Észak-Magyarország, 1999. december (55. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-20 / 296. szám

1999. december 20., hétfő Aktuális 5 íiL'Í^ÜlűyjÜÍDJj^'ljj# HÍRCSOKOR • Változó nyitva tartás. A közelgő ünne­pek miatt megváltozik a miskolci Búza té­ri Vásárcsarnok nyitva tartása. Ma reggel 6-tól délután 5 óráig várja a vásárlókat a csarnok. December 24-én, illetve decem­ber 31-én pénteken egyaránt reggel 6-tól délután 2 óráig tart nyitva. • Ünnep. Mindenki karácsonya címmel ünnepséget rendez ma délután 2 órától a miskolci területi gondozószolgálat a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. • Szünetelő jogtanácsadás. Szünetel a Keresztény Szakszervezetek megyei szö­vetsége szervezte ingyenes jogtanácsadás a karácsonyi ünnepek miatt december 14-e és 2000. január 10-e között. Legkö­zelebb 2000. január 11-én délután 2 és 5 óra között tartanak jogtanácsadást. Nyílt nap, játszóház Miskolc (ÉM) - Nyílt napot tart a Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszolgálat mis­kolci Családok Átmeneti Otthona (Leszih Andor u. 4.) ma délután 2 és 5 óra között. A rendezvényen az érdeklődők megismer­kedhetnek az intézmény működésével, terveivel, közben a gyermekek karácso­nyi játszóházban díszeket, ajándékokat készíthetnek a közelgő ünnepre. Nyelvvizsgák Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetemen leg­közelebb 2000. február 1-je és 12-e között lesz nyelvvizsga. Jelentkezni angol, német, orosz nyelvből, alap-, közép- és felsőfokon lehet 1999. december 15-ig. Az 1999. decem­ber 31-ig leadott nyelvvizsgaigényekre a je­lenlegi vizsgadíjak érvényesek. Az ezután következő nyelvvizsgát 2000 márciusában rendezik meg a Miskolci Egyetemen, jelentkezni pedig 2000. febru­ár 12-ig lehet. Bővebb információ az aláb­bi telefonszámon kérhető: (46) 360-155. Egyéves a regionális kertbarátszövetség Miskolc (ÉM - FL) - Regionális kertbarát­találkozót rendez ma délután 2 órától a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület B.-A.-Z. Megyei Szervezete, az Észak-magyarorszá­gi Kertbarátok Szövetsége és a Pingyom Környéki Kertváros Szövetség Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. A résztvevőket Deák Imre, az Észak­magyarországi Kertbarátok Szövetségé­nek elnöke tájékoztatja a régió kertbarát­mozgalmának helyzetéről. Ráski László, a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület képvise­letében A szőlészet-borászat lehetőségei a kertbarátok és kistermelők körében cím­mel tart előadást. A rendezvényen köszöntik a szövetség alapító tagjait, majd bormustra következik. Bevezetőjeként A kistermelői borverse­nyek jelentősége a borászati kultúra szín­vonalának tükrében címmel tanácskoznak, végül zsűri minősíti a kertbarátok borait. Megújult a barlangfürdő Miskolc (ÉM) - Lezárult a Miskolctapol­cai Termál-Barlangfürdő fejlesztésének első üteme. A beruházási programnak megfelelően elkészült a külső terület bővítése és a díszkapu, az új gyógyászati szárny, a hőszivattyús energiaközpont, az új kibővített medencerendszer és a bar­langi, úgynevezett élményfürdős meden­cecsoport. Az új egységeket ma délelőtt 11 órakor adják át. MAB: szellemi bázis a felemelkedésért Esélyegyenlőség, egészséges versenyszellem, minőségorientált kiválasztás Miskolc (ÉM - SZN) - Húsz éve, november 30-án jött lét­re hivatalosan a Miskolci Aka­démiai Bizottság (MAB). Az akkori alakuló ülés hosszabb folyamat eredménye volt. A jubileumi ünnep sem korláto­zódott az idén egy napra. • A szervezet életében annyi minden történt 20 év alatt, vagy akár csak ebben az esztendőben, hogy azt röviden visszaadni lehe­tetlen - mondja Kozák Imre pro­fesszor, a MAB elnöke. - Mégis kiemelném: az idén a megszokott tevékenység mellett tisztújítás volt, ami már önmagában is 16 ülést jelent. Először 1997-ben ren­deztünk a magyar tudomány napján tudományos konferenciát: Vay Ábrahámra és Andrássy Györgyre, Borsod és Gömör egy­kori országgyúlési követeire, a Magyar Tudományos Akadémia (MTÁ) megyénkbeli megálmodói­ra emlékeztünk. Idén a termé­szet- és műszaki tudományok ad­ták a tanácskozás témáját, ehhez kapcsoltuk a jubileumi ünnepsé­get. Kitüntető tudományos díjat kapott Kabdebó Lóránt a társada­lomtudományok, Fehér Alajos az élettudományok, és Tarján Iván a műszaki tudományok terén végzett munkásságáért. Tudomá­nyos díjjal ismertük el hat fiatal kutató doktor munkáját is. □ Sokat változott a MAB azóta, hogy az első tagok megkapták a felkérésüket? Kozák Imre Fotó: Farkas Maya • Ez még 1979 februárjában tör­tént. miután a miskolci szervezet létrehozásáról döntött az MTA. Az alakuló ülésen, november 30- án 8 szakbizottság állt fel, s ma 14 szakbizottságban 61 munkabi­zottság tevékenykedik, mintegy 1100 embert aktivizálva. Maga az akadémiai bizottság 25 tagú volt 4 akadémikussal, ma 27-en va­gyunk, s 9 az akadémikusok szá­ma. Az alapítók közül 18-an jelen­leg is résztvevői a tudományos életnek. Megalakultak az egyete­mi humán karok, fejlődtek az eg­ri, gyöngyösi, sárospataki főisko­lák, az ipari háttérrel változtak a kutatási lehetőségek, igények. Ez tükröződött a szakbizottságok módosulásaiban is. □ Glatz Ferenc és Reviczky Lász­ló, az MTA elnöke és alelnöke is hangoztatta ittjártakor: a tudo­mányra méltatlanul keveset for­dít az állam. • A ’90-es évek elején volt egy meredek zuhanás a kutatási rá­fordításokban, ám az utóbbi 3 évben végre emelkedést tapasz­taltunk. Sajnos a 2000. évet újra visszaesés jellemzi. Ilyen körül­mények között nem könnyű a tudományos dolgozókat össze­fogni, a tudományos kultúrát elismerten magas szinten tarta­ni. Mégis fontos, hogy a régió rendelkezzék a felemelkedéséhez nélkülözhetetlen szellemi bázis­sal, hogy kellő számú és színvo­nalú kutatóhely működjék, s hogy érvényesüljön az esély- egyenlőség, az egészséges ver­senyszellem és a minőségorien­tált kiválasztás hármas elve. A fővárosközpontúság mellett ki­emelten kell kezelni a régiókat, és örülünk, hogy Glatz Ferenc mindent megtesz ezért. □ Hogyan segítheti a MAB a he­lyi kutatások finanszírozását? • Anyagi eszközünk sajnos nincs ehhez. Ha nem volnának saját be­vételeink a székház bérbeadásá­ból, magunk is nehezen működ­nénk. De talán könnyebben „dörömbölhetünk” az Akadémiá­nál, mint egy felsőoktatási intéz­mény. A kutatási megrendelések minimális szintre csökkentek: a multinacionális cégek többsége saját kutatórészleggel működik, a hazai nagyvállalatok pedig szinte eltűntek. A közép- és kisvállalko­zásoknak nincs pénzük ilyesmi­re. Mégis örvendetes kezdeti je­lek vannak: a külföldiek ide is ki- sebb-nagyobb kutatórészlegeket