Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

1999. november 1., hétfő §UK-MAOYARQnSZItö t Aktuális 3 • Fogad a jegyző. Szádeczki Zoltán, a mis­kolci önkormányzat jegyzője november 3- án, szerdán délután 2-től 5-ig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban (Városház tér 8.). Az érdeklődők előzetesen, novem­ber 1-én, hétfőn délután 3-tól kérhetnek sorszámot a jegyzői titkárságon. • A villamos bal oldala. November 1-től a miskolci 2-és villamosok a vasgyári végál­lomáson a menetirány szerinti baloldali vágányra állnak be, ezért a fel- és leszál­láshoz ezután a bal oldalon lévő ajtókat kell igénybe venniük az utazóknak - tu­datja az MVK Rt. Kegyeleti virágok Miskolc (ÉM) - November 1-jén, hétfőn délelőtt negyed 9-től a Hősök temetőjében helyezi el kegyeleti virágait Kohold Ta­más polgármester és Papp Károly ezre­des, a Miskolci Helyőrség parancsnoka. A kegyeleti út a Tizeshonvéd emlékműnél, a diósgyőri I. és II. világháborús emlékmű­nél folytatódik, majd délelőtt fél 10 körül a vasgyári temetőben lévő I. világháborús emlékműnél fejeződik be. Japánban egyre népszerűbb az aszú Tokaj (ÉM - PT) - Japánban ugyan több Tokai nevű bank, egyetem, isko­la és még település is található - toka­ji aszú azonban csak innen, a magyar- országi Tokaj vidékéről származhat. Erről Nukazawa Kazuo japán nagykövet beszélt a Tokaj-Hegyalján szombaton meg­rendezett diplomataszüreten. A Tokaj Re- naissance Egyesület azért invitálta im­már második alkalommal erre a vidékre a különböző nemzetek nagyköveteit, hogy bemutassák nekik a „királyok borának” származási helyét. A diplomaták maguk is szemezgethették az aszúbogyót, de meg­kóstoltatták velük az aranyló nedű külön­féle fajtáit is. Lapunk a távolkeleti ország nagyköve­tétől kérdezte meg: mit jelent számukra tokaji aszú? Nukazawa Kazuo szerint or­szágukban egyre népszerűbb ez a desszertbor, amit a japán hölgyek is szí­vesen fogyasztanak. Ez az ital rövid idő alatt képesnek mutatkozott arra, hogy az egyik japán nemzeti halspecialitás mellé tradicionálisan fogyasztott rizspálinkát, a szakét egyre inkább kiszorítsa. Legaláb­bis azok körében, akik ismerik az aszút. Arra a kérdésre pedig, ami szerint ha­zánkban a „mi autónkként” emlegetjük a Suzukit, elképzelhető-e, hogy egyszer az ő országukban az aszút nevezik majd saját italuknak, azt válaszolta: semmi sem el­képzelhetetlen. Majd hozzáfűzte: „A Tá­vol-Keletről érkező autóalkatrész-konténe­reket nem volna szabad kihasználatlanul visszaküldeni. Abban helye van a magyar műszaki termékeknek, gépeknek csakúgy, mint az egyedülálló aszúnak is...” Verseny kétkeréken Szerencs (ÉM) - Osváth Béla és családja nyerte meg szombaton a Generali-Provi- dencia Biztosító szerencsi kirendeltsége és a helyi Balesetmegelőzési Bizottság ál­tal kiírt „Közlekedj kétkeréken!” elneve­zésű vetélkedőt. A gyerekeknek a kerék­pár nyergében kellett megmutatniuk tu­dásukat, szüleik pedig KRESZ-tesztlapot töltöttek ki. Az idén a Tokajból érkezett Osváth család két gyermektagja, az ötéves Bettina és testvére, a hétesztendős Máté örülhetett a legjobban, amikor átvették a fődíjként járó Mountenbike-kerékpárt. Biciklin is fő a biztonság Fotó: Puskár Tibor Többhetes munka, pár perces, hatalmas öröm Az eltérő képességűek megyei fesztiválja immár országossá növekedett Miskolc (ÉM - NyZ) - Az eltérő képességű gyermekek számá­ra rendezett huszonötödik megyei kulturális fesztivál nemcsak jubileumi volt, de országossá növekedvén to­vább tágította a fogyatékoso­kat körülvevő, zárt világot. Öröm, az érzelmek látványosan nyitott kifejezése, ugyanakkor izgatottság és feszélyezettség érződik a rendezvénynek ott­hont adó központi leánykollégi­um színháztermében. A nézők ugyanis nemcsak nézők, ver­senyző fellépők is, ezért fészke­lődnek, igazgatják többször is ruhájukat, vigyáznak a lepke­szárnyakra, a vasalt tüllszok- nyákra, a kalapokra, a szala­gokra. Elsőként a szervező miskolci intézmény tanulója zenél, majd a pásztóiak következnek: A bol­dog pillangó címmel mesejátékot mutatnak be. Az alsózsolcaiak népitáncot járnak, a sályiak Ku­koricafosztás címmel a népi ha­gyományokat idézik. Vers, zene, tánc, hangszeres játék, bábozás, aerobik, gyermekszínpadi pro­dukció - ebből a kínálatból lehet a későbbiekben is választani.- Többhetes betanulás áll a színpadon látott munka mögött. Ezeknek a gyerekeknek azt is pontosan meg kell tanítani, hogy mikor és hová álljanak, hogyan gesztikuláljanak, hogy érthető­en, tagoltan, szépen beszéljenek - magyarázza Kissné Lempergel Mária, a fesztivált szervező isko­la igazgatója. - Az ilyen rendez­vények mindezzel együtt fonto­sak, méghozzá mert segítenek a gyerekeknek abban, hogy teljes életet éljenek. A bentlakásos is­kolákból kijönnek, kortársakkal, sorstársakkal és a körülöttük lé­vő világgal találkoznak. Hatal­mas élmény ez számukra, eny­hül a visszahúzódásuk, megta­nulják, hogy amit tudnak, el kell mondaniuk. De sajnos, nagyon kevés lehetőség van erre. A fesztiválon szakzsűri - zené­szek, drámapedagógusok, két gyógypedagógus - értékelte a produkciókat, és arany, ezüst, bronz minősítésű oklevelekkel jutalmazták a legjobbakat. Aján­dék nélkül, üres kézzel azonban senki nem ment haza az első Miskolcon rendezett országos fesztiválról. Óvatlan cigizésből lett a tokaji zsinagógatűz Tokaj (ÉM - PT) - így történt szeptemberben: miután a három tokaji tanuló a zsina­góga tetőterében cigizett és tüzet okozott. Megpróbálták felhívni a tűzoltókat, de az első két nyilvános telefon nem működött. Erről azok a tokaji fiúk beszél­tek, akik beismerték: ők okoz­ták a tüzet szeptember 4-én este 6 óra körül a város átalakításra váró zsinagógaépületében. La­punk úgy értesült, a rendőrség pénteken az egyik oktatási in­tézményben hívta össze az álta­la megnevezett néhány fiút, akikkel a tantestület képviselői­nek jelenlétében folytattak meg­hallgatást. A nyomozók a be­szélgetés során szűkítették le a kört két fiúra (a harmadik közülük ugyanis Miskolcon ta­nul), akik az eléjük tárt infor­mációk hatására előadták a két hónapja történteket. Az akkori szombat délutánon cigarettázni mentek fel az épü­let tetőterébe - szólt a vallomás -, de később nejlondarabkákat is meggyújtottak. Az egyik égő darabka azonban tetőszerkezet zegzugos részébe esett le, és ott lángra lobbantott valamilyen éghető (legvalószínűbben szige­telő) anyagot. A fiúk tégladara­bokkal próbálták dobálni a ke­letkezett „tűzfészket”, de ez az oltási kísérlet nem vezetett eredményre. Ekkor rohantak ki az épületből, és próbálták fel­hívni a tűzoltókat. Ez azonban csak a harmadik telefonkészü­léknél sikerült nekik. Az ered­ményes névtelen bejelentés ide­jére az ügyeletes már tudott a tűzről, és megtette megfelelő in­tézkedéseket. Időközben a lán­gok már elharapóztak. Információnk szerint miután a két felsőtagozatos gyerek elis­merte: ők és középiskolás tár­suk okozták a tüzet, szüleiket is behívatták az iskolába, és közöl­ték velük a tényeket. A nyomozók eredményes munkájának köszönhetően most már az is egyértelművé vált, hogy a zsinagógát nem felekeze­ti okokból gyújtották fel, mint azt néhányan - alap nélkül - feltételezték. Az épület teteje di­ákcsíny áldozatává vált. Könyv lesz belőle Sárospatak (ÉM - BSZA) - Eredményesnek ítélték a szerve­zők az ifjú egyháztörténészek sá­rospataki konferenciáját. A rendezvényen az előadások révén a résztvevők megismer­kedhettek egymás kutatási terü­leteivel - foglalta össze Balogh Judit, az egyik szervező. A kon­ferenciasorozat 1997-ben kezdő­dött a Miskolci Egyetem okta­tóinak az elgondolása nyomán. Az akkori találkozó anyagát azó­ta nyomtatásban is megjelentet­ték. A pataki szimpóziunon el­hangzottakat ugyancsak írásba foglalják és könyvként kiadják. Sárospatakon a különböző fe­lekezetekhez tartozó és felekeze- ten kívüli egyháztörténészek töb­bek között a forrásokkal, új irá­nyok keresésével és módszertani kérdésekkel foglalkoztak. A szer­vező szerint a legnagyobb ered­mény mégis az, hogy a különbö­ző doktori műhelyek kapcsolatba kerültek egymással. Istenes versek, hitújítás. Luther Márton hitújítóra, teológusra, és a wittembergi vár­templomra kiszögezett egykori téziseire emlékeztek a református hívek a reformáció ünnepén. Miskolcon a tetemvári deszkatemplomban, a martintelepi, a belvárosi református templomban is ünnepeltek. A szirmai templomban szombaton délután Povazsanyecz Gyöngyi evangélikus lelki- pásztor tartott áhítatot, utána pedig Dinnyés József énekmondó (felvételünkön) zsoltárokat és magyar költők megzenésített, istenes verseit adta elő. Fotó: Farkas Maya Formabontás az ifjúsági zenei találkozón Miskolc (ÉM - NyZ) - Hatod­szor rendezte meg a miskolci Gyermekváros a Megyei Ifjú­sági Zenei Találkozót szom­baton délután a megyeszék­helyen. Hagyományosan - a rendezvény mégis forma­bontó volt. A formabontást három tényben jelölte meg Dobos László, a mis­kolci Gyermekváros igazgatója: először is a hagyományokon nyugvó találkozó kikerült a Gyermekvárosból a Rónai Mű­velődési Központba. Másodszor egy kicsit tágult a megye hatá­ra, hiszen idén az egri Borne­missza Gergely Felderítő Zászló­alj Fúvószenekarát is meghívták a találkozóra, harmadsorban pe­dig a koncert jótékony célokat is szolgált. A belépődíjból befo­lyó összeget - amely inkább csak jelképes volt - az árvíz súj­totta laki általános iskolának A miskolci Gyermekváros fúvósai ajánlották fel. A település képvi­selői, a polgármester és az isko­Fotó: Farkas Maya la igazgatója a koncert után már át is vethették az adományt. Az egri fúvósok vérforraló kezdőprodukciója (aminek ke­retében felhangzott például John Williamsnek az atlantai olimpia megnyitójára írt fanfár­ja) után kissé nehézkesen ke­rült színpadra az ünnepélyes megnyitó. Némi malőr után azonban Üszögh Lajos önkor­mányzati képviselő, a miskolci kulturális bizottság elnöke is „előkerült”, s főként a zene és a találkozók szerepéről beszélt. Saját tapasztalataiból - mint­hogy ő maga is kórustag - ítél­ve jelentőségüket a szabadidő hasznos eltöltésében és a társa­ság létben jelölte meg. Több miskolci együttes, zene­kar, kórus mellett sajószögedi, emődi és kazincbarcikai ifjak is muzsikáltak a zenei fesztiválon.

Next

/
Thumbnails
Contents