Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

2000. január 11., kedd Aktuális 4 LEHELET T elefonautomata Bujdos Attila Veri a férfi a telefonauto­matát. Terpeszben áll, bal kézé-1 vei kitámaszt, jobb ökle hull a készülékre. Az ujjak behajlitva, feszül a fagyos bőr. Hideg éjszaka vigyáz a Mi Városunkra. Mackós gondolatok, álmos csillagok felet­tünk. Lomha szenvedély. Árulásra termett idő, vesztésre és veszteségekre. Ilyenkor hagynak cserben a szavak. Mulatóból mulatóba sodorja az ifjakat az utca, erekbe pumpálja Így a vért a szív. Zajos lüktetés, bátortalan csókok, tétova ölelésben egybeolvadó sorsok. Hány pillanat még in­nentől az örökké, a soha. ‘ Veri a férfi a telefonautomatát. Néma dal­hoz a taktust. Milyen melódia az? Egykedvű lehet. Lehull az ököl. Nem az izmok játéka rántja a kart: a nehézkedés. Rábízni magunk a világra, végezze el helyettünk, amit kell. Moccanatlan kuksol akasztóján a kagyló. Madárcsontú a férfi. Erőtlen az ütleg. Nem elég, hogy pénzt verjen ki az automatából. Hiába kotor a nyílásba, nincs ott érme, egy se. Szerencsétlen a szerencsejátékos. Nem nyert. Motyogva nyitja a fülkeajtót. Elkacsázik. Búsan repked a kinőtt nadrág szára a sötét szélben. Fehér arcú taxisok utasokra várnak. Gye­rekek az igazak álmát alusszák. Szájuk sarká­ból édes nyálpatak fakad. HÍRCSOKOR • Fogad a képviselő. Tompa Sándor (MSZP) országgyűlési képviselő fogadó­órát tart csütörtökön délután 2 és 4 óra között Miskolcon, az Ady Endre Művelő­dési Házban. • Választóival találkozik. Kovács Tibor (MSZP) országgyűlési képviselő fogadóórát tart szerdán délelőtt 10-től Tiszapalko- nyán, délután 1-től Hejőbábán, 4 órától pedig Tiszaújvárosban; mindhárom telepü­lésen a helyi polgármesteri hivatalban. • Ingyenes jogi tanácsadás. A Keresztény Szakszervezetek B.-A.-Z. Megyei Szövet­sége ingyenes jogtanácsadást tart ma dél­után 2 és 5 óra között Miskolcon, a Szak- szervezetek Házában (a Mindszent tér 3. szám alatt). Tervezett közgyűlés Miskolc (ÉM) - Csütörtökön eldől, hogy milyen ügyekkel foglalkozik idei első ülé­sén a miskolci közgyűlés. A dr. Szádeczki Zoltán miskolci jegyzőtől kapott tájékoz­tatás szerint a helyi képviselő-testület eb­ben az évben február 2-án tanácskozik majd. Ami bizonyosnak látszik: a követ­kező tanévtől induló iskolai osztályok szá­máról is ekkor döntenek, a városháza ja­vaslata alapján. Az SZDSZ készül az aláírásgyűjtésre Miskolc (ÉM - BA) - Hamarosan meg­kezdené az aláírásgyűjtést a Szabad Demokraták Szövetsége, hogy mi­előbb megtárgyalhassa a parlament a kötelező sorkatonai szolgálat eltör­lésére vonatkozó kezdeményezést. Mint ismert: az SZDSZ annak érdekében indít aláírásgyűjtést, hogy a törvényhozás tűzze napirendjére a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésének megtárgyalását. Az aláírásgyűjtő íveket szerdán nyújt­ják be előhitelesítésre az Országos Válasz­tási Bizottságnak. Az OVB 30 napon belül foglal állást a kezdeményezéssel kapcsol­tában, s ha nem támaszt kifogást, megkezdődhet az aláírásgyűjtés. Az SZDSZ várja a választók haderő- reformmal kapcsolatos véleményét is (a budapesti 223-01-70-es telefonszámon, s a laktanya@szdsz.hu megjelölésű e-mailen). A párt