Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-12 / 9. szám
2000. január 12., szerda Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Bacsó életműdíja. Bacsó Péter filmrendezőt életműdíjjal tüntették ki az Isztambulban második alkalommal megrendezett, A mozi és a történelem találkozása című film- fesztiválon, ahol a magyar alkotó munkái közül levetítették a Tanú, a Megint tanú, valamint a Titánia, Titánia című filmeket. • Huligánok. Hooligans show várja a közönséget január 13-án, csütörtökön este 8 órától a miskolci Bartók Béla Művelődési Ház Zenész klubjában. • Tabori-darab Berlinben. A magyar származású George Tábori új darabjának ősbemutatójával nyitotta meg - nyolc hónapi tatarozás után - ismét kapuit a német főváros patinás színháza, a Berliner Ensemble. A Brecht aktája című színdarab egyben az új intendáns, Claus Peymann debütálása is volt Berlinben. Apostolok kéthetente Miskolc (ÉM) - Az apostolok cselekedetei - egykor és ma címmel bibliai ismeretterjesztő előadássorozat kezdődik január 14- én, pénteken este 6 órától a miskolci Zenepalotában. A kéthetente jelentkező, és egészen május 19-ig tartó előadásokat Rei- singer János irodalomtörténész, Egervári Oszkár lelkész, főiskolai tanár, Vígh Ágnes lelkész, Stramszki István főiskolai tanár és Juhász Ernő lelkészek tartják. Az előadók többek között a pünkösddel, a damaszkuszi út mai üzenetével, a jeru- zsálemi zsinat jelentőségével és az apostolok közül leginkább Pállal foglalkoznak majd értekezéseikben. Minden alkalommal lehetőség nyílik a hallottak megbeszélésére és kérdések feltevésére. Az előadások egységesen este 6 órától várják az érdeklődőket a Zenepalotában, egy alkalom kivétel csupán, január 28-án a Miskolci Akadémiai Bizottság székházába költözik át a sorozat. Olvasható lexikonok Miskolc (ÉM - CsM) - Szerzetesség, tabuk, divat, babonák, jövendőmondás, házi szerek és gyógymódok. Mi az, ami egymás mellé rendeli ezeket a fogalmakat? Az Athenaeum 2000 kiadó szerkesztői akarata. Egyelőre ezeket jelentették meg vagy be rejtett kislexikon-sorozatuk részeként. Azért rejtett sorozat, mert nincs önálló sorozatcíme, egyszerűen csak kiadják a kislexikonokat egymás után. És rejtett kislexikon is, mert - és ez nem erény vagy bűn, egyszerű tény - első pillantásra nem mindig egyértelmű a kötet műfaja. „Kislexikonjaink az anyagi és a szellemi világ különleges területeit térképezik fel címszavak alapján; olyan területeket, melyekkel a hagyományos lexikonok többnyire csak érintőlegesen foglalkoznak. Kis köteteink abban is különböznek az általános lexikonoktól, hogy az érdeklődők akár végig is olvashatják őket” - szól a kiadó ajánlása. Ezt a végigolvasást eléggé sajátos módon segíti a szerzetességgel foglalkozó kötet. Szerepel benne ugyanis olyan szócikk, amely ugyanannyi egyéb címszóra utal tovább, mint ahány sorból áll a meghatározás... Ez nem növeli különösebben az olvasmányélményt, azt viszont be kell látni, hozzásegít ahhoz, hogy az alapfogalmak tisztázódjanak a témakör iránt érdeklődők fejében. A lexikonok családjában speciálisnak tekinthető a tabukkal foglalkozó is. Mintegy 150 oldalon 80 címszót taglal, ami átlagban kétoldalas kifejtéseket jelent. A szócikkek nemcsak bőségesek, de ugyancsak tágan (ám az értelmező szótárnál nem tá- gabban!) értelmezik a tabut. így kerülhetett például egy oldalpárra a fizetés, a francia csók, a hadifoglyok és a haj címszava. A külföldi kiadásokból fordított, ám magyar vonatkozású kiegészítésekkel mindig ellátott kötetek egyik nagy erénye a bevezető, ami minitanulmányként ad rálátást a feldolgozott téma egészére, történetére. Másik pedig, hogy - az első meglepetések után - mégiscsak felkeltik az általában kíváncsi ember érdeklődését. Hiszen elég különös, hogy a tabuk közé sorolandó a vasművesség; de megáll az ember szeme lapozgatás közben a nagyon is ismert „kerengő”, vagy az eddig inkább csak hallott „baziliták” címszónál is. Az utóbbiakat közlő kötet egyébként jól használható a hagyományos kislexikoni értelemben is. A legelső bemutatkozások galériája A miskolci Ifjúsági Galéria nyitott minden rendhagyó, egyedi ötlet előtt Berzi Mariann korábbi ifjúsági galériás kiállítások anyagaival Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - FK) - Két éve, hogy Ifjúsági Galéria lett a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Gyermekgalériájából. A névváltozás újdonságokat hozott, de csak részben. A kezdeményező kedv a régi maradt. • Két éve annak, hogy a Gyermekgalériából Ifjúsági Galéria lett, hiszen a középiskolásoknak és a fiatal felnőtteknek is helyet szerettünk volna adni, nem csak a legfiatalabb korosztálynak - mondta el Berzi Mariann, a galéria vezetője. - Szükség is volt erre, mert az ifjúsági házban több képzőművészeti és kézműveskor is működik, természetes, hogy először az intézményen belül mutassák be az itt készült alkotásaikat. □ Csak a belső körökből válogatják a kiállítások anyagát? • Egyáltalán nem. Minden fiatalt örömmel fogadunk, ez egy szabad galéria. Bárki jelentkezhet, ha van valami avantgárd szellemű, eredeti vagy csak megdöbbentő anyaga. Az iskolákban leginkább az akadémiai elvek szerint tanulnak rajzolni, szigorúan a látvány szerint, ezért azokat a munkáikat, amelyek ettől a stílustól elütnek, nemigen mutathatják be a fiatalok. Ezen szeretnénk mi segíteni. Nem kell képzőművészeti iskolába járnia valakinek ahhoz, hogy itt kiállítson, ha van a munkáiban fantázia, ötlet, valami, ami nem mindennapi. □ Melyik technika áll a legközelebb a fiatalokhoz? • A mai középiskolás korosztálynak teljesen más a vizuális világa, mint a húsz évvel ezelőtti fiataloknak. Az életükben nagyon fontos szerepet játszik a technika, természetes, hogy ezt hívják segítségül. Számítógéppel sokkal pontosabban és gyorsabban tudják a világra segíteni a fejükben kavargó képeket, mint a hagyományos kétkezi módszerekkel. Voltak persze már grafikák, festmények is a falakon, de sok a számítógépes vagy fényképes anyag, esetleg a technikák ötvözése. □ Mit jelent a folytatás szempontjából, ha valaki már bemutatkozott önöknél? • Elsősorban a saját korcsoportnak, a barátoknak és a rokonoknak szólnak ezek a tárlatok. A megnyitó a legnagyobb eseménye a kiállítás egészének, jó hangulatban összegyűlik mindenki. Az utána jövő látogatók is inkább fiatalok. Ide azok járnak el, akik valamilyen személyes kapcsolatban is állnak az alkotóval. Lehet, hogy professzionális képzőművész csak kevés lesz belőlük, de valahol meg kell történnie az első bemutatkozásnak, és mi ezt vállaljuk fel. Ha még ennyi lehetőségük sem lenne, talán még ennél is kevesebben kezdenének komolyan foglalkozni a művészettel. Sok esetben pedig gát lehet egy későbbi kiállítás esetén, hogy a bemutatkozni vágyónak még nem volt önálló tárlata. Hiszen sok galéria eleve csak a már szélesebb közönség előtt is bemutatkozott művészeket hívja meg. □ Szemmel láthatóan nem az anyagi haszon mozgatja a kezdeményezést. Hogy tudnak mégis évente tíz kiállítást megrendezni? • Különböző alapítványoknál pályázunk, eddig sikeresen. Minden évben összejön a fenntartáshoz szükséges összeg. A megnyitókra azonban gyakran már nem futja belőle, ekkor maguk az alkotók hozzák a pogácsát. De a jókedv és a bemutatkozás izgalma mindent feledtet. Mert nem kis bátorság kell ahhoz, hogy egy fiatalember ki merjen állni: igen ez vagyok én. Kiállítókból azonban nincs hiány. Szerencsére már kialakult egy állandó kör a galéria körül, ebben terjed szinte szájról szájra a hírünk. □ Vagyis: ha szeretnél kiállítani, csak szólj Berzi Mariannák? • Talán kicsit furcsán hangzik, de pontosan így működik. Europalia: kritikai és közönségsiker Brüsszel (MTI) - A század első évtizedeinek magyar avantgárd festészetét bemutató kiállítás kivételével befejeződött az Europalia 99 Hungária. A három hónapos rendezvénysorozat sikerrel zárult. A három hónapon át tartó belgiumi kulturális fesztivál a magyar nép történetének, kultúrájának és művészetének eddigi legnagyobb szabású bemutatkozása volt külföldön az egykori párizsi világkiállítás óta. A brüsszeli szépművészeti múzeumban rendezett Hungária Regia kiállítást a két államfő, Göncz Árpád köztársasági elnök és II. Albert belga király jelenlétében nyitották meg. Az ország tucatnyi városában három hónapon át a kulturális kínálat előterében álltak a fesztivál eseményei. Az avantgárd kiállításról a sajtó és a közönség érdeklődése is egyértelmű sikert jelez. A zenei események - a szimfonikus zenekarok hangversenyeitől a kamaraegyüttesek turnéin át a népi együttesek és gyermek- kórusok fellépéseiig - mindenütt telt ház előtt zajlottak. Az első összesítések szerint 22 ezren váltottak jegyet a magyar zene megannyi hangversenyére, s a belga rádió csatornáin leadott felvételek révén ennél is sokkal többen hallhatták legnagyobb zeneszerzőink kiemelkedő műveit. A képzőművészeti események, a fotó-, dokumentum és egyéb kiállítások közül különösen nagy elismerést kapott a sajtóban a századelő magyar avant- gárdját bemutató tárlat. Tóth Menyhért egyéni festői világa a sajtóvisszhang és a vendégkönyv tanúsága szerint az elragadtatott felfedezés erejével hatott. A Korona Pódium művészei a szinte lehetetlent is megoldották: ízeltőt adtak a magyar költészet gyöngyszemeiből franciául, kitűnően felkészült hazai művészek hibátlan dikciójával. Több magyar költészeti remekmű francia fordítása erre az alkalomra készült és hangzott el először. Az Európai Unióba törekvő kö- zép-kelet-európai országok közül elsőként Magyarország szerepelt az Europalia nagymúltú belgiumi sorozatán, s magasra állította a mércét Cseh- és Lengyelországnak Brüsszeben, abban a városban, ami idén Európa egyik kulturális fővárosa is lesz. Utolsó óra - program a népzenéért Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter. Kelemen László, a program koordinátora és Juhos Katalin, a XI. kerület polgármestere Fotó: mti Budapest (MTI) - Megjelent és hamarosan kapható lesz a nagyobb lemezboltokban, táncházakban a 45 részesre tervezett. Utolsó óra elnevezésű népzenei gyűjtemény első 9 CD-je. Kelemen László, a program koordinátora elmondta: az 1997 őszén elindított programot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma eddig 20 millió forinttal támogatta. A tárca az idén további 10 millió forintot biztosít a gyűjtőmunka folytatásához. A minisztérium mellett fő támogatóként a kezdeményezés mellé állt a Fonó Budai Zeneház is.- A program elindításától 1999 márciusáig az erdélyi magyarlakta területeken tevékenykedő 45 együttes anyagát mintegy 521 számozott CD lemezre sikerült archiválni; a rögzített felvételek több mint 600 órát tesznek ki, ez zenekaronként átlagosan 11 megírt CD-t jelent - ismertette Kelemen László. Rámutatott: az Utolsó óra program elindításának gondolata nem teljesen új, mert 1936 és 1944 között Bartók Béla, Dincsér Oszkár, Kodály Zoltán, Lajtha László, Ortutay Gyula és mások irányításával a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rádió és a Néprajzi Múzeum támogatásával folytak népdalgyűjtések. A nagy elődök munkájából született meg a Pátria című lemezsorozat.- Azonnali cselekedetek nélkül - a határon belül és túl is megindult változások miatt, és mert egyre kevesebb képviselője van a régi hangszeres népzenének - veszélybe került kulturális örökségünk gyöngyszeme, fennállt a lehetősége, hogy a jelen és a jövő számára elvész a magyar népzene - fejtette ki Kelemen László, indokolva a program fontosságát. Hozzátette: várhatóan februárra elkészül a felvidéki gyűjtés anyaga is. A CD-ken a magyar népzene mellett helyet kapnak majd a szlovák, a cigány, a ruszin, a német és a gorál-lengyel folklór zenei örökségei is. A népdal- és népzenegyűjtést a kezdeményezők az egész Kárpátmedencére ki akarják terjeszteni. A jövőben zenekarokat kutatnak fel a Kárpátalján, Ukrajnában, a Szatmárságban, a délvidéki magyarlakta területeken is.- Az európai köztudatban még mindig nem teljesen világos, hogy kik is a magyarok, mi a magyar néphagyomány - fogalmaztak a kutatásban résztvevők. Hozzátették: az európaiak szemében keveredik a magyar és a cigány zene fogalma, a magyar népzene címszó alatt pedig a külföldi lemezboltokban a városi és a kávéházi magyar zene jelenik meg.