telepítenek, mivel viszonylag ol­csó, ám jól felkészült a szellemi munkaerő. Több vállalat alapított kutatási díjakat, alapítványokhoz lehet pályázni. Az MTA Bolyai- ösztöndíja az eredményes, iíjú kutatók támogatására született meg, míg a tárca a Széchenyi-ösz- töndíjat a már befutott kutatók számára létesítette. □ Milyennek látja ma a régió szel­lemi erejét? • Pillanatnyüag még jó a hely­zet, de a mérnöki karok elöreg­szenek. A fiatalokat elcsábítják a termelő cégek többszörös fize­téssel. Magam a legnagyobb jelentőséget éppen az ő képzé­süknek, támogatásuknak és elis­merésüknek tulajdonítom, mert a drága laboratóriumi berende­zés csak pénz és elhatározás kérdése, ez azonban nem helyet­tesíti a felkészült embert, s an­nak a tudás megszerzéséért be­fektetett idejét, energiáját, ami sem pénzért, sem akarattal nem érhető el azonnal. Nekünk kitűnő oktatási és kutatóbázisa­ink vannak. Bátran mondha­tom: a régióban erős a tudo­mány, az eredményeink megáll­ják a helyüket. Szánkók - ahogyan a készítők látják A legfontosabb szempont: tudni, hogy hányán és hol fogják használni Fotó: Vajda János Miskolc, Ózd (ÉM - SZ) - Me­gyénkben készült darabok is szerepelnek az üzletek szán­kókínálatában. Például ózdi­ak, miskolciak. Az Ózdon élő Hunyadi János foglalkozását tekintve művezető, gépésztechnikus. Szabadidős el­foglaltsága alapján pedig szánkókészítő.- Hat éve foglalkozom szánkó­készítéssel. A gyártás tulajdon­képpen vásárlási szándékból alakult ki: az unokámnak indul­tam szánt venni, azonban nem találtam megfelelőt. Akkor ké­szítek én, gondoltam, s így is lett - utalt hat évvel korábbi el­határozására Hunyadi János. - Tájékozódva a magyar szabvány követelményeiről elkészítettem a prototípust, s a KERMI-nél en­gedélyeztettem - tette hozzá. Az említett magyar szabvány három típusú - kicsi, nagy és családi - szánkó méreteit hatá­rozza meg, a KERMI-engedély pedig - lévén mégiscsak veszé­lyes sporteszközről szó - nélkü­lözhetetlen - derült ki a készítő szavaiból.- Az engedélyezett prototípus további gyártásához célszerszá­mokat készítettem, ezekkel vá­gom megfelelő méretűre, s dol­gozom meg az acélt és a fát. Utóbbihoz keménysége miatt a bükkött választottam, s fát - mindössze 5 lécdarabot - csak az ülőkére teszek. A többi vas - foglalta össze a készítés folya­matát Hunyadi János. S mint el­mondta, praktikus díszítésként húzófát és kötelet is tesz a szán­kóra, igény szerint pedig hát­támlát, karfát is szerel rá.- A támla főleg a kisebb gye­rekek számára előnyös, így ké­nyelmesen ülhetnek, miközben valaki húzza őket. Dombos te­repre nem ajánlom, ilyen alkal­makkor már nincs funkciója - részletezte. Az igazán jó szán­kók felőli érdeklődést pedig gyors válasz követte.- Én az enyémre esküszöm. Sokan bár idegenkednek a vasszánkótól, mondván, hogy nehezebb. Viszont tartós, egy életre szól. A sérülés esélye sem nagyobb az átlagnál, minden ki­álló rész lekerekített. Az idény végén csak be kell kicsit olajoz­ni a talpat, használat előtt pedig telente egyszer dörzspapírral fel­Hunyadi János, a szánkóval csiszolni azt - hangzott a prakti­kus tanács. A miskolci Hegedűs Attila - szánkókészitőként és -forgalma­zóként - bizonytalan egy-egy tí­pus „igazán jó szánkóként” való megjelölésében.