Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-25 / 248. szám

1999. október 25., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # Kultúra 8 HÍRCSOKOR • A doktor úr. Molnár-Zerkovitz: A dok­tor úr című zenés bohózatot mutatja be a Pécsi Sándor Guruló Színház ma, október 25-én este 6 órától a miskolci Vasas Mű­velődési Központban. • Gyerektárlat. A dédestapolcsányi Ál­talános Iskola tanulóinak alkotásaiból nyílik kiállítás október 28-án, csütörtökön délután fél 3-tól a kazincbarcikai Gyer­mekgalériában. Népszerű koncert Miskolc (ÉM) - A Népszerű zenei esték sorozat első koncertjét október 25-én, ma este adja a Miskolci Szimfonikus Zene­kar. A Miskolci Nemzeti Színházban este fél 8-kor kezdődő hangversenyen Bizet C- dúr szimfóniáját, Ibert Fuvolaversenyét és Berlioz Fantasztikus szimfóniáját ve­zényli Kovács László. Fuvolán Motoaki Kató játszik. Motoaki Kató 1957-ben született Sappo- róban. Tizenhárom éves kora óta fuvolá- zik. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a művészképzőt New Yorkban Júli­us Baker, Párizsban Jean-Pierre Rámpái és Michel Debost professzoroknál végezte kitüntetéssel. Különböző nemzetközi ver­senyeken jelentős díjakat nyert. MOZI Az anyósom Für Gabriella Mintha kezdene kiveszni az európai víg­játék. Már a tévében is alig tartja magát. A moziban is szinte csak a franciák je­lentkeznek néhány kósza darabbal, gon­doljunk csak a Jöttünk, láttunk, vissza­mennénk filmjeire. Hol van már Pierre Richard? Magányosan kószál valahol Pá­rizsban. Nem úgy Catherine Deneuve, aki Az anyósom című új francia vígjátékban is­mét - minő meglepetés - a végzet asszo­nyát domborítja. Ezt még így, ötvenhat évesen is el tudjuk róla képzelni. Az el­csábított ezúttal a saját veje, bár a hölgy mentségére legyen szólva, hogy ő, amed­dig csak lehet, tiltakozik a kapcsolat el­len. De a szerelem meg a forgatókönyv útjai kifürkészhetetlenek. A gátat az er­kölcsök és az előítéletek képezik közöt­tük, ez már csak így szokott lenni. Pedig a környezetükben mindenki ott rúgja fel az előbbieket, ahol csak lehet. Igaz, hogy kicsit túl sok a homoszexuális, a félre­lépő, az alkoholista és a bolond, de ennyi kell, hogy a végére csupa olyan pár mo­solyogjon a kamerába, amelyeket talán nem tolerál teljes szívéből a szűklátókörű kispolgár. A kétszínűséget, a munkamániát, a sznobériát szellemesen figurázza ki a film, végig a helyzetkomikumra építve. A franciák még egy komédiából sem tudták soha kifelejteni az utalásokat az emberi nyomorúságra, megtörve ezzel a cselek­mény lendületét. Most sem felejtették el. A más esetekben kilógó dialógusok Az anyósom esetében azonban belesimulnak a történetbe, nem akarnak világot meg­váltó üzenetet közvetíteni, egyszerűen csak jellemeket teremtenek. Egy vígjáték­ban nem is kell több. A filmes komédia fogalma kissé átala­kult az utóbbi években. A poéndömpingre és a lázasra nevetett rekeszizomra építő amerikai gyöngyszemekbe belefáradt néző egy kicsit megnyugodhat Az anyósom megtekintése közben. Túl sokat azért ne várjunk, a film mindössze kellemesen el­lazít. A cél érdekében Catherine Deneuve még dalra is fakad. A szegénység és a szépség méltósága Kiállítás és katalógus idézi a száz éve született Döbröczöni Kálmán emlékét Miskolc (ÉM - FG) - „A kicsi- kis örömökre és nagy bána­tokra" kárhoztatott ember szemével láttatta a világot - írják Döbröczöni Kálmánról a születésének 100. évforduló­jára megjelent katalógusban, és ezt bizonyítja a kiállítás is. Döbröczöni Kálmán egykori méltatója, Hajdú Béla megfogal­mazását kölcsönözve írják a mű­vész születésének 100. évforduló­ja tiszteletére megjelent kataló­gusban: ,,„A kicsikis örömökre és nagy bánatokra,, kárhoztatott ember szemével láttatta a vilá­got, és erre oktatta a növendéke­it is...” Ezt az állítást erősíti meg a katalógusban - vagy in­kább könyvben - megjelent ta­nulmány, ezt bizonyítják a ké­pek, erről beszélt a kötet bemu­tatóján Végvári Lajos művészet- történész, és a kiállítás megnyi­tóján az egykori tanítvány, Ki­rály József Kossuth-díjas belsőé­pítész is. Az Ormánságból indult mű­vész a képzőművészeti főiskola után műterem-ösztöndíjasként került Miskolcra, és lett az itte­ni képzőművészeti élet megha­tározó egyénisége. Egy-egy ké­pén megjelenik ugyan a miskol­ci táj, de magával hozta szülő­földjéről az ormánsági témákat is. A Döbröczöni Kálmán képe­in szereplő emberek méltóság­gal viselik a szegénységét. A művész nem akarta megmagya­rázni, érzelmileg befolyásolni a nézőt, nem kommentálta témá­it, a véleményformálást rábízta a nézőre, fogalmazta meg Vég­vári Lajos művészettörténész Döbröczöni munkásságát mél­tatva. A kötet szerzői - Goda Gertrúd és Pirint Andrea mű­vészettörténészek - is kiemelik Döbröczöni pontosságát, tény­szerűségét. De arról is írnak, hogy akik ismerhették a mű­vészt, azok tisztelettel beszél­nek kimagasló etikai magatar­tásáról, demokratizmusáról, bé­A Döbröczöni Kálmánról szóló kötet szerzői: Goda Gertrúd és Pirint Andrea Fotó: Farkas Maya kés, nyugodt természetéről, pe­dagógiai erényeiről.. A tanítványok háláját bizo­nyította a Hermán Ottó Múze­um papszeri épületében rende­zett kiállítás megnyitóján el­hangzott bevezető is. Király Jó­zsef Kossuth-díjas belsőépítész ötven év után is pontosan idéz­te azokat a pillanatokat, amikor először találkoztak Döbröczöni tanár úrral, amikor először korrektúrázta munkáikat, ami­kor jó apaként - kellően felké­szítve - saját útjukra indította őket. Az idő megszépíti a múltat, évtizedek távolából még a volt diákok is tisztelettel emlékeznek az egykor kritizált mestereikre - mondhatnánk némi gyanak­vással a sok elismerő szó halla­tán. De most fölösleges a gya­nakvás. A Hermán Ottó Múze­um gondozásában megjelent ka­talógusban közük azt a nyílt le­velet is, amelyet még 1956- ban fogalmaztak meg az Iparművészeti Főiskola bel­sőépítész szakos diákjai. Az iskola faliújságának nyil­vánosságát ki­használva írták róla a_ tanítvá­nyai: „Őt ismerve élni annyi lett ne­künk, mint egye­nesen, bátran, belülről élni, szembenézni az akadályok­kal, soha meg nem állni és megeléged­ni, tisztán, derűsen készülni hivatá­sunk mi­nél mara- déktalanabb betöltésére...” Végvári Lajos Döbröczöni-könyvvel és -képpel Áldással hímzett, bölcs falvédők A régi konyhai textilekből rendeztek kiállítást az encsi városi galériában Encs (ÉM - CsM) - Nem min­dennapi kiállítás nyílt csü­törtökön az encsi galériában egykor mindennapi tárgyak­ból: konyhai falvédőkből. Galambok, angyalok, egymás kezét fogó párok, leggyakrabban kék, piros hímzéssel rajzolva - és hozzá a házi áldás, vagy ép­pen bús-szerelmes nóta szövege illesztve. Ez a kép mindannyi­unk előtt felrémlik még, ha a konyhai falvédőkről esik szó. Pedig ezek a szép kézműves da­rabok már régen kikoptak a konyhákból. Az ötletadó és a gyűjtést végző encsi nyugdíjask­lub tagjai, valamint a kiállító­termet biztosító művelődési köz­pont jóvoltából azonban most együtt csodálhatjuk meg közel száz régi konyhai falvédő figu­ráit, és ízlelgethetjük a sokat eláruló, rímelő sorokat. Hogy miről árulkodik a falvédők díszítése? Arról, ami eleink életében fontos volt. Sza­bó Sándorné, aki tagja a nyugdí­jasklubnak, és a díszítőszakkör vezetője, a kiállításmegnyitón elmondta, motívumkincsük há­rom fő területre osztható. Az elsőbe a vallásos hitről tanúsko- dók tartoznak, amelyeken égi pártfogók kíséretében olvasható a kérés vagy az Istenbe vetett bizalom kinyilvánítása. Ezek kö­zé tartozik a talán legismertebb felirat, a házi áldás: „Hol hit, ott szeretet/ Hol szeretet, ott béke/ Hol béke, ott áldás/ Hol áldás, ott Isten/ Hol Isten, ott szükség nincsen.” Eleink nótás kedvét idézik az érzelmeket, leggyak­fi ■> <* 1 * W'­* "vr * ti k t if *' . wittiUtt \íKP’v?'­\s . ................... jj |*rt**tt mitkrMfi rf tfw ki lt Ui <1 ÍmIuí ttaf/ulomal » * *"!íw> Konyhai intelmek a kiállítóteremben Fotó: Végh Csaba rabban a szerelmet ábrázoló falvédők ilyen szövegei, mint a „rózsalevél, elkap a szél...”. A harmadik nagy csoport valósá­gos csemege. Bölcs mondásokat, a háziasszony dicséretét, vagy más, a vendégeknek szóló üze­neteket olvashatunk rajtunk. Például: „Jó ízű kútnak sok a merítője,/ csinos, dolgos lány­nak akad is kérője.” Bár a kiállított falvédők kö­zött akad 100 éves is, a legtöbb­jük 50 év körüli. Ezek a darabok szoros tartozékai voltak egykor a lány stafírungjának. Maga hímzett 4-10 váltást, hiszen a falvédő - mint neve is mutatja - nemcsak dísze, hanem védője is volt a konyha falának. Bizonyít­ják a kiállítási tárgyakon is felfedezhető zsírfoltok, pecsétek, ám ezek nemhogy rontanák a színvonalat, de szinte szemeink elé varázsolják nagymamáink, dédanyáink konyháját, felidézik főztjük ízét, személyes közeibe hozzák az ismeretién kéz által hímzett arcokat. Hirdetés­Nem tudja még, hogy mikor, de jöhetnek váratlan kiadások, és szeretne azokra felkészülni ? ING Jf) BANK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents