Észak-Magyarország, 1999. október (55. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-25 / 248. szám
1999. október 25., hétfő ÍSZAK-MAQYARORStíG# Aktuális 3 A MEGYE DÍJAZOTTJAI A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Közgyűlés 1999-ben egyéni kategóriában a Pro Comitatu díjat Kuklay Antal körömi plébános, címzetes kanonoknak adományozta, ezzel is elismerve a megyében kifejtett magas színvonalú egyházi, irodalmi, közéleti, tudományos, művészettörténeti, műemlékvédelmi és karitatív tevékenységét. Közösségi Pro Comita- tu díjat kapott a Miskolci Egyetem a Miskolci Universitas létrehozásában, a régió szakemberellátásában, a térségi kutatásban betöltött szerepéért, a megye tudományos, kulturális és társadalmi életében kifejtett munkájáért, társadalomszervező tevékenységéért. (A díjat átvette Besenyei Lajos rektor.) Ebben az évben Alkotói díjban részesült Feledy Gyula grafikus- művész. A kitüntetést elsősorban művészi életútjáért, a szűkebb pátriájához való hűségéért, valamint magas színvonalú művészeti és közéleti tevékenységéért adományozta a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Közgyűlés Feledy Gyulának. Ugyancsak Alkotói díjat kapott Gulyás Mihály író, a Magyar írószövetség Északmagyarországi Csoportjának elnöke. A megyei közgyűlés irodalmi munkásságáért, publicisztikai és közéleti tevékenységéért, irodalomszervező munkájáért adományozta a kitüntetést az idén 70 éves Gulyás Mihálynak. A közgyűlés Alkotói díjban részesítette dr. Végvári Lajos művészettörténészt. Végvári professzor idén ünnepli 80. születésnapját, ez alkalomból kapta meg a kitüntetést művészet- történeti, irodalmi, ismeretterjesztő, oktató, múzeumszervező, művészeti-közéleti tevékenysége elismeréseként. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Közgyűlés Alkotói díjat adományozott a Kazincbarcikai Citerazenei Műhelynek iskolateremtő tevékenysége és 25 éves munkája, kiemelkedő művészeti értékteremtő tevékenysége jutalmául. (A díjat átvette Scserbin János, a Kazincbarcikai Citerazenei Műhely vezetője.) Stumpf: Múltunkat érteni és tisztelni kell! Megyei díjakat adományoztak a forradalom és a köztársaság ünnepén Díjátadás (balra Ódor Ferenc, jobbra Feledy Gyula grafikus) Fotó: b t. Miskolc (ÉM - SZN) - A Magyar Köztársaság kikiáltása óta eltelt 10 év vívmányai példaértékűek, a szabadság- eszmék valóra váltak - jelentette ki Stumpf István miniszter, a megyei közgyűlés ünnepi szónoka pénteken. A közgyűlés pénteki ünnepi ülését megnyitó Ódor Ferenc elnök az 1956-os forradalmi eseményeket méltatva kiemelte: akkor, októberben a világ ránk figyelt, s látta, hogy ez a nép megelégelte az elnyomást, zászlajára tűzte a szabad, független Magyarország megteremtésének célját. A csodálatos 12 nap elbukott, ismét szomorú fejezete íródott a magyar történelemnek, amelyből azonban nem lehetett kitörölni az emlékeket, s azóta október 23-án a világon minden magyar azokra emlékezik, akik megmutatták a nemzet igazi arcát. Stumpf István, az ünnepi szónok ugyan alig valamivel a forradalom után, 1957-ben született a Sátoraljaújhely melletti Herceg- kúton, de szülei elbeszéléseiből tud az eseményekről. A magyar történelemnek kevés olyan napja van, ami ne a-szabadságért vívott harcról szólna, szögezte le a miniszter. A múltunkat érteni és tisztelni kell, s kegyelettel adózni a Miskolci Munkástanács tagjainak, akik megtagadták az együttműködést az elnyomó hatalommal, bár jól tudták: ezért megtorlás jár. Emlékezni az asszonyokra, akik bátran kivonultak az utcákra, a rendőrökre, akik nem lőttek rájuk, hanem melléjük álltak, s a hősökre, akik a Szinva partján végül mégis a tűzharc áldozatai lettek. Történelmünk ritka és nagyszerű időszakát éljük - hangoztatta Stumpf István -, végre magunk irányíthatjuk a sorsunkat. Az utóbbi 10 év példa más országok számára is: csökkent az infláció, megerősödtek a piacgazdaság törvényes keretei, mindenki szabadon, félelem nélkül élhet. Az eszmék valóra váltak, az új kihívások igénylik, hogy a múltbeli értékeket átgondoljuk. Mérlegeljük, jól gazdálkodtunk-e őseinktől ránk hagyott jussunkkal. A polgári kormány élni akar a lehetőségekkel és olyan államban gondolkodik, amely polgárait szolgálja. Stumpf emlékeztetett Miskolc polgári központi szerepére, amelyet elvettek ugyan tőle, de most újra visszanyerhet, hiszen a felső- oktatás itt fejlődött a legtöbbet az elmúlt években, s a szellemi értékek országos bázisa a város. „Ne a gyász napja legyen ez, hanem az együttgondolkodásé, a felemelkedésért való cselekvésé. A hősöknek csak a teste fogyott el, miként a gyertya kanóca, de a lángot tovább visszük” - fogalmazott a szónok. A megyei közgyűlés Pro Comitatu és Alkotói díjakat adományozott (a díjazottk tablóját oldalt közöljük), majd fogadáson látta vendégül a megjelenteket. RépásSy Róbert országgyűlési képviselő, a megyegyűlés alelnö- ke a forradalmat, a köztársaság kikiáltásának évfordulóját és a kitüntetetteket köszöntötte. Egyetemi múltidézés Miskolc (ÉM - PTA) - A mai napig büszkén emlegetik a Miskolci Egyetemen azokat, akik résztvevői voltak az 1956-os történelmi eseményeknek. Ez hangzott el pénteken az egyetemen, ahol az intézmény vezetői és az egykori résztvevők együtt emlékeztek meg a forradalomról.- Ennél szebb ünnepe talán nincs is a Miskolci Egyetemnek. Nem protokolláris megemlékezésről van szó, hanem közös élményekről, egykori félelmekről - fejtette ki köszöntőjében Besenyei Lajos rektor. Az egyetem emléktáblájának megkoszorúzása után az egyetem tanácstermében beszélgettek az egybegyűltek. Mint az egyetem tanárai, dolgozói mindannyian részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményein. Külön-külön mégis más nézőpontból, másként élték meg a történteket. Döbröczöni Ádám, rektorhelyettes gyerekkorából idézte fel az emlékeket.- A mai napig nem értem, hogyan állhattam ki az egyetem előtt összegyűlt több 10 ezres tömeg elé, és hogyan volt bátorságom szólni huszonéves suhanc- ként az embertömeghez, és utasítani azt - emlékezett vissza Dornbach Gyula. Ünnepség Ózdon: ’56 üzenete Ózd (ÉM - ÓKI) - Az apáról fi-, úra szálló demokrácia iránti igény megőrzése, valamint a tudatos felelősségvállalás jelenti napjainkban október 23-a üzenetét - hangzott el az ózdi ünnepségen. A Gyári temetőben álló kopjafánál Takács József nyugalmazott gimnáziumi tanár, a város díszpolgára elmondta: a példátlanul klasszikus és tiszta 1956-os forradalom rázta fel a világ értőit és gondolkodóit, mindenekelőtt a század lelkiismeretét. A Bükk Művelődési Házban dr. Fónagy János az évfordulóval kapcsolatosan azt hangsúlyozta: az október 23-án tüntető diákok és munkások csak szobrokat tudtak dönteni, nem pedig az akkori rendszert, ám erejüket mégis mutatja az üzenet, miszerint az emberek szabadságvágya örök bármilyen körülmények között is. Élt bennük a demokrácia iránti vágy, mely párosult az identitás őrzésével. Ezekre a nemzeti értékekre szükség lesz az Európai Unióba történő csatlakozás után, de szükség van napjainkban Ózd térségében is. Koszorúzások. Idén is lerótták kegyeletüket Miskolc 1956-os emlékhelyeinél a város lakói, a helyi közélet és társadalom képviselői. Felvételünk pénteken készült, Misley Emese emléktáblájánál. Fotó: Farkas Maya Emlékpark Mezőzomboron Mezőzombor (ÉM - PT) - Emlékparkot avatott szombaton Mezőzomboron Kupa Mihály. Kupa Mihály, a mezőzombori Kölcsey Ferenc Általános Iskola udvarán rendezett történelmi emlékpark avatón rámutatott: az államalapítás óta, Szent István örökségével mindig azért küzdöttünk, hogy szabad hazában, független döntéshozóként irányítsuk nemzetünk sorsát. A Zempléni Településszövetség elnöke, a választókörzet országgyűlési képviselője könnyes szemmel idézte fel az általa gyerekként megélt ’56- os forradalom eseményeit. Elítélően szólt Kádár János ígérgetéséről, ahogy bántatlan- ságot ígért a forradalomban résztvevőknek. A valóságban a szovjet csapatok segítségével levert küzdelem után 453 embert végeztettek ki, 24 ezret börtönre ítéltek, és 200 ezer honfitársunk hagyta el a hazát. Kupa Mihály szerint most a fiatalok előtt tágasra kell tárni az erkölcs és tudás kapuját. A felnőtt társadalomnak pedig fel kellene végre hagynia a folytonos veszekedéssel és egymásra mutogatással. Rákóczi-szobrot avattak Leleplezik a szobrot Fotó: Puskár Tibor Encs (ÉM - PT) - Felavatták szombaton II. Rákóczi Ferenc mellszobrát ez encsi polgármesteri hivatal mellett. Borsos István szobrászművész alkotása mellett Beke Gusztáv, a település Városszépítő Egyesületének elnöke beszélt a „nagyságos fejedelem” szabadságharcos küzdelmeiről. Annak idején - hangoztatta a szónok - be kellett látniuk a kor nagy személyiségeinek: a magyar szabadság kivívásához még sok esztendőnek el kell telnie... Görbe tükör két generáció találkozásáért Névfelvétel helyett Széchenyi-emléktáblát avattak a miskolci Földes Gimnáziumban Miskolc (ÉM - NyZ) - „Ez az iskola 1956-ban a forradalmi ifjúság és tanári kar egységes akaratából a miskolci Széchenyi István Gimnázium nevet viselte" - hirdeti péntektől az emléktábla.- A történelem nem egymás utáni pillanatokra épül, hiszen a múlt összefügg a jelennel és a jövővel is. Fontos ez egy iskola életében, hiszen benne van a múlt, a hagyományok, a szellem, amelyet elődeink megteremtettek. Ennek próbálunk megfelelni. 1956 nagy sorsfordító esemény - kezdte a Széchenyi emléktáblát felavató ünnepséget Veres Pál, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. Mint ismeretes az öregdiákok és az egykori pedagógusok kezdeményezték néhány hónappal ták azonban a javaslatot: a Földes elnevezés marad. Alakszainé Oláh Annamária alpolgármester emléktábla-avató beszédében vázolta az 1956-os történéseket, a forradalom utáni intézkedéseket, a terrort, a bosszút, azon belül is a nyelvi bosszút, például az iskolanevek változtathatatlanságában.- Nincs miért csodálkozni, hogy a diákok, a szülők és a tanárok egy része elutasította a széchenyis öregdiákok névváltoztatási próbálkozását. Azt hitték el akarnak venni valamit. De nem akartak mást, csak visszaadni a múltat. Névváltoztatás nincs, van névtábla. Egy görbe tükör. Én hiszek abban, hogy a görbe tükörbe belenézve összeér majd a két generáció - így fejezte be az alpolgármester. Alakszainé Oláh Annamária és Várhegyi Zoltán, a széchenyisek szószólója leleplezi a táblát Fotó: Végh Csaba ezelőtt, hogy a miskolci Földes Ferenc Gimnázium vegye fel Széchenyi István nevét. Arra hivatkoztak, hogy 1956-ban az intézmény pedagógusai és tanulói egységes akarattal döntöttek a névváltoztatás mellett. 1957 tavaszán egy miniszteri leirat betiltotta a névhasználatot, azóta a miskolci középiskola Földes Ferenc nevét viseli. A diákok, a szülők és a tanárok is elutasítót-