- Mindegyik jó. A legfonto­sabb, hogy eldöntsük: hányán és hol szeretnénk szánkózni. A vas nehezebb a műanyagnál és a fá­nál, viszont tartósabb. A mű­anyagból összeszerelt szánkók kevésbé merevek, jobban rugóz­nak. A faszánkó idővel szétszá­radhat, viszont nagyon kényel­mes, ha a lécekre szivacsot kötve használják. A műanyag talpú job­ban csúszik a többinél, szárazabb részen viszont hamar tönkre­megy - sorolta az érveket és el­lenérveket Hegedűs Attila, ismét hangsúlyozva: a választás legfon­tosabb szempontja az legyen, hogy hányán és milyen terepen fogják használni a szánkót. Késő bánat, nyakukban a nyomozás Élet elleni bűncselekmény - a rendőrség a végére jár az ügynek Újcsanálos (ÉM - UJ) - A kis híján agyoncsapott férfi fáj­dalmai enyhülése, valamint mámora kialvása után meg­bocsátott ellenfelének, meg­büntetését sem akarja. Csak hát immár késő a bánat: ha a rendőrség hozzákezd a nyomozáshoz, azt igyekszik is befejezni, különösen akkor, ha élet elleni bűncselekményről van szó. Igaz persze, nem min­den kocsmai verekedés végző­dik a rendőrségen, de itt a sér­tett életveszélyes sérülést szen­vedett, s az ilyen ügyek már mindenképpen a bíróságra tar­toznak. Az eset, mármint a verekedés, a poharak leborogatása, az asz­talok feldöntögetése az újcsaná­losi kocsmában történt. A két középkorú férfi ivócimboraság- ban áll egymással. Ám nem elég, hogy isznak, ráadásul a já­tékautomatát is szívesen bűvö­lik mindketten, ami az egyik legbiztosabb utat jelenti az anyagi csőd, vagyis a pénztelen­ség felé. A verekedést megelőző­en a cimborák a gép használa­tán vesztek össze, majd komoly pofozkodássá fajult az eset. Összetörték a berendezés egy ré­szét, egymás arcát. Miután le­csillapították őket, eltakarítot­ták a verekedés nyomait és ha­zamentek. Az egyik férfi éjszaka azon­ban rosszul lett, olyannyira, hogy mentő szállította be őt a baleseti sebészetre. Kiderült: az egyik törött bordája átszúrta a tüdejét, úgynevezett légmelle ke­letkezett, amely életveszélyes sé­rülésnek minősül. Az orvosnak ilyen esetben kötelessége értesí­teni a rendőrséget. A bűnüldö­zés gépezete beindult, a részle­tek tisztázásán a megyei főkapi­tányság vizsgálati osztályának nyomozói dolgoznak. Kihallgat­ták a sértettet, aki kérte - ha­csak lehet - hagyják békén a cimboráját. Ami megtörtént, megtörtént. Attól neki nem lesz jobb, ha a havert esetleg még börtönbe zárják. A vizsgálattal megbízott nyo­mozótiszttől azonban megtudhat­ta: ilyen kérést nem vehetnek fi­gyelembe. A nyomozást életve­szélyt okozó testi sértés bűntette miatt folytatják. A gyanúsított szabad lábon védekezhet. Betörőbanda Miskolc (ÉM - UJ) - Hattagú betörőbanda tagjait fogták el a napokban a Miskolci Rendőrkapitányság nyomo­zói. A búncselekmény-sorozat négy gyanúsítottját néhány nappal korábban, további kettőt csütörtökön vették őrizetbe. A 20-22 éves, több­nyire család nélkül tengődő, talajtalan fiatalok 40-50 rend­beli bűncselekményt követ­tek el. Lakóházi pincékbe, élelmiszerboltokba, sörözők­be és éttermekbe egyaránt behatoltak. Perge Bertalan őrnagytól, a kapitányság be­törési alosztályának veze­tőjétől megtudtuk: a sértettek száma 35-re tehető. A banda tagjai alig több mint két hét alatt több százezer forintos kárt okoztak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents