Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-23 / 273. szám
1999. november 23., kedd Kultúra 8 t HÍRCSOKOR • Gyűrűk és idomok. Takács J. Attila, Csatlós Eszter és k. kábái lorant Gyűrűk és idomok című klipjét és a hozzá kapcsolódó kiállítást november 24-én, szerdán délután 4 órától mutatják be a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. • Fotók az ember világáról. Az ember és világa címmel rendez kiállítást Juhász Miklós fotóművész munkáiból a Mályi Közösségi Ház. A tárlat november 24-től, szerdától december 3-ig tekinthető meg. Világhír fuvolára és gitárra hangszerelve Miskolc (ÉM) - A Pozsonyi Zeneakadémia két művésztanára, Dagmar és Jozef Zsapka ad koncertet november 24-én, szerdán este 6 órától a miskolci Zenepalotában. A fuvola-gitár duó hangversenyén közreműködik Siklósi Tamás (fuvola) és Molnár Istvánná (zongora). A fuvola - gitár duó 1979-ben alakult, és mára világhírűvé vált. Számos ország neves zenei színpadain léptek már fel. Több kortárs zeneszerző is írt számukra művet, de hihetetlenül széles repertoárjuk felöleli az összes zenei korszakot. Dagmar Zsapka hírneves szimfonikus és kamarazenekarokkal is szerepel a duó mellett, a közönség és a szakértők nagyra becsülik briliáns technikáját, szép hangszínét, a zeneművek különleges megközelítését. Vezető fesztiválokon tartott mesterkurzusokat. Jozef Zsapka is a duó mellett szóló- és kamarakoncerteken ugyanúgy fellép, mint szimfonikus zenekarokkal. Elismert tanár, művészeti vezetője a Johann Kaspar Mertz nemzetközi gitárfesztiválnak, mesterkurzusokat tartott Európa számos országában, így már Magyarországon is. Tájak és képek. Tájak-képek címmel rendeztek kiállítást Fehérvári Istvánná Makó Lívia alkotásaiból Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. A kiállított festmények mindegyike a természet, a táj szépségeit, elsősorban Miskolc, a Bükk-hegység és Dél-Borsod egy-egy helyét örökíti meg. Fotó: Bujdos Tibor Előre a régi hagyományok felé Többen játsszák, mégis hullámvölgyben a citerazene mozgalma Kazincbarcika (ÉM - FK) - A hétvégén rendezte meg a XV. Citeraszó megyei citera- zenekari találkozót a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ. A tizenötödik jubileum ellenére sem bizakodó a szakember. Az elsőre csak féltucat, a tizenötödikre már huszonnégy csoport jelezte érkezését. A hirtelen jött havazás azonban közbeszólt, így csak tizennyolc citerazenekart láthatott a közönség Kazincbarcikán. A találkozó nem verseny, hanem szakmai továbbképzés, hiszen a résztvevők a többi zenekar megismerése és a szakértői vélemény miatt járnak el évről évre. Idén több mint kettőszáz citerás lépett fel tizenöt településről. A Citeraszó nagy szakmai súlyú fesztivál a megyénkben. Nem kis szerepe lehet abban, hogy a térségben ott is létesültek együttesek, ahol eddig nem voltak, vagy ahol már volt ilyen zenekar, ott még egy alakult mellé, tudtuk meg Barta Istvántól, a találkozó szervezőjétől, a művelődési központ munkatársától. Néhány lelkes tanár hatására valóban többen játszanak cite- rán, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt, mondta el Mészáros Béla népzenetanár, akinek több tanítványa is fellépett a hétvégén Kazincbarcikán. A húszéves citera- zenei mozgalom mindezek ellenére hanyatlik, az utánpótlás elmarad. A gyerekeknek annyi más elfoglaltság adódik, hogy nem meglepő, ha nem éppen a citerát, hanem mondjuk a ma- zsorettáncot választja némelyik. Noha a citera könnyen tanítható és könnyen tanulható hangszer, mégsem lehet vele nagy karriert befutni, ez is csökkenthétté a népszerűségét. Megyénkben a közönség mérsékelt érdeklődése sem inspirálja a fiatalokat. Mészáros Béla szerint akkor lenne esély a nagyobb tömegek vissza- csábítására, ha sikerülne megújulnia a citeramozgalomnak. A megújulás ez esetben a gyökerekhez való visszatérést jelentené. Nem is kellene olyan messzire, csak fél évszázadra visszanyúlni. Az elmúlt évtizedek oktatási tendenciája ugyanis az volt, és bizonyos mértékig még mindig az, hogy a hangszerrel mindent meg akarnak tanítani játszani - még a klasszikus zenét is. Aki belevág a tanulásba, és van érzéke a hangszerhez, sokkal virtuózabb zenész lehet, mint amilyen egy régi előd volt. A technikai tudás azonban nem minden, pontosan a régi citerá- sok rögtönzött előadásának belső értéke vész el, vélte Mészáros Béla. Hogy kiderüljön, mitől volt a régi zene más, fel kellene keresni a még élő muzsikusokat, eljátszatni velük mindent, amit még tudnak. Már ez is legalább öt-tíz éves munka lenne. Az idő pedig addig is csak múlik. Lélekemelés szűkülő lehetőségekkel Onczay Csaba gordonkaművész a közönségnek és a művészeknek fontos fellépésekről Miskolc (ÉM - CsM) - Egy előadóművész számára nincs olyan, hogy növendék- vagy profi zenekar, minden fellépést komolyan kell venni - nyilatkozta Onczay Csaba gordonkaművész tegnapi miskolci koncertje előtt. Az Egyetemi Hangversenybérlet előadássorzatának keretében a Miskolci Nemzeti Színházban adott tegnap koncertet a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet Szimfonikus Zenekara. A műsoron szerepelt Haydn C-dúr csellóversenye, a szólót Onczay Csaba Kossuth- és Liszt-díjas gordonkaművész játszotta. A délelőtti főpróbát követően nyílt lehetőségünk, hogy megkérdezzük Onczay Csabát: neves szólistaként miért vállal fellépést egy hallgatói zenekarral? • Ritka az olyan főiskolai zenekar, amelynek megadatik a koncertlehetőség. Különösen ritka az, amelyik bérletes hangversenyt adhat. Ez itt igen tiszteletreméltó kezdeményezés. Egy előadóművész számára egyébként sem létezik tanuló- vagy profi zenekar. Minden felkérést komolyan kell venni, mint ahogy ők is nagyon komolyan vették a munkát. Alaposan felkészítette a zenekart Ménesi Gergely karnagy, valóban partnerként dolgozhatunk együtt. Ugyanakkor én is igyekszem átadni zenélés közben a tapasztalataimat. Mindez alapvető élmény lehet a fiatal muzsikusok számára. □ Ön tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, kurzusokat vezet, és fellép a világ számos színpadán. Hogy látja, milyen lehetőségei vannak ezeknek a fiatal muzsikusoknak? • Nehéz pálya ez, nagy verseny előtt állnak a hallgatók. A tehetség, a szorgalom és a szerencse, vagy mondjuk inkább lehetőségnek, egyaránt szerepet játszik abban, hová sodorja őket az élet. Szólókarrier természetesen csak nagyon keveseknek adatik meg. De más zenei munka is rendkívül színes, tartalmas lehet, és sokan keresnek külföldön állást. Jó eséllyel, hiszen a magyar zenei oktatás ma is világhírű. Ezt mutatja az is, hogy sok külföldi tanul nálunk. Például a Japánban tartott nyári mesterkurzusom tavaly óta - kollégáim közreműködésével - már egyben zeneakadémiai felvételi. Viszont nem egyenrangú az oktatás hírével és színvonalával a hazai műsorpolitika. □ Kevés a hazai lehetőség? • Igen, alig hívják fellépni a magyar művészeket. Ez különösen azóta jellemző, hogy a Filharmónia területi egységekre bomlott. És szinte kizárólag népszerű műveket vesznek műsorra, hogy bejöjjön a közönség. A repertoár szűkítése pedig már érezhetően a zenészek látókörét is szűkíti, hiszen van olyan szerző, akit évek óta nem játszottak hazai koncertpódiumom. De elég csak a világhírű hármast említeni: éppen a hét végén volt egy általam szerkesztett Bartók-Kodály-Dohná- nyi koncert. Nem kell mondani: ma sajnos nem igazán közönségcsalogató nevek. Ám úgy hiszem, nekünk zenészeknek kell az értékeket megóvnunk, és időről időre felmutatnunk. □ Ebben komoly akadályt jelenthet a pénzhiány. • Amikor a „szupermozikban” 4-500 forintba kerül egy jegy, és 15 ezer forintot kifizetnek egy báli vacsoráért, akkor ez nem lehet valódi ok. Más műsorpolitikára lenne szükség. És persze arra - ahogy azt Kodály is mondta -, már az óvodától figyeljenek a gyerekek zenei affinitására. Hogy az énekórák a zeneszeretet- re neveljenek, legyenek ifjúsági koncertsorozatok... Hogy a zene mindenki számára azzá válhasson, amiért van: lélekemeléssé. Onczay Csaba az egyetemi zenekarral a próbán Fotó: végh Csaba Hirdetés Ha biztonság - akkor
