Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

2000. január 11., kedd JEGYZET A fenyőfa Bódisz Attila A fenyőfa az út szélén feküdt. Az oldalán hevert, teljesen magára hagyatva. Üde zöldje megkopott, mégis feltűnő jelenség volt a sártól pöttyös, fehér hóban. Nemrég még vidám gyerekek bontogat­ták izgatottan ajándékaikat lombja alatt, s énekelték kórusban, hogy „kiskarácsony, nagykarácsony...". Ő volta lakás dísze, olykor persze csillagszórók szikrái csipkedték ágait, de az ilyentájt elviselhető. Érzett persze vala­mi furcsát is a levegőben, amelyet az embe­rek úgy neveztek: szeretet. ■ A varázs az egyik napról a másikra szűnt meg. Eltűntek a díszek, s tűlevelei egy részét is elhullatta. Kocsiba rakták, aztán valahol az út szélén egyszerűen kirakták. Nem járt olyan jól, mint a társai. Őket konténerek mellett tö­megével gyűjtötték össze. A magányos fa vi­szont nem tud senkivel nosztalgiázni, a szo­morúságát, a csalódottságát is kénytelen ma­gába fojtani. Tűri a hideget, a maradék tűle­veleire akaszkodó dérrel is dacol, megbékélt már ezzel. Olykor az autók kerekei alól mene­külő sár fröccsen a törzsére, de ez sem érdek­li különösebben. Má r csak egy reménye maradt. Arra vár, hogy valaki felszedje, aztán örök nyugodal­mat találhat egy békésen duruzsló kályhában vagy kandallóban. Talán a melegével ismét örömet szerezhet valakinek. Még egyszer, utoljára. HÍRCSOKOR • Gyermekjóléti szolgálat. Egy éve kezd­te meg tevékenységét Arnóton a Gyer­mekjóléti Szolgálat. Akkor pályázati pénzből teremtették meg működési fel­tételeit. A tanácsadó, segítségnyújtó szer­vezet jelenleg negyven veszélyeztetett gyermeket tart nyilván. • Falugyűlés. A Miskolchoz közeli Sajó- keresztúrban februárban tartanak falu­gyűlést. Ezen Mátó István polgármester ad tájékoztatást a település aktuális teen­dőiről, az ez évi lehetőségekről. • Szennyvíztisztító. Boldva és Sajósenye között épül az a tisztító mű, amely kilenc település szennyvizét kezeli majd. Várha­tóan ez év végére befejezik a beruházást. Szomszédok egymásért mozgalom Amót (ÉM - MMI) - Késő esti, éjjeli szol­gálatok során figyelik, őrzik a falu közbiz­tonságát a rendőrökkel együtt az arnóti polgárőrök. Gépkocsival és gyalogosan is járőröznek, s ha bármi gyanúsat észlelnek, értesítik a rendőrséget. Ezen túl vállalják a községi rendezvények biztosítását, bal­eset esetén biztosítják a helyszínt, infor­mációkat adnak a rendőröknek bűncselek­mény felderítéséhez. Elkaptak már kerék­pártolvajt, tetten értek kocsmai betörőket. Az arnóti önkormányzat a volt tűzoltó­szertár egyik helyiségében alakította ki a polgárőrök irodáját. Önkéntesen végzett munkájukhoz anyagi támogatást is kapnak a helyhatóságtól, emellett a helyi vállalko­zók is segítik munkájukat különféle módon és eszközökkel. Ennek ellenére az üzem­anyagot leginkább saját maguk biztosítják a gépkocsikba. A nyugati országokban már bevált az úgynevezett szem-rendszer, ami nem más, mint a szomszédok egymásért mozgalom. Ezt szeretnék bevezetni Arnó­ton is, a kezdeti lépéseket már megtették. Ennek lényege, hogy a közelben lakók köl­csönösen szemmel kísérik egymás portáját, s ha bármiféle rendellenességet tapasztal­nak, azt megfelelő helyen jelzik. Aktuális 6 Alom maradt a megmentésük... Halálos ítélet az ózdi gyárkéményekre: visszavonhatatlanul elkezdődik a bontás Ózd kohászat után nosztalgiázó lokálpatriótái szerették volna, ha a 80 méter magas kémények a város szimbólumaként fenn­maradnának. Indoklásul a több, mint 150 éves kohászkodást hoz­ták fel, amit nem lehet egyik napról a másikra kitörölni a tu­datból. Csakhogy ez a kilenc tár­gyi bizonyíték a tervezettnél ha­marabb megadta magát és állan­dó baleseti veszélyforrássá vált, mint ahogy erről már többször beszámoltunk lapunkban. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint tulajdonos, a volt ÓKÜ-ingatlanokat átadta a Kincstári Vagyoni Igazgatóság­nak értékesítésre. Az Ózdi Fog­lalkoztatást Elősegítő Közhasz­nú Társaság kapta meg a bontá­si munkákat. Ennek részleteiről a kht. ügyvezető igazgatóját, Koós Istvánt kérdeztük. □ Miért kerül sor a kémények bontására? • A kohászat felszámolása után az OEP tulajdonába került in­gatlanokról a KVI gondoskodik. 1999. októberében kezdeményez­tük 23 bontásra ajánlott felépít­mény kht. részére történő áta­dását. Ez a Pénzügyminisztéri­um OEP-et felügyelő politikai államtitkára, Frajna Imre hoz­zájárulásával zártkörű eljárás keretében megtörtént. Társasá­gunk tehát 23 felépítményt ka­Eldőlt az ózdi gyárkémények sorsa pott így birtokba azzal a felté­tellel, hogy nyolc gyárkéményt és egy hűtőtornyot 2000-ben le­bontunk. Azért említek 8 ké­ményt, mivel egyet már az Ózdi Acélművek Kft.-től korábban ki­vásároltunk a Lurgi-filterek bontásakor. A munkálatokat be­építettük ez évi bontási ter­vünkbe, és így bővíteni tudtuk a Gazdasági Minisztérium által támogatott bontási tevékenysé­get. A kéményeket egyébként megromlott műszaki állapotuk miatt kell lebontani, mivel már több darab is lepergett az alat­tuk lévő közútra. □ A többi kéményt robbantották, most viszont kézi visszabontás­sal próbálkoznak. Ez az olcsóbb megoldás? I • Az ominózus területen műkö­dik egy darupálya és a városi távhő gerincvezetéke is ott hú­zódik. Mintegy 40 métert, vagy­is a kéménymagasság felét emi­att kézi bontással kell elvégez­ni. Ez speciális munkát igényel, melyre a közeljövőben már lesz­nek szakképzett embereink. Amíg azonban az alpinista szak­mából nem vizsgáznak le, addig miskolci alpinistákkal kötöt­tünk szerződést a nem minden­napi munkára. A fűtési szünet­ben aztán a robbantási szakem­bereké lesz a főszerep. □ Mekkora összeget emészt fel ez a bontás? • A 8 darab kéményre van üzle­ti tervünk, ezek bontása 41 mil­lió forintba kerül. Fotó: Kovács István □ Szó sem volt a kémények meg­mentéséről? • A területen magas a talajvíz, melyet a gyár működésének ide­jén folyamatosan szivattyúztak. Mióta ez megszűnt, a speciális anyagokból készült téglák átita­tódtak és porladni kezdtek. A té­li fagy felgyorsította a romlást. Jelentős összeget emésztene fel folyamatos karbantartásuk is. □ Információnk szerint város ve­zetése egyezkedni akart az OEP- pel, miszerint a kémények bontása ellenében megpróbálják vissza­szerezni a városnak a Technika Házát... • Erről eddig nem hallottam, de mint mondtam, ez a szerződés már három hónapja él, és a munkák elkezdődtek. Ózd (ÉM - ÓKI) - Miskolci al­pinisták másztak fel csütör­tökön az ÓKÜ egykori nyol­cas számú acélgyártó kemen­céje kéményének a tetejére. Ezzel eldőlt, hogy a kilenc ké­mény bontása visszavonha­tatlanul elkezdődik. Sárospatak grandiózus millenniumi tervei Az Európán átvezető kulturális útvonal kezdőpontja a zempléni város lesz A Rákóczi-vár új, kovácsoltvas kapuját augusztus 20-án szeretnék felavatni Fotó: Bódisz Attila Sárospatak (ÉM - BSZA) - Konkrét elképzeléseket fo­galmazott meg a napokban a sárospataki önkormányzat millenniumi emlékbizottsá­ga az évforduló méltó meg­ünneplésével kapcsolatban. A sárospataki képviselő-testület­nek még jóvá kell hagynia a ter­vezett programot. Pécsvárady Botond, a bizottság titkára la­punknak elmondta: a város két nagyobb lélegzetű programot ter­vez. A megnyitót a már hagyo­mányosnak tekinthető Szent Er­zsébet Napokhoz kötik. Június 10-ére, az ünnepség előestéjére a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának miniszterét, Roc- kenbauer Zoltánt hívják meg. A tárca korábbi vezetőjét Hámori Józsefet már megkeresték ez ügyben, ám az új minisztert újra fel kell kérniük a feladatra - tud­tuk meg a bizottság titkárától. Ezen a napon jelentik be, hogy luxemburgi kezdeményezésre egy Európán átvezető kulturális útvo­nalat jelölnek ki, amelynek kezdő­pontja éppen Sárospatak lesz. Pécsvárady Botond úgy véli, ezzel a város hamarabb belekerülhet az Európai Unió vérkeringésébe, mint ahogyan hazánkat felveszik a szervezet tagállamainak sorába. A napi eseményeket a Szent Erzsé­bet Oratórium bemutatása zárná. A másik jelentős eseményt augusztus 20-án szeretnék lebo­nyolítani a szervezők. A tervek szerint ekkor avatják fel a Rá­kóczi-vár új, kovácsoltvas kapu­ját, amire a múzeum pályázaton nyert támogatást. Az ünnepség szónoki tisztére Nemeskürthy Istvánt millenniumi kormány- biztost kérik fel. A sárospataki bizottság titká­ra úgy látja: mivel ugyanebben az időben zajlik a Zempléni Mű­vészeti Napok programsorozata, várhatóan nagy látogatottság­nak örvend majd a 20-ai rendez­vény is, amelyen javarészt helyi csoportok lépnek majd a közön­ség elé. Erre az alkalomra virág­ból elkészítik a város- és az or­szágcímert. Pécsvárady Botond tájékoztatása szerint augusztus 18-án a Megyei Közgyűlés tart ünnepi ülést a Rákóczi-várban, ezt ugyancsak műsorral teszik színesebbé.

Next

/
Thumbnails
Contents