miskolci irodájának számán (348-692) pedig azok jelentkezését fogadják, akik szeretnék majdan nevüket és aláírá­sukat adni a kezdeményezéshez, illetve akik segítenének az aláírásgyűjtésben. Kevesen beszélnek idegen nyelveket Belátható időn belül nem változik meg a közigazgatásban dolgozók nyelvtudása Hercegkút - ahol az idegen nyelv az anyanyelvFotó: Puskár Tibor Miskolc (ÉM - NyZ) - Alig né­hány százalék a közigazga­tásban idegen nyelvet beszé­lők száma. A megkérdezett jegyzők azt is állítják: hosszú ideig a kötelezettség ellené­re sem várható változás. Az országnak a nyelvtudás te­kintetében is fel kell készülni Magyarország európai uniós csatlakozására - erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt egy tavalyi konferencián, ahol kifejtette: a szakmai képzések biztosítása mellett ettől az évtől lehetővé, egyben kötelezővé is kell tenni egy idegen nyelv elsa­játítását a közigazgatásban dol­gozók számára. Társalgási szinten- Van alapja a kijelentésnek, hi­szen a polgármesteri hivatalok­ban kevesen beszélnek idegen nyelveket - mondja Kiinga Ágnes, Sárospatak jegyzője. A pa­taki hivatalban beszélgetésünk idején senkinek sincs nyelvvizs­gája. Az ötven közigazgatásban dolgozó közül öten-hatan beszél­nek társalgási szinten idegen nyelvet, hárman németül, ketten- hárman pedig angolul. Hivatalos levél megírására vagy fordításá­ra, üzleti, hivatalos ügyekben külső segítséget kémek, viszont a várost bemutatva vagy asztaltár­saságnál a nyelvismerők kommu­nikálnak. És bár a nyelvtanulás Kódexbe Miskolc (ÉM - SZ) - Etikai kó­dexet dolgozott ki hivatalá­nak köztisztviselői számára Érd polgármestere. A kezde­ményezés kapcsán Orosz Gá­bort, a B.-A.-Z. Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetőjét kérdeztük. A köztisztviselők munkájára vo­natkozó egységes etikai kódex megalkotásának gondolata a rendszerváltást követő első évek­ben született. Bár a kódex napja­inkra még nem készült el, megal­kotása nem merült feledésbe.- Az egyéni kezdeményezések helyett feltétlenül szükséges len­ne az egységes etikai kódex vég­leges megfogalmazására - mond­ta Orosz Gábor, a közigazgatási költségeit még nem mérték fel, elég költségesnek gondolják a bel­ügyminiszter kijelentésének telje­sítését.- Egyébként nem a nyelvvizs­gapapír, hanem a nyelvismeret a fontos. A tudás a lényeg, és ez mindenhol így van a piacon - tette hozzá Kiinga Ágnes. Bizonyítvánnyal Miskolcon 240 érdemi dolgozó közül 11 hivatalnoknak van nyelvvizsgája, ötüknek középfo­kú, hátuknak pedig felsőfokú bi­zonyítványuk van, angolból, né­metből, franciából vagy oroszból ismerték el hivatalosan nyelvtu­dásukat. Szádeczki Zoltán, Mis­kolc jegyzője is megjegyezte, foglalnák Orosz Gábor Fotó: Bujdos Tibor hivatal vezetője. Mint hozzátet­te, az elmúlt négy-öt évben az érdekvédelmi szövetségek és a Belügyminisztérium is ezt szor­galmazta, s maga is részt vett olyan tanácskozásokon, melyek a kódex egyes pontjaival, részle­hogy nem a papír a fontos, ha­nem a tudás. Említette, hogy ő például bizonyítvány nélkül is „elgagyog” szlovákul és lengye­lül, ha úgy adódik.- Szerencsés, ha van nyelvis­merő a hivatalban, de még nem adódott gond abból, hogy a szá­muk kevés.' A nyelvismeret min­denképpen fontos. Bár elcsépelt, de igaz: ahány nyelv, annyi em­ber - mondja Szádeczki Zoltán. - A kötelezettség viszont csődbe vinné az önkormányzatokat, in­kább óhaj ez, mintsem valóság. Néhány éven belül nem is válto­zik meg a helyzet, csak a köz­ponti közigazgatásban lesz szi­gorúbb az elvárás.- Hosszú idő, de a jövő az, a hivatali teivel kapcsolatos kérdéseket voltak hivatottak tisztázni.- Az egyik legfontosabb szem­pont, hogy minden köztisztvise­lő, közhivatalnok képes legyen azonosulni a kódexben foglal­takkal. Tisztázatlan azonban az is, hogy amennyiben ez valami­lyen okból nem lehetséges, ak­kor mi a teendő - emelte ki Orosz Gábor. Az etikai kódex szükségessége azonban nem kérdéses. Mint ar­ra Orosz Gábor utalt, a köztiszt­viselők, közalkalmazottak mun­kája során számtalan helyzet adódhat, amikor ugyan nem sé­rül a törvény, nem csorbul jog­szabály, de az etikával mégis ne­hezen összeegyeztethető. Jelent­heti ez az öltözködés, mindenna­hogy mindenki a saját szintjén beszéljen egy idegen nyelvet. Hogy például a titkárnő is ért­sen, és legalább annyit tudjon közölni: „Várjon, amíg szólok valakinek...” Egyébként nagy súlyt fektetünk a nyelvtanulás­ra. Angol- és német-nyelvtanfo­lyamokat folyamatosan szerve­zünk a hivatalban. Most, ami­kor beszélünk 15-en németül, 10- en pedig angolul tanulnak. A hi­vatalban, 110 dolgozó közül két embernek van felsőfokú, négy­nek pedig középfokú nyelvvizs­gája - tájékoztat Csiszár Miklós, Ózd jegyzője. Érettségivel A kistelepülések hivatali dolgozó között alig akad nyelvvizsgával rendelkező. A fiatalabbak is csak a kötelező érettségin estek át.- Jól el vagyunk látva - ironi­zál Bortnyik Béla, Kázsmárk polgármestere, amikor kiderül, hogy fiatal kolléganője is csak érettségizett nyelvből, azt is oroszból. - Az általános iskolá­ban németül tanulnak a diákok. Az önkormányzatnak a franci­ákkal van kapcsolata, ha jön­nek, hál’ Istennek hoznak tolmá­csot. Akinek nyelvvizsgája van, az nem a közigazgatásban dolgo,- zik. Ezért a bérért csak ábránd, hogy a hivatalnokok még nyel­veket is beszéljenek. Szerintem belátható időn belül ez a helyzet nem is változik meg. etikát pi viselkedés részleteit, ahogyan például a közszolgálatban dolgo­zók cégeknél való esetleges érde­keltségét is. Az érintettek munkájával kapcsolatos panaszok száma évente megközelíti megyénkben az ezret. Az építési ügyekkel kapcsolatos panaszok a leggya­koribbak: az úgynevezett szom­szédperek, amikor a sértett nem fogadva el a jogerős döntést, az építési engedélyt kiadó köztiszt­viselő munkájának helyességét vonja kétségbe. A panaszokról elmondható, etikai sérelmekkel keverednek. A közigazgatási hivatal a panasz függvényében vagy az illetékes hatóságok vizsgálatát kéri, vagy maga vizsgálja ki a történteket. A parasztház, az újmodem és a tüzép-barokk Bodonyi Csaba: Az építészet szabadsága nem mindig jár harmóniával Miskolc (ÉM - FK) - Napjaink építészetét a stílusok kaval- kádja jellemzi. A különböző felfogások nemegyszer hom­lokegyenest eltérnek egy­mástól, az építészek mégis keresik az összhangot. • A rendszerváltás a szakma gyakorlásában is változást jelen­tett. A nagy tervezőirodák meg­szűntek és feloszlottak kis iro­dákká - mondta el lapunknak Bodonyi Csaba miskolci, Ybl- és Széchenyi-díjas építészmérnök. - Mindenki vitte magával a sa­ját felfogását, ami addig esetleg összemosódott a nagy vállalat hivatalos álláspontjával, illetve annak szorításában nem tudott kibontakozni. □ Ez azt jelenti, hogy ahány iro­da, annyi stílus? • Nem minden iroda építésze stí­lusteremtő, de van néhány erő­sen megfogalmazható irányzat Magyarországon. Ilyen az organi­kus építészetet képviselő, Mako- vecz Imre által vezetett Kős Ká­roly Egyesülés, az egyik legerő­sebb, a legnagyobb külföldi ér­deklődést kiváltó csapat. Velük rokon szemléletet képviselt a már feloszlott, népi ihletésű Pé­csi Csoport. Vezetője Csete György építész volt, aki egyben a szintén jelenlévő ökologikus épí­tészet híve. Megtalálható még Magyarországon a posztmodern, a dekonstruktivizmus, vannak az újmodernek, akik a Bauhaus újabb változatát képviselik, és megjelent az újgazdagokra jel­lemző építészet. Ez utóbbi tény­leg a rendszerváltás terméke, me­lyet „operett” vagy „tüzép-ba­rokk” építészetnek is nevezhe­tünk. Semmiféle stílust nem kö­vet, csak a presztízsről szól. Mintha nem mernének nemesen egyszerűt építeni, mint Európa más országaiban. Pedig a magya­rok hagyományaihoz is ez illene. □ Mára eltűntek a nagy, az egész kontinensre jellemző stílus- irányzatok. Nem következik eb­ből egyfajta rendszertelenség? • Nem tartom problémának, hogy megszűntek a nagy stílusi­rányzatok. A természet sem egy­séges, az építészet miért lenne az? Sőt, az a fontos, hogy a kü­lönböző kultúrák önállósága megmaradjon. Szerintem ma­gasztos hatása a sokféleségnek van, és nem az egységességnek. De a sokféleség, noha szabadsá­got jelent, nem jár mindig har­móniával. A középkor végén pél­dául a változatosság egységes városépítészeti gazdagsággá állt össze, tükrözte az egyén és a társadalom megegyezését. □ Ma mennyire gondolkodnak az építészek ebben az egységben? Mennyire veszik figyelembe a már meglévő környezetet egy épü­let megtervezésénél? • A Bauhausban, az utolsó meg­határozó stílusirányzatban az ember csak az ideális arány- rendszer képviselőjeként jelent meg, a természet pedig belakha- tatlan, térként az épületek kö­zött. Ma már tanulmányozni kell a régi városszerkezetet, a falvak felépítését, hogyan is jött létre, mitől is olyan szép anélkül, hogy előre elgondolták volna. A terve­zett nagyvárosok közül, mint például Brasilia, egyik sem éri el a nem tervezettek színvonalát. Itt valami titok van, amit fel kell fedezni és mesterségesen alkal­mazni. Ma már létezik olyan vá­rosrendezési elv, amelynek kép­viselői a meglévő településszer­kezetet szerves forrásnak tekin­tik. Gyakran a meglévő infra­struktúra, a beépítettség miatt nem lehet ezt a szemléletet érvé­nyesíteni, de az is biztos, hogy az új városszerkezeti elemek mi­att nem kell kidobni a régieket. Falvaink is szebbek lennének, ha a kipróbált módszereket vit­ték volna tovább. A hatszáz év alatt kiérlelődött parasztház szerkezeténél már senki sem tud jobbat tervezni. Egy a legújabb miskolci épületek közül - panzió Tapolcán Fotó: b t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents