek az elmúlt évi munkabeszüntetésekkor ta­pasztalható széthúzásával szemben most a szolidaritás­nak és az egységes fellépésnek lehet súlya.- Akik megtapasztalták már helyi tagság körében, milyen feltételek között lehet dolgozni kollektív szerződés hiányában, és ez milyen problémákat okoz, azok elkeseredettek. Az önké­nyes munkabeosztások, ezáltal a műszakpótlékok elmaradása bércsökkenést von maga után - nyilatkozta az Észak-Magyar- országnak Kónya Zsuzsanna, a Vasutas Dolgozók Szabad Szak- szervezete jogsegélyszolgálatá­nak vezetője. - A MÁV me­nedzsmentjének az a stratégiá­ja, amellyel az érdekképvisele­tek vezetőit támadja, végső so­ron a munkavállalókat is sérti, mivel ezáltal éppen a dolgozói érdekképviselet sérül. A VDSZSZ helyi képviselője szerint a közvélemény nem is­meri a vasutasok valós munka- körülményeit, a nyilvánosság­ra hozott átlagbér mögötti sok százezer forintra rúgó bérkü­lönbségeket, így nem érzik a vasutasok követeléseinek sú­lyát sem. a legdinamikusabbA műszeripar Budapest (MTI) - Az ipari ter­melés tavaly novemberben az 1999 októberi magas bázishoz vi­szonyítva 0,2 százalékkal csök­kent, míg az előző év azonos időszakához képest 18,6 száza­lékkal nőtt - tájékoztatott a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. A január elején közzétett elő­zetes adatok a tavaly novemberi termelésnövekedésre 18,8 száza­lékot mutattak. Tavaly január elejétől novem­ber végéig az ipari termelés 10,2 százalékkal emelkedett 1998 ha­sonló időszakához képest. A termelésnövekedés forrása az export volt: az exportértékesí­tés az előző év első 11 hónapjá­hoz viszonyítva 22,2 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítés ugyanebben az időszakban csu­pán kismértékben, 1,4 százalék­kal bővült. Az exportértékesítés 32,1 százalékkal, a belföldi érté­kesítés pedig 5,8 százalékkal ha­ladta meg tavaly novemberben az egy évvel korábbi szintet. Tavaly novemberben a feldol­gozóipari termelés 21,2 százalék­kal, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás teljesítménye 1,1 százalékkal emelkedett, míg a bányászat termelése 6 százalék­kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Legdinami­kusabban a termelésbővülés a villamosgép-, műszergyártásban mutatkozott 72 százalékkal, ahol az export 73 százalékkal, a bel­földi értékesítés 34 százalékkal bővült. Csökkentett repokamat Budapest (MTI) - A Magyar Nemzeti Bank szerdán azon­nali hatállyal 1,5 százalékkal, a jelenlegi 15,75 százalékról évi 14,25 százalékra csökken­tette az overnight aktív repo- kamatot. Ezzel egyidejűleg a kéthetes futamidejű betéti kamatot a jelenlegi 13,75 szá­zalékról évi 12,25 százalékra mérsékelte a jegybank.

Next

/
Thumbnails
Contents