Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-03 / 256. szám
1999. november 3., szerda Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Megint Mondolkodó. T. Nagy József miskolci újságíró Mondolkodó - második nekifutás című kötetét november 5-én, pénteken délután 4 órától mutatják be a Miskolci Galéria Rákóczi-házának Kamaratermében. • Színészekre emlékeztek. Az elhunyt miskolci színészek emlékére gyújtottak gyertyát tegnap, halottak napján a miskolci színészmúzeumban a Színészemlékház Egyesület tagjai. Egy svéd festő Bartók Béláról Miskolc (ÉM) - Képek Bartók zenéjére címmel Bengt Wallberg svéd festőművész alkotásait mutatja be október 3-ától, mától a Miskolci Galéria. Bengt Wallberg mintegy hét-nyolc éve találkozott először a magyar zeneszerző két zongorára és ütőhangszerekre komponált szonátájával, és azóta sem tud szabadulni tőle. Ez idáig csaknem 800 képet alkotott már e zenemű hatására, melyek nemcsak a művész asszociációit, hanem magának a zenének a szerkezetét is bemutatják. Gyakran festi meg a zongora klaviatúráját, az ütősök szólamait is. A svéd művész stockholmi tanulmányait követően öt éven át Franciaországban és Olaszországban élt és alkotott, ekkoriban vált életének elmaradhatatlan részévé a zene. Míg Bach és Palestrina muzsikáját tartotta a legnagyobbnak, addig Klee és Dubonnet voltak a példaképei a művészetben. Ebbe a környezetbe hatolt be harminc évvel később Bartók Béla zenéje. A tárlat ma délután 5 órakor nyílik a Miskolci Galériában. A művészt és a megjelenteket Dobrik István, a galéria igazgatója, valamint Lenkey Csaba, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója köszönti. Hangszeren közreműködnek a konzervatórium növendékei. Aranyló ősz az iskolagalériában Sárospatak (ÉM - DBI) - Aranyló színekkel költözött az ősz a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumba: az iskolagalériaként is szolgáló aulában október közepe óta Makainé Andrássy Ágnes művésztanár képei láthatók. Olajfestményeit a zempléni táj ihlette: a táj öblén nyugvó rozzant falusi házak, apró templomok, a hömpölygő Bodrog, mellette az égbe szökkenő Rákóczi-várral, a pataki katolikus plébánia kapuja - mindez mézszín sárgában, rozsdabarnában - filozofikus nyugalommal, kiegyensúlyozottságot tükröző biztos ecsetvonásokkal. A kiállítást megnyitó Goda Gertrúd művészettörténész a művésztanár szín- gazdagságát, beszédes formavilágát méltatta. A szemet gyönyörködtető, tematikusán sorakozó képeket Frimmerné Ihnáth Mariann, az Árpád Vezér Gimnázium rajztanára állította ki. Andrássy Ágnes a pálya iránti fogékonyságot a szülői házból hozta magával. Sátoraljaújhelyi diákéveiben bekapcsolódott Sárospatak akkor is élénk képzőművészeti életébe. A főiskola elvégzése után művésztelepeken és szakkörökben képezte magát. 1952 óta rendszeresen szerepel kiállításokon. 1960-ban Budapesten a Fáklyaklubban, a Kossuth-klubban, majd Miskolcon, Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Érden, Balatonrendesen, Sopronban, Veszprémben mutatta be képeit. A Rajztanárok Zempléni Alkotóköréhez a kezdetektől fogva csatlakozott, amikor Andrássy Kurta János bátorítására az alakstúdiumok után önálló alkotó munkát végzett. Palcsó Dezső festőművésztől a nagybányai természethű plenair-festészet szeretetét, Seres Jánostól pedig a kompozíció fontosságát tanulta. Csodamalmi Csalimesék - családoknak Weöres Sándor és Tamási Áron bábdarabjait mutatják be a miskolci bábszínházban Miskolc (ÉM - DK) - Weöres Sándor: Csalóka Péter és Tamási Áron: Szegény ördög című, bábszínpadra írt műveit mutatja be vasárnap a Csodamalom Bábszínház. A ravaszdi hősök története a Csalimesék összefoglaló címet kapta.- Mindkét szerző két bábjátékot írt: Weöresnek a Holdbéli csónakos, Tamásinak a Búbos vitéz című darabja készült még bábszínpadra - mondja Korzsényi Tibor, a Csalimesék rendezője. - A Csalóka Péter és a Szegény ördög aktualitását részint mai közéletünk adja. Mindannyian - sajnos a gyerekek is - nap mint nap szembe találkozunk korunk becstelenségeivel. Ezekben a mesékben a hősök természetes egyszerűséggel, úgymond józan paraszti ésszel túljárnak a kapzsi, felfu- valkodott „újgazdagok” eszén. A szegény ördög a szegény asszony csele által hozzájut a Módus Be- ke nevű nagygazda eldugott kincseihez, Csalóka Péter meg a buta, zsugori, a falu népét sanyargató bírót veri át és kergetteti el. A miskolci bábszínházban teljes mértékben az értékes nyelvezetű eredeti szövegkönyvet használják, húzás, átírás nélkül. Az előadás a korábbi bemutatókhoz képest (Állami Bábszínház, Kecskemét) kötetlenebb, szabadabb, de maximálisan tiszteletben tartja a Weöres és Tamási által ábrázolt világot. A hagyományos bábjáték keretein belül marad, játékstílusban kicsit eltolódva a vásári bábjáték felé.- A vásári bábjáték nagyon kétélű dolog - halljuk a rendezőtől. - Ez külön stílus, nálunk kiváló művelője Kemény Henrik, mi viszont eddig nem próbáltuk. Ehhez félelmetes önkontroll kell. A felszabadult színészi munka és a játék hevében ugyanis előfordulhat, hogy valaki elripacskod- ja. Aminek az a veszélye, hogy a színész jól fog szórakozni, de a közönség halálra unja a darabot. A felszabadult játékhoz ugyanakkor nagyon biztos, pontos tudás kell mind szövegben, mind mozgásban, s abszolút - rögtönzésnek hatóan - kidolgozott, ezermilliószor begyakorolt poénoknak kell csattanni. A Csodamalomban persze nem gyakorolták „ezermilliószor” a jeleneteket. Az idő tulajdonképpen nem volt kevés, de részben anyagi, részben infrastrukturális hiányokból adódó technikai problémák lassították a haladást. Az előadást elsősorban alsósoknak ajánlja a rendező, bár hozzáteszi:- Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is élvezhetik az előadást, hiszen jó néhány olyan kiszólás meg játék van benne, ami őket is megnevettetheti. Szerintem, aki szereti a bábszít házat, az jól szórakozik, legyet 2 vagy 92 éves... * A Csalimesék című előadás bált jait és díszletét Barnáné Juhás* Ildikó tervezte. Csabai László z? néjét Zoller János hangszerelt? A premieren Hajdú G. Zsolt, H?i iszmann Ildikó, Sepsi Juliánra Tóth Krisztina és Ivánkó Istvá? mozgatják a bábokat. Rendezd Korzsényi Tibor Bemutató: november 7., déli előtt 10 óra. A Csalimesék bábjait miskolci tervező készítetteFotó: Dobos Klári! Egyházi zene: egy fesztivál, más stílus Miskolc (ÉM - FK) - Az idei már a hatodik alkalom, hogy megrendezik az Egyházi Kórusok Találkozóját Miskolcon. A november 4-én, csütörtökön kezdődő négynapos fesztiválon tizennégy, sokféle stílust képviselő kórus lép fel. Az első összejövetelen még csak hét miskolci kórus vett részt, az ideire már tizennégy énekkar jelezte részvételét, tudtuk meg az ötletgazda Veczán Pál evangélikus esperestől. Mint azt elmondta, annak idején azért mert bele-* vágni a miskolci kórusok találkozójának szervezésébe, mert tisztában volt a helyi énekkarok képességeivel, és tudta, hogy lehet rájuk kórusfesztivált építeni. Szinte minden gyülekezetben voltak már akkor is énekelni szerető emberek, nekik szeretett volna, és szeretne ma is nagyobb publicitást kínálni a találkozó. Hiszen amíg a nemzetközi hírű vagy professzionális együtteseknek számtalan bemutatkozási lehetőség kínálkozik, addig a kisebb vagy a műkedvelő kórusoknak csak ritkán adódik alkalmuk, hogy a szélesebb közönség elé álljanak ki. Igyekeznek olyan templomokban is fellépni, amelyeknek nincs saját együttese, mondta el az esperes. Az egyházi éneket mára már A Damaszkuszi Szent János Kórus is fellép a találkozón számtalan stílusban adják elő világszerte. A miskolciak között is akadnak a klasszikus dallamokat éneklő és a spirituálét vágj a dzsesszt előnyben részesítő k? rusok egyaránt. A sokszínűséí csak még érdekesebbé teszi a t( lálkozót, mely soha nem voj: verseny és nem is akar az lenti Az énekkarok együttléte, a zen? szeretet, az egyházszeretet a fői tos, fogalmazta meg Veczán Pál A találkozón részt vevő kór" sok november 4-én, csütörtökö1 délután 5 órától a diósgyőri rf formátus templomban, pénteké1 délután 5 órától a szirmai bapti* ta imaházban, szombaton délutá1' fél 4-től az Avas-délen, az Ige teinf lomában és végül november 7-élj vasárnap délután 4 órától a rfl1 norita templomban lépnek fel. Trialógus a pénzről és a poétikáról Ha van pénz, ha nincs: a vers megszületik, de nem biztos, hogy megjelenik Miskolc (ÉM - FG) - Trialógus pénzről és poétikáról - a cím azt sugallta: a pénz, vagy inkább a pénztelenség lélekölő hatásáról lesz majd szó, de ezen az estén győzött a poétika. 1 Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon - idézte Csokonait Szőllősi István, a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégium igazgatója a Trialógus a pénzről és a poétikáról címmel meghirdetett október 31-i est bevezetőjében. Ezzel a házigazda is megerősítette azt a feltételezést, hogy arról lesz szó: az írásból nem lehet megélni. A költészet nem hat a gazdaságra, pláne nem a gazdagságra. A poétika nem vonzza a pénzt, a pénz nem vonzza a poétikát... De nem figyel a poétikára a politika sem - bár, ez nem is szerepelt a „trialógus” témái között. Viszont Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője, a beszélgetés vezetője mintha legyintett volna a poétika és a pénz, illetve a pénztelenség dilemmájára, elsősorban a poétikára irányította a hallgatóság figyelmét. A „versfogyasztó” szempontjából beszélt arról a haszonról, amelyet egy-egy gondolat, egy-egy szép kép jelenthet számára. Aztán kiderült, a költők, a miskolci Zemlényi Attila, és a Chicagóból érkezett Mózsi Ferenc is hasonlóan értelmezi a költészet hasznát. Mózsi Ferenc a mestereitől kapott tanokat gondolta, gondolja tovább. Ebből született meg az idén megjelent Mo-Tao 365 című kötet. Ha nem is mindennap, de mindennapra írt egy- egy verset a szerző. Pedig az ő hétköznapjai sem különösebben költőiek. Ahogy mondta, egy utazási irodában zsákmányolja ki beosztottjait és önmagát. Viszont csak úgy tud elindulni a munkahelyére, csak úgy tud napról napra megtisztulni, ha helyet szorít az életében a kü:, tészetnek is. A vers olyan, mint a kábít( szer, erősítette meg Mózsi szaV! it Zemlényi Attila is. Ő úgy": nem írt még annyi verset, hoí az év mindennapjára jutna, mindig vele van a költészet. 0: motoszkálnak benne a vers"' rok, akkor is, amikor mint f velőtanár a Telekiben irány*1 gatja növendékeit, vagy éppen gimnáziumi óráira készül. Persze, a költőket nem hágf nyugodni a vers, bennük csisí lódik fényessé, tisztává a gond1 lat, az ő éltetőjük a költemény, í nem csak maguk miatt írnak. i* nem lenne fontos az olvasó, n"j bánkódna Mózsi Ferenc, hogy ^ zel húsz év után - az anyagi el*1 hetetlenülés miatt - megszűnt J általa szerkesztett Szivárván! Ha nem lenne fontos az olva" nem reménykedne Zemlényi M tila, hogy a miskolci Új Hóin"* nak valóban sikerül megújulni" Ha nem lenne fontos a poétiKj régen nem idézgetnénk Csokof it. De vannak jó bolondjaink! Zemlényi Attila, Hegyi Árpád Jutocsa és Mózsi Ferenc Fotó: Farkas m.